Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-05 / 105. szám

Világ proletárja?, egyesüljetek! MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BAGS -KISKUN MEGYEI LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 105. SZÄM Ara SO fillér I960. MÁJUS 5, CSÜTÖRTÖK Mélyfúrású kút Felsőlajoson Lajosmizsén a tanács tanyai állandó bizottsága a felsőlajosi külterületen tartott ülést, ame­lyen nagy számban vett részt a lakosság is. Az egybegyűltek kifejezték örömüket afelett, hogy a felsőlajosi külterület modern kéttantermes, nevelői lakással ellátott iskolát kapóit. Hiányolták azonban, hogy az iskola mellett nem építettek kutat. A községi tanács úgy döntött, hogy a jövő évi köz­ségfejlesztési alapból mélyfúrá­sú kutat készítenek a Felső- lajoson kijelölésre kerülő tanya- központon. 'VWWWWVWVVVWWSA Befejezzük községeink villamosítását, minden községünk3»cn lesz kulturház, törpevízművekkel javítjuk a vízellátást A megye ötéves községfejlesztési tervéről nyilatkozik dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnökheiyettese Második ötéves tervünkben e községfejlesztés szerves része lesz az országos terveknek. Fel­kértük dr. Varga Jenőt, a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának elnökhelyettesét, nyi­latkozzon az erre vonatkozó el­gondolásokról lapunknak. —• Az Országos Tervhivatal megadta a második ötéves terv megyénkre vonatkozó irányszá­mait az állami beruházásokról, £ most folyik szakosztályainak vezetésével a tervezés vállala­tainknál, valamint az egészség­ügyi, szociális és kulturális ága­zatokban. Második ötéves ter­vünk állami beruházásaihoz hasonlóan készítjük elő a köz­ségfejlesztés ötéves tervét is. Az első három évben bizonyos mértékig csökkentett, majd az 1964—65-ös évben erőteljesebb lesz a fejlődés. Községfejlesztésünk ötéves tervét a legmesszebbmenő­kig összehangoljuk az álla- i mi beruházásokkal, Ugyanakkor á tervezésnél fi­gyelembe vesszük a mezőgazda­ságban beállott változásokat Arra törekszünk, hogy közsé­geink egységes fejlesztési tervet készítsenek, amely figyelembe veszi a termelést, a szociális és kulturális ellátást, valamint *z egészségügyi követelménye­ket. Legfontosabb tennivalóink közé tartozik, hogy minden községünknek időben elkészül­jön a rendezési terve, mert ez a község tervszerű fejlesz­tésének alapja. Elsősorban a vízellátást kí­vánjuk tovább javítani. tálunk, hogy 1965-re közsé­geink túlnyomó többségében törpevízmű legyen, kivéve azo­kat a helységeket, ahol még nem gazdaságos ilyen létesít­mény megépítései Már az első tervévben be- I fejezzük a megye községei- i nek villamosítását, készben állami beruházásból, «észben községfejlesztési alap­ból. A második ötéves tervben mindenütt elvégezzük a mozik korszerűsítését, s minden községünkben lesz kultúrház. Tekintettel arra, hogy a má­sodik ötéves tervben, különö­sen az első három évben, egyes anyagféleségekkel — többek között a cementtel — takaré­koskodnunk kell, olyan létesít­mények építésére törekszünk, amelyeknél a nehezen beszerez­hető anyagokat nélkülözni tud­juk. A járdaépítést például az eddigihez hasonló ütemben folytatjuk, de — cement nélkül. A megyei tanács vállalatai az elmúlt évben kikísérle­tezték az új járdaépítési anyagot „ 3 Petőfi Népe is írfc »ár erről —, amely a legnagyobb hideget, s a legnagyobb meg­terhelést a cementhez hason­lóan bírja. Néhány városunkban és köz­ségünkben nagyon jó ütemben végzik a fásítást, de megyénkre még általában az a jellemző, hogy a községek fásítása, par­kosítása nagyon kezdetleges. Pedig ezt lehet a legegysze­rűbb módszerekkel, a legkeve­sebb anyagi befektetéssel, köz­ponti alapok igénybevétele nél­kül és a legnagyobb mértékű társadalmi munkával megvaló­sítani. A tervezésre vonatkozó uta­sításokat a helyi tanácsok rövi­desen megkapják. Bevételeik biztosítását már most meg kell kezdeniük. Alapelvként elmond­hatjuk, hogy az Elnöki Tanács 35-ös rendeletének megfelelően kormányunk az eddigiek­nél még fokozottabban tá­mogatja a közscgfejlesztést A támogatás mértéke egyenes arányban nő a lakosság hozzá­járulásával, áldozatkészségével. Ezt nagyon fontos hangsúlyoz­ni, mert egyes helyeken első­sorban nem saját erőre építve kívánják a községet szépíteni, hanem megyei és állami támo­gatás elérésén fáradoznak. A termelőszövetkezeti közsé­gek természetesen nagyobb tá­mogatást kapnak. Ezt biztosítja a rendelet is, amely kimondja, hogy a szövetkezeti községek­ben az egy-egy tsz-tag által be­fizetett 100 forintra 150 forint állami hozzájárulás jár. A többi községekben 100 forint befize­tésre 75 forint az állami támo­gatás. Meg kell mondani, hogy a termelőszövetkezeti községek­nek sem lehet kizárólag az ál­lami támogatásokra építeni. A községfejlesztés ötéves ter­vének kidolgozására és a ta­nácsülés elé terjesztésére még az idén sor kerül — fejezte be nyilatkozatát dr. Varga Jenő elvtárs. A/wvsiwwwvwwwvywww^v Hárommillió forint befizetés, kétmillió forint kölcsön Megyénkben 136 KST működik, 12500 taggal Bács-Kiskun megyében az év első három hónapjában több mint 31 millió forintot helye­zett takarékba a lakosság. A dolgozó parasztok is egyre in­kább megkedvelik a takarékbe­tétkönyvet, amit bizonyít, hogy ez év március végéig mintegy 8,5 millió forinttal nőtt a pa­rasztok takarékbetétje. A népszerű KST-k is egyre több takarékos embert vonza­nak. Március végén az ország­ban már 4214 KST működött, mintegy 600 ezer taggal. Ebből megyénkben az első negyedév végén 136 KST volt, s a tagok száma meghaladta a 12 500-at. Ez kétezerrel több, mint az el­múlt év végén volt. A megye KST-tagjai az idén eddig közel hárommillió forintot fizettek be, s csaknem kétmillió forint kölcsönt vettek igénybe. ^>^>^«V**VWVWWWWWWfW,XVW>i Okosan határozott a közgyűlés A Tataházi Petőfi Termelő­szövetkezet tagsága legutóbbi közgyűlésén úgy határozott, hogy lemond, a munkaegység szerinti gabonarészesedésröl. — Minden család csak annyi ke­nyérgabonát kér és kap, ameny- nyi a háztartáshoz egész éven át szükséges, a többit a terme­lőszövetkezet közösen értéke­síti s az ellenértéket pénzben kapja meg a tag. Ugyanezt ha­tározta el a Madarasi Dózsa Termelőszövetkezet tagsága is. Mindkét közgyűlés határozata igen okos és hasznos. A szük­ségletet meghaladó gabona- mennyiséget a tag így is, úgy is értékesítené, a piacozás vi­szont felesleges költséget és munkaidő-kiesést okozna. Ha a termelőszövetkezet közösen ad­ja el a gabonát, a tagnak nincs gondja vele, arról nem is be­szélve, hogy az egy tételben át­adott mennyiség után a nagy­üzemi felárral is emelkedik a gabona értéke. Előzetes számítások szerint mindkét termelőszövetkezetben 2Q0—200 morzsával emelkedik A kukorica kivételével befejeződött a kapások vetése cÁ mtg.ij.eL főageonómtu tájékoztatója. A hűvös időjárás miatt a ta­vaszi vetemények fejlődése nem éri el a kívánt mértéket. A meteorológiai előrejelzések sze­rint a napokban már jelentő­sebb felmelegedés várható. A tavaszi munkáik helyzetéről kér­tünk tájékoztatást Bene András elvtárstól, a megyei tanács fő- agronómusától. :— Bár az utóbbi napok idő­járása nem volt kedvező az őszi kalászosokra, a növényzet fejlődését azonban elősegítette, hogy a termelők jelentős terü­leten alkalmaztak nitrogén tar­talmú műtrágyát. A termelő­szövetkezetek a kalászos vetés 96 százalékát fej trágyázták. A tavaszi szántásból még mintegy 45—50 ezer hold van hátira. A kapások vetése a ku­korica kivételével befejeződött megyénkben. Sajnos, sok a szán- tatlan terület még a kalocsai és a dunavecsei járásban. Az említett járásokban még több helyen látni tavalyi kukorica­szárakat a földeken. A rendel­kezések értelmében május 1-től megbüntetik azokat a termelő­ket, akik az említett időpont után még nem gondoskodnak a tavalyi kukoricaszár megsem­misítéséről, vagy elföldeléséről. Csak így lehet megakadályozni a kukoricamoly kártételét. A felmérések szerint tavaly 24 százalékos terméskiesést okozott a kukoricamoly pusztítása. A növényápolásról szólva a következőkre mutatott rá: — A kora tavasziak saírabo- lását, sőt több helyen az első kapálását is befejezték me­gyénkben. A cukorrépa sarabo- lása is már 70 százalékra áll. A kukoricából mintegy 130 000 holdat vetettek el termelőink. Ahol már kikelt a növény, aján­latos fogasolni, ezzel, elpusztít­juk a fiatal gyomokat és az első kapálás idejét kitoljuk. — Hangoztatta a megyei főagro- nómus. Önerőből épül a sertésfiaztatú igy a szállítási szerződéssel le­kötött gabonamennyiség s je­lentősen hozzájárul az áruter­melési terv teljesítéséhez. /i nevét egyre többen is­merik, s "a kezeléséhez is szá­mosán értenek már megyénk­ben, mivei nem egy gazdasá­gunk rendelkezik vele. S nem találkoztunk még olyan szak­emberrel, aki ne dicsérte volna a baráti Német Demokratikus ' Köztársaságnak ezt a kitűnően bevált mezőgazdasági erőgépét Nevezik eszközhordozónak is, mert a különböző munkagépe­ket nem úgy vonja, hanem 90 százalékukat maga előtt tolja, vagy éppenséggel cipeli. (Való­színűleg ezért is keresztelték el a »szülőhazájában Maulwurf- nak, vagyis — hevenyészett for­dítással — pofavetőnek.) A Kunfehértói Állami Gazda­ságban, ahol négy van belőle, a főmérnök és az egyik »maul- jWurfos« az alábbiakban tájé- ! koztatott bennünket nagyszerű * alkalmazhatóságáról« . A Feisőszentiváni Űj Élet Termelő- szövetkezet egyre növeli az állatállo­mányt. Különösen a jószághizlalásra for­dítanak nagy gon­dot, mert az szá­mottevő jövedelmet ad a közösnek. Ezen belül elsősorban a sertéshizlalásra. Hí­zóanyagról saját szaporulatból gon­doskodnak. Az egy­re növekvő kocaál­lománynak elegendő férőhely kell. Az ácsbrigád egy 30 fé­rőhelyes sertésfiaz- tatót épít jelenleg. A fiaztató" saját erő­ből létesül. Maguk terrheltéík ki a fát, a deszkákat a szö­vetkezet szalagfűré­sze szabdalja. Szín- nek egy 100 férőhe­tén önerőből építe- lyes hizlaldát is. A tíkudwuil A kéthengeres Diesel-motor­ral hajtott, levegőimtéses gép­pel számos műveletet, műtrá- gyaszórást, vetést, tárcsázást, kultivátorozást, fűkaszálást, a szántóföldek, gyümölcsösök per­metezését, porozását stb. lehet végezni. További előnye: legtöbb esetben a traktoros egyedül is elegendő a különböző munka­gépeknek az ülésnél elhelyezett kapcsolókarokkal történő mű­ködtetéséhez. A permetlét sem úgy kell töltögetni a két 300— 300 literes tartályba, a gép szi­vattyúja 4—5 perc alatt elvégzi ezt a munkát. A Maulwurf ke­vés üzemanyagot, tízórás fűka­szálásnál mindössze &—10 kg gázolajat fogyaszt. Egyszerű a javítása is, mivel az alkatré­szeihez könnyen hozzá lehet férni. Igaz bár, hogy’ a homokos talajon nehezen tud megka­paszkodni, de kettős hátsóke­rékkel (még nem próbálták ki) valószínűleg megszüntethető ez a hátránya. A kunfehértóiak az- idén per­metezték vele először a gyü­mölcsösüket, s azt mondják: a tíz esztendeje működő gazda­ságban még soha nem sikerült ilyen gyorsan, tökéletesen elvé- gezniök ezt a munkát. Szinte utolérhetetlen — kitűnő kasza­konstrukcióját is beleértve — a fűkaszálásnál is. Nem csoda hát, ha min­denki dicséri, szereti a Maul- wuríof T. Z,

Next

/
Thumbnails
Contents