Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-07 / 107. szám

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS - KISKUN MEGYEI LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 107. SZÄM Ára 50 fillér 1960. MÁJUS 7, SZOMBAT Világ proletárja?, egyesüljetek! lU*l£r Fejlesztik a továbbképző iskolákat Tavaly a kormányrendelet alapján megyénkben 26 helyen hozták létre a 14—16 éves ser­dülő fiatalok részére a tovább­képző iskolákat. Ezekbe az is­kolákba 1230 tanuló iratkozott, akik közül 1120 kapott bizo­nyítványt az iskola első évfo­lyamainak befejezésével. Az ősztől ismét továbbfejlesz­tik a továbbképző iskolák há­lózatát, s mintegy 28 újabb köz­ségben nyitják meg kapuikat a serdülő korú fiatalok előtt. A tervek szerint ősztől kezdve már megyénk valamennyi .vá­rosában is működik továbképző iskola. Kiskunhalason mezőgaz­dasági és ipari, Kalocsán mező­Buzdítás, lelkesítés A szövetkezeti mozgalom tél végi megiramodásában, az egyé­ni gazdák összefogásának meg­gyorsulásában döntő szerepe volt a felvilágosító szónak, a gyakorlati tapasztalatok ismer­tetésének, az agitációs és ne­velő munkának. Azóta új feladatok — a közös gazdálkodás megindítása, közös tevékenységhez szükséges pénz, vetőmagvak, jószágállomány be­szerzése, a közös építkezések megszervezése, a tavaszi mező- gazdasági munkák jó elvégzése kötötték le a szövetkezetbe tömörültek figyelmét. Voltak, akik azt gondolták, hogy a szövetkezet létrehozásá­val már a munka nehezén túl­jutottak és kevesebb tennivaló­ra számítottak. Ezt a várako­zást az élet tényei cáfolták meg. A napi feladatok sokasága bizonyítja, hogy a szövetkezet­ben nem kevesebb a tennivaló, mint annak megalakítása előtt. A nagyüzem létrehozása csak a lehetőséget adta meg a jólét gyarapítására. Ennek valóravál- tása a tagok szorgalmán, lelke­sedésén, áldozatkészségén, a közös gazdálkodás iránti bizal­mán múlik. Azon múlik a közös gazdálkodás eredményessége, hogy az agitátorok, a népneve­lők, akik a közösbe lépésre bá­torították az egyénieket, most ocm hagyják magukra a tsz- tagokat, ha felvilágosító szavuk­kal buzdítják, lelkesítik és tá­jékoztatják őket. A felvilágosító munka meg­szervezésében. oroszlánrésze van a tsz pártszervezetének, vezetői­nek, szakembereinek, egyetemet vagy főiskolát végzett agronó- musainak. Megtalálják felada­taikat a felvilágosító munkában a KlSZ-szervezet fiataljai, a nőtanács tagjai, a földműves- szövetkezet és a tanács dolgo­zói, a pedagógusok, az állami gazdaságok és az üzemek ki­jelölt patronálói, akik a tsz- fejlesztés idején is olyan sokat segítettek. Az agitátorok felvilágosító szavát nemcsak hónapokkal ez­előtt, hanem ma is várják a tsz tagjak Vannak, akiket a munkaegység-elszámolás módja érdekel leginkább, másokat az nyugtat meg, ha bizonyosak ar­ról, hogy a normán felüli tel­jesítményeiket is jóváírják. Né­hány sorban lehetetlen volna felsorolni mindazokat a kérdé­seket, amelyeknek tisztázása a nyugodt, zavartalan, lelkes munka feltétele a közös gazda­ságukban. Ezeket a helyi elv­társak ismerik, az ő feladatuk, hogy megválaszolják azokat és így neveljék, tanítsák a tsz- tagokat. A tennivalók szinte annyi­féleképpen jelentkeznek, ahány tsz van. Éppen ezért az agitá­ciós munka sem lehet sablonos. Annak témáját és legmegfele­lőbb formáját ott helyben vá­laszthatják meg a pártszerve­zetek, gondoskodva arról, hogy a párt szava — pártnapok, tag­gyűlések, brigád- vagy munka­csapat-értekezletek, egyéni be­szélgetések formájában — a párt körül tömörült aktíva se­gítségével eljusson a szövege­set tagjaihoz. As első kosos tavass a Kisssállási Rákócsi Tss-ben Megoldották az asszonyok gondját 970 holdon 112 taggal dolgo­zik Kisszállás »-legfiatalabb«, ta­vasszal alakult termelőszövet­kezete, a Rákóczi Tsz. 32 asz- szomy tagja is van a szövetke­zetnek, akik máris fényesen vizsgáztak a szorgalomból: két nap alatt némi férfisegítséggel 35 hold burgonyát vetettek el. (Eredetileg csak 25 holdat ter­vezett a tsz!) Az asszonyok gondját igen ügyesen oldotta meg a szövetkezet vezetősége. Közös legelőt jelölt ki a háztáji szarvasmarha-állománynak s azt egy idős tag pásztoralja, mun­kaegység ellenében — de annak értékét a legeltető tagok mun­kaegységéből vonják le. Felesben termesztik mányból 4 fejőstehenet adott a közösbe. Most érkezett meg 7 darab vemhes üsző, 11 darab ugyancsak üszőt pedig a tagok­tól vásárolt meg a szövetkezet. A szarvasmarháknak saját erő­ből, olcsó módszerrel épített is­tállót a tsz, Az állattenyésztés alapját bő­séges takarmánnyal vetik meg. Elvetettek 22 hold zabosbük­könyt, 15 hold muhart; 20 hol­don silókukoricát. 10 holdon csalamádét termesztenek, őszre pedig lucernást telepítenek. Példamutató öregek A Rákóczi Tsz-nek van 50 hold szőleje is; megművelését nehezíti, hogy ahány hold, szin­te annyi darabban fekszik. A szőlőhöz kiválóan értő idős ta­gok szorgalma azonban máris végzett az időszerű munkákal. A 74 esztendős Kürti Mihály bácsi mindennap dolgozott, a már ugyancsak nem fiatal Kis- pál István maga megmetszett egy holdat Kasza Antallal kö­zösen. Kötelességtudásban, mun­kabírásban ők mutatnak példát a fiataloknak! VWWWWVWV^VWWVWWV^Ó^AA^AA/>AÓ/VWVWVWVVW gazdasági, Baján és Félegyhá­zán ipari, Kecskeméten körül­belül öt csoportban szintén ipari jelleggel. Befejezték liszakécskén a hidroglobus vízgyűjtő meden­céjének építését és már be is kapcsolták a villanymotort, amely a gyűjtő medencéből ä vizet a toronyba továbbítja. A vízgyűjtő medence betonból épült és teljesen zárt helyiség­ben van, s így higiénikus ke­zelése biztosított. Itt állandó ügyeletes kezelő fog tartózkod­ni, aki figyeli majd a jelző- berendezést, hogy mikor kell, a tartályból a vizet a toronyba továbbítani. Megyei műsorellenőrző bizottság álakul 100 előadást rendez az ŐRI megyénkben a köztes babot A szövetkezetben hamarosan elvetik a tervezett 100 hold ku­koricát, amelynek felén köztes babot is termesztenek. A vető­magot a tagok adták össze s a babtermés felét ők kapják meg. A szövetkezet 50 mázsára kö­tött szerződést a földművesszö­vetkezettel. Szaporodik a közös jószágállomány A szövetkezet tagsága a ház­táji mértékét meghaladó állo­A MÉK megyei központja ta­valy kezdte meg a retek expor­tálását és mintegy 470 ezer cso­mót küldött a Hungarofruct közvetítésével Csehszlovákiába. Az idén megnőtt a kereslet határainkon túl az ízletes zöld­ségféle iránt, s április 24-től ed­dig 1 millió 400 ezer csomó ke­rült megyénkből nagy részt Csehszlovákiába, tizedrészt a Német Demokratikus Köztársa­ságba. Pénteken kora reggel a Bu­dapesti Autóközlekedési Válla­lat három pótkocsis teherautója Eredményesnek ígérkező együttműködés alakult ki a ve­zető Bács megyei kulturális szervek, valamint az Országos Rendezoiroda között A közel­múltban Mikó Miklós, az ŐRI kultúrpropagandistája, a megyei tanács művelődési osztályának meghívására tárgyalásokon kö­tött megállapodást az általa kép­viselt intézmény nevében az 1960—61. évi műsorszolgáltatás megyei tervéről. A közös megegyezés ezen túl­menően mindkét fél javasla­vwwwwvww nyával elindult Kiskunfélegy­házáról, hogy átrakás nélkül még aznap késő este megérkez­zék Prágába. A retket a félegy­házi és a kunszállási termelők­től vásárolta a MÉK. A csütörtök este átvett ret­ket tehát szombaton reggel már megvásárolhatják a prágai házi­asszonyok. Valószínű, az idén ez az utol­só exportált retekszállítmány, de nincs kizárva az sem, hogy a hazai szükségletek kielégítése után még mintegy 200—250 ezer csomót küldhetünk külföldre, tára, egy országszerte eddig még nem alkalmazott módszerrel is kibővült. Közös társadalmi szer­vezetet hoznak létre a megyé­ben lezajló műsoros rendezvé­nyek ellenőrzése, minőségének javítása és az ezzel kapcsolatos javaslatok, vélemények össze­gyűjtése céljából. Megállapítást nyert, hogy még mindig igen erőteljesen zavarja a szervezett és a megfelelő színvonalat nyúj­tó rendezvények megtartását a különböző »maszek« produkciók megjelenése, különösen olyan területeken, melyeknek a mű­sorszolgáltatásba való bekap­csolása eddig még nem történt meg. Ezek a **fővárosi művészek közreműködésével« tartott ren­dezvények legtöbbször a leg- alántasabb érzelmeket és igé­nyeket szolgálják ki, becsapjál?: az egyre nagyobb kulturális ér­deklődéssel rendelkező falusi dolgozókat. Műsorellenőrző bizott­ság tagjait az Állami Hangver­seny- és Műsorigazgatóság és a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága az összes rendezvények látogatására jogosító belépési engedélyekkel látja el és arra kötelezi az önként vállalkozó társadalmi ellenőröket, hogy az általuk meglátogatott rendezvé­nyekről adjanak rendszeresen írásbeli véleményt és jayaslatot A részletes, az előadások műsorát is meghatározó éves terv elkészítése természetesen még korai, de megegyezés jött létre arról, hol és milyen meny- nyiségű, milyen , időközönként tartható műsorra számíthatnak megyénk városai és e . tervbe bekapcsolt községei. A tervok összeegyeztetésénél a legmesz- szebbmenőkig figyelembe vették a kecskeméti színház tájbeosz­tásának szempontjait, sőt elha­tározták, hogy egy még széle­sebb körű értekeklet keretében az összes, megyénkben rendsze­resen tájoló egyéb kulturális szerveikkel is pontos egyezte­tést végeznek, (Szegedi és Szol­noki Színház, Déryné Színház stb., stb.) A tervek szerint az ősszel leezdődő idényben száz előadást biztosít az ŐRI megyénk terü­letére, Kecskeméten egész éven keresztül havonta egy-egy na­pon látogatják meg- az igényes könnyűzenei és egyéb műsort szolgáltató együttesek a megye- székhelyet. A megyei tanács művelődési osztálya kérte, hogy a kecskeméti színház évadjának befejezése után, tehát »színház nélküli« hónapokban, kétheten­ként biztosítson az ŐRI műsort. Erre annál inkább meg lehetnek az adottságok, mert nyárra meg­kezdi működését Kecskeméten a szabadtéri színpad. Máris megállapodtak, hogy Gergely bácsi és Mari néni köz­kedvelt és ezer előadást meg­ért együttese új műsorával a Hírős Hét alatt Kecskemétre látogat. Baján nyolc alkalom­mal, nyolc másik helységünk-/ ben, így: Kiskunhalason, Kis­kunfélegyházán, Kiskőrösön, Ka** locsán, Bácsalmáson, Kccelen* Dánodon és Madarason az idény« ben négy előadást tartanak. Ti»i zenhat — esetleg ennél még több községünket pedig az icíéu kétszer keresd fel az ŐRI. Elhangzott egy olyan kíván» ság is a megbeszélésen, hogy a rendezőiroda nagyobb szabású színházi produkcióit rendszere« sen hozzák el Kecskemétre, kap­csolják be a megyeszékhelyet a külföldi vendégművészek vi­déki kőrútjaiba. Csáky Lajos n két Németországról A Magyar Szocialista Mun­káspárt megyei és városi bizott­sága és a TIT nemzetközi szak­osztálya május 9-én, hétfőn este 7 óraikor a pártiskola nagyter­mében (Kecskemét, Rákóczi űt 3.) »A két Németország« cím­mel előadást rendez. Erről a fontos kérdésről 1Volf* gang Arit, a Német Szocialista Egységpárt Központi Vezetősé­gének és a berlini Marx—Lenin Intézetnek a munkatársa tart előadást. Tervszerű szakmai utánpótlás Az 5-ös számú Mélyépítő Vállalatnál tervszerűen foglal­koznak a szakmai utánpótlás biztosításával. Jelenleg 33 ta­nuló ismerkedik itt az építő­iparban fellelhető különböző szakmákkal. A vezetőség átképzés tan­folyamokat is indít, amelyen ács, kőműves és vasbetonsze­relő szakmunkásokat képez ki­százezer csomó íretek szállítana­fVWWWWWWWVWWWVWW» A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN Kecskeméten, a Petőfi utcában működik a Vegyes Ktsz üvegező és képkeretező részlege. Havonta 4—500 négyzetméter üveget dolgoznak fel a lakosság kitört ablakainak pótlására. Igen jelentős emellett képkcrctező tevékenységük is. Képünkön: munkában a. részlegvezető, Majzlinger Mihály.- - - ---- —---­Fé legyházi és kunszállási retek Prágában

Next

/
Thumbnails
Contents