Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-05 / 105. szám
1960. május 5, csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BAC^- KISKUN MEGYEI LAPJA Egységes állásfoglalás szükséges a tsz-párfoló tagok ügyében! Lapunkban már írtunk a tér rnelőszo vetkezeti pártoló tag Ságról, melyet az 1959. évi 22. törvényerejű rendelet szabályozott. Azóta ez az intézmény széles körben elterjedt a gyakorlatban, helyenként azonban nem olyan formában és alkalmazásban, mint azt a törvényerejű rendelet megszabta. Ez teszi szükségessé, hogy a termelőszövetkezeti pártoló tagság néhány elvi kérdésével újból foglalkozzunk. Ki lehet pártoló tag? Az említett törvényerejű rendelet a pártoló tagok intézményével azt akarta biztosítani, hogy esetenkénti tevékeny közreműködésükkel más munkaterületen, tehát nem a mezőgazdaságban dolgozó személyek is segítsék a termelőszövetkezeteket a közös gazdálkodás feladatainak megoldásában. Ezért tette lehetővé, hogy a termelőszövetkezet közgyűlése pártoló tagként felvehessen állami, szövetkezeti, vagy társadalmi szerveknél munkaviszonyban álló, esetleg ott tartós megbízatás alapján dolgozó olyan személyeket, akik szakképzet tség ükkel, tapasztalataikkal, szakismereteikkel politikai, szakmai, gazdasági, vagy egyéb támogatást tudnak nyújtani a termelőszövetkezetnek. Ebből nyilvánvaló, hogy a pártoló tagként való felvétel egyetlen oélja a segítségnyújtás, és világos az is, hogy földin űves foglalkozású személyeik pártoló tagként nem, csupán' rendes tagként vehetők fel a termelőszövetkezetekbe. Gyakorlatban viszont sok he- fc’en mást tapasztalhatunk. A Úttörő-avatás Bácsbohodon A 678. számú Kossuth Lajos tUtöröcsapat kispajtásainak ava- tasara május , elsején került Bor. Hetvenhét kisdobost és 35 úttörőt avattak fel. Az avató szülők szülői értekezleten beszélték meg a legfontosabb nevelési feladatokat, valamint az avatás után került sor a pajtások megvendégelésére és az ajándékok átadására. dunavecsed járásban például a pártoló tagolt mintegy 90 százaléka nem lett volna felve- hető a termelőszövetkezetekbe, mert közöttük számos budapesti gyári munkás, könyvelő, hajós, kazánfűtő és a tsz-tőj távol lakó ol -an személy is van, akik semmiféle segítséget nem adnak a termelőszövetkezetnek. éveken át még látogatóba sem jönnek vissza korábbi lakóhelyükre, s pártoló tagként való felvételük egyetlen oka az volt, hogy a községben kisebb- nagyobb földdel rendelkeztek. Őket nem lett volna szabad felvenni pártoló tagnak, s csupán a közösbe adott földjük után illetné meg őket a föld járadék úgy, mint a tsz-től külön álló magánszemélyeket. Az ezzel ellentétes gyakorlat tehát eltér attól a céltól, ami a pártodó tagság Intézményének megalkotását indokolttá tette. Hasonló jelenség más járásokban, így különösen a bácsalmási és a bajai járásokban is észlelhető. löldjártulékot igen — háztáji földet nem! A pártoló tagság intézménye mögött a gyakorlatban egy másik lényeges kérdés is meghúzódik. Egy figyelmet érdemlő gazdasági kérdés! A jogszabály szerint ugyanis a pártoló tag, ha földdel és egyéb mezőgazda- sági termelőeszközökkel rendelkezik, köteles azokat a termelőszövetkezetbe bevinni. A bevitt föld után a pártoló tag csak földjáradókot, egyéb vagyontárgyaiért pedig az alapszabály szerint járó térítést, kaphatja meg. A rendes tsz- tagok egyéb jogait és kötele-; zettségeit szabályozó rendelke- I zések viszont nem terjednek ki a pártoló tagokra, e szerint tehát a pártoló tag háztáji földet i sem kaphat! Mit mutat e téren a gyakorlat? A dunavecsei járásban min- den pártoló tag kapott háztáji; földet és pedig olyan mérték-: ben mint a rendes tagok. A j bácsalmási járásban helyenként a pártoló tag háztáji földjének területét 800 négyszögölre korlátozták és csak a rendes tagok háztáji területe lehet legfeljebb egy hold. Baján viszont eltérő a gyakorlat a Baja városi A bírálat bírálata (Községi tudósítónktól.) Százakat és ezreket mozgat meg a kulturális sereg- j szemle. E százak és ezrek egész éven át dolgoznak, hogy - munkájuk gyümölcsét bemutathassák. Mi pedig, a bíráló | bizottság — nyolcan-tízen — ott ülünk velük szemben S hivatalos ábrázattal, hogy ítéletet, bírálatot mondjunk ; munkájuk fölött. Szándékunk minden esetben jó, talán segítő is, munkánk végső eredményéről ez mégsem mondható el a következő hibák miatt: 1. Metafizikusán ítélkezünk, bírálunk. Nézzük a pergő műsorszámot, sokszor nem látva mögöttük az embert, a munkát, a körülményeket. Megállapítjuk, hogy például a Kecskeméti Zeneiskola növendéke jobb a soltszentimrei kis zongoristánál, de ezt is sietve, kapkodva, mert ■— Bajára is le kell mennünk. Sokszor megegyeztünk már abban, hogy seregszemlén 3 nincs első, második, harmadik helyezett, — de ezt nem 3 tartjuk be következetesen. Abban is megállapodtunk, hogy j elbíráláskor alapul vesszük a készülődést, a munkanaplót, [ a helyi bemutatókat, — de ezek mégcsak szóba sem ke- S rültek. Én hozzátenném ezekhez még azt is, hogy mérle- S gelném a körülményeket is: Mikor alakult a csoport, • milyen körülmények között folytatja munkáját, van-e szak- ; ember vezetője, milyen anyagi, erkölcsi segítséget kap stb. ■ 2. Nem hallgatunk meg minden bíráló bizottsági tagot. í Egy »hivatalos« szószóló elmondja véleményét, s ezt a 3 többiek legtöbb esetben bólintással jóváhagyják. 3. A kétnapos seregszemlék műsorszámát 15 perc alatt ; értékeljük ! !! Véleményem erről az, hogy így nem lebet, — így ér- 3 tékelni bűn! Ez nem előbbre visz, hanem gátolja a mun- • kát, sokakban elkeseredést szül, a további munkára nem j ad iránymutatást. Sokkal okosabb lett volna talán minderről hallgatni. 3 Hogy mégsem teszem, ez azért van, mert a seregszemlék ; dandárja mégcsak most következik... Másrészt pedig • nem hiszem, hogy haragot vagy bosszút eredményezhetnek I soraim.., Kómán János S és a Baja járási termelőszövetkezetek között. A városban — a törvény szerint járva el — azok a pártoló tagok sem kaptak a tsz-től háztáji földet, akik oda kisebb-nagyobb földet vittek be. (A földjáradékot azonban e földek után is biztosítják!) A bajai járás több termelőszövetkezetében viszont az összes pártoló tag részére adnak háztáji földet. Intézményesítsük a kétlakiságot ? Önmagában az eltérő gyakorlat is kedvezőtlen hatást szül, de még jelentősebbnek tűnik a pártoló tagok háztáji területének kérdése, hiszen háztáji földjeikkel jelentős területeket vonnak el a közös gazdálkodástól. Mint nem kívánatos hatásként arra is hivatkozhatnánk, hogy ilyen formában a pártoló tagok háztáji földjeivel némileg intézményesítjük a kétlaki- ság állapotát azoknál a pártoló tagoknál, akik már nem a földművelésben, hanem más foglalkozási területen találták még hivatásukat, kenyerüket. Mindezekre tekintettel időszerűnek látszik: az illetékes államigazgatási szervek teremtsenek egységes rendet a termelőszövetkezeti pártoló tagok érintett kérdéseiben, mert az is a szocialista törvényességhez tartozik, hogy a jogszabályok mindenhol és egyformán érvényesüljenek. dr. Sági Béla, a Bács-Kiskun megyei Főügyészség ügyésze Munkaegységet von le a Lakiteleki Petőfi Tsz az igazolatlanul hiányzóktól A Lakiteleki Petőfi Termelő- szövetkezet legutóbbi közgyűlésén jelen volt a termelőszövetkezet valamennyi tagja. A közgyűlési beszámoló részletesen foglalkozott a legfontosabb feladatokkal, különösen az állatállomány fejlesztésével. A termelőszövetkezet állatállományának növelését bankhitel által akarja biztosítani. A termelő- szövetkezet tagjai megállapodtak, hogy 100 libát, 260 pulykát vásárolnak, s ezeket a tsz-tagok feleségei nevelik majd a háztáji területükön. Szó volt a közgyűlésen a mun- kaszervezésről is. Ezentúl a tsz elnöke hetenként tart közös megbeszélést a munkacsapat- vezetőkkel a soronkövetkező fel- adatokról. A közös vagyon meg- őrzésére új tagokkal bővítették ki az ellenőrző bizottságot és megválasztották a fegyelmi bizottságot. Határozatot hoztak, hogy a munkából igazolatlanul hiányzó tsz-tagoktól már a második alkalommal munkaegységet vonnak le. A tavaszi munkákba bevonják a termelőszövetkezeti tagok családtagjait is. eiafiatzasjtLo-uaalűia Ünnepélyes úttörőavatást rendeztek a bácsalmási fiúiskolában. Már a kora reggeli órákban benépesedett az iskola udvara úttörőkkel, kisdobosokká és meghívott vendégekkel. Aj ünnepségen Rapcsák Tibor járási úttörőtitkár adta át a pajtásoknak a községi tanács által adományozott csapatzászlót. A csapatzászlóra ezután sorra kötötték a tömegszervezetek, aJ iskolák képviselői cmlékszalag- jukat. Az ünhepségen Lapic László munkásőr előtt tették 1< az úttörők a fogadalmat. ; Ezen a napon a bácsalmási úttörőcsapat 40 új taggal növekedett. A kisdobosokat Jávoi József, az iskola igazgatója avatta fel. Peller Pá' pajtás kitüntetést kapott kiváló úttör« munkájáért. A kedves ünnepség kultúrműsorral ért véget. Képünkön: Lapid elvtárs a munkásőrök szalagját köti fel » csapatzászlóra. PETŐFI NÉPE ; A Magyar Szocialista Munkáspár i Bács-Kiskun megyei Bizottsága 1 és a megyei tanács iapja. ; Szerkeszti a szerkesztő bizottság Felelős szerkesztő: Weither Dániel 1 Kiadja: ;a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat ; Felelős kiadó: Mezei István. 1 Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér I. szám ; Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. ; Pártépítés és ipari rovat: 11-21 Szerkesztő bizottság; 10-38 Kiadóhivatal: ; Kecskemét. Szabadság tér 1/a 1 Telefon: 17-09 í Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető ; a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. ! Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft Bács-Kiskun mégyei Nyomda V. Kecskemét «= TcU 1*23. 2i-ia szik, —! ezúttal a kijárattal; szemben, — hogy szemmel tart-! hassa a nagyot: nehogy az egy; újabb — őáltala komolytalan-; nak és céltalannak gondolt — I ugatásba kezdjen. Mikor ezt a\ figyelő pózt rövid idő múlva j megunja, egy öntelt, vinnyogás-; sál egybekötött ásításra tátja a! száját. A farkaskutya pedig zavart — az igyekezet eksztázisából, meg a daxli okvetetlenkedő kontárkodásából lassan tisztuló — szemekkel néz maga elé. A daxli miatti bosszúságának rövid, indulatos morgással enged kifejezést, ezzel adva magának is tudtára, hogy az esetet, mint ■ befejezett tényt, már hajlandój el is felejteni. Aztán ismét szobormerev pózba emeli szép fejét. Csák a nagy melegben kinyújtott nyelve, meg horpasza' zihálása mutatja: milyen kevés' kényelmét enged meg magának - figyelés közben. í-pg-a míg belezavarja kimódolt és céltudatos ugatásába a farkaskutyát, s mikor annak tempós ugatása ideges, már-már komolytalan ugatásözönbe fullad, már ő, a kis kutya, a daxli kezd mérgelődni a nagyra. Bele- bele kaffant a farlxiskutya mellső lábába: »Mit ugatsz itt hasztalanul? «-módra. Amikor pedig az — belekábulva a másik oktalan csaholásába — szinte meg- szégyenülten, s talán dolgavé- gezetlenül hallgat el — a daxli vakkant még párat, mintha mondaná: »Na, látod, sok hűhót csapsz, aztán semmi értelme sincs...« Végül is a daxli saját, tévesen felfogott értékének tudatában kissé hegyező, kényes léptekkel riszálva testét, elégedetten csóválva farkát, visszamegy óljába, a hűvösre. Hasra feli* szeretett kisgyerek közelít a kút felé és attól akarja elriasztani a gyereket.. i Valószínűleg hatása is lenne az ugatásnak: a tolvaj rémülten elszaladna; a gyerek észrevenné a veszélyes kutat... De erről sem tudunk beszámolni, mert.., Mikor a daxli az ól hűsében meghallja a farkaskutya első mordülását, hasra hemperedik, lecsüngő füle kicsit megmozdul, s mikor a farkaskutya ugatni kezd, szaporán kiugrik az ólból, a farkaskutya mellett terem, s lelkesen csaholni kezd ő is. Még csak az sem zavarja, hogy a farkaskutya egy türelmetlen oldalvaklcantással próbálja értésére adni: »Hallgass, ne zavarj, ehhez nem értesz...!« Addig-addig csahol a daxli, Ólja előtt áll a farlcaskutya a tűző napon. Lihegése ütemére jár a nyelve> horpasza zihál, látszik: jobban esne pihenni neki az ól hűsében, — ahol a daxli magáról és a világról elfeledkezve nyújtja szét tagjait '—, de tudja kötelességét, s négy lábát megvetve, okos fejét —- mint ernyőjét a radarkészülék jobbra-balra fordítgalva figyel. Észrevesz valamit. A gyarló emberi fül számára hallhatatlan zajt; v>agy az ugyancsak megbízhatatlan emberi orr számára nem észlelhető gyanús illatot. Orrát feltartja, fülét hátracsapja, nemes nyaka kicsit megnyúlik a figyelésben, ínye lágyan felhúzódik szemfogairól... Halk mordulás, s a farkaskutya tempósan ugatni kezd. Nem ismerheti halandó ember MZ ugatás okát. Lehet; besurranó tolvaj lopózik a kapu elé; mgy megtörténhetett, hogy a yeomszédban az általa annyira
