Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-12 / 111. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! \a magyar szocialista MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI lapja j mk XV. ÉVFOLYAM, 111. SZÁM Ára SO fillér I960. MÁJUS 12. CSÜTÖRTÖK • M Cukrászda és önkiszolgáló bolt épül Csátalján (Községi tudósítónktól.) Gsátalja községben hamarosan befejezik a földművesszövetke­zeti cukrászda építését. AZ' új cukrászda a tervek szerint má­jus 15-én nyílik meg. Az elmúlt napokban megérkeztek a cuk­rászda berendezései, köztük egy 37 ezer forint értékű fagylalt­gép. Tervezik továbbá, hogy a cukrászdában majd televíziót éa rádiót is elhelyeznek. A község belterületén hamaro­san egy újabb önkiszolgáló bolt megnyitására is sor. kerül, a földművesszövetkezet kezelésé* ben. Alapozzuk meg gondosan a második ötéves tervet Munkaértekezleten beszélték meg feladataikat m tanácsi könnyű- és élelmiszeripar vezetői Kedden egésznapos munkaér­tekezletet tartottak Kiskunha­lason a tanácsi ipar vállalatve­zetői, párttítkárai, műszaki ve­zetői és főkönyvelői dr. Varga Jenő elvtárs, a megyei tanács vb-elnökhelyettesének vezetésé­vel. Az értekezleten részt vett Erdélyi Ignác elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője, a megyei tanács, va­lamint a városok párt- és ta­nácsszerveinek illetékes osztály- vezetői. Dr. Bruncsák András élvtárs, a megyei tanács ipari osztályá­nak vezetője adott értékelést a tanácsi ipar 1959. évi munká­járól, és irányelveket az 1960. évi feladatok végrehajtásához, valamint a második ötéves terv munkájának megalapozásához. A tanácsi könnyű- és élel­miszeripar vállalatai 1959. évi tervüket 107,9 százalék­ra teljesítették. A munkasiker értékét növeli, hogy a könnyűipar termelése 22,2 százalékkal, az élelmiszer- ipar pedig 9,1 százalékkal ter­melt többet mint 1958-ban. A termelés emelését jelentős be­ruházások segítették. A helyi ipar 1959. évi beruházásainak összege meghaladta a 18 millió forintot. A verseny pedig azt eredményezte, hogy az elmúlt évinél 50 százalékkal több nye­reségrészesedés került kifize­tésre, 1960. évben lényegesen na­gyobbak a tanácsi ipar felada­tai. Az előirányzott termelési érték megközelíti az 530 millió forintot. Ennek gazdaságos teljesítése hozzáértőbb vezetést, a múlt évinél szervezettebb munkát és a vállalatok belső tartalékainak alaposabb kiaknázását igényli. A feladatokat összegezve, a vál­lalatok vezetőinek figyelmét az alábbi főbb tennivalókra kell összpontosítani. Az idén döntő fordulatot kell elérnünk a mű­szaki fejlesztésben. Minden üzemben részletes kapacitásfel­mérést kell eszközölni. Lényegesen nagyobb gondol kell fordítani a termelé­kenység emelésére. Ki kell dolgozni a főbb gyárt­mányok anyagnormáját és a termékek gyárlmánytechnológiá- ját. Biztosítani kell a szakmun­kások tervszerűbb utánpótlását. Nagyobb gondot kell fordítani az anyagtakarékosságra, az újí­tó-mozgalom bürokratikus vo­násainak felszámolására. A munkaversenynek pedig az éves terv gazdaságos teljesítését kell szolgálnia, A fő cél mindezzel az, hogy: teremtsünk magasabb indulási alapot a második öt­éves terv kezdéséhez. Az értekezleten huszonöt fel­szólaló számos javaslatot tett a munka megjavítására, melyek nagy segítséget nyújtanak a termelés jobb irányításában. A munkaértekezlet dr. Varga Je­nő elvtárs zárszavával ért vé­get. Ülést tartott a KISZ megyei v. Ii. A KISZ megyei végrehajtó bizottsága május 10-én, kedden ülést tartott. A v. b. ülésén részt vett Rakó József, az Űttörőszö- vetség Országos Elnökségének szervezési osztályvezetője is. Az értekezlet az úttörőszövet­ség megyei elnökségének elő­terjesztése alapján az úttörő- csapatok és a KISZ-szervezetek közötti együttműködés helyze­tét és további feladatait tár­gyalta meg. Alapos és sokoldalú vita után a végrehajtó bizott­ság határozatot hozott az űttö- rőszervezetek KISZ-vezetésének erősítésére, az úttörők és a KISZ-fiatalok együttműködésé­nek szorosabbá tételére. Elha­tározták, hogy május 14-én á járási és városi KlSZ-szervezéi tek és úttörőcsapatok vezetői­vel tanácskoznak Kecskeméten* azt követően pedig a KlSZ-szer- vezetek és az úttörőcsapatok''' gyűlésein tárgyalják meg -az együttműködés feladatait. : - A végrehajtó bizottság meg­hallgatta a fásítási mozgalom eredményéről szóló jelentést is, Örömmel állapította meg, hogy a fásítási hónapban a fiatalok közel egymillió csemetét «lése suhángot ültettek el megyénk­ben. Elhatározták, hogy ä fásí­tásban legjobb eredményt elért 30 KISZ-alapszervezetnek má­jus végén jutalmakat adnak át Kezdődik a kanservidény 5500 vagon nyersáruból készít anyag gyorsabb beszállításáról, konzervet, befőttet, száritmányt Az idén egy katasztrális hold megyénk legnagyobb gyára* a gyümölcs vagy zöldség begyűj- Kecskemétí Konzervgyár. Ebből téséhez a szerződésben álló gaz- B jelentős mennyiségű áruból dák, termelőszövetkezetek nem az első szállítmány az idei bor- 15, hanem 20 ládát kapnak. A só, a hó végén érkezik, be, s ládákat június 15-ig az átvevő- ezzel megkezdődik a konzerv- helyekre szállítják. A torlódások szezon. és az áru minőségi romlásának vywvwwwwwwwwvwvwwwwwvyvwvwwwvywv Megkezdték a dunavecsei „csibegyár" építését, készül a MÉSZÖV irodaház Qlijtrs f'Heziö pjénzüyyntin iizter ét 'Tyatár JCiu JLa(os, a SZÖVOSZ elnöke, Idleyatáit leit mindkét léi tűt menynél Kedden délelőtt 9 órakor ün­nepélyes keretek között kezdték meg a MÉSZÖV által Dunave- csén létesítendő baromfikeltető és nevelő üzem építésének mun­kálatait. Az érdekelt vállalatok vezetőin kívül megjelent Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, pénzügymi­niszter, a dunavecsei járás or­szággyűlési képviselője, dr. Tatár Kiss Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a SZÖ­VOSZ elnöke, Putics József, az MSZMP megyei bizottságának titkára, dr. Dallos Ferenc, a megyei tanács vb-elnöke, s a járás több vezetője. Brachna János, a MÉSZÖV elnöke megnyitójában ismer­tette, hogy a 7 millió 600 ezer forint költséggel megépülő ob­jektum húsz (egyenként tízezer tojás befogadására alkalmas) modern keltetőgéppel a jövő év őszétől kezdi meg működését, hogy ellássa naposcsibével a tsz-eket, s az egyéni baromfi­tenyésztőket. Harmincezer csir­ke két-háromhetes koráig tör­ténő előnevelésére is berende­zik majd a telepet, A pénzügyminiszter beszédé­ben hangsúlyozta a baromfi- tenyésztés népgazdasági fontos­ságát, s megemlítette, hogy me­gyénkben is jelentős fejlődés tapasztalható e tekintetben. Amíg 1956-ban az ország ba­romfi-törzsállományának a hét százaléka volt Bács megyében, azóta az arány 8 százalékra növekedett. Ugyanakkor azon­ban nem elég korszerű nálunk a baromfitenyésztés. A keltetés amíg országosan 28, Bács me­gyében csak 19 százalékban tör­ténik géppel. Hazánkban egyéb­ként 52 keltetőállomás évente 32 millió csirkét keltet; ezek közül 96 géppel működő 14-et a MÉSZÖV hozott létre. A gyárnak ebben a gazdasági évben 20 százalékkal több árut kell előállítani, s ezzel egy idő­ben öt százalékkal kell csök­kenteni az önköltséget. Felmerül a kérdés: képes-e a gyár megbirkózni a megnagyob­bodott feladatokkal? Az eddigi előkészületek igen biztatók. A gyár vezetősége a múlt év tapasztalatait összesű­rítve az idén jobban felkészült a termés fogadására, feldolgo­zására. A borsó- és paradicsom­feldolgozó gépeket már kijaví­tották. A befőttüzem gépeinek felújítása június 1-ig befejező­dik. Ezenkívül sok új gép (bor­sócséplő, automata dobozkészítö, zárógépek, palackozó, üvegmo­só, levestasakoló) segíti majd a gyár vezetőit terveik megvaló­sításában. A fejlődés, s az ebből fakadó igények nemcsak több árut, hanem jobbat is kivannak. En­nek megfelelően a vállalat ve- {•tősége gondoskodik a nyers­elkerülésére bevezetik az éjjel­nappali szállítást. Ezek az in­tézkedések világosan bizonyít­ják: a gyár vezetősége meg­tette az első lépést a sikerhez vezető úton. Ez azonban csak a kezdet. Az áru beözönlésével egyidejűleg az idénymunkások százai-ezrei kerülnek a gyárba. Tőlük függ, hogy milyen eredményt ér el a gyár. Ha ezek az új munkások fegyelmet, rendet, példás maga­tartást, szorgalmat, tisztaságot látnak, s ezt követelik meg tő­lük, akkor ezt szokják meg. S hogy így legyen, ezért nagy feladat hárul a szakszervezeti és pártbizalmiakra, valamint a KISZ-fiatalokra. Az évi terv sikere, a hároméves terv idő­előtti befejezése, s a jövő évi nyereségrészesedés megkívánja, hogy a mozgalmi szervek — együttműködve a gazdasági ve­zetőkkel — biztosítsák, hogy ebben az évben is olyan gyárt­mányok kerüljenek ki a gyár­ból. amely öregbíti hírnevét. A TAVASZI MEZŐKRŐL jelentik községi tudósítóink Szépen halad a tavaszi mun­ka a Vaskúti Dózsa Termelő- szövetkezetben, ahol a családta­gokat is bevonják a munkákba. A cukorrépa egyelésénél pél­dául 128-an dolgoztak. A tsz párttitkára, Vígh Gábor elvtárs negyedmagával dolgozott. A tagok mellett lelkes munkát végez az elnök, Kapornyai Mi­hály is, aki 1957-ig könyvelő volt a termelőszövetkezetben. Külön női munkacsapat dolgo­zik a tsz-ben és Balazsev Pál- né irányításával lelkesen dol­goznak: cukorrépát egyelnek. * CSÁTALJÁN az elmúlt na­pokban határszemlét tartottak a község vezetői. Megállapították, hogy a termelőszövetkezetek jó munkát végeztek és a veté­seket mindenhol befejezték, sőt a cukorrépát is kiegyelték és megsarabolták. A Budai Nagy Antal Terme­lőszövetkezetben ebben az év­ben végezték először a pap­rika palántázását géppel. A palántázógépet a gépállomás bocsátotta a termelőszövetkezet rendelkezésére. A termelőszö­vetkezeti tagok, s különösen az asszonyok nagy örömmel fogad­ták a palántázó gépet, mert ez nagy segítséget jelentett a ter­melőszövetkezetnek és nagyban megkönnyítette a palántázók munkáját. A község vezetői megtekintették a Budai Nagy Antal Tsz juhhodályának házi­lagos építkezését is. A határszemle alkalmával megállapították, hogy az őszi vetések az idén bő termést ígérnek. • Az elmúlt napokban tartotta rendes havi taggyűlését a Tom­pái Rákóczi Termelőszövetkezet párt-alapszervezete. A taggyűlé­sen a tsz párttitkára számolt be az eddig végzett munkáról. Foglalkozott a KISZ-szervezet munkájával is, és bejelentette, hogy a termelőszövetkezet fia­taljai 8 hold kukoricavetés mű­velését vállalták munkaegység­jóváírás nélkül. A termelőszö­vetkezet a KISZ-szervezet tá­mogatására ezért két hold ter­més jövedelmét biztosítja. Egyre gyarapszik az újonnan! alakult Kossuth Termelőszö­vetkezet is. A közelmúltban. 30 darab anyakocát vásárolták és állatállományukat 20 szarvas­marhával növelték. Az állatál­lomány részére saját erőből építettek férőhelyet. A termelő- szövetkezetbe egyre több oly an» ■ régi tag tér vissza, akik ré­gebben hagyták el a tsz-t és aa iparban kerestek munkát. * p 1 A tavaszi munkák megkezdő* . se előtt két növény-, egy sző­lészeti és egy állattenyésztési brigádot alakítottak a Kunbajai Béke Tsz-ben. A termelőszö­vetkezeti gazdák időközben hoz­zákezdtek a tavaszi munkák végzéséhez és már több mint 30 hold cukorrépa sarabolását, 15 hold hagyma kapálását vé­gezték el. Minden hónapban osztottak már munkaegység-elő­leget és a továbbiakban is meg- , van a kilátás, hogy havonta tudnak biztosítani a tagoknak, 7—8 forintot munkaegysé«rCloi. légként« Ugyanaznap délelőtt 11 óra­kor a fenti elvtársak és a me­gyeszékhely vezetőinek jelenlé­tében dr. Tatár Kiss Lajos, » SZÖVOSZ elnöke felavatta, as Katona József Színház mögött épülő irodaház alapkövét. A * millió forintba kerülő, s jövS május 1-re elkészülő háromeme­letes épület 80 irodahelyiségé­ben a MÉSZÖV, KISZÖV, EJKJ kap helyet. | — Jobb körülmények közöltt dolgozhatnak a megyei szövet­kezeti szervek munkatársai, an:S . nem lényegtelen ahhoz, hogyj egyre növekvő feladataikat, jól oldják meg. Emellett a város képét is szépítő irodaházzal JGj lakás szabadul fel Kecskemé­ten — mondotta a SZÖVOSZ) elnöke, majd az építtetésben*',- közreműködő szervek nevét, aa , épület tervrajzát tartalmazói emlékiratot helyezett el 34 alapkőben( <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents