Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-06 / 106. szám

I960, május 6, péntek 3. oldal Az élei ütőerén Döntött a társadalmi bíróság A kicsire méretezett párt- irodában hárman beszél­getnek. A falusi pártszervezet titkára, 60—70 év körüli vete­rán és a felsőbb pártszervek küldöttei. Ez utóbbiak fiata­lok, nem többek 30—35 évesek­nél. Megbeszélésükön sok minden szóba kerül, ami a falusi em­bereket foglalkoztatja. Beszél­getésük középpontjában azon­ban a tsz-pártszervezetek fel­adata és az egyik szövetkezet­ben a pártszervezet megalakí­tása áll. — Nem szeretem a sietséget, 6 kapkodást — erősködik a pájrttitkár. — Az igaz, hogy több njint hatszázan dolgoznak a tsz- ben, azonban meg kell nézni őket alaposan. Nagyobb részük középparaszt — folytatja a párttitkár, — Ezekből nem le­bet pártszervezetet alakítani. Szó, szót követett. Végül ab­ban állapodtak meg, hogy a helyi pártszervezet mégis csak hozzálát a középp>arasztokbó] alakult tsz-ben a pártszervezet létrehozásához. Azóta két hónap telt el. A tsz-pártszervezet azonban nem alakult meg. Ügy látszik, eh­hez nem nagy kedve van a gárttitkárnak. T/"esőbb az esetet külön is ^ megvitattuk az illetéke- eekkel. A közösen kiformált Vélemény szerint a pártmunka azért topog egyhelyben, mert a párttitkár szektás jellegű néze­teket vall. Kézzel foghatóan ez abban nyilvánul meg, hogy bi­zalmatlan a tömegek iránt, sőt még a párt tagjaiban sem bízik megfelelően. Nem osztja meg a pártmunkát, mindent egymaga akar végezni. Arra hivatkozik, hogy a községi pártszervezet tagjai öregek és képtelenek megfelelően elvégezni a rájuk fizott politikai munkát. Szerin­te csupán ketten vannak a köz­ségben, akire számítani lehet. A szóbanforgó párttitkár a (alu életét, az emberek munká­ját megcsontosodott, régi ta­pasztalatai alapján szemléli Számításon kívül hagyja, hogy az egyéni gazdák a tél folya­mán valamennyien beléptek a termelőszövetkezetekbe és sza­kítottak régi gazdálkodási mód­jukkal. Nem vesz tudomást a változásokról, a parasztság tö­megeiben végbemenő forradal- masodásról, szocialista emberré alakulásuk folyamatáról. Nem szükséges tovább bi­zonygatni, hogy az ilyen elavult szemlélet károkat okoz a párt­nak. Az ilyen állásfoglalás visz- szafojtja a dolgozók társadalmi aktivitását, kezdeményezését és elszigeteli a pártot a tömegek­től. Éppen ezért nyilvánvaló, hogy egy percre sem szabad megtűrni , az ilyen elméleteket és az ebből fakadó helytelen gyakorlatot. pártszervezeteinknek szá- * molni kell azzal, hogy a termelőszövetkezetben az embe­rek tudata, gondolkodásmódja megváltozik. Számos p>élda iga­zolja, hogy olyanok, akik egyé­ni gazda korukban féltek a kö­zöstől, miután a belépési nyilat­kozatot aláírták, maguk váltak lelkes agitátoraivá a nagyüze­mi gazdálkodásnak. Mérföldes csizmákkal léptek előre ezek az emberek. Talán korábban nem lehettek párttagok, ma azonban alkalmassá váltak ar­ra. A pártszervezet feladata, hogy rajta tartsa kezét az élet ütőerén, figyelje az előrehala­dást, alakítsa, formálja az em­bereket. Qzóbanlevő pártszerveze­^ tünk titkára elmaradt ezektől a követelményektől. Két­ség nem fér hozzá, becsületes, jó szándékkal, szíwel-lélekkel akarja a párt politikáját szol­gálni. Nem egyedül rajta mú­lott, hogy hibáit mind ez ideig nem tudta levetkőzni. Bírálat­ra, segítségre van szüksége. Ha a pártszervezet tagjai és a fel­sőbb pártszervek képviselői őszintén, nyütan beszélnek ve­le és másokkal is munkájuk jó és rossz oldalairól, akikor jogos az a remény, hogy a pártmun­ka mindenhol megjavul és a kommunisták lépést tartanak az élettel és jó eredménnyel munkálkodnak napi feladataik elvégzésén. Nagy József Népi demokratikus államunk az igazságszolgáltatási, illetve fegyelmezési jog gyakorlásába bevonja az egyes üzemi, vál­lalati kollektívákat, s ezzel még szélesebb alapokra helyezi köz­életünk demokratizmusát. E tö­rekvés jegyében alakultak meg egyes üzemeinkben, vállalatok­nál a társadalmi bíróságok, az üzemi demokrácia új, életrevaló hajtásai. Ismerkedjünk meg munkájuk­kal. „Addig jár a korsó a kútra.. A Zománcipari Művek Kecs­keméti Gyáregységében a leg­utóbbi társadalmi bírósági ülé­sen negyvenen vettek részt. A bíróság Sz. István ügyét tár­gyalta, aki 13 kg gumit lopott a gyár raktárából. A tárgyalás során arra is fény derült, mi­ként került Sz. István lakására a lopott holmi. Mint diszpécser dolgozott itt. s ő vételezte az anyagot az egyes gyártmányokhoz. A feles­leget azonban »elfelejtette« visszaadni. A kicsempészési ak­cióba beavatta az egyik gépko­csivezetőt is, aki a hullámpa- párba csomagolt gumit gépko­csijának ülése alá tette, kicsem­pészte a gyárból, majd Sz. Ist­ván lakására vitte. Így folytatták a tolvajlást egy ideig. Ám a tolvajlást meg­látta a gyár egyik dolgozója és jelentette a vezetőségnek. Ebben az esetben is bebizo­nyosodott a régi magyar köz­mondás igazsága: »Addig jár a korsó a kútra, amíg eltörik...« Sz. Istvánt elbocsátották. — Ügyével a bíróság is foglalko­zott, ahol javító-nevelő mun­kára ítélték, Nem a nincs vitte a tolvajlásra Senki sem mondhatja, hogy Sz. György lakatos és Sz. Já­nos gépkocsivezető azért loptak'' a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál egy kanna gázola­jat, mert nélkülözhetetlenül szükségük volt a lopott áruért kapott pénzre. A fizetési lista szerint mindketten jól keres­nek. Vannak azonban olyan embe­rek, akiknek a Dárius kincse sem lenne elég. Ezek aztán hozzányúlnak a társadalmi tu­lajdonhoz. Ha a szükség úgy kívánja, társat is szereznek. Így volt ebben az esetben is. Sz. György előkészítette a gázola­jat, Sz. János gépkocsivezető pedig ki akarta vinni. Rajta­vesztettek, vagy ahogy itt mond­ják: »Elkapta őket a gépszíj«. Sz. Györgyöt a társadalmi bí­róság alacsonyabb munkakörbe javasolta. Az igazgató ezzel nem értett egyet, mivel az elő­ző munkahelyéről is ezért bo­csátották el, ezért határozott, hogy Sz. György munkájára nem tart igényt. Bűnrészes tár­sának a jövő évi nyereségré­szesedését 20 százalékkal csök­kentették és megdorgálták. Kártérítés, írásbeli megrovás A Kecskeméti Épületlakatos- ipari Vállalatnál ez évben két ügyet tárgyalt a társadalmi bí­róság. Az egyiken K. Sándor mondotta el, hogyan készítette elő a fűrész kicsempészését, amit a portás vett el tőle, ami­kor ki akart vele osonni a ka­pun. A társadalmi bíróság döntése szerint kártérítést fizet és írás­beli megrovást kap a tolvaj. A másik vádlott. M. Géza se­gédmunkás volt, aki az osztály- vezetőjének utasítása ellenére, a kész árut nem rendeltetési helyén adta le. Az áru szőrén- szálán eltűnt, s a mai napig sem került elő. M. Géza elis­merte hibáját. A társadalmi bí­róság — figyelem bevéve az ösz- szes enyhítő körülményeket — szóbeli feddésben részesítette. Mindkét döntéssel egyetértett az igazgató is. A tárgyilagos, emberséges ha­tározatok a szerv létezésének szükségességét igazolják. Éppen ezért érthetetlen, hogy a me­gyei párt-végrehajtóbizotíság" döntését — amely kimondja, hogy nagyobb üzemekben, vál­lalatoknál, intézményeknél lét­re kell hozni a társadalmi bí­róságokat —, miért nem, vagy miért csak immcl-ámmal hajt­ják végre egyes üzemeink szak- szervezeti és gazdasági vezetői. (venesz) lés egyúttal a tagság jövedelme. Az idén jelentősen kibővítették a kertészetet, úgyhogy számos asszonynak már februárban megvolt a 30 munkaegysége. A Dunavecsei Virágzó Tsz 260 hold öntözéses kertészetet akar létesíteni. Zömmel zöldséget termesztenek az említett terü­leten és a táblák a község közelében helyezkednek el, hogy • kertészetben dolgozó fiata­lok, asszonyok közel legyenek la munkahelyükhöz. Van tehát kezdeménye­zés, amit érdemes követni, A kertészettel kapcsolatban szük­séges megjegyezni, hogy na­gyobb figyelmet kell fordítani n szakember-utánpótlásra. Ér­demes gondolkodni azon, hogy it termelőszövetkezetekben is létesítsenek ösztöndíjat egy-egy fiatal továbbtanulásának előse­gítésére, ugyanúgy mint ahogy ezt teszik egyes üzemekben. A baromfitenyésztés is egyik Jó lehetőség a tagok, főként ez asszonyok foglalkoztatására. A nagyüzem lehetővé teszi, hogy míg a háztájiban még alig ült rá a kotlós a tojások­ra, addigra a termelőszövetke­zetből akár rántani való csirkét lehet szállítania a piacra. így teszik ezt már több megyei ter­melőszövetkezetben, például a Bácsborsódi Szalvai Mihályban, a Kecskeméti Vörös Csillagban. Érdemes foglalkozni nemes­fűz termesztéssel is. Nagyon jó téli elfoglaltság a kosárfonás. Számottevő jövedelmet jelent­het a kö.z°ss^Snek. Tehát téli munkalehetőséget (biztosíth atunk a különféle mel­léküzemi és háziipari foglalkoz­tatásokkal, a már felsoroltakon kívül, például tej-, gyümölcs­feldolgozással, seprőkészítéssel, melegágyi takarófonással, szer­számok készítésével, valamint, ha lehetőség van rá, fakiter­meléssel; Nem szabad megfe­ledkezni az építkezésről sem, ez egyik lehetőség, amit eléggé elhanyagolnak a termelőszövet­kezetek. A vezetőség szervezze meg tehát úgy a munkát, hogy a be­takarítás befejezése után egé­szen a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdéséig legyen elfoglaltsága a tagságnak, vagy­is állandó legyen a termelő munka a közösben. Ezzel szá­mottevően növelni lehet az egy főre jutó termelési értéket,, a tagok is elégedettebbé válnak, hiszen növekszik a jövedel­mük, lehetőség nyílik rendsze­res munkaegység-előleg osztás­ra stb. Erről azért kell már most beszélni, mert a termelő- szövetkezetek vezetőségének időben fel kell készülni mind­erre. A termelékenység nö­velését jelenti a nagy mun­kák helyes megszervezése, vagyis az úgynevezett csúcs­munkák idején a megfelelő munkaerőgazdálkodás. Azon­kívül hogy elkészítik minden szövetkezetben a munkaerő­mérleget, nagyon fontos a na­ponkénti gondos megszervezés. A legsürgősebb és legfontosabb tennivalók helyes meghatározá­sával, a munkaeszközök pontos előkészítésével, az üresjáratok és egyéb veszteségidő csökken­tésével, a legnagyobb munka­erő-összpontosítással, kellő el­lenőrzéssel igen sokat tehetünk. Mozgósítsák a családtagokat, szükségből még a fogatosok is igénybe vehetők. Természete­sen mindehhez szükséges a tag­ság szorgalma, fegyelmezettsége. Különösen nagy tartalékerő: a szilárd munkafegyelem. Az új termelőszövetkezetek­ben legtöbb helyen egyénekre osztják fel a területet, igy pró­bálják biztosítani, hogy a leg­fontosabb munkákat időben el­végezzék a kapások tábláin. Régebbi és elegendő munkaerő­vel bíró termelőszövetkezetek­ben a brigádok vagy munka­csapatok együtt művelik meg a kapásokat. Így van ez a Dávodi Rákócziban, ahol pél-1 dául kpt nap alatt tíz hold • hagymát kapáltak meg. Van a termelöszövet-' kezetek terveiben egy sor ! dicsérni való dolog. Például az össztermék felét áruként érté­kesítik, egyre több szerződé­ses növényt termesztenek stb. A fejlődés tehát számottevő. Sokat javult a vezetés színvo­nala, hiszen számos hozzáértő szakember került az elmúlt hó­napokban a közös gazdaságok­ba. Biztosak lehetünk abban, hogy az idén is ugrásszerű előrehaladás jelentkezik majd és a munka helyes megszerve­zésével, a jó üzemszervezéssel elősegítik közös gazdaságaink­ban, hogy az egy termelőszö­vetkezeti tagra jutó termelési érték jelentősen növekszik. Erre megvan a lehetőség, hiszen a mezőgazdasági nagyüzem ezt magában hordozza. K. S. Az év elején több mint ötven új dolgozó kezdte meg a mun­kát Félegyházán a Kiskun Ci­pőüzemben. A vállalat a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának anyagi segítségével megszervezte a második műsza­kot, ami év végére, az előzetes számítások szerint, a termelés 100 százalékos növelését jogja eredményezni. Az üzem szor­galmas kollektívája az elmúlt évben 100 000 pár gyermekcipőt adott a kereskedelemnek. Idén a vásárlók ennek a duplájára számíthatnak. ; A vezetőknek most sok a ; dolga, hiszen nem könnyű fel­adat több mint ötven új dol­gozót megtanítani a cipőkészítő ;szakma mesterségbeli fogásaira. [Pedig Félegyházán éppen azt akarják, hogy a termelés felfu* tása ne járjon túlságosan nagy tandíjjal. Fáradozásuknak már­is jelentkeznek az (eredményei. A gyártott cipők 85 százalékát első osztályúnak minősítette a kereskedelem. Örömmel írunk arról, hogy a szakmai oktatás eredményei mellett az üzem műszaki gár­dája más vonatkozásban is igyekszik a vállalat jó hírét nö­velni. Szabad idejük feláldozá­sával hat pár leánykacipőt ké­szítettek a májusban nyíló Bu­dapesti Ipari Vásárra. A bordó, kék, fehér, piros, valamint ezek kombinációival készült betétes cipők olyan szépen sikerültek, hogy a bíráló bizottság mind a hat párat kiállítja a vásáron. Kis bábjátékosok Apró kis ember­kék kapaszkodnak felfelé a kiskunfél­egyházi Móra Fe­renc Művelődési Ház emeletére óvó­nőik segédletével. Vannak vagy szá­zan, ha nem töb­ben. Azután bent a nagyteremben egy kis fészkelődés, zsi- bongás, majd nagy csend. A színpadon egy kisebb színpad, ap­ró függönnyel, sza­bályos díszletekkel, s a piciny színpa­don megjelenik a hős, a »Copfos kis­egér«. Később vi­dám medvebocsok bukfenceznek, bir­kóznak, énekelnek s közben rendre, tisztaságra, szófoga­dásra intik a gyer­meksereget. Apró tenyerek verődnek össze, nevetés, si- kongatás hallik a nézőtérről, ámulva figyelik és élik át a játékot. A kulisszák mö­gött pedig a József Attila Általános Is­kola V. és VI. osz­tályos növendékei együtt örülnek ve­lük a sikernek. A kis bábjátékosok ju­talma ez, akik ez évben már negyed­szer léptek a nyil­vánosság elé műso­rukkal, t. p. HAT PÄR QYERMEKCIPŐ

Next

/
Thumbnails
Contents