Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-18 / 116. szám
Bíznak a közös erejében Látogatás az Apostagi Duna Tsz-ben AZ APOSTAGI tanácsháza egyik irodájában jegyeztem fel: •»Három fontos feladatunk van: a szőlő- és a gyümölcstermesztés fokozása, valamint az állat- tenyésztés kialakítása.« Ezeket e szavakat Maczkó András, a Duna Tsz agronómusa mondta, akitől a négy hónapja alakult termelőszövetkezet fejlődéséről kérdezősködtem. Kenesei Sándor, a tsz elnöke, visszaemlékezve az elmúlt időre, megállapította: — Bizony sok kínlódással járt, míg sikerült a tagsággal megértetni, hogy saját érdekük a rendszeres, a közösben végzett munka. Nem volt könnyű feladat a hét munkacsapat megszervezése, összekovácsolása sem, hogy időben földbe kerüljenek a tavaszi magvak, s a szőlő munkálataival is elkészüljünk. A kitűzött célok elérése érdekében megtették az első lépést a tsz vezetői és kommunistái, megteremtették a tagság egységét, s ez — e rövid idő alatt — a legnagyobb eredmény. SOK GONDJUK van még. A közös gazdaságnak egyetlen épülete sincs — ezért is kellett beszélgetnünk a tanácsházán, ugyanis itt az iroda —. ahol a szükséges terményeket, vetőmagvakat, permetezőszereket raktározni tudnák. Hiányoznak az istállók is, amelyek nélkül az állatállomány fejlesztése elképzelhetetlen. A tsz tagsága megértette: nem várhatnak a mesebeli sültgalambra, s ezért házilag felépítettek egy 300 férőhelyes juhhodályt a birkaállomány számára. Ebben az évben még marhaistállót és négy darab száz férőhelyes süldőszállást is tető alá hoznak. Az idén megkezdik a törzs-állatállomány kialakítását, s állami hitelből 25 tenyészüszőt, 50 anyakocát, ezenkívül hizlalásra 400 süldőt vásárolnak. Kint a földeken akadtam össze a Horváth-brigáddal, amelynek tagjai sürgették: kössön a tsz szerződést a gépállomással kombájn-aratásra. Indokolt ez a kérés, hiszen nyár derekán sűrűn kell permetezni a szőlőt, azonban a munkaerőt — ha nem lesz kombájn — leköti a kézi aratás. A termelő- szövetkezetek sok kis darab szőlőjének permetezését — 424 hold van a közösben — kénytelenek még kisparaszti módon, háti permetezővel végezni-. Nagyon sok függ tehát a munka helyes megszervezésétől. JANUÁR 25-én több mint ötszázan választották Apostagon a közöst. Tudják, hogy hosszú hónapok telnek el, amíg nehéz munkájuk gyümölcsöt hoz. Bíznak a közösség erejében, mert ismerik az elképzeléseket, önmagukat, s nyakas kun természetüket: amit egyszer elhatároznak, azt megvalósítják. Szép terveiket valóra váltják: ebben az évben hozzákezdenek a falu határában a tsz központjának kialakításához is. ahol a székházon kívül istállók, magtárak, górék épülnek. Gémes Gábor Ha rendszeresen osztanak előleget, nem vándorolnak el a mátéteiki fiatalok MÁTÉTELKE 1959 márciusában lett termelőszövetkezeti község. A szocialista nagyüzemi gazdaság addig sem volt. ismeretlen a kis falu dolgozói előtt, hiszen 1949 óta jóhírű állami gazdaság is működik itt, •— Az itteni fiatalok »elvűn dorlásáról« tehát lényegében csak a falu határán belül beszélhetünk — mondja Bundzsák József községi vb-titkár A tagság javára — a közösség hasznára Szétosztották a kapásokat a halasi tsz-ekben Kiskunhalas valamennyi termelőszövetkezetében a tagokra szétosztva művelik az idén a kapásnövényeket: a kukoricát, burgonyát, cukorrépát és mákot. A felosztást a tsz-ek saját fedottságaiknak legjobban megfelelő módon végezték. A Szabadság Tsz-ben például három munkacsapat kapta a kapásve- teményt s ezeken belül a tagok egyéni felelősséggel tartoznak. A viták elkerülése végett minden munkacsapat egyformán részesedett a jobb és rosszabb minőségű táblákból. A többlettermést itt a munkacsapat kapja s maga osztja szét tagjai között. A város tsz-eiben általában a terméstöbblet 50 százalékát szavazták meg kiosztható prémiumként a tagoknak; a szerződéses növények esetében nem terményt, hanem készpénzt kapnak. Így a tag nem kénytelen terményével piacozni, másrészt a tsz által közösen, egytételben értékesített cikk ára beleszámít az árutermelési tervbe. Ugyancsak készpénzben fizetik ki az állattenyésztésben dolgozó tagoknak a terven felül kifejt tej értékének 25 százalékát. Az Új Elet Termelőszövetkezet a premizálásnak még fejlettebb formáját alkalmazza: nem terményt, hanem munkaegységet ad a terven felül elért eredményekért. A terményt a szövetkezet közösen értékesíti, a tag pedig készpénzben kapja a prémium zömét. Köztesként tekintélyes meny- nyiségű bokorbabot is termesztenek a tsz-ek; a tagok részére ebből is a szemtermés 50 százalékát szavazta meg a közgyűlés. Ot anyakoca százhoidanként Innen egyetlen fiatal sem ment el városi üzembe, aki a továbbtanulást választotta, az is többnyire mezőgazdasági techni kumba jelentkezett. Az állami gazdaságban annál többen dolgoztak: a falu fiatalságának 25 —30 százaléka. A TERMELŐSZÖVETKEZETI községgé történt átszervezés során több fiatal otthagyta a gazdaságot, hogy apjával, családjával a tsz-ben dolgozzék. Az első esztendő nehézségei miatt azonban a tsz-ek nem tudtak rendszeresen előleget osztani, — s ez lehangolta a fiatalokat. — Most az a célunk, hogy valamennyi, az állami gazdaságban nélkülözhető fiatalt a termelőszövetkezetbe szervezzünk — mondja Bundzsák elvtárs. — Ennek pedig igen jó módja, ha sikerül megvalósítani a rendszeres, legalább kéthavonkénti előlegoszlást. — S van rá mód? — MÁTÉTELKÉN ne lenne, ahol köztudomásúan a környéken legjobb legelők s egyéb, állattartásra kiválóan alkalmas lehetőségek vannak? Már pedig a jószág az, amelynek tejéből, húsából, tojásából és szaporulatából az év minden szakaszában pénzt lehet csinálni. — A termelőszövetkezet céltudatosan fel is használja ezeket az adottságokat. Csak egyetlen példát mondok. Pár éve még húzódoztak a baromfitenyésztéstől. Tavaly bevezették, jól sikerült s az idén már 9000 darabot állított be tervébe a szövetkezet. 4500 darab rántanivaló csibe már a szállítást várja, jövőre pedig 20 000 baromfi felnevelését irányozták elő. így aztán oszthatnak majd előleget és örömmel dolgoznak a fiatalok. Három saját erőgép segtt a növényápolásban Két belorusz traktor és egy Zetor segíti a munkákat a Felsőszentiváni Űj Elet Termelőszövetkezetben. Ez a kép még akkor készült, mikor a Zetor és egy belorusz traktor megérkezett. A tagok kíváncsian tanulmányozzák az új masinákat, az előtérben Stefanovics János tsz-traktoros látható. A három gép nagy segítséget ad a növényápolásban. Több mint ezer süldőkoca nevelésére kötöttek szerződést a háztáji gazdaságok A termelőszövetkezetek közös állattenyésztésének és hizlalásának fejlesztésével egy időben a háztáji gazdaságok sertésnevelését és hizlalását elősegítő akciók is indultak nemrég, mint ahogy azokról beszámoltunk. Ezek közül egyik legjelentősebb az 1961. évi süldőkoca- kihelyezési akció. A termelő- szövetkezetek tagjai mindjobban felismerik ennek az akciónak jelentőségét, előnyeit, kedvezményeit. Ezt bizonyítja, hogy a legutóbbi jelentések szerint több mint ezer süldőkoca nevelésére kötöttek szerződést megyénkben a háztáji gazdaságok, a megyei Állatforgalmi Vállalat pedig már ki is helyezett több mint 300 kocasüldőt. Egyre többen keresik fel a vállalatot a termelőszövetkezeti tagok és választják ki a tenyésztésre alkalmas kocasüldö- ket. Nem kell különösebb számtani tudás ahhoz, hogy kiszámítsák, milyen anyagi előnyt jelent ez az akció. A háztáji gazdaság ugyanis minden korlátozás nélkül kap az Állatforgalmi Vállalattól egy vagy több kocasüldőt 16,50 forint kilogrammonkénti áron hitelbe. A koca szaporulatából a bugatás- tól számított tíz hónapon beiül kocánként 3, legalább 10—60 kilo- ramm súlyú süldőt kell leadni. A koca árát ekkor vonják le a süldők vételárából, amely jelenleg 17,50 forint kilogramHiniszteri utasítás a célfakarmányok árának megállapításáról Húsz ilyen szép kornval anyakocája van a Dávodi Rákóczi Termelőszövetkezetnek. A törzsállomány szaporulatából juttatnak a környező termelőszövetkezeti gazdaságoknak. A törzs- kocák számát év végére százholdanként öt darabra növelik. A Mezőgazdasági Értesítő 18. számában megjelent az élelmezésügyi és a földművelésügyi miniszter együttes utasítása a céltakarmányok árának megállapításáról. Az új árak 1960. január 1-től érvényeseik. Az utasítás mellékletében közölt bruttó termelői árak a leadó állomásig bérmentesített, darabáruként feladott, 50 mázsánál kisebb szállítmányokra vonatkoznak. Ennél nagyobb mennyiségek rendelése esetén, továbbá, ha az árut közvetlenül a gyártó vállalattól, annak telepén veszi át a megrendelő, akikor a bruttó termelői árból 10 forint árengedmény illeti meg mázsánként. A céltakarmányok bruttó termelői ára nettó súlyban számított és a vevő zsákjában átadott árukra vonatkoznak. Ha az árut a vevő kívánságára az eladó által rendelkezésre bocsátott csomagoló eszközben adják át, ennek díja külön felszámítható. Fogyasztói árakat akkor számítanak fel, ha a céltakarmányok beszerzése nem közvetlenül a gyártó vállalattól történik. Ezek a bruttó termelői áral-uiál 20 forinttal magasabbak. monként. A háztáji gazdaságnak megmarad a koca és a három darabon felüli szaporulat, amellyel a termelőszövetkezeti tag szabadon rendelkezik, erre újabb szerződést köthet, akár további szaporításra, akár hizlalásra. Különösen a kecskeméti, a dunavecsei, valamint a bácsalmási járás termelőszövetkezeteinek tagjai érdeklődnek aá akció iránt. A kecskeméti járásban például már majdnem 400 kocasüldőt szerződtek le a tsz-tagok. A bácsalmási termelőszövetkezeti tagok az Állat- forgalmi Vállalat kiskunhalasi telepére látogattak el és ott a helyszínen válogatták ki a nekik leginkább tetsző cgycdckct. Hetvenhatot már haza is vittek. A Szalkszentmártoni Békéért Termelőszövetkezet tagjai majdnem 30 kocasüldőt, a Szabad- szállási Lenin tagjai pedig 20 kocasüldőt válogattak ki és vittek haza. Az Űjsolti Kossuth Termelőszövetkezet tagjai 30 kocára kötöttek szerződést és már jelentkeztek is, azok át* vétele végett. •OOOOOOOOOOOOOOO'OO-OOOOO rGím nelJM} Az Imrehegyi Béke Tei-melő- szüvetkezet jelentős területen termeszt szerződéses növényeket az idén. Többek között 10 hold fűszerpaprikára, kétszer- annyi napraforgóra, 15 hold cukorrépára, ugyanennyi ricinusra, 165 mázsa kenyérgabonára és 115 hízó sertésre kötöttek megállapodást a közös gazdaság tagjai. A felsoroltakon kívül leszerződtek még 100 hektoliter mustra is, ezt lehet, hogy majdnem megduplázzák, ha a terméskilátások biztatóak lesznek: (Községi tudósítónktól.) * MEGYÉNK termelőszövetke- zetei ez év tavaszán zöldtrá- gyázás céljára 2700 holdon végeztek felülvetést somborával és tarlóvetésként további 3100 holdat terveznek zöldtrágyázásra alkalmas növénnyel bevetni. * A Kecskeméti Béke Termelőszövetkezet 380 katasztrális holdon létesít az idén kertészetet. Többek között 1100 holdon kelkáposztát, 85 holdon paradicsomot, 20 holdon póréhagymát termeszt. A területnek több mint felét öntözni akarják.
