Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-19 / 144. szám

I960, június 19. vasárnap 3. o!da> A szünidő: a gyermek testi és szellemi felfrissülésének ideje A nyári iskolai szünet meg­változott helyzetet jelent a gyermeknek. Csökken az iskola szerepe és fokozódik a szülők nevelőhatása. Sok szülő számá­ra azonban még most is eldön­tetlen a kérdés: mire való a nyári szünidő? Két nézőpont közül — harmadik Vannak, akik úgy vélik, hogy a »vakáció« a semmittevés, a »teljes pihenés« ideje. Vannak viszont olyan szülők, akik a gyengébb bizonyítványra úgy reagálnak, hogy egész nyáron lunultatják gyermekeiket és napi zsörtölődési téma a leckék megoldása. Ez sem előnyös a gyermek számára. A két ellentétes nézőpont gya­korisága és hibás felfogása szükségessé teszi a nyári szün­idő alapos megtervezését, az életrend, a napirend egészség- ügyi és nevelő hatásának végig­gondolását. Legfontosabb, hogy a gyer­mek minél többet legyen a sza­badban. Ilyen alkalmak erre az úttörőtáborok, szakszervezeti üdültetések, kirándulások a Ti­szához, a közeli erdőkbe, ahol fürdeni is lehet. Alföldi gyer­meknek nagy élményt jelente­nek a hegyek: a Mátra, a Bükk, s a Balaton. Ma minden gyer­mek hozzájuthat egy kerékpár­hoz. Az úttörők, KISZ-tagok, felnőttek vezetésével, menjenek országjáró kerékpártúrára, s közben legyenek önellátóak.; — Ezenkívül hasznosak a rokonok, ismerősök közötti gyermekcse­rék. A gyermek előtt kitárul a világ és ez fizikai gyarapodása mellett érzelmi, értelmi erőire is nagy hatást tesz. Egy nyári nap rendje Lényeges, hogy nyáron is meg­felelő napirend szerint éljen gyermekünk. Kezdjük mindjárt az alvással, mert ez a testi­lelki erők fejlődésének alapja. A 4—7 éves gyermeknek II óra, 8—12 évesnek napi 9—10 óra elegendő alvásra. Semmi szükség arra, hogy nagyobb gyermekünk 10—11 óráig is ágyban hancúrozzon, öltözetle­nül szaladgáljon, — legfeljebb 9 óráig maradjon ágyban, A gyermek erőinek kirablását je­lenti viszont, ha hajnalban kelt­jük fel és egész nap dolgoz­tatjuk. Ebben az esetben fizi­kailag, érzelmileg »szürkülten« kezdi a tanévet. A kisebb gyermekek délelőtti foglalkozása a játék legyen, a 10 éven felülieknek pedig adjunk a ház körül megbízatásokat. Esti órákban ismét segíthet a háztartásban, majd a család együtt menjen el sétálni. Ilyen­kor nyáron a szokásos esti be­szélgetéseket is a kertben, a sza­badban tartsa a család, s ezek­be vonják be a gyermekeket is, akik szüleik életéről szívesen hallgatnak történeteket. Ne fe­ledjük azonban, hogy rémtörté­netekkel sohasem szabad a gyermeket »szórakoztatni«. A napirendbe illesszünk be városnézést, múzeumlátogatást. A játék mellett nagy jelentősé­gűek a gyermek példaképeinek, eszményeinek kialakításában az olvasmányok. Ezért javasoljuk, hogy minden gyermek iratkoz­zon be a könyvtárba és na­Testvéri segítség] A napokban a ZIM Kecske­méti Gyáregységének igazgatója és főmérnöke ellátogattak a Csengődi Állami Gazdaságba. Megtekintették azt a permete­zőgépet, amelynek segítségével egy nap alatt 14 hold szőlőt le­het permetezni; A látottak után a gyár két vezetője úgy határozott, hogy ha patronáltjuknak, a Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek a tagsága akarja, úgy számuk­ra is szerkesztenek egy ilyen gépet. Csupán a motor és az anyag árát kérik a termelő- szövetkezettől. ponta 1—2 órát olvasson. Az ol­vasottakat azután az esti órák­ban el is mesélheti szüleinek. Ezzel gondoskodunk arról, hogy javuljon, gyarapodjon szókincse, fejlődjék gondolat- és eszme­világa. Játszva tanítsunk! A nyári szünidőben játékosan fejleszthetjük a gyermek szá­molási készségét is, azzal, hogy reábízzuk a bevásárlásokat, a napi kiadási és bevételi napló vezetését. Parasztcsaládokban gyakran eladás is történik. — Ilyenkor a gyermek becsülj# meg: ha majd a csirkét elad­hatják, mennyit kapnak érte. Számoltassuk ki vele, hogy a disznónak mennyit kell híznia naponként ahhoz, hogy decem­berre 180 kiló legyen. Rendszeres tantárgyi tanulást nyáron csak attól a gyermektől követeljünk, akinek pótvizsgát kell tennie. Idegileg érzékeny, nehezen nevelhető vagy lelki betegségben szenvedő gyerme­kek életrendjét az adottságok­nak megfelelően kell megvá­lasztani. Ilyen estetekben azon­ban feltétlenül hasznos tanácsért fordulni a kecskeméti gyermek ideggondozó intézet munkatár­saihoz. A szünidő a legalkalma­sabb az ilyen gyermekek meg- gyógyítására. Végeztül még egyszer hang­súlyozom: A szünidőt a gyer­mek testi és szellemi felfrissülé­sére kell felhasználni. Ezt álta­lában sok játékkal, szabadban tartózkodással, vidám, élmény­gazdagságot nyújtó családi élet­stílussal, játékos tanulással fel­adatvégeztetéssel érjük el. A nyár jó alapja a következő is­kola év lendületes munkájának. Veczkó József Az első magyar alumíniumhajó Golyóstoll Van egy tetszetős Wing Sung gyártmányú golyóstollam. Ami­kor vettem, örültem neki. Azóta bosszankodom. Azt állították ezekről a toliakról a szakembe­rek, hogy hathónapos. Igazán megtettem érte mindent: óv­tam —■ különösen az írástól —, s az első két nap után csak reprezentációs aláírásokra hasz­náltam. Mégis kiapadt. Méghoz­zá két hét alatt. Dühömben el­vittem a töltőhöz, a Nagykőrösi utcába. Az előszobában várni kellett. Sokan voltak. Mind »tol­lasok«. Olyan szerencsétlenek, mint jómagam. — Jaj, de cuki toll — mondja az átvevő termetes asszonyság. i— Nincs ezzel semmi baj, csak tölteni kell. Három forint, hol­nap jöhet és sokáig gondolhat majd a mi kis üzemünkre. Ezzel fogja a toll lelkét és dobja a többi közzé, s már jönnek is érte a műhellyé át­alakított szobából. Hiába, fejlő­dik a technika, nagyüzemi mó­don töltik már a golyóstollakat is! Másnap megkapom. Fél óra múlva nem fog. Rázom két órát, egy percet ír. Aztán ha­gyom. A fene bánja most már a tollat. Nem fog — hát el­dobom! Nem is ez bosszant már, ha­nem az, hogy bevált a termetes asszonyság jóslata. Egyre rá gondolok, hogy miért is ren­dezte be üzemét, ha még egy golyóstollat sem tud megtölteni! ím árkus) A napokban Budapestre érkezett a Hévíz, a 200 utast be­fogadó, kényelmes vízi jármű. A kényelmes, sétafedélzettel, esz­presszóval ellátott hajó érdekessége, hogy az első magyar gyárt­mányú aluminiumhajó. A magyar hajógyártás új büszkesége jelenleg próbautakat tesz a Dunán. Az első tapasztalatok sikeresek voltak. A Hévíz majd a Balatonon teljesít szolgálatot, amint a Sió-csatorna vize emelkedik, át is »költözik« végleges munkahelyére. Szeged már felkészüli DCözzttMík a uzakadléri játékok programját (Tudósítónktól.) Ebben az évben Is megren­dezik a szegedi szabadtéri já­tékokat. A városban, amerre járunk, már mindenhol erről beszélnek, s nyugodtan el­mondhatjuk, hogy Szeged már az ünnepi heteik lázában ég. A július 23-án megnyíló szegedi szabadtéri játékok idejére való­színűleg felépül az új Tisza Szálló is, amely nagyban meg­könnyíti majd a látogatók el­helyezését. »Hívd barátaidat Szegedre« — ezzel a címmel hirdetett mozgalmat a Hazafias Népfront. A szabadtéri játékok rendezői az idén közel 150 ezer vendé­get várnak. A jelek szerint eb-^' ben az évben többen jönnek külföldről is. A legtöbb kül­földi látogatót a Szovjetunióból és a népi demokratikus orszá­gokból várják, de sokan jelent­keztek már Franciaországból, Nyugat-Németországból, vala­mint Olaszországból is. Közzétették a szabadtéri já­tékok művészeti programját. Július 23-án Erkel: Hunyadi Lászlójával kezdődik a sokat ígérő előadássorozat, s a Hu­nyadi Lászlót még háromszor tűzik majd műsorra, főszerep­ben Simándy Józseffel. A Csí­nom Palkó bővített átdolgozása ötször szerepel műsoron Sárdy János főszereplésével. A játé­kok második felében többször fellép a moszkvai Sztaniszlavsz- kij színház balettkara is. Ma­dách: Az ember tragédiája is a program második felében ke­rül színre., előreláthatólag ket­tős szereposztásban. A főszere­peket Major Tamás, Básty La­jos, Máté Erzsi, Bessenyei Fe­renc, Bitskey Tibor és Lukács Margit játsszák. Az ünnepi já­tékok alkalmával több zenekari koncertre is sor kerül. Az előadások mellett idén megrendezik a szegedi ipari és mezőgazdasági kiállítást és vá­sárt is. Ugyanakkor horgász­versenyt és nemzetközi lovas­bemutatót is tartanaié. Még egy érdekes hír a kecs­kemétieknek. A MÁV a sze­gedi szabadtéri játékok ideje alatt — július 23 és augusztus 21 között — minden délben se­besvonatot indít Budapest— Kecskemét—(Kiskunfélegyházán át Szegedre. A sebesvonat a késő éjszakai órákban, az elő­adás után indul vissza Szeged­ről. így az idén több lehető­ségük lesz a Bács megyeieknek is egy-egy előadás megtekinté­sére. Tihanyi György Győzött a gyengébb nem Csütörtökön este zsúfolt né­zőtér előtt rendezték meg a Kecskeméti Katona József Szín­házban a furfangosok országos filmművészeti bajnokságának elődöntőjét. A furfangosok vetélkedését Pálos Miklós vezette és a mű­sor keretében több neves buda­pesti színész lépett fel, köztük Gobbi Hilda Kossuth-díjas ki­váló művész és Németh Lehel táncdalénekes. A versenyzőknek ezen a ta­lálkozón a filmművészettel kap­csolatos kérdésekre kellett fe­leletet adniok. A végig színvo­nalas versenyben első helyen Rajnoha Erzsébet, a Bányai Jú­lia Leánygimnázium III./b osz­tályú tanulója végzett. Jutal­mul 1960 végéig kétszemélyes mozijegyet kapott Kecskemét filmszínházaiba. A második dí­jat — a tíz előadásra szóló je­gyet — Hunyai Józsefné, a MEZÖSZÖV dolgozója nyerte el. Harmadik Póto Iván rádió- és televíziószerélő lett. Az első két helyezett részt vesz július 9-én Budapesten a furfangosok országos filmmű­vészeti bajnokságának döntő­jén, ahol találkozik majd a bu­dapesti és a többi megye eddig kiváló eredményt elért furfan­gosaival. Sok a motoros baleset Műszaki elméieti vizsgát keli tenni a motorkerékpárvezetőknek Az utóbbi években rohamo­san növekedett gépkocsi- és motorparlkunk. Megyénkben is több ezerre tehető már a mo­torkerékpár-tulajdonosok szá­ma. A megnövekedett gépkocsi­park kétségtelen az egyre nö­vekvő anyagi jólétről ad szá­mot, de az is tény, hogy az utóbbi időben a gépjárművek gyarapodásával együtt növeke­dett a közúti balesetek száma is. S a balesetek többségét a mo­torkerékpárosok okozzák. Az ok legtöbbször: a motorosok QC« 'vwwvv’/VVV'/VVyVVVVVVVVV' Smink Kázmérnak nagy tekintélye van a Gyapjúszaggató Vállalatnál. Művelt embernek tartják és különös élvezettel hallgatják a termelési értekezleten elhang­zott hozzászólásait. Talán azért, mert nem sokat értenek belőle, de ne vágjunk a dolgok elébe.;. Az egyik értekezle­ten például így szó­lalt fel: — Cardialgiám van, ha az előttem szóló hozzám adresszált fel­szólalására gondolok és debattálok szavai ellen. Szerintem nem találta meg Ariadné fonalát, csupán gra- vaminális politikát folytat. Én nem va­gyok barátja a meta- bázisnalr, mint a szo­fisták és mindjárt rá­Ariadné fonala térek a lényegre... Nem is lehet cso­dálkozni, hogy ilyen­kor mindig nagy a lelkesedés a termelési értekezlet részvevői körében és helyesel­ték Smink Kázmér ragyogó eszmefutta­tását. — Különösen a gravakriminálás és a metafrázis tetszik ne­kem —■ mondta az egyik hozzászóló. Fel­állt Rizses Töhötöm is, a fonalgyűjtő rész­legből és a követke­zőket mondotta: — Kartársaim és munkatársaim! Áll­junk bele a kérdésbe, fogjuk meg a kérdést, hogy ne legyen prob­léma a probléma. Ha pedig nem lesz prob­léma a probléma, ak­kor már a kérdés sem lesz kérdés. Az emlí­tett elvtársnő fonalát pedig hamarosan meg kell találnunk. Aki tud róla, azonnal je­lentse. Ezek után természe­tesen az egész válla­lat »ráállt« a fonál keresésére. — Smink Kázmér azonban idő­közben nemes elhatá­rozásra jutott. Megfo­gadta, hogy megtanít­ja kartársait felszó­lalni. hi Nem elég magas színvonalúak azok — hangoztatta. Meg is indította a tanfolyamot: »Tanul­junk könnyen, gyor­san felszólalni« cím­mel. Hallgatói között volt Rizses Töhötöm is, A fejlődés számot­tevő volt, különösen ez utóbbinál. A leg­közelebbi értekezleten, háromhetes »tovább­képzés« után, imigyen szólt: — Kartársaim, mun­katársaim! Álljunk be­le Ariadné fonalába. Hagyjuk ezt a krimi­nális politikát. Migré­nem van, ha az előző értekezletre gondolok, annak színvonalára. Szerintem meg kell ta­lálnunk az említett fo­nalat és helyesen kell argentinálódnunk a problémák felé, hogy legyen többet a prob­léma probléma és ne süllyedjünk az oppor- punizmus mocsarába... Azt hiszem, felesle­ges hangsúlyoznom, hogy felszólalását óriá­si taDS kísérte. K. S. szakmai és gyakorlati felkészü­letlensége. Ezen pedig változtatni kell a motorosok saját és mások testi épségének megóvása érdeké­ben. A Közlekedés- és Posta- ügyi Minisztérium 1960. július 1-i hatállyal a motorkerékpár- vezetőd vizsgáknál külön mű­szaki-elméleti vizsgát rendeltei. Felkerestük ezzel kapcsolat­ban a KPM kecskeméti autó- közlekedési tanintézetét. Nagy szükség van erre a ren­deletre — mondották az inté­zetben. r— Ezek a műszaki­elméleti vizsgák régebben kö­telezőek voltak és csak másfél évvel ezelőtt szüntették be. Ál­talános tapasztalat, hogy azóta komoly elmaradás mutatkozott a motorkerékpár-vezetők szak­mai felkészülésében. Legtöbb vizsgázó csak a legelemibb fel­tételeket sajátította el, s gyak­ran még a saját motorkerék­párjának műszaki adatait, njű- ködését sem ismerte. Ezért volt szükség országos viszonylatban a műszaki-elméleti vizsgák visz- szaállítására. A kötelező vizs­gákkal növelni tudjuk a motor­kerékpárvezetői vizsgákra je­lentkezők jobb szakmai felké­szülését. Az új rendelet július 1-én életbe lép. A KPM autóközle­kedési tanintézet felhívja azok­nak a figyelmét, akik július hó 1-e után kerülnek vizsgára, hogy a közlekedésrendészet és a gyakorlati vezetés mellett vizsgát kell tenniök már mű­szaki elméletből is, (m. j.) ,

Next

/
Thumbnails
Contents