Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-14 / 113. szám

1%0. május 14, szombat A MAGYAf? SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BAGS - KISKUN MEGYEI LAPJA A politechnikai önképzést is elősegíti 32 falusi ifjúsági szövetkezet működik megyénkben Megyénkben ez év elején még csak négy falusi ifjúsági szövetkezet működött. Alapítói falusi kiszesek és iskolások vol­tak. összesen 8 hold földön vé­geztek növénytermesztési mun­kát 153 taggal. Működésük po­litikai. gazdasági vonatkozásban egyaránt eredményes volt. Fel­figyelt erre a megyei tanács művelődési osztálya és látva jelentőségét, felhívta a peda­gógusok figyelmét, hogy szer­vezzenek minél több iskolán belüli ifjúsági szövetkezetét, hiszen ezzel is lehetőség nyílik a politechnikai oktatás beveze­tésére. Nevelőink megszívlelték a felhívást és a községi taná­csokkal, meg a helyi földmű­vesszövetkezetekkel karöltve megindították a mozgalmat A várt eredmény nem maradt el. Ma már 32 ifjúsági szövetke­zet működik megyénkben 964 taggal Ebben a munkában ki­emelkedő eredményt ért ed a kecskeméti járás, ahol 16 falusi ifjúsági szövetkezetben közel 400 fiatal dolgozik szorgalma­k£p szöveg nélkül san. A járásban is főként Bu- gacon végeztek dicséretre mél­tó munkát, ahol az elmúlt hó­napban öt szövetkezetét hoztak létre 97 belépővel. A szép tel­jesítmény Vass Sándor földmű- vesszöveíkezeti agronómus, Kon­csík István községi tanácsi me­zőgazdasági osztályvezető, Sin­kt} Sándor, Makádi Pálné és Papp Lajos pedagógusok érde­me, akik megyénkben a leg­szebb eredményt érték el a fa­lusi ifjúsági szövetkezetek szer­vezése tekintetében. Lemaradás több járásban mu­tatkozik. Ezek közül megemlí­tendő, hogy a kiskunhalasi és a kalocsai járásokban csupán egy-egy ifjúsági szövetkezet működik, ami alig hasonlítható össze az «többiekkel, pedig az ottani gyakorlat igazolja, hogy a fiatalok szívesen vesznek részt a közös munkában, ami rend­kívül sokoldalú és szinte a me­zőgazdaság minden ágára kiter­jed. A megyében 37 hold földön végeznek növény- és gyümölcs- termesztést, ezenkívül kisállat- tenyésztéssel, selyemhernyóne­veléssel, sőt méhészkedéssel is foglalkoznak. Néhol egészen modern, szakszerű kertészkedés folyik és igen elterjedt a házi nyúl tartása is. Mindezek kisebb fizikai mun­kát igénylő, de busásan jöve­delmező foglalkozások. Itt a Természetes szappan Az Égei-tengerben levő Cik- ládok szigetcsoport Kimolosz nevű szigetének talaja zsíros tapintású, vízben habzó anyagot tartalmaz, amelyet a sziget la­kói ősidők óta szappan helyett használnak. A természetes szap­pant máig is a szigeten min­denütt fürdésre és mosásra használják. tanulók sok olyan tudnivalót tanulhatnak meg, amire a tan­termi foglalkozásokon külön­ben nincs lehetőségük. Anyagi­lag is érdekeltek, hiszen a kis gazdaság jelentős jövedelmet hoz, amit a tagság között szét­osztanak. A falusi ifjúsági szö­vetkezet a nagyüzemi gazdál­kodáshoz vezető egyik út lép­csője és mint alacsonyabb fokú társulás, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésében is je­lentős szerepet tölt be. Kecskeméten vándorol a borjúhús Egy idő óta Kecskeméten, megfelelő orvosi igazolások és javaslatok ellenében hetenként egy alkalommal rendszeresen biztosítanak egy-egy kiló borjú­húst a gyomorbetegeknek. Na­gyon helyes és emberséges intéz­kedés ez, mivel a rendelkezésre álló borjúhúsból úgysem tud­nák biztosítani a lakosság igé­nyelnek teljes kielégítését, így legalább azokon segítenek, akik­nek — mivel másfajta húst nem fogyaszthatnak — a leg­nagyobb szükségük van erre. Ez eddig rendben is volna, de a bonyodalmak igazán csak ezután kezdődnek. A hentesek nem szívesen vállalják a borjúhús hetenkénti rendszeres szétosztását. Szerin­tük sok bajjal és vesződséggel jár. Ezért hosszabb — a vevők által tapasztalt — huzavona után úgy egyeztek meg, bogy havonként más-más húsüzlet vállalja a »-terhet-«, ami melles­leg szólva csupán annyiban kü­lönbözik a disznó-, marha- vagy egyéb hús mérésétől, hogy a ráutalt nevét minden alkalom­mal ki kell keresni a nyilván­tartásra szolgáló füzetből, s mellé egy jelet firkantani, mint­egy igazolásul, hogy megkapta heti »adagját«. Emiatt kell idő­vel végigvándorolni minden, a városban fellelhető központi és külterületi húsüzletet a gyomor­betegeknek, amit ők szelid szor­galommal el is viseltek volna, — tehát türelmükre még eddig senki sem panaszkodhat! —, ha egyéb dolgok közbe nem jön­nek! A kiosztásnak szabott ideje van: legtöbbször szombaton 11—- 12 óra. Egy ideig rendesen meg is kapták ebben az időben a húst, de utóbb egyre többet kell várakozniok. A múlt héten is — bár az elosztóba már reggel hat órára megérkezett a borjú­hús — 11 óra helyett délután 3 órára szállították azt az üz­letbe. Így a betegek, akiknek többsége személyesen megy a húsért, több mint négy órahosz- szat ácsorogtak a bolt előtt. Vajon nem lehetne ennek az egyébként emberséges, hasznos intézkedésnek végrehajtását is egy kissé emberségesebben, s főként ésszerűbben negszer- vezni?! Tibet törődjenek a gazdasági vezetők a társadalmi bíróságokkal c/t megyei (útónig elnökének ngilatk&eata jyj egyénk társadalmi bíró­ságainak működéséről, a reájuk váró feladatokról és az üzemekben kifejtett eddigi te­vékenységükről tájékoztatta a munkatársunkat dr. Bodóczky László megyei bírósági elnök. — Az 1041/1956. számú mi­nisztertanácsi határozat megje­lenése után jó eredménnyel in­dult meg megyénkben a társa­dalmi bíróságok szervezése — kezdte nyilatkozatát Bodóczky elvtárs. Az ellenforradalmi ese­mények azonban teljesen meg­bénították a társadalmi bíró­ságok működését és újjászer­vezésükre csak 1957 őszén ke­rülhetett sor. Ennek eredmé­nyeként — múlt év végi fel­méréseink szerint — Bács me­gyében 35 társadalmi bíróság alakult, amelyből 17 üzemek­ben, 11 állami gazdaságokban, 4 gépállomásokon és 3 a föld­művesszövetkezeteken belül len­ne hivatott feladatainak eleget tenni. Közülük ez ideig csupán 17 tárgyalt, így egy-egy társa­dalmi bíróságra három-négy ügy letárgyalása esik. Ezek a tár­gyalások megmutatták, hogy a Hamisan vádolt — egy évi börtönre ítélték ■ KTUVVVV-u^riri/VWWVV^ ■ ..' . y ­Két elmélet párbaja egy autóbuszon j társadalmi bíróságok figye­lemreméltó hatással vannak a fegyelmezetlen, rendbontó és a társadalmi tulajdon ellen vétő dolgozókra: a becsületes, jó- szándékú emberek támogatásá­val pedig olyan légkör kiala­kítására képesek, amely haté­konyan hozzájárulhat a dolgo­zóknak munkafegyelemre és a szocialista együttélésre való ne­veléséhez. __Oajnos, mindezek mellett hi ányosságok is ész­lelhetők — folytatta Bodóczky elvtárs. — Részint az, hogy a társadalmi bíróságoknak csak­nem fele egyáltalán nem tár­gyalt, amely arra vezethető vissza, hogy egyes gazdasági vezetők nem értékelik kellő­képpen a bíróságok munkáját, nem fordítanak megfelelő gon­dot tekintélyük megalapozásá­ra, s a társadalmi bíróságok szerepét elhanyagolható kérdés­ként kezelik. Ebből következik, hogy a vezetők még olyan ügyeket sem adnak át tárgya­lásra, amelyek egyébként oda tartoznának, — habár a fele­Szerkesztői üzenetek: Garaguly Gyula (Tata): Megkap­tuk lelkes hangú levelét, amelyet kívánsága szerint eljuttattuk a Kecskeméti Dózsa labdarúgó csa­patához. Köszönik a jó kívánságait. Danics Miklós, Lakitelek: Kérdé­sére a választ rövidesen megkapja. Balogh Pál, Kecskemét: Leveléből nem derül ki, hogy a leírt huza­vona hol történt meg. Kérjük, ke­resse fel szerkesztőségünket. A Hazafias Népfront kecskeméti küldöttér­tekezletén mesélte el az alábbi történetet egy termelőszövetkeze­ti parasztasszony. — Nemrégiben az egyik hetes számú kecskeméti autóbuszon utazva egy asszony és egy általános iskolás korú gyermek szóvál­tására lettem figyel­mes. Az asszonynak nyilván rokona, vagy régi ismerőse lehetett a gyerek, mert ami­kor az elmondta neki, hogy az iskolát, meg a tankönyveket akkor szerelné látni, mikora háta közepét, az asz- szony élesen, s nem minden meggyőződés nélkül megjegyezte: ■— Hát iparkodj, mert ha nem tanulsz, csak paraszt lehet be­lőled, az is legfeljebb szövetkezeti! r— Engem — mondta a felszólaló — meg­döbbentett, hogy egye­sek még mindig úgy ítélkeznek a paraszt- emberekről, mint a hajdani úri világban tették azok, akik az egyszerű, kétkezi mun­kást lebecsülték. S már éppen szólni akartam, amikor váratlan párt­fogóm akadt. Az autó­busz kalauznője, aki szintén hallotta ez utóbbi kijelentést, sze­rényen, de erélyesen szólalt meg: — Miért rémisztgeti a szövetkezettel azt a szegény gyereket?! — Nem a buta emberek gyülekezete az! Ne­kem is van olyan ro­konom, aki kitűnő ta­nuló volt az iskolá­ban, most pedig tsz- tag. Amint ezt mondta, látszott rajta, hogy nemcsak az itt utazók előtt ismeretlen roko­na védelmében emelt szót, hanem becsülete, munkás önérzete til­takozott az ellen, hogy valakinek a tehetségét, eszét kispolgári módon télje meg bárki ab­ból: milyen — parasz­ti, tehát fizikai, vagy szellemi — munkát vé­gez. S az autóbusz eddig egymás iránt közöm­bös utasai egy-egy bó- lintással, vagy elisme­rő mosollyal nyugtáz­ták a kalauznő sza­vait, míg a gyerek al­kalmi oktatója szé­gyenkezve sütötte le a fejét­■■■■■■■■■■•■■■■■■■*■■■■«■■■■■■■■■«■■■■■■! JOHAN ES BECHER: Hogy álmodtuk... Hogy’ álmodtuk a tavasz­ébredést, májust, mely minden emberé lehetne, nem emlékezvén múlt, gonosz telekre, szelíd mezőkön mesezöld vetést. öröm városon, falun, s földeken, virágkoszorús május elsejei Harmonika szól, és harangzene, vidáman, mégis ünnepélyesen. Ez a tavasz értünk van, és mlnékünk, békéjével és dús pompáivalt az új élet varázsos ünnepélye. A nagy Elmúlás réme, lám? hová tűnt! Ö, mély lélegzet, s messzi száll a dal, s minden lélegzet: béke, béke, béke! Fordította: ANTALFY ISTVÁN lősségre vonás nevelő hatását csakis a társadalmi bírósági el* járással lehetne megfelelően ér­vényre juttatni. Az egyik kis­kunfélegyházi üzemben például a társadalmi bíróság megszer­vezése óta 117 fegyelmi hatá­rozatot hoztak, s ebből egyetlen ügyet sem adtak át tárgyalás­ra a társadalmi bíróságok. Ugyanakkor meg kell mondani, hogy ennek az üzemnek a tár­sadalmi bírósága ez ideig nem is tárgyalt. — Továbbá okai a passzivi­tásnak, hogy a dolgozók ide­genkednek tőle és a társadalmi bíróságok tagjai — tapasztala­taink szerint — hálátlan sze­repnek tekintik feladatukat. Az idegenkedés onnan származik* hogy a társadalmi bíróságok tagjai ügy gondolják: eljárá­suk során szembekerülnek dol­gozó társaikkal, amely népsze­rűségüket esetleg csökkentené. __Rar ennek a tartózkodó ^ magatartásnak a meg­szüntetése a szakszervezet fel­adata lenne, a Magyar Jogász­szövetség Bács-Kiskun megy« vezetősége mégis napirendre tűzte a kérdés megvizsgálását. Remélhetően ezen a téren gyö­keres változást tudunk majd elérni, és feltárhatjuk azokat az diókat, amelyek a társadal­mi bíróságokat tétlenségre kény­szerítik. — Kívánatos lenne ennek a kérdésnek jogszabályi rende­zése ás, továbbá annak lehetővé tétele, hogy a társadalmi bíró­ságok a jelenlegi jogszabályok­ban megállapítottaknál kitér- jedtebb hatáskört kapjanak, és ne csupán a magasabb létszá­mú üzemekben, vállalatoknál legyenek társadalmi bíróságok, hanem a száznál több dolgozót foglalkoztató üzemekben és vállalatoknál, sőt esetleg a hi­vatalokban is — fejezte be nyilatkozatát dr; Bodóczky László. (Kohl) m » m -«• nnATLAnn. PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőö Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér I. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 36-19, 25-16. Pártépítés és Ipari rovat: U-S3 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér Va Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díi 1 hónapra 11 Ft Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét = TeLi 15-29, 27-19 eljárást indítottak Sánta Gy. ellen és a nyomozás során megállapították, hogy Pintér György állítása valótlan. Ezért Sánta György ellen megszün­tették az eljárást. A kecskeméti városi és já­rási ügyészség hamis vád mi­att emelt vádat Pintér György ellen. A járásbíróság Pintér Györgyöt egyévi börtönbünte­tésre ítélte. A vádlott enyhíté­sért fellebbezett. Érdekes bűnügyet tárgyalt a napokban a kecskeméti járás- bíróság dr. Száj bel büntetőta­nácsa. Pintér György lakiteleki lakos még az elmúlt év tava­szán feljelentette Sánta György lakiteleki lakost, hogy amikor nála járt 1957 tavaszán, látta, amint a gazda a szénakazalban rejtett el egy vadászfegyvert. Feljelentésében azt is állította, hogy pisztolyt is rejteget Sánta György lakásán. A feljelentés után bűnvádi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents