Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-15 / 114. szám
1960. május 15, vasárnap . 5. oldal Kósza hírek műszaki cáfolata Épül a. Trombita utcai második tömbház meglevő érték nem megy kárba, a Trombita utcai második bérházat pedig a városrendezési elképzeléseknek megfelelően sikerül felépíteni. S. G. Folyik a cölöpfejek kiképzése. Minden termék géppel készül a Bajai Cementipari Vállalatnál 1958-hoz viszonyítva nagy fejlődést ért el tavaly a Bajai Cementipari Vállalat. Eredményeik azt bizonyítják, hogy a vállalat vezetői sikerrel keresték a műszaki fejlesztés lehetőségeit. Az 1959. évi 7 400 000 forint értékű termelés csaknem kétszerese az 1958. évinek. Munkasikereik nagyrésze a nehéz fizikai munkák gépesítésének és az önköltségcsökkentési hitel jó felhasználásának eredménye. Míg régebben az áruk nagyrésze kézi döngöléssel készült, addig az elmúlt évben már a cementből készült cikkek 90 százalékát gépi úton, úgynevezett vibrációs eljárással gyártották. Most pedig örömmel értesültünk arról, hogy egy speciális cementipari présgép beszerzésével megoldották a jelenlegi termelés 100 százalékos gépesítését. Ezáltal lehetővé válik, hogy a vállalat dolgozói ebben az esztendőben több mint nyolc millió forint értékű cementárut adjanak a népgazdaságnak. Jtlitidig, a munkás a hibás? Az utóbbi időben a baleseti jegyzőkönyvek »-kinek a hibájából történt a baleset« rubrikájában állandóan egy szó ismétlődött: a munkás... Ez elgondolkoztatta a felsőbb szerveket, s többek között arra sarkalta az SZMT elnökségét, hogy az SZTK-val együttműködve egy-két helyen felülvizsgálják, s ennek nyomán megállapítsák, hogy valójában mindig a munkás a hibás balesetekért? A vizsgálat meglepő eredménnyel zárult. A Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalatnál 25 balesetet vizsgáltak felül. A vizsgálat megállapította, hogy a vállalat a balesetek kivizsgálásánál nem járt el körültekintően. A 35 balesetnél csak két esetben volt hibás a dolgozó, a többiért az illetékes munkahelyek vezetői a felelősek, akik nem teremtették meg a biztonságos munka előfeltételeit. Amint látjuk a vállalat vezetősége saját mulasztását a munkásokra akarta hárítani. Ezekután nem csodálkozhatunk, ha a megye építőiparában 1959« ben 84-gyel több munkást ért baleset. mint 1958-ban. De az Építőipari Vállalat vezetői ebben az esetben is keresik a kibúvókat. Azzal érvelnek: azért több a baleset, mert sok az új, gyakorlatlan munkás. Ez nem igaz! Ha hiányosan szigetelt a, villamos berendezés, ba nine« munkavédelmi oktatás, vagy ha. rendetlenség van a munkahelyen, ha a biztonsági szemlékről felvett jegyzőkönyvekben rögzített feladatok papíron maradnak, akkor ugyanúgy szenvedhet balesetet a régi mint az új dolgozó. A kifogások helyett inkább több gondot kellene fordítani a biztonságos munkakörülmények megteremtésére. Éppen ezért azt javasoljuk, hogy a termelés alsó és felső parancsnokainak prémiumfeltételeibe építsék be a balesetek számának csökkentését is. Tesz- szük ezt azért, mert a balesetek számának csökkentése legalább olyan fontos dolog, mint a termelés, a termelékenység növelése és az önköltség csökkentése. A Tőzegkitermelő és Talajerő- gazdálkodási Vállalatnál régi hagyományai vannak az éves munkaversenynek. Részletesen Mdolgozott pontozás alapján nagy ünnepi évfordulóinkon (áp10 méteres vasbeton-cölöpöt vertek be a talajba az alaptest alá. Ezzel elérték az eredeti talajt. A cölöpsorokkal olyan nagy tapadó felületet nyertek, ami a jövendő épület terhelését süly- lyedés nélkül képes majd átadni a talajnak. A cölöpök kiképzett fejeit úgynevezett nagy vasbeton kiváltó gerendákkal kötötték össze. Így az egész alépítmény stabilitását biztosították. Erre már nyugodtan rá lehet építeni a felmenő falakat. Kétségtelen, hogy a cölöpalapozás jelentős időeltolódást okozott és eléggé megnövelte az építés költségeit is. Viszont a Építő brigádot hozott létre a Kecskeméti Városi Tanács Kecskeméten az 1960. évi községi ej lesztési létesítmények közül, mint már ismeretes, a 75 férőhelyes óvodát, a széktől sportpálya építésének egy részét, az autóbuszüzem fejlesztését és a lakásépítés egy részét, építőipari kapacitás hiányában házilagos kivitelezéssel kell megoldani. E feladatok végrehajtásához a városi tanács végrehajtó bizottsága már korábban megkezdte egy házi építő-brigád szervezését, melynek jelenleg 13 tagja van. A tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy a brigád létszámát 40 főre emeli fel, s 30 ezer forintot szavazott meg vegyes kéziszerszámok és munkaruhák beszerzésére. Két ifjúsági klub a Hartai Lenin Tsz-ben Elkészült a tölöpöket összefogó vasbeton-gerendák lefektetése. Kezdődhet a falak felhúzása. A Kiskunság termelőszövetkezeteiben egymásután jönnek létre az ifjúsági klubok. A tsz-ek külön helyiséget rendeznek be a fiataloknak, ahol rádió, televízió mellett esténként összejönnek szórakozni, tanulni, beszélgetni A megye egyik legnagyobb közös gazdaságában, a hatezer holdas országos hírű Hartai Lenin Tsz-ben —- tekintettel a szövetkezet nagy területére és a távolságokra — két ifjúsági klubot rendeztek be. Az egyiket a faluban, a tsz központjának székháza mellett, a másikat pedig a községtől hat kilométerre, a Nagykóke&i pusztáin. Külön klubvezetőséget hoztak létre, amely változatos, érdekes programot dolgozott ki. Meghívták többek között a falu értelmiségi dolgozóit, — pedagógusokat mezőgazdászokat — előadások tartására. Ezenkívül közös színházelőadásokat szerveznek, amelyek után vitákat, megbeszéléseket rendeznek majd. Nyáron országjáró kirándulást terveznek a fiatalok, amelynek során a Mátrával és a Balatonnal ismerkednek majd meg. rilis 4, augusztus 20, november 7) értékeli a vállalat vezetősége az egyes részlegek, telephelyek dolgozóinak eredményeit. Az igazgatói alapból ilyenkor jelentős összeg kerül kiosztásra. Az éves vállalati mérleg elkészülése után pedig 8000 forint jutalomban részesültek az első helyezettek. Ebben az esztendőben, mivel a tőzegkitermelést is a talajerő- gazdálkodáshoz csatolták, megváltozott a jutalmazás összege és felosztása. A szervestrágya üzemeknél az első helyezettek 5000 forint, a második helyezettek pedig 3000 forint értékű tárgyjutalmat kapnak. A tőzegtermelő részlegek első díját 4500 forintban, a második díjat pedig 2500 forintban állapították meg. A jelentős összegű díjazások mellett újabb lendületet ad a felszabadulási munkaversenynek, hogy az óv első negyedében Kecelen, Izsákon és Baján hár- rom brigád alakult a szocialista cím elnyeréséért. Letették a technikai minimum-vizsgát A Bajai Gyapjúszövetgyárbazf huszonhárom 16—18 éves szövőfonó tanuló fiú és lány vizsgázott az elmúlt napokban a szövés-fonás gyakorlati és elméleti tudományából^ Ezek a fiatalok mindannyian megkapták a technikai minimum elvégzéséről szóló bízói nyítványt. ‘-HASZNOS A szocialista mezőgazdaság a termelés kulturáltabb vezetését és szervezését igényli, A téli iramosabb fejlődés után 160 olyan mezőgazdasági szakember került megyénk falvaiba, tanyavilágába, akik közül 144 egyetemi vagy középiskolai végzettséggel rendelkezik. Ez az egyetlen tény is arra mutat, hogy a szocializmus építésének előrehaladtával az értelmiség, nevezetesen a mezőgazdasági értelmiség, egyenletesebben »térítődik« az ország, illetve a megye területén. De jelenti azt is, hogy a falvak olyan új értelmiségi szakember-erőkkel rendelkeznek, akik nemcsak a termelési munkában, hanem egyáltalán a vidék egész közéletében jelentős szerepet fognak betölteni. A mezőgazdasági termelés és a falu élete ezzel együtt emelkedik mind magasabb és magasabb szintre. A szövetkezetbe hívott szakemberekre nehéz munka várt. Megszervezni és elindítani valami újat, foglalkoztatni még össze nem szokott embereket, nem könnyű dolog még olyanok számára sem, akik a vezetésben már nagy gyakorlatot szereztek. De jól megáll ták helyüket. Mázsával, literrel és forinttal mérhetők azok az eredmények, amelyek elsősorban a szakképzett vezetésnek köszönhetők. Az emberekkel való helyes bánásmód, a munkára buzdítás, lelkesítés, mindig meghozta eredményét és ez esetben is így történt Küldetésük hasznos volt, s becsületes helytállásukért köszönet jár valameny- nyíüknek, Többségük a szövetkezetben végzett munkát bizonyára élethivatásának tekinti és az is bizonyos, hogy nagy részük hosszú évek múltán is a mező- gazdaságban fog dolgozni. De hogy milyen mélyre ereszkednek a mező- gazdaságot szerető-kedvelő gyökereik, nagyban azon is múlik, hogy a járási és községi párt- és állami szervek milyen figyelmet fordítanak munkájukra. Gondjaik sokrétűek. Van olyan, akinek nincs lakása. Olyanok is vannak, akik nehezen birkóznak a lazaságokat el nem néző vezetés nyomán helyenként és időnként megnyilvánuló demagógiával. Olyanok is akadnak, akiket elkedvetlenít az egyes szervek, a szövetkezeti gazdálkodással KÜLDETÉS kapcsolatos, bürokratikus ügyintézése. Feltámadnak olyan gondolatok is bennük, vajon a járási pártbizottság miért nem érdeklődik sűrűbben véleményük és szerzett Tapasztalataik iránt. Nagyobb figyelmet és megértést kell tanúsítani megoldatlan gondjaik iránt, hiszen ha felelősek jelentős területek helyes gazdálkodásáért és munkájukban helytállnak, akkor pártós állami szerveink részéről a legkevesebb elismerés az, hogy törődnek ügyes-bajos dolgaikkal. Amikor a falura került szakemberek munkájáról beszélünk, szinte természetesen merülnek fel egyéb gondolatok is. Tudott dolog, hogy a szocialista mezőgazdaság az eddiginél lényegesen több, szakképzett és müveit főt igényel magának. S ahogyan előrehaladunk az átszervezéssel, a szakemberek biztosítása az adott »készletből« egyre nagyobb gond lesz. Mi hát a tennivaló? Igaz, hogy vannak még más területen dolgozó mezőgazdasági szakképzettséggel rendelkezők. Ebből a forrásból azonban már sokat nem fehet meríteni. Szinte mozgalomszerű intézkedések szükségesek, hogy a szövetkezetekből elsősorban a fiatalok minél többen jelentkezzenek technikumi és egyetemi képzésre. Szövetkezeteink ne legyenek szűkmarkúak az ösztöndíj biztosításakar, hiszen előrelátásukkal önmagukon segítenek. De ezen túlmenően, a gazdálkodás vezetésében egyre növekvő követelmények a termelőszövetkezet mai vezetőitől is megkívánják, hogy tovább képezzék magukat. Ezért programszerűen kell biztosítani, hogy a szövetkezeti elnökök, agronomusok, könyvelők, brigádvezetők specializált tovább» képzésben részesüljenek A mezőgazdasági termelés ilyet* problémáinak figyelemmel kísérése nemcsak az országos vagy megyei, hanem az alsóbb szintű vezetés gondja is kell legyen. , Csak ágy jutunk előbbre, ha a járásokban és a községekben egyaránö nagy felelősséggel intézik, többek között a termelőszövetkezetekben dolgozó szakemberek ügyeit, gondoskodnak a szakember-utánpótálás biztosításáról* hiszen ez is egyik fontos feltétele a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdításának Weither Dániel , Egy évvel ezótát t olyan hírek gerjedtek el Kecsjíéméten, hogy a 'Trombita utcai n^ásodik lakótömb építését nem meriíc befejezni. B&zéltek alapvető ''tervezési hibáikról felületes helymegválasztásról és több más kósza hír is elterjedt. Mi az igazság a Trombita utcai lakóház ügyében? Elöljáróban leszögezzük, hogy nincs szó tervezési hibáról. Ami történt, az egy több százéves városban máskor is okozhat hasonló meglepetést. A Trombita utcának azon a részén, ahol a második lakó- tnmh ónii1 valamikor egy régi malom ^ Foly állott. A Bács megyei Építőipari Vállalat dolgozói emiatt nem találták meg az eredeti talajt. Így majdnem egy esztendeig kellett várni, amíg a műszakiak megteremtették a biztos alapozás feltételeit. A munka során két elképzelés vetődött fel. Lealapozzák a régi kutak helyét, vagy cölöpalapza- tot készítenek. Az első elgondolást elvetették, mivel a megtalált kutak süllyesztése veszélyeztette volna a már meglevő épületrész állagát Ezért inkább a költségesebb, de biztosabb cölöpalapozást választották. A vállalat dolgozói ,54 darab Szocialista címért küzdő brisrádok
