Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-06 / 106. szám
I960, május 6, péntek 3. oldal Az élei ütőerén Döntött a társadalmi bíróság A kicsire méretezett párt- irodában hárman beszélgetnek. A falusi pártszervezet titkára, 60—70 év körüli veterán és a felsőbb pártszervek küldöttei. Ez utóbbiak fiatalok, nem többek 30—35 éveseknél. Megbeszélésükön sok minden szóba kerül, ami a falusi embereket foglalkoztatja. Beszélgetésük középpontjában azonban a tsz-pártszervezetek feladata és az egyik szövetkezetben a pártszervezet megalakítása áll. — Nem szeretem a sietséget, 6 kapkodást — erősködik a pájrttitkár. — Az igaz, hogy több njint hatszázan dolgoznak a tsz- ben, azonban meg kell nézni őket alaposan. Nagyobb részük középparaszt — folytatja a párttitkár, — Ezekből nem lebet pártszervezetet alakítani. Szó, szót követett. Végül abban állapodtak meg, hogy a helyi pártszervezet mégis csak hozzálát a középp>arasztokbó] alakult tsz-ben a pártszervezet létrehozásához. Azóta két hónap telt el. A tsz-pártszervezet azonban nem alakult meg. Ügy látszik, ehhez nem nagy kedve van a gárttitkárnak. T/"esőbb az esetet külön is ^ megvitattuk az illetéke- eekkel. A közösen kiformált Vélemény szerint a pártmunka azért topog egyhelyben, mert a párttitkár szektás jellegű nézeteket vall. Kézzel foghatóan ez abban nyilvánul meg, hogy bizalmatlan a tömegek iránt, sőt még a párt tagjaiban sem bízik megfelelően. Nem osztja meg a pártmunkát, mindent egymaga akar végezni. Arra hivatkozik, hogy a községi pártszervezet tagjai öregek és képtelenek megfelelően elvégezni a rájuk fizott politikai munkát. Szerinte csupán ketten vannak a községben, akire számítani lehet. A szóbanforgó párttitkár a (alu életét, az emberek munkáját megcsontosodott, régi tapasztalatai alapján szemléli Számításon kívül hagyja, hogy az egyéni gazdák a tél folyamán valamennyien beléptek a termelőszövetkezetekbe és szakítottak régi gazdálkodási módjukkal. Nem vesz tudomást a változásokról, a parasztság tömegeiben végbemenő forradal- masodásról, szocialista emberré alakulásuk folyamatáról. Nem szükséges tovább bizonygatni, hogy az ilyen elavult szemlélet károkat okoz a pártnak. Az ilyen állásfoglalás visz- szafojtja a dolgozók társadalmi aktivitását, kezdeményezését és elszigeteli a pártot a tömegektől. Éppen ezért nyilvánvaló, hogy egy percre sem szabad megtűrni , az ilyen elméleteket és az ebből fakadó helytelen gyakorlatot. pártszervezeteinknek szá- * molni kell azzal, hogy a termelőszövetkezetben az emberek tudata, gondolkodásmódja megváltozik. Számos p>élda igazolja, hogy olyanok, akik egyéni gazda korukban féltek a közöstől, miután a belépési nyilatkozatot aláírták, maguk váltak lelkes agitátoraivá a nagyüzemi gazdálkodásnak. Mérföldes csizmákkal léptek előre ezek az emberek. Talán korábban nem lehettek párttagok, ma azonban alkalmassá váltak arra. A pártszervezet feladata, hogy rajta tartsa kezét az élet ütőerén, figyelje az előrehaladást, alakítsa, formálja az embereket. Qzóbanlevő pártszerveze^ tünk titkára elmaradt ezektől a követelményektől. Kétség nem fér hozzá, becsületes, jó szándékkal, szíwel-lélekkel akarja a párt politikáját szolgálni. Nem egyedül rajta múlott, hogy hibáit mind ez ideig nem tudta levetkőzni. Bírálatra, segítségre van szüksége. Ha a pártszervezet tagjai és a felsőbb pártszervek képviselői őszintén, nyütan beszélnek vele és másokkal is munkájuk jó és rossz oldalairól, akikor jogos az a remény, hogy a pártmunka mindenhol megjavul és a kommunisták lépést tartanak az élettel és jó eredménnyel munkálkodnak napi feladataik elvégzésén. Nagy József Népi demokratikus államunk az igazságszolgáltatási, illetve fegyelmezési jog gyakorlásába bevonja az egyes üzemi, vállalati kollektívákat, s ezzel még szélesebb alapokra helyezi közéletünk demokratizmusát. E törekvés jegyében alakultak meg egyes üzemeinkben, vállalatoknál a társadalmi bíróságok, az üzemi demokrácia új, életrevaló hajtásai. Ismerkedjünk meg munkájukkal. „Addig jár a korsó a kútra.. A Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységében a legutóbbi társadalmi bírósági ülésen negyvenen vettek részt. A bíróság Sz. István ügyét tárgyalta, aki 13 kg gumit lopott a gyár raktárából. A tárgyalás során arra is fény derült, miként került Sz. István lakására a lopott holmi. Mint diszpécser dolgozott itt. s ő vételezte az anyagot az egyes gyártmányokhoz. A felesleget azonban »elfelejtette« visszaadni. A kicsempészési akcióba beavatta az egyik gépkocsivezetőt is, aki a hullámpa- párba csomagolt gumit gépkocsijának ülése alá tette, kicsempészte a gyárból, majd Sz. István lakására vitte. Így folytatták a tolvajlást egy ideig. Ám a tolvajlást meglátta a gyár egyik dolgozója és jelentette a vezetőségnek. Ebben az esetben is bebizonyosodott a régi magyar közmondás igazsága: »Addig jár a korsó a kútra, amíg eltörik...« Sz. Istvánt elbocsátották. — Ügyével a bíróság is foglalkozott, ahol javító-nevelő munkára ítélték, Nem a nincs vitte a tolvajlásra Senki sem mondhatja, hogy Sz. György lakatos és Sz. János gépkocsivezető azért loptak'' a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál egy kanna gázolajat, mert nélkülözhetetlenül szükségük volt a lopott áruért kapott pénzre. A fizetési lista szerint mindketten jól keresnek. Vannak azonban olyan emberek, akiknek a Dárius kincse sem lenne elég. Ezek aztán hozzányúlnak a társadalmi tulajdonhoz. Ha a szükség úgy kívánja, társat is szereznek. Így volt ebben az esetben is. Sz. György előkészítette a gázolajat, Sz. János gépkocsivezető pedig ki akarta vinni. Rajtavesztettek, vagy ahogy itt mondják: »Elkapta őket a gépszíj«. Sz. Györgyöt a társadalmi bíróság alacsonyabb munkakörbe javasolta. Az igazgató ezzel nem értett egyet, mivel az előző munkahelyéről is ezért bocsátották el, ezért határozott, hogy Sz. György munkájára nem tart igényt. Bűnrészes társának a jövő évi nyereségrészesedését 20 százalékkal csökkentették és megdorgálták. Kártérítés, írásbeli megrovás A Kecskeméti Épületlakatos- ipari Vállalatnál ez évben két ügyet tárgyalt a társadalmi bíróság. Az egyiken K. Sándor mondotta el, hogyan készítette elő a fűrész kicsempészését, amit a portás vett el tőle, amikor ki akart vele osonni a kapun. A társadalmi bíróság döntése szerint kártérítést fizet és írásbeli megrovást kap a tolvaj. A másik vádlott. M. Géza segédmunkás volt, aki az osztály- vezetőjének utasítása ellenére, a kész árut nem rendeltetési helyén adta le. Az áru szőrén- szálán eltűnt, s a mai napig sem került elő. M. Géza elismerte hibáját. A társadalmi bíróság — figyelem bevéve az ösz- szes enyhítő körülményeket — szóbeli feddésben részesítette. Mindkét döntéssel egyetértett az igazgató is. A tárgyilagos, emberséges határozatok a szerv létezésének szükségességét igazolják. Éppen ezért érthetetlen, hogy a megyei párt-végrehajtóbizotíság" döntését — amely kimondja, hogy nagyobb üzemekben, vállalatoknál, intézményeknél létre kell hozni a társadalmi bíróságokat —, miért nem, vagy miért csak immcl-ámmal hajtják végre egyes üzemeink szak- szervezeti és gazdasági vezetői. (venesz) lés egyúttal a tagság jövedelme. Az idén jelentősen kibővítették a kertészetet, úgyhogy számos asszonynak már februárban megvolt a 30 munkaegysége. A Dunavecsei Virágzó Tsz 260 hold öntözéses kertészetet akar létesíteni. Zömmel zöldséget termesztenek az említett területen és a táblák a község közelében helyezkednek el, hogy • kertészetben dolgozó fiatalok, asszonyok közel legyenek la munkahelyükhöz. Van tehát kezdeményezés, amit érdemes követni, A kertészettel kapcsolatban szükséges megjegyezni, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani n szakember-utánpótlásra. Érdemes gondolkodni azon, hogy it termelőszövetkezetekben is létesítsenek ösztöndíjat egy-egy fiatal továbbtanulásának elősegítésére, ugyanúgy mint ahogy ezt teszik egyes üzemekben. A baromfitenyésztés is egyik Jó lehetőség a tagok, főként ez asszonyok foglalkoztatására. A nagyüzem lehetővé teszi, hogy míg a háztájiban még alig ült rá a kotlós a tojásokra, addigra a termelőszövetkezetből akár rántani való csirkét lehet szállítania a piacra. így teszik ezt már több megyei termelőszövetkezetben, például a Bácsborsódi Szalvai Mihályban, a Kecskeméti Vörös Csillagban. Érdemes foglalkozni nemesfűz termesztéssel is. Nagyon jó téli elfoglaltság a kosárfonás. Számottevő jövedelmet jelenthet a kö.z°ss^Snek. Tehát téli munkalehetőséget (biztosíth atunk a különféle melléküzemi és háziipari foglalkoztatásokkal, a már felsoroltakon kívül, például tej-, gyümölcsfeldolgozással, seprőkészítéssel, melegágyi takarófonással, szerszámok készítésével, valamint, ha lehetőség van rá, fakitermeléssel; Nem szabad megfeledkezni az építkezésről sem, ez egyik lehetőség, amit eléggé elhanyagolnak a termelőszövetkezetek. A vezetőség szervezze meg tehát úgy a munkát, hogy a betakarítás befejezése után egészen a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdéséig legyen elfoglaltsága a tagságnak, vagyis állandó legyen a termelő munka a közösben. Ezzel számottevően növelni lehet az egy főre jutó termelési értéket,, a tagok is elégedettebbé válnak, hiszen növekszik a jövedelmük, lehetőség nyílik rendszeres munkaegység-előleg osztásra stb. Erről azért kell már most beszélni, mert a termelő- szövetkezetek vezetőségének időben fel kell készülni minderre. A termelékenység növelését jelenti a nagy munkák helyes megszervezése, vagyis az úgynevezett csúcsmunkák idején a megfelelő munkaerőgazdálkodás. Azonkívül hogy elkészítik minden szövetkezetben a munkaerőmérleget, nagyon fontos a naponkénti gondos megszervezés. A legsürgősebb és legfontosabb tennivalók helyes meghatározásával, a munkaeszközök pontos előkészítésével, az üresjáratok és egyéb veszteségidő csökkentésével, a legnagyobb munkaerő-összpontosítással, kellő ellenőrzéssel igen sokat tehetünk. Mozgósítsák a családtagokat, szükségből még a fogatosok is igénybe vehetők. Természetesen mindehhez szükséges a tagság szorgalma, fegyelmezettsége. Különösen nagy tartalékerő: a szilárd munkafegyelem. Az új termelőszövetkezetekben legtöbb helyen egyénekre osztják fel a területet, igy próbálják biztosítani, hogy a legfontosabb munkákat időben elvégezzék a kapások tábláin. Régebbi és elegendő munkaerővel bíró termelőszövetkezetekben a brigádok vagy munkacsapatok együtt művelik meg a kapásokat. Így van ez a Dávodi Rákócziban, ahol pél-1 dául kpt nap alatt tíz hold • hagymát kapáltak meg. Van a termelöszövet-' kezetek terveiben egy sor ! dicsérni való dolog. Például az össztermék felét áruként értékesítik, egyre több szerződéses növényt termesztenek stb. A fejlődés tehát számottevő. Sokat javult a vezetés színvonala, hiszen számos hozzáértő szakember került az elmúlt hónapokban a közös gazdaságokba. Biztosak lehetünk abban, hogy az idén is ugrásszerű előrehaladás jelentkezik majd és a munka helyes megszervezésével, a jó üzemszervezéssel elősegítik közös gazdaságainkban, hogy az egy termelőszövetkezeti tagra jutó termelési érték jelentősen növekszik. Erre megvan a lehetőség, hiszen a mezőgazdasági nagyüzem ezt magában hordozza. K. S. Az év elején több mint ötven új dolgozó kezdte meg a munkát Félegyházán a Kiskun Cipőüzemben. A vállalat a megyei tanács végrehajtó bizottságának anyagi segítségével megszervezte a második műszakot, ami év végére, az előzetes számítások szerint, a termelés 100 százalékos növelését jogja eredményezni. Az üzem szorgalmas kollektívája az elmúlt évben 100 000 pár gyermekcipőt adott a kereskedelemnek. Idén a vásárlók ennek a duplájára számíthatnak. ; A vezetőknek most sok a ; dolga, hiszen nem könnyű feladat több mint ötven új dolgozót megtanítani a cipőkészítő ;szakma mesterségbeli fogásaira. [Pedig Félegyházán éppen azt akarják, hogy a termelés felfu* tása ne járjon túlságosan nagy tandíjjal. Fáradozásuknak máris jelentkeznek az (eredményei. A gyártott cipők 85 százalékát első osztályúnak minősítette a kereskedelem. Örömmel írunk arról, hogy a szakmai oktatás eredményei mellett az üzem műszaki gárdája más vonatkozásban is igyekszik a vállalat jó hírét növelni. Szabad idejük feláldozásával hat pár leánykacipőt készítettek a májusban nyíló Budapesti Ipari Vásárra. A bordó, kék, fehér, piros, valamint ezek kombinációival készült betétes cipők olyan szépen sikerültek, hogy a bíráló bizottság mind a hat párat kiállítja a vásáron. Kis bábjátékosok Apró kis emberkék kapaszkodnak felfelé a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Művelődési Ház emeletére óvónőik segédletével. Vannak vagy százan, ha nem többen. Azután bent a nagyteremben egy kis fészkelődés, zsi- bongás, majd nagy csend. A színpadon egy kisebb színpad, apró függönnyel, szabályos díszletekkel, s a piciny színpadon megjelenik a hős, a »Copfos kisegér«. Később vidám medvebocsok bukfenceznek, birkóznak, énekelnek s közben rendre, tisztaságra, szófogadásra intik a gyermeksereget. Apró tenyerek verődnek össze, nevetés, si- kongatás hallik a nézőtérről, ámulva figyelik és élik át a játékot. A kulisszák mögött pedig a József Attila Általános Iskola V. és VI. osztályos növendékei együtt örülnek velük a sikernek. A kis bábjátékosok jutalma ez, akik ez évben már negyedszer léptek a nyilvánosság elé műsorukkal, t. p. HAT PÄR QYERMEKCIPŐ
