Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-17 / 115. szám
I960, május 17, tedd 8. oldal Fordítás, javítás, alakítás, vasalás Kecskeméten a Gáspár András utcában működik a Ruházati Szövetkezet javítóműhelye. A kis részleg szolgáltató tevékenysége igen jelentős. Példa rá, hogy az első negyedévben 200 090 torint értékű megrendelésnek tettek eleget. A részleg dolgozói a fordítás, javítás, vasalás és alakítás mellett a szabószakmába tartozó más munkákat is elvégzik a lakosság igényeinek kielégítésére. — Képünkön: munkában három szabólegény, Bimár Lajos, Mészáros II. József és Duzs László. Ötezer holddal több a kukoricavetés Megyénkben az idén a tavalyinál ötezer holddal nagyobb területen került földbe a kukorica. Így közepes termés esetén is mintegy százezer mázsával többet takarítunk be őszre ebből a fontos takarmányból. Bővebb termés várható azért is, mert amíg tavaly az összes vetésterületnek csupán 50 százalékára jutott hibrid mag, addig az idén ez az arány eléri a 75 százalékot. Több termelőszövetkezetben. mint például a Mélykúti Hunyadi vagy a Harkakötönyi Mező Imre Tsz-ben még a háztáji földeken is hibrid kukoricát vetettek. A nemesített vetőmag a tájjellegnek megfelelően került a földbe, hogy a legjobb termést eredményezze. A déli részeken a hosszabb tenyészidejű, az északi vályogföldeken pedig a rövidebb tenyészidejű fajtákat vetették. Így mindenütt biztosítva van a kukorica időben történő betakarítása. Felvilágosító előadások; ifjú vöröskeresztesek; a tsz-ek egészségügyi megbízottaínak kiképzése; a társadalmi véradásról Terebélyesedik a vöröskereszt-mosgaIom Egészségügyi intézményeink közül komoly feladat hárul a Vöröskeresztre is, amelynek Klapszervezetei behálózzák megyénk csaknem valamennyi községét és városát. Felvilágosító előadásokkal, filmvetítésekkel és a lakosság egészség- védelmével támogatják kormányunk egészségügyi politikáját. Bács megyében 231 vöröske- reszt-alapszervezet látja el feladatait, s taglétszámuk ma már megközelíti a tizenháromezret. A / községi alapszervezeteic elnökei ' a körzeti orvosok, akik szívügyüknek tekintik a vöröskeresztes mozgalom céljainak megvalósítását. Többek között az ő érdemük, hogy 1960 első negyedévben 130 filmvetítés és 164 egészségügyi felvilágosító előadást rendeztek megyénkben, amelyeken közel 24 000 lakos vett részt. Ezeken az összejöveteleken a látogatók bővíthették ismereteiTyúkiopásért négyhavi börtön Schadek Gyula többszörösen büntetett előéletű, foglalkozásnélküli, Kecskemét, Úri-hegy 9-b. szám alatti lakos ez év januárjában szabadult legutóbbi börtönbüntetéséből. Szabadulása után nem vállalt munkát, idejét csavargással és lopással töltötte. Március 4-én — mint azt már megírtuk — ellopott a kecskeméti piacon az egyik kocsiról egy tyúkot. A lopást időben észrevették és a tolvajt átadták a rendőrségnek. A kecskeméti járásbíróság az elmúlt napokban tárgyalta bűnügyét és jogerősen négyhónapi börtönbüntetésre ítélte. 5000-0-0-0-OOOOOOOOOOOOOCKK: megyünk az orvoshoz. két a különféle betegségekről. Szó esett nőgyógyászati kérdésekről, a rákról, a tuberkulózisról és a fertőző megbetegedésekről. Örvendetes, hogy az ifjúság is egyre jobban belekapcsolódik a vöröskereszt munkájába. Megyénk általános iskoláiban például 243 vöröskereszt csoport működik, II570 tanulóval, míg a középiskolákban 1481 és az iparitanuló-iskolákban 95 az ifjúsági alapszervezetek taglétszáma. Ez utóbbi, sajnos, igen elenyésző, s ezért arra kell törekedni, hogy minél több ipari tanuló vegyen részt ebben az évről évre terebélyesedő mozgalomban. Most, hogy a nyári mezőgazdasági munkák idején kellő ismeretekkel rendelkező elsősegélynyújtók legyenek a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban, legfőbb feladata a vöröskeresztnek: az egészség- ügyi megbízottak kiképzése. E célból — a már szolgálatot teljesítő 98 egészségügyi megbízotton kívül — 252 személyt képeznek ki. Az előadásokon túl a járási vöröskereszt-szervezetek foglalkoznak a tsz-ek és az állami gazdaságok közegészségügyi és járványügyi helyzetével, továbbá figyelemmel kísérik az ivóvíz- és élelem-ellátást. Ezenkívül nagy súlyt helyeznek az egészségügyi felvilágosításra is. Mondanunk sem kell, hogy ezek az intézkedések csak tovább fokozzák a termelőszövetkezeti tagok egészségvédelmét. Aratáskor, csépiéikor és egyéb mezőgazdasági munkák végzésekor történő baleseteknél az egészségügyi megbízottak már kellő ismerettel nyújthatnak elsősegélyt. Helyesnek tartjuk, hogy brigádonként egy-egy tag részesül kiképzésben, hiszen baleseteknél csakis így lehet majd a leggyorsabban segíteni. Még sokat lehetne beszélni a Vöröskereszt munkájáról és a számok tükrében megvizsgálni eddig elért eredményeit. Nézzük például a véradók hatalmas táborának növekedését, amely I960 első negyedévében újabb 641 személlyel gyara- podott, s így 6047 a megyében levő’ véradók száma. Nemrégiben bevezették a társadalmi véradást, amelynek az a jelentősége, hogy egy évben egyszer díjazás nélkül adnak vért a véradók. A Vöröskereszt aktívái, propagandistái és társadalmi titkárai lelkesen dolgoznak az orvosokkal karöltve, a lakosság egészsége érdekében. A 3169 aktíva — akik oltásoknál és tüdőszűréseknél dolgoztak, s akik jelenleg is a tisztasági mozgalomban vállalnak komoly szerepet — jó segítőtársai az orvosoknak a járványok és a kórokozók elleni küzdelemben. Á szódavíz és a kerítésdrót Van egy tapasztalatokon alapuló, tehát bölcs mondás, amely szarint »nem az az igazi fösvény, aki mástól, hanem aki magától is sajnálja a jót«* Nos, az effajta fösvénységre sokszor kényszerült a múltban a falu népe. Nemcsak a zsellér, a napszámos szegte kisebbre a karéjt, hogy a kevés keresményből ruházkodásra is jusson, — de fogához verte a garast a kispa- raszt, hogy még egy fél hold földet szerezzen s a középparaszt megnélkülözte az új vetőgép vagy lószerszám árát. Mert a falusi ember értékmérője a föld, a vagyon volt. Minél több volt belőle, annál ■fcöbhre tarthatta magát a gazdája. A földet azonban nem adták ingyen: tengernyi munka, sok lemondás volt az ára annak a számára, aki becsületes munkával akarta megszerezni. A termelőszövetkezeti Má- tételkén röpke egy esztendő alatt ilyen szempontból is megváltozott az élet. Mennek már az emberek a kényelemre, a szépre is költeni s megvásárolni olyan holmit, ami azelőtt luxusnak számított. Mesélik például, hogy valamikor csak három ember ivott rendszeresen szódavizet a faluban: a jegyző, a plébános és a tanító. Ha mást láttak hétköznap szódásüveggel a kezében, megszólta az egész falu: nicsák, hogy uri- zál és pocsékolja a pénzt! Most? Nemcsak hogy a szódavizet hordja boldog-boldogtalan, de húsvétra például 1209 darab cukrászdái krémesfi kellett rendelnie a boltnak# (a falu lélékszáma a csecsemőket is beleértve 1300 fő!* a konzervfélének a városba» sincs nagyobb keletje, s nine» olyan drága csokoládé som, amit a gyerekeknek meg na vennének. A vendéglő falai is új arcokkal ismerkedtek meg egy év alatt. Azelőtt sokan mész* sze elkerülték az ital bőitől# nehogy kísértésbe essenek’ csak egy kisfröccs erejéig is.; Most ugyanez az ember nenw egyszer szomszédját, ismert* sét is meghívja egy-egy kor* só sörre s a vasárnapi eb».d-: hez kevés helyen isznak i.út-l vizet. A falu 1 lázai is tapasztal* ■ ják a jótékony változást. Nehéz lenne összeszámolni: hány napra! orgószár-korí lést tüzeltek fel és csináltak helyett» deszka- vagy drótkerítést, hány tetőről dobálták le aa avas nádat s fedték be cseréppel, hány lakásba vezették be a villanyt. De az bizonyos, hogy a szövetkezeti boltnak a rendes megrendelésen felül még 400 folyóméter kerítés- drótot kellett igényelnie aa első negyedévben s már abból sincs egy centi sem, A parcellák egybeszántásá- val így szabadult fel a föld- saerzsésvágy béklyóitól gúzs- bakötött emberek igénye is3 merik és tudják okosan élvezni a becsületes munka, gyümölcsét! 8 Uj épületek és új emberek a Hartai Lenin Termelőszövetkezeiben Mozi vásznán látva ezeket a helyiségeket, azt mondaná az ember, hogy a film rendezői jócskán »kiglancolták« a valóságot. Olyan tsz-irodót mutatnak be, amilyen ha lesz is majd valamennyi, de egyelőre még nincs sehol. Pedig van, a hatezer holdas Hartai Lenin Tsz irodái olyan szívet-lelket melengetőén szépek, hogy akármelyik, a külcsínre is adó városi nagyobb vállalatnak, reprezentatív intézménynek a díszére válnának. Fotelok, szőnyegek Az épületet egyik tagjától közel másfélszázezer forintért vásárolta meg a szövetkezet, s körülbelül ugyanennyit költött a berendezésre. Itt azlán — mint mesélik — az asszonyok is közreműködtek. Az ő elismerést érdemlő ízlés-ük határozta meg, hogy milyen bútorok kerüljenek a nyolc kúpingáit falú irodahelyiségbe. Új íróasztalok, széliek, szekrények, fotelok állnak a fényesre vik- szelt, s szőnyegekkel borított padlón az elnöki, az agronó- musi, könyvelői, s a többi szobában. Méltó a központi épület a tsz fejlődéséhez, a határban végzett munkához, ahol egyebek között ezen a tavaszon 30 hold gyümölcsöst létesítettek, a kukoricát pedig nemrég ezer holdon vetették el — a főagronó- mus kifejezésével élve — gyönyörűen. Ötszázas hizlalda Ha már épületről beszéltünk, nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy a termelőszövetkezetben gondoskodnak az állatok megfelelő elhelyezéséről is. Ebben az évben átépítettek egy régi 40 férőhelyes lóistállót, új kétezer férőhelyes ólat létesítettek tenyésztyúkok számára, s a nagykékesi üzemegységben 70 férőhelyes toldalék- épülettel bővítik nemsokára a u marhaistállót, amelyben a növendékén atoäcat helyezik el, a kiskékesi üzemegységben pedig 00 férőhelyes sertésfiaztatót, az új majorban’ meg 500 férőhelyes hizlaldát építenek. S mindezt saját erőből. A félezer tag munkájának segítője, motorja itt is a pártszervezet. WWWV\^/'^^VWVWWWWVW\ Kijelölték a művelődési ház helyét Jánoshalmán (Községi tudósítónktól.) A Földművelésügyi Minisztérium és a Jánoshalmi Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága között megegyezés jött létre az újonnan létesítendő művelődési ház helyére vonatkozóan. A megegyezés értelmében a Földművelésügyi Minisztérium átadja a gépesítési szakiskolának a leányiskola felőli oldalon levő üres telkét, s erre építik fel a község művelődési otthonát. Cserébe a községi tanács más helyen biztosít telket a szakiskola részére. Értesüléseink szerint a művelődési ház építési tervét június 10-ig elkészítik és ezután a legrövidebb időn belül megindul a több millió forintos építkezés. Az új művelődési otthont 1961. augusztus 20-án adnák át a tervek szerint rendeltetésének. A művelődési házban a földszinten 500 férőhelyes színházterem lesz, modern világítási felszereléssel, ugyancsak a földszinten nyer elhelyezést a községi könyvtár is. Az emeleten egy 280 négyzet- méteres tánctermet létesítenek, amely alkalmas lesz filmvetítésekre is. Ezenkívül több klub- helyiséggel is rendelkezik majd az új művelődési otthon. Tiboldi János elvtárs, a párt* titkár elmondja, hogy képezik magukat a tsz kommunistái. Részt vettek a marxizmus—le- ninizmus tanfolyamon, a VII. pártkongresszuson elhangzottakat fővárosi előadó vezetésével több szemináriumon megvitatták, amelyefkre párt orvkívülieket is meghívtak. Maga a párttitkár nemrégiben hallgatója volt az MSZMP megyei bizottsága által Kecskeméten rendezett nyolcnapos tanfolyamnak, s itt nagyon sok* addig bonyolultnak látszó kérdést tisztáztak előtte is* ;i Tizenöt fiatal visszajött Derekasan helytáll a párt aranytartaléka, a KISZ-szervezet is. Ennek elismeréséül a KISZ-központ 52 fiatalt tüntetett ki az »Ifjúság a szocializmusért« oklevéllel* Az ő munkájuknak ás köszönhető, hogy visszajött a közösbe tizenöt olyan fiatal, akik a szövetkezeti gazdálkodástól idegenkedve korábban otthagyták községüket, s másutt vállaltak munkát. Sztálinvárosból tizenkettőn tértek vissza, közöttük Farkas János, aki mint ács, a Grőb Péter, aki segédmunkásként dolgozott. Ifj. Tapolcsányi István pedig, aki Tatabányán, a MÁV építé- szietónél már több mint egy éve dolgozik, a napokban kérte felvételét a Lenin Tsz-be. t, r. Fejlődnek a törzstenyészetek A törzstenyésztés a mezőgazdaság szocialista szektorában egyre fejlődik. Állami gazdaságainkban kereken 1500 törzskönyvezett anyakoca van, tsz- einkben 350. Törzskönyvi ellenőrzés alatt pedig mintegy 4000 kocát tartanák megyénkben. L
