Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-03 / 103. szám
198IV. május 3. kedd 3. eldal Fellebbezés adóügyben A történet eleje még februárra esik. Deák Mátyás, aki a Rakoncai-dülú tanyás gazdái közül elsőnek írta alá a termelőszövetkezetbe szóló belépési nyilatkozatot, egy napon átlátogatott cimborájához a szomszédos faluba. Rokon is vele szegről-végről, minthogy keresztkomák. A házigazdát, Jámbor Antalt nagy káromkodások közepette érte. Rossz farsangot csinált neki az adóhivatal: kiküldte a felszólítást adóhátraléka azgn- nali befizetésére, ellenkező esetben zálogolással biztatva, már ahogy effajta esetben szokás. Deák Matyi bácsi csendesen végig hallgatta a koma litániáját, majd azt mondta: — Ne hergelődj már, Anti, van ennek egyszerű eligazítási módja. Adj be egy fellebbezést. Én is így csináltam,., — tgy-e? — vidult fel Jámbor. — Aztán mi lett a haszna? — Hát az, hogy az utolsó fillérig elengedték az adómat. A koma hitetlenül bámult rá> de Matyi bácsi erősítgette: úgy igaz egy szóig. — Aztán hogy kell csinálni azt a fellebbezési micsodát? __ "D emégy szépen a tanácsel nökhöz, kérsz tőle egy papírt, ami már előre van nyomtatva. Az elnök megkérdezi, hogy hány hold földed van, azt beírja a rubrikába, neked csak alá kell kanyarítanod a nevedet. Aztán kezet fognak veled s már kész is. Biztos lehetsz benne, hogy nem zaklatnak többet az adóért. Jámbor Antalban sejleni kezdett a gyanú. — Te, Mátyás■ miféle papír az? r- — Az van ráírva, hony »belépési nyilatkozat« ... mármint a termelőszövetkezetbe — magyarázta sunyi mosollyal Deák. A koma szájaíze hirtelen megkeseredett. — Így én nem. fellebbezek! — csapott az asztalra. — Pedig ennél jobbat nem tudok — vonogatta a vállát Matyi bácsi. — Én így csináltam, de a te dolgod, hogy te mit akarsz... ,.. Húsvétkor a keresztkomáék látogatták meg a Deák családot. S amikor a két ember cigarettafüstbe burkolózva egyedül maradt a tiszta szobában, Jámbor nagy hallgatások után egyszer csak azt mondja: — Te, Mátyás, nem késtem én el még azzal a fellebbezéssel? — Azzal nem, mert annak nincs határideje — válaszolta egykedvűen Deák. — De ha akkor beadtad volna, mikor ajánlottam, most már nem fájna a fejed. o, nem is fáj az, csak a betakarításig — koccantotta az asztalhoz pohara fenekét Jámbor Antalt amely mozdulat kemény elhatározásként értendő. — Már szóltam a tanácselnöknek, hogy okvetlen tegyen nekem félre addig egy olyan ... papirost! C. K. —N‘ Gépkocsi-j a ví tóipart kell teremteni megyénkben A népi ellenőrzés vizsgálatáról A közelmúltban fejeződött be a megyei népi ellenőrző bizottságnak a gépkocsijavító ipar helyzetéről folytatott vizsgálata. Cikkünkben a vizsgálatról készült jelentés legfontosabb megállapításait és szerkesztőségünk egy-két megjegyzését közöljük. Egy ktsz harca a szerviz-engedélyért A megye vállalati, illetve közületi gépkocsiállományának mintegy 80 százalékát vizsgálta meg 46 népi ellenőr, s így megállapításaik általános érvényűnek tekinthetők. Elsősorban azt szögezi le a vizsgálat, hogy az autójavító ipar Bács-Kiskun megyében nem kielégítő, — ilyenről jóformán beszélni sem lehet A megye gépkocsijainak Úttörő-termelőszövetkezet lakabszálláson (Községi tudósítónktól.) Május 1-e tiszteletére a Jakabszállási Általános Iskola úttörői egy katasztrális hold területen megalakították az Ifjúsági Üttörő Termelőszövetkezetet. A termelőszövetkezetnek 22 tagja van, s a vezetőségválasztó taggyűlésen elnöknek ördög Antalt, elnökhelyettesnek Fekete Melindát választották. A fiatal termelőszövetkezeti tagok elhatározták, hogy a jövedelem 10 százalékát közös alapra fordítják, a többi pénzen pedig kirándulásokat és úttörő-táborozást szerveznek. ÉT A Kiskunhalasi Alsóvárosi Általános Iskola szülői munka- közössége levelet küldött szerkesztőségünknek . amelyben elpanaszolják, hogy nemrégiben 90 darab brióst rendeltek a Sütőipari Vállalatnál. Amikor el akarták vinni a péksüteményt, kiderült, hogy elfelejtették megsütni. Emiatt a gyermekeket csak üres kakaóval tudták megvendégelni. Felkerestük a Sütőipari Vállalat műszaki vezetőjét, aki a következőket mondotta: »Sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy a kiskunhalasi alsóvárosi iskola szülői munltaközösségé- nek tökéletesen igaza van, mert az említett rendelést vállalatunk telepe felvette. A kiskunhalasi üzemegységünk telepvezetője elismerte, hogy a süteményes üzemnél elfelejtette a kért sütemény-mennyiséget megrendelni és ezért nem tudtunk eleget tenni a számlásnak. A telepvezetőt figyelmeztettük> hogy fokozottabb gondot fordítson a megrendelt áruk előállítására és szállítására.« * Kunfehértóról írja egyik olvasónk: »Százötven család gondjává vált Kuníehértón a házhelymegváltás. Nyolc-tíz évvei gazdaság dolgozok akkor inA PÉKEKET FIGYELMEZTETTÉK — A HÁZHELY ARAT RÉSZLETBEN FIZETHETIK — KINEK JÄR NYERESÉG- RÉSZESEDÉS? — VÁLASZ TÖTH JÓZSEFNEK gyen, örök használatra adták a telkeket. Most négy forintot kér négyszögölenként tőlük a községi tanács. Ez a dolgozóknak 1500 forint váratlan kiadást jelent. Rendezni kell ezt a vitás kérdést, mindenki számára megnyugtatóan.« A községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke — amikor ez ügyben nála jártunk — elmondotta, hogy a községi tanács v. b. úgy határozott, hogy a kérdéses házhelyek árát ez év szeptember 30-ig részletfizetési kedvezménnyel lehet kifizetni. A részletfizetéssel tehát a v. b. segíteni óhajt a lakosságon. * Herceg Orbán Gyula kecskeméti olvasónk levelében azt kifogásolja, hogy 1956-tól 1959-ig dolgozott a íöldművesszövetke- zetnól és mégsem kapott nyereségrészesedést. Arra hivatkozik, hogy nem önkényesen hagyta el munkahelyét, hanem hozzájárulással lépett ki. Felkerestük a MÉSZÖV igaz- ezelőtt, amikor házaikat építették a tsz-tagok és az állami gatóságát, ahol a következőket tudtuk meg: Az Imsz-i dolgozók jutalmazását cs nyereségrészesedésének kifizetését a SZÖ- VOSZ elnökének 48,1059. számú utasítása szabályozza. Ennek 11. fejezete kimondja, hogy nem lehet nyereségrészesedést kifizetni annak, aki hozzájárulással szüntette meg a munkaviszonyát. Mivel panaszosunk kérte, hogy hozzájárulással hagyhassa el munkahelyét, így részére sem jár nyereségrészesedés. * Tóth József, a Borotai Béke Tsz tagja a következő kérdésekre vár választ. »Kétezer négyszögöl, négyéves szőlőm van, ami most kerül adó alá, valamint 3(M)0 négyszögöl kétéves, ami csak 19G2-ben lesz adóköteles. A szőlőkben egy-egy kút van, ami 5000 forintba került. A permetezéshez szükséges cemcnt- kádaim is ott vannak felállítva. A szőlőtelepítés 35 ezer forintomba került. Hova forduljak, hogy ezt az összeget megtérítsék számomra?« * A Kiskunhalasi Városi Tanács Mezőgazdasági Osztályán elmondották, hogy Tóth József szőlőjét csak földjáradók szempontjából lehet értékelni, mivel a bevitt szőlő nem esik a termelőszövetkezet kialakított nagyüzemi szőlőtáblájába. Felhívták a tsz vezetőségének figyelmét arra is, hogy a bevitt szőlőben található, s leltárba vett cementkádat és egyéb felszerelést haladéktalanul értékeljék. javítása csak más megyék területén, főként Budapesten és Szegeden lehetséges, amely városok 80—100 kilométer távolságra vannak a gépkocsik telephelyétől. A Kecskeméti Autó- és Gépjavító Ktsz kérelemmel fordult ugyan a városi tanács végrehajtó bizottságának ipari osztályához, hogy a szerviz-engedélyt részére adják meg, de az ipari osztály úgy határozott, hogy e kérést addig nem teljesíti, amíg a ktsz a szükséges feltételekkel nem rendelkezik. A ktsz a megyei KISZÖV-vel is tárgyalt, s bár a KISZÖV vezetősége — mint a NEB jelentése mondja — megfelelő indokkal nem tudta alátámasztani a ktsz kérelmének elutasítását, mégis helybenhagyta a városi tanács v. b. ipari osztályának álláspontját. Mindez oda vezetett, hogy csupán a régi típusú gépkocsik javítását végezhetik a megyében. Sok vállalatnál a kötelezően előírt TMK-t elhanyagolják és több esetben a gépkocsielőadók sincsenek tisztában az erre vonatkozó rendelkezésekkel: a gépkocsik az I. és II. számú szemlékben előírt kilométer határait túlfutják, és így nem tudják később teljesíteni azokat a kilométereket, amelyeket megfelelően karbantartott gépkocsiktól el lehet várni. Példázat a jobb- és balkézről; meg a levesről és a húsról A javító kapacitás hiánya ezenkívül megmutatkozik a futójavítások, valamint új gépkocsiknál a garanciális revízió elvégzésében is. A Kecskeméti Autó- és Gépjavító Ktsz, meg a Kiskunhalasi Vastömegcikk- ipari Vállalat végzett csupán nagyjavítást, — ezek is mindössze tíz, régi típusú tehergépkocsinál. Az üzemeltető vállalatok saját műhelyükben mindössze tizenhárom tehergépkocsi és kilenc személykocsi nagyjavítását végezték el. A végre nem hajtott műszaki szemlék száma az esedékes szemlékhez viszonyítva mindössze 10 százalék. A KPM felügyeletéhez tartozó autóközlekedési vállalatok igyekeznek ugyan betartani a szabályokat, de a kevesebb kocsival rendelkező, fuvarozással nem főprofilként foglalkozó vállalatok legtöbb esetben nem szereznek érvényt a rendelkezéseknek, s még az I. számú szemléket is leginkább a gépkocsivezetők hajtják végre — saját belátásuk szerint. Nem vezetik a TMK-naplót, a gépkocsi törzskönyvét; nincs megfelelő fogyasztásellenőrzés, s a gépkocsik teljesítményét visszamenőleg nem lehet követni, E hiányok teljes egészében jel« lemzőek a Bács-Kiskun megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságára, — de bőven fordulnak} elő más vállalatoknál is. Mind e számos hiba legnyilvánvalóbban a házilag felújított gépkocsik értékének vizsgálatakor derül ki. A vállalatok felügyeleti szervei ugyanis húzódoznak vállalataik számára új gépkocsit adni, a javításra fordított pénz összegét azonban nem ellenőrzik. A gazdaságos- sági számítások mellőzése eredményezi, s az előbbi mondatban említett gyakorlat, meiy szerint: »nem tudja a jobbkéz* mit csinál a bal«, hogy akkor is végrehajtanak gépkocsikon felújítást, amikor igen nagy ráfordítással jár. A Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyárának Csepel gépkocsiját például 96 ezer forintért újították fel, s az É. M. Bács- Kiskun megyei Építőipari Vállalatának Dodge tehergépkocsiján 1300 munkaórát töltöttek ej vállalati emberek. Ez eredményezi azt a lehetetlen helyzetet, hogy a kocsik javítási költsége néha több as egész kocsi értékénél. Vagyis többe kerül a leves, mint a hús. Az É. M. 5-ös számú Mélyépítő Vállalat AB 25-31 rendszámú kocsija 55 ezer forint értékben, 1397 munkaóra felhasználásával; az FV 48-33 rendszámú Csepel tehergépkocsija 91 ezer forint értékben. 1565 munkaóra ráf ordítássá j lett házi műhelyben felújítva, Az É. M. Bács megyei Építőipari Vállalat Man-Diesel tehergépkocsijának jelenlegi könyv szerinti értéke 244 877 forint, bruttóértéke pedig csak £6 ezer forint. Így van más helyeken is. 13 gépkocsik tényleges műszaki értékük alapján sem érnek többet mint bruttóértékük, a értékesítésük során a vállalat eredménye nagyban romlana, Két vállalat kialakítása sürgős feladat A NEB-vizsgálat végül rátéb a gépkocsi-alkatrészek hiányára, megállapítva, hogy megyénkben az Autóalkatrészkereskedelmi Vállalatnak gépkocsi alkatrészeket árusító szaküzlete nincs. Javasolja a NEB, hogy; Kecskeméten és Baján létesítsenek egy szerviz-üzemet, amely el tudná látni a személy- és tehergépkocsik I. és II. szemléjét, a futójavításokat, az új gépkocsik garanciális, revíziós munkálatait. Ha egy új üzem létesítése nem is oldható meg gyorsan, a népi ellenőrzés feltétlenül célszerűnek tartja valamely meglevő üzem átalakítását gépkocsijavítási munkák elvégzésére. (—ag.—) PAPLÁNGONDOK A Bács-Kiskun megyei Vegyesipari Vállalat 67 ezer négyzetméter negyedév! pap- lananyag-szükségletének alig felét tudja biztosítani az ipar. Emiatt a megrendelt 12 ezer klott-paplanbói csupán 1500 darabot gyárthat a vállalat, Habár a lakosság főként ezeket keresi az üzletekben. Kapható ugya3 brokát-paplan is, önnek ára viszont 300 forint. Több kecskeméti üzletben járva megtudtuk: a vásárlók többnyire a 178 forintos klott- paplanok iránt érdeklődnek. A keresletre jellemző, hogy amíg a brokát-paplanból 30-at adnak el, addig — ha volna — 70—80 klott-paplan is elkelne. A Rövidáru Nagykereskedelmi Vállasainál is 500 brokát-papluut tartogatnak raktáron, — amelyeket a Népszava című újságból szerzett tudomásunk szerint pedig Budapesten keresnek életre-ha- lálra a vevők, — de klott- paplan nincs! Nem akarjuk vitatni a brokát-paplan minőségét, de úgy gondoljuk: célszerű lenne olcsóbb paplanokkal is ellátni az üzleteket, hiszen az igények különbözőek, nem mindenki vásárol drágább holmit. Éppen ezért igen fontos lenne, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium Ruházati Fő- igazgatóságának közbenjárására a Bács-Kiskun megyei Vegyesipari Vállalat részére több paplananyagot küldene a gyáripar! (kohl)
