Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-03 / 103. szám

198IV. május 3. kedd 3. eldal Fellebbezés adóügyben A történet eleje még feb­ruárra esik. Deák Má­tyás, aki a Rakoncai-dülú ta­nyás gazdái közül elsőnek írta alá a termelőszövetkezetbe szóló belépési nyilatkozatot, egy na­pon átlátogatott cimborájához a szomszédos faluba. Rokon is vele szegről-végről, minthogy keresztkomák. A házigazdát, Jámbor Antalt nagy káromkodások közepette érte. Rossz farsangot csinált neki az adóhivatal: kiküldte a felszólítást adóhátraléka azgn- nali befizetésére, ellenkező eset­ben zálogolással biztatva, már ahogy effajta esetben szokás. Deák Matyi bácsi csendesen végig hallgatta a koma litániá­ját, majd azt mondta: — Ne hergelődj már, Anti, van ennek egyszerű eligazítási módja. Adj be egy fellebbezést. Én is így csináltam,., — tgy-e? — vidult fel Jám­bor. — Aztán mi lett a haszna? — Hát az, hogy az utolsó fil­lérig elengedték az adómat. A koma hitetlenül bámult rá> de Matyi bácsi erősítgette: úgy igaz egy szóig. — Aztán hogy kell csinálni azt a fellebbezési micsodát? __ "D emégy szépen a tanács­el nökhöz, kérsz tőle egy papírt, ami már előre van nyomtatva. Az elnök megkér­dezi, hogy hány hold földed van, azt beírja a rubrikába, ne­ked csak alá kell kanyarítanod a nevedet. Aztán kezet fognak veled s már kész is. Biztos le­hetsz benne, hogy nem zaklat­nak többet az adóért. Jámbor Antalban sejleni kez­dett a gyanú. — Te, Mátyás■ miféle papír az? r- — Az van ráírva, hony »be­lépési nyilatkozat« ... mármint a termelőszövetkezetbe — ma­gyarázta sunyi mosollyal Deák. A koma szájaíze hirtelen megkeseredett. — Így én nem. fellebbezek! — csapott az asztalra. — Pedig ennél jobbat nem tudok — vonogatta a vállát Matyi bácsi. — Én így csinál­tam, de a te dolgod, hogy te mit akarsz... ,.. Húsvétkor a keresztkomáék látogatták meg a Deák családot. S amikor a két ember cigaret­tafüstbe burkolózva egyedül maradt a tiszta szobában, Jám­bor nagy hallgatások után egy­szer csak azt mondja: — Te, Mátyás, nem késtem én el még azzal a fellebbezés­sel? — Azzal nem, mert annak nincs határideje — válaszolta egykedvűen Deák. — De ha akkor beadtad volna, mikor ajánlottam, most már nem fáj­na a fejed. o, nem is fáj az, csak a betakarításig — koc­cantotta az asztalhoz pohara fe­nekét Jámbor Antalt amely mozdulat kemény elhatározás­ként értendő. — Már szóltam a tanácselnöknek, hogy okvetlen tegyen nekem félre addig egy olyan ... papirost! C. K. —N‘ Gépkocsi-j a ví tóipart kell teremteni megyénkben A népi ellenőrzés vizsgálatáról A közelmúltban fejeződött be a megyei népi ellenőrző bizott­ságnak a gépkocsijavító ipar helyzetéről folytatott vizsgálata. Cikkünkben a vizsgálatról ké­szült jelentés legfontosabb meg­állapításait és szerkesztőségünk egy-két megjegyzését közöljük. Egy ktsz harca a szerviz-engedélyért A megye vállalati, illetve kö­zületi gépkocsiállományának mintegy 80 százalékát vizsgálta meg 46 népi ellenőr, s így megállapításaik általános érvé­nyűnek tekinthetők. Elsősorban azt szögezi le a vizsgálat, hogy az autójavító ipar Bács-Kiskun megyében nem kielégítő, — ilyenről jóformán beszélni sem lehet A megye gépkocsijainak Úttörő-termelőszövetkezet lakabszálláson (Községi tudósítónktól.) Május 1-e tiszteletére a Jakabszállási Általános Iskola út­törői egy katasztrális hold területen megalakították az Ifjúsági Üttörő Termelőszövetkezetet. A termelőszövetkezetnek 22 tagja van, s a vezetőségválasztó taggyűlésen elnöknek ördög Antalt, elnökhelyettesnek Fekete Melindát választották. A fiatal termelőszövetkezeti tagok elhatározták, hogy a jövedelem 10 százalékát közös alapra fordítják, a többi pénzen pedig kirándulásokat és úttörő-táborozást szerveznek. ÉT A Kiskunhalasi Alsóvárosi Általános Iskola szülői munka- közössége levelet küldött szer­kesztőségünknek . amelyben el­panaszolják, hogy nemrégiben 90 darab brióst rendeltek a Sü­tőipari Vállalatnál. Amikor el akarták vinni a péksüteményt, kiderült, hogy elfelejtették meg­sütni. Emiatt a gyermekeket csak üres kakaóval tudták meg­vendégelni. Felkerestük a Sütőipari Vál­lalat műszaki vezetőjét, aki a következőket mondotta: »Sajná­lattal kellett megállapítanunk, hogy a kiskunhalasi alsóvárosi iskola szülői munltaközösségé- nek tökéletesen igaza van, mert az említett rendelést vállalatunk telepe felvette. A kiskunhalasi üzemegységünk telepvezetője el­ismerte, hogy a süteményes üzemnél elfelejtette a kért sü­temény-mennyiséget megrendel­ni és ezért nem tudtunk ele­get tenni a számlásnak. A te­lepvezetőt figyelmeztettük> hogy fokozottabb gondot fordítson a megrendelt áruk előállítására és szállítására.« * Kunfehértóról írja egyik ol­vasónk: »Százötven család gond­jává vált Kuníehértón a ház­helymegváltás. Nyolc-tíz évvei gazdaság dolgozok akkor in­A PÉKEKET FIGYELMEZTETTÉK — A HÁZHELY ARAT RÉSZLETBEN FIZETHETIK — KINEK JÄR NYERESÉG- RÉSZESEDÉS? — VÁLASZ TÖTH JÓZSEFNEK gyen, örök használatra adták a telkeket. Most négy forintot kér négyszögölenként tőlük a községi tanács. Ez a dolgozók­nak 1500 forint váratlan ki­adást jelent. Rendezni kell ezt a vitás kérdést, mindenki szá­mára megnyugtatóan.« A községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke — amikor ez ügyben nála jártunk — el­mondotta, hogy a községi ta­nács v. b. úgy határozott, hogy a kérdéses házhelyek árát ez év szeptember 30-ig részletfize­tési kedvezménnyel lehet kifi­zetni. A részletfizetéssel tehát a v. b. segíteni óhajt a lakos­ságon. * Herceg Orbán Gyula kecske­méti olvasónk levelében azt ki­fogásolja, hogy 1956-tól 1959-ig dolgozott a íöldművesszövetke- zetnól és mégsem kapott nyere­ségrészesedést. Arra hivatkozik, hogy nem önkényesen hagyta el munkahelyét, hanem hozzá­járulással lépett ki. Felkerestük a MÉSZÖV igaz- ezelőtt, amikor házaikat építet­ték a tsz-tagok és az állami gatóságát, ahol a következőket tudtuk meg: Az Imsz-i dolgozók jutalmazását cs nyereségrésze­sedésének kifizetését a SZÖ- VOSZ elnökének 48,1059. számú utasítása szabályozza. Ennek 11. fejezete kimondja, hogy nem lehet nyereségrészesedést kifi­zetni annak, aki hozzájárulással szüntette meg a munkaviszo­nyát. Mivel panaszosunk kérte, hogy hozzájárulással hagyhassa el munkahelyét, így részére sem jár nyereségrészesedés. * Tóth József, a Borotai Béke Tsz tagja a következő kérdésekre vár választ. »Kétezer négyszögöl, négy­éves szőlőm van, ami most kerül adó alá, valamint 3(M)0 négyszögöl kétéves, ami csak 19G2-ben lesz adó­köteles. A szőlőkben egy-egy kút van, ami 5000 forintba került. A permetezéshez szükséges cemcnt- kádaim is ott vannak felállítva. A szőlőtelepítés 35 ezer forintomba került. Hova forduljak, hogy ezt az összeget megtérítsék számomra?« * A Kiskunhalasi Városi Ta­nács Mezőgazdasági Osztályán elmondották, hogy Tóth József szőlőjét csak földjáradók szem­pontjából lehet értékelni, mivel a bevitt szőlő nem esik a ter­melőszövetkezet kialakított nagy­üzemi szőlőtáblájába. Felhívták a tsz vezetőségének figyelmét arra is, hogy a bevitt szőlőben található, s leltárba vett ce­mentkádat és egyéb felszerelést haladéktalanul értékeljék. javítása csak más megyék terü­letén, főként Budapesten és Szegeden lehetséges, amely vá­rosok 80—100 kilométer távol­ságra vannak a gépkocsik telep­helyétől. A Kecskeméti Autó- és Gép­javító Ktsz kérelemmel fordult ugyan a városi tanács végre­hajtó bizottságának ipari osztá­lyához, hogy a szerviz-engedélyt részére adják meg, de az ipari osztály úgy határozott, hogy e kérést addig nem teljesíti, amíg a ktsz a szükséges felté­telekkel nem rendelkezik. A ktsz a megyei KISZÖV-vel is tárgyalt, s bár a KISZÖV ve­zetősége — mint a NEB jelen­tése mondja — megfelelő in­dokkal nem tudta alátámaszta­ni a ktsz kérelmének elutasítá­sát, mégis helybenhagyta a vá­rosi tanács v. b. ipari osztályá­nak álláspontját. Mindez oda vezetett, hogy csupán a régi típusú gépkocsik javítását végezhetik a megyé­ben. Sok vállalatnál a kötele­zően előírt TMK-t elhanyagol­ják és több esetben a gépkocsi­előadók sincsenek tisztában az erre vonatkozó rendelkezések­kel: a gépkocsik az I. és II. számú szemlékben előírt kilo­méter határait túlfutják, és így nem tudják később teljesíteni azokat a kilométereket, amelye­ket megfelelően karbantartott gépkocsiktól el lehet várni. Példázat a jobb- és balkézről; meg a levesről és a húsról A javító kapacitás hiánya ezenkívül megmutatkozik a fu­tójavítások, valamint új gép­kocsiknál a garanciális revízió elvégzésében is. A Kecskeméti Autó- és Gépjavító Ktsz, meg a Kiskunhalasi Vastömegcikk- ipari Vállalat végzett csupán nagyjavítást, — ezek is mind­össze tíz, régi típusú tehergép­kocsinál. Az üzemeltető válla­latok saját műhelyükben mind­össze tizenhárom tehergépkocsi és kilenc személykocsi nagyja­vítását végezték el. A végre nem hajtott műszaki szemlék száma az esedékes szemlékhez viszonyítva mindössze 10 száza­lék. A KPM felügyeletéhez tar­tozó autóközlekedési vállalatok igyekeznek ugyan betartani a szabályokat, de a kevesebb ko­csival rendelkező, fuvarozással nem főprofilként foglalkozó vállalatok legtöbb esetben nem szereznek érvényt a rendelke­zéseknek, s még az I. számú szemléket is leginkább a gép­kocsivezetők hajtják végre — saját belátásuk szerint. Nem vezetik a TMK-naplót, a gép­kocsi törzskönyvét; nincs meg­felelő fogyasztásellenőrzés, s a gépkocsik teljesítményét vissza­menőleg nem lehet követni, E hiányok teljes egészében jel« lemzőek a Bács-Kiskun megyei Állami Gazdaságok Igazgatósá­gára, — de bőven fordulnak} elő más vállalatoknál is. Mind e számos hiba legnyil­vánvalóbban a házilag felújított gépkocsik értékének vizsgálata­kor derül ki. A vállalatok fel­ügyeleti szervei ugyanis húzó­doznak vállalataik számára új gépkocsit adni, a javításra for­dított pénz összegét azonban nem ellenőrzik. A gazdaságos- sági számítások mellőzése eredményezi, s az előbbi mon­datban említett gyakorlat, meiy szerint: »nem tudja a jobbkéz* mit csinál a bal«, hogy akkor is végrehajtanak gépkocsikon felújítást, amikor igen nagy ráfordítással jár. A Kiskunfél­egyházi Bányászati Berendezé­sek Gyárának Csepel gépkocsi­ját például 96 ezer forintért újították fel, s az É. M. Bács- Kiskun megyei Építőipari Vál­lalatának Dodge tehergépkocsi­ján 1300 munkaórát töltöttek ej vállalati emberek. Ez eredményezi azt a lehetet­len helyzetet, hogy a kocsik javítási költsége néha több as egész kocsi értékénél. Vagyis többe kerül a leves, mint a hús. Az É. M. 5-ös számú Mélyépítő Vállalat AB 25-31 rendszámú kocsija 55 ezer fo­rint értékben, 1397 munkaóra felhasználásával; az FV 48-33 rendszámú Csepel tehergépko­csija 91 ezer forint értékben. 1565 munkaóra ráf ordítássá j lett házi műhelyben felújítva, Az É. M. Bács megyei Építő­ipari Vállalat Man-Diesel te­hergépkocsijának jelenlegi könyv szerinti értéke 244 877 forint, bruttóértéke pedig csak £6 ezer forint. Így van más helyeken is. 13 gépkocsik tényleges műszaki értékük alapján sem érnek többet mint bruttóértékük, a értékesítésük során a vállalat eredménye nagyban romlana, Két vállalat kialakítása sürgős feladat A NEB-vizsgálat végül rátéb a gépkocsi-alkatrészek hiányá­ra, megállapítva, hogy me­gyénkben az Autóalkatrészke­reskedelmi Vállalatnak gépkocsi alkatrészeket árusító szaküzlete nincs. Javasolja a NEB, hogy; Kecskeméten és Baján létesít­senek egy szerviz-üzemet, amely el tudná látni a sze­mély- és tehergépkocsik I. és II. szemléjét, a futójavításokat, az új gépkocsik garanciális, re­víziós munkálatait. Ha egy új üzem létesítése nem is oldható meg gyorsan, a népi ellenőrzés feltétlenül célszerűnek tartja valamely meglevő üzem átalakítását gép­kocsijavítási munkák elvégzé­sére. (—ag.—) PAPLÁNGONDOK A Bács-Kiskun megyei Ve­gyesipari Vállalat 67 ezer négyzetméter negyedév! pap- lananyag-szükségletének alig felét tudja biztosítani az ipar. Emiatt a megrendelt 12 ezer klott-paplanbói csupán 1500 darabot gyárthat a vállalat, Habár a lakosság főként eze­ket keresi az üzletekben. Kap­ható ugya3 brokát-paplan is, önnek ára viszont 300 forint. Több kecskeméti üzletben járva megtudtuk: a vásárlók többnyire a 178 forintos klott- paplanok iránt érdeklődnek. A keresletre jellemző, hogy amíg a brokát-paplanból 30-at adnak el, addig — ha volna — 70—80 klott-paplan is el­kelne. A Rövidáru Nagyke­reskedelmi Vállasainál is 500 brokát-papluut tartogatnak raktáron, — amelyeket a Nép­szava című újságból szerzett tudomásunk szerint pedig Bu­dapesten keresnek életre-ha- lálra a vevők, — de klott- paplan nincs! Nem akarjuk vitatni a bro­kát-paplan minőségét, de úgy gondoljuk: célszerű lenne ol­csóbb paplanokkal is ellátni az üzleteket, hiszen az igé­nyek különbözőek, nem min­denki vásárol drágább hol­mit. Éppen ezért igen fontos lenne, hogy a Belkereskedel­mi Minisztérium Ruházati Fő- igazgatóságának közbenjárá­sára a Bács-Kiskun megyei Vegyesipari Vállalat részére több paplananyagot küldene a gyáripar! (kohl)

Next

/
Thumbnails
Contents