Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-29 / 126. szám

1960. május 29, vasárnap «»Mm NAPKÖZBEN •»■HIM 3 ,A MAGVAP SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA GYEREKEINK •Oh, a mai gyerekek!« — hallhatjuk lépten-nyomom Ha igaz volna mindaz, amit a mai ifjúságról mondanak, s ha va­lóban rászorulnának fiaink és lányaink mindarra a jelzőre, amelyet sokan meggondolatla­nul rájuk ragasztanak, — ki tudja mi lenne a világból? Szerencsére azonban a szóbe­széd csak szóbeszéd. Vajmi ke­vés köze van a véllósághoz. Em­lékezzünk cséik! Gyermekko­runkban milyen kedvetlenül mentünk a ieventepályára lő- teret építeni! A mai gyerek fi­zikai munkáról vallott felfogása egészen más, mert a munka más célt szolgál. Első képünkön a Kecskeméti Jókai utcai Ál­rekeket más környezetben! Ahol nem szökőkút, gondozott virág­ágyak és rendezettség látható, hanem rossz fabódék, lom és rendetlenség... Ök már kamaszok! Emlékez­zünk csak kamaszkorunkra! Szórakozásainkra! Vad, fékez- hetetlen és duhaj játékok vol­tak azok, amelyekben kiéltük a kamaszkori túlzó energiákat Természetesen nem azt mond­juk, hogy manapság már min­den kamasz mindig csak Ilyen békés játékot játszik, mint a képünkön látható sakkozók, de ez, a dunavecsei Duna-parton ellesett piilanatkép, bájosságá­val, akaratlan, de a helyzet ad­ta megkomponáltságában is mu­tatja: nyugodt, boldog élete van gyermekeinknek. talános Iskola VII. c. osztályá­nak tanulói a Béke és Barátság Péirk építésénél láthatók. Ne nevessenek ki olvasóink! A város és község Eejlesztés — még ha nem is közvetlen egész­ségügyi, — vagy más praktikus célt szolgál — akkor is kapcso­latban van gyermekeink szebb és boldogabb életével. Nem si­vár grundokon kell tölteniük a gyermekeknek szabad idejüket, hanem szép játszótereken. Má­sodik képünkön az egyik kis­kunhalasi tér szökőkútja látha­tó. A kép vidám. De gondol­juk csak el ugyanezeket a gye­Százhúsz mezőgazdasági szakmunkás-tanuló Garán Évről évre korszerűbb gépek kerülnek az állami gazdaságok­ba, termelőszövetkezetekbe, me­lyeknek kezelése az eddiginél nagyobb szakértelmet igényel. A Garai Vörös Traktor Álla­mi Gazdaságban éppen a hiá­nyos képzettség megszüntetése érdekében az elmúlt évben me­zőgazdasági szakmunkás-képzés kezdődött 120-an jelentkeztek a hároméves tanfolyamra olyanok, akik élethivatásuknak tekintik a mezőgazdasági munkát. A Egy falusi orvos ismerősöm mesélte el a következő esetet. Kellemes tavaszi este volt. Kicsit fáradt voltam. Sok bete­get látogattam aznap, meg az előző éjszaka egymás után két szüléshez is hívtak. Előre örültem, hogy aznap időben lefekszem és jól kial­szom magam. Az időben történ nő lefekvéssel nem is volt baj, ám úgy 11 óra körül éktelen dörömbölésre ébredtem a fele­ségemmel együtt. Kinyitottam az ablakot. A sötétben csak. a körvonalait ál­lapíthattam meg késői látoga­tómnak és kétségbeesett hang­ját hallottam. —f Jöjjön azonnal drága dok­tor úr, a Bözsivel baj van. — Várjon —> szóltam az ijedt embernek. Gyorsan magamra kapkod­tam a ruháim, már nem érez- tem semmi fáradtságot. Mikor kezet fogtam látogat hallgatók többek között gépé­szetet agronómiát és állatte­nyésztést tanulnak. Ezenkívül a gyakorlatban is be kell bizonyí- taniok tudásukat. Erről a tanfo­lyam végeztével vizsgát tesznek és elnyerik a mezőgazdasági szakmunkás címet Az állami gazdaság vezetői, szakemberei mindent megtesznek annak ér­dekében, hogy a tanfolyam hall­gatói minél tökéletesebben el­sajátítsák a mezőgazdasági szak­ismereteket, —s—l Párititkárok értekezlete Baján Megbeszélést tartott az egy­séges falusi pártszervezetek titkárai részére a bajai járási párt-végrehajtóbizottság. A meg­beszélésen a községek pártszer­vezeti titkárai számoltak be a járási pártértekezlet határoza­tának végrehajtásáról, a közsé­gek politikai, gazdasági hely­zetéről. Az értekezlet végén Szabó István, a járási párt-vég­rehajtóbizottság titkára tartott tájékoztatót a politikai, gazda­sági tennivalókról. Késői látogató tómmal és közelebbről figyel­tem az arcát, idegennek tűnt. Ismerek a községben minden­kit, hiszen évtizedek óta gyó­gyítom itt az embereket. Meg is kérdeztem a hegyesbajszú parasztembert: « Maga nem ide való? — Nem hát doktor úr, a szomszéd község határából jöt­tem, a mi orvosunkat nem ta­láltam. Kocsival siettem ide a doktor úrhoz. Gyorsan nálunk leszünk, hiszen csak négy ki­lométer távolság, a két csikó bírja az iramot. Most vettem csak észre a fe­kete árnyakat — hát akkor si­essünk, nehogy baj legyen — sürgettem társamat. Felültünk és csendes vágtában haladtunk át az alvó falun az országút felé. Közben arra gon­doltam, hogy míg odaérünk ala­posabban kifaggatom az atyafit. — Mikor lett rosszul a beteg? — Már tegnap kezdődött — válaszolta a jóvágású paraszt- ember s a lovak közé csördített. — Mégis miről panaszkodott? Az ember kissé furcsán nézett rám, ahogy ezt a sötétséghez némileg már hozzászokott sze­memmel megállapíthattam. Ügy éreztem, kissé óvatosan vála­szolt. — Nyugtalan volt, izgett- mozgott egész nap, nem evett. Mivel nem válaszoltam, kis csend után így folytatta. — Borzasztóan csapkodott a farkával. Nehezen adta a tejet. — Mi? — hördültem fel és va­lami derengeni kezdett bennem. Kiáltásomra társam olyan ijedten rántotta meg a gyeplőt, hogy a lovak megálltak. — Ha beteg a tehene, miért nem állatorvost keresett — mér­gelődtem. Ismét a kiscselédekről Még sokan emlékeznek arra az időre, amikor a sze­génysorsú földnélküli parasztok újévkor kivitték a piacra gyermeküket és »eladták« kiscselédnek. Sajnos még manap­ság is előfordul, — különösen tanyákon — hogy elszegöil- tetik a gyermekeket. Felfigyelt erre a jelenségre a megyei tanács végrehajtó bizottsága is, és tavaly októberben 568/ 1959. számú határozatával utasította az alsóbb szerveket, vizsgálják meg igazgatásuk alá tartozó területen a kisc.sc- Iédek helyzetét. Az illetékes városi, járási, községi tanácsok, ifjúsági és gyermekvédelmi bizottságok, ötvennégy kiscselé- det találtak szerte a megyében, s azonnal megtett intézke­déseik nyomán 34, — egész éven át cselédeskedő gyermek — került vissza szüleihez. A többi esetben megállapítást nyert, bogy a gazda vagy családtagként kezeli a gondjaira bízott gyermeket, vagy legalábbis jól bánik vele. Két gyermeket azonban állami gondozásba kellett venni, mert szüleik rossz anyagi körülmények között élnek és semmi biztosíték nem volt arra, hogy a gazda a jövőben sem használja ki véd­telen helyzetüket. A gyermekvédelmi bizottságok nemrég ellenőrző vizs­gálatokat végeztek, s meglepődve tapasztalták, bogy a kis- cselédek száma csaknem annyi, mint az első vizsgálat előtt volt. Ennek oka az, hogy a szülők egy része csak látszólag tett eleget a bizottság előtt vállalt kötelezettségének, s ugyanakkor más szülők is elszegődtették gyermeküket kis­cselédnek. A megismételt vizsgálat során tett intézkedésekre 28 gyermek került vissza szüleihez és három gyermek ál­lami gondozásba vételét tette folyamatba a bizottság. A tapasztalatok szerint a kiscselédek elszegődtetése nagymértékben csökken azokon a helyeken, ahol teret hó­dít a termelőszövetkezeti mozgalom. Baja szövetkezeti já­rásban, Kalocsa és Baja szövetkezeti városokban például egyetlen kiscseléd sincs már. Legutóbbi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága újra tárgyalta a kiscselédek helyzetét. Dicséretben részesí­tette azokat a szerveket, amelyek sikeresen foglalkoztak ügyükkel, majd megállapította, hogy a kiscselédek akkor tűnnek el végleg a faluról, ha mindenütt győz a termelő­szövetkezeti mozgalom. — N. O. — Költségcsökkentéssel megkétszerezték nyereségüket így takarékoskodik a félegyházi föidművesszövetkezet A kiskunfélegyházi földmű­vesszövetkezetnél is tovább fo­lyik a felszabadulási munkaver­seny a februárban megtartott termelési értekezleten tett fel­ajánlások alapján. E vállalások kiterjednek a földművesszövet­kezeti mozgalom minden ágaza­tára a politikai és gazdasági szempontok figyelembevételével. Fő célkitűzésük, hogy a lehető legjobb gazdasági eredményt érhessék el. Az eredményes gazdálkodás egyik feltétele a költségek mi­nimálisra való csökkentése, Vállalásaik között szere­pelt, hogy a kiskereskedel­mi üzemág költséggazdál­kodásánál 0,3 százalék meg­takarítást fognak elérni, ami forintban kifejezve 1300 forintot jelentett volna. Ez­zel szemben a tényleges megtakarítás 64 369 forint volt. A vendéglátó iparágnál szintén 0.3 százalékos csökkentést vál­laltak 600 forint értékben, a szervezett és gondos munkával A mellettem ülő ijedtében és meglepetésében még beszélni sem tudott. — Hát. hát... — hápogta meglepetten. Egy-két percbe telt míg összeszedte magát, aztán elmondta, hogyan is történt. ­— Kérem én nem vagyok is­merős a faluban, azt sem tudom, hol lakik az állatorvos. Mikor odaértem, egy darabig ténfe- regtem, majd találomra bezör­gettem egy házba, ahonnét egy rendkívül dühös ember azt kia­bálta ki érdeklődésemre, hogy jobbra a második sarkon van az állatorvos. Odamenve láttam, a táblát. Annyit még ki tudtam silabizálni. hogy doktor, hát be­zörgettem. — Eh az ördög vigye el, most már mindegy. Gyerünk vissza, majd én megmutatom az állat­orvos házát — szakítottam félbe. Jóval éjfél után kerültem az ágyba, pokolba kívánva az útbaigazítót. K. S. azonban ehelyett 9 900 forinttal lett kevesebb az üzemág ki­adása. A zöldség, gyümölcs fel­vásárlásnál minden mázsa áru­ra 91,43 forint költség volt ter­vezve. Célul tűzték ki, hogy ezt 4,57 forinttal kevesebbért fogják megoldani, ami az eddig felvásárolt árunál 1 850 forint megtakarítást jelentett volna. Ezzel szemben 11591 forintot takarítottak meg ennél az üzem­ágnál is. Szövetkezeti viszony­latban e megtakarítások eddig 108 874 forintot tesznek ki aa 5 753 forint értékű vállalással szemben. 106 ezer forint nye­reség-tervüket így tehát úgy­szólván megkétszerezték, ugyan­is negyedéves eredményüket 217 ezer forintra, azaz több mint 200 százalékra teljesítették. Kielégítő a költséggazda llto- óás mellett a forgalmi tervek teljesítése is. Példaként emlí­tem, hogy a kiskereskedelmi egységek, közel 800 ezer forinttal for­galmaztak többet, mint elő­ző év azonos időszakában. iE szép eredményeket még ki­egészítették azzal, hogy az 500 ! forintos vállalással szemben ;3 619 forinttal csökkentették a licitárig leírások összegét a múlt !év első negyedévéhez viszonyít- iva. Tóth Gábor PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kislcun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel, . Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szánt) Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-33 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál .és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft Bács-Kiskun megyéi Nyomda V. Kecskemét — Tel.: 15-29. 27-ia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents