Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-25 / 122. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ■VIAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BA'CS - KISKUN LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 122. SZÁM Ara SO fillér I960. MÁJUS 36. SZERDA Virágzik az akác — hordanak a méhek A Kecskemét környéki har­mincezer holdas akácost ván­dorméhészek szállták meg. —►, Bács-Kiskun-, Békés-, Szolnok-! és Csangrád megyéből mintegy i hatezer méhcsaláddal keresték I fel a Kecskemét környéki, la-,' dánybeneá, bugaci, lakiteleki í akácosukat. A méhek megkezd-; ték a hordást, s az első na« egy kiló, a második nap már öt kiló mézet hordtak a kap-i tárakba. Ha az idő tovább ja­vul, elérik a napi 10—12 kilo-; grammos mézhordást is. Többet kell foglalkozni a tsz-ek kulturális Életinek fejlesztésivel Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága I Hétfőn délelőtt ülést tartott | a Bács-Kiskun Megyei Tanács ; Végrehajtó Bizottsága, amelyen tárgyalta a művelődésügyi osz- í tály beszámolóját a művelődési I otthonok és házak helyzetéről. Ipari üzemeink az elmúlt évben 15,9 százalék­kal termeltek többet, mint azt megelőzően. Termelési terveik túlteljesítésével, a megtakarítá­sokkal, az önköltség csökken­tésével 250 millió forinttal ad­tak többet népgazdaságunknak ja tervezettnél. Ezekben a sike­rekben nagy szerepe volt az üzemekben dolgozó kommunis­ták példamutatásának, lelkes (felvilágosító szavának és a ter­melés pártellenőrzésének. Kü­lönösen fontos hajtóerőt jelen­ített ez utóbbi. Pártszervezeteink taggyűlé­seiken, vezetőségi üléseiken i műszeresen beszámoltatják az «izem igazgatóját, műszaki szak­embereit. A termelés ellenőrzé­sében közreműködnek a párt­csoportok és elősegítik annak hatékonyságai a pártoktatás gazdaságpolitikai tanfolyamai, iá pártvezetőségek számára tar- flott szakmai előadások, Kecske­méten pedig a városi pártbi­zottság mellett működő ipari (pártaktíva tevékenysége. A termelés pártellenőrzésé­f ek felélénkülése és kezdeti si- crei újabb eredmények forrá­sát jelenthetik, ha pártszerveze­S cink az eddig szerzett tapaszta- atokat hasznosítják. Arra van Szükség, hogy sehol se elégedje­fe ek meg csupán a hibák és iányosságok észrevételezésé­ivel, hanem maguk is működ­jenek közre azok leküzdésében, yk tervek figyelmes tanulmányo­zása, a műhelyek dolgozóival (való rendszeres beszélgetés nö- rveli a műszaki vezetők beszá­moltatásának hatékonyságát és u pártszervezet több segítséget tud nyújtani a munka megja­vításához. Igen szerteágazó, sok felada­tot magába foglaló a termelés rpártellenőrzése. Az üzemi párt­szervezeteknek törődniük kell a .létszámgazdálkodással, a szak­munkásképzéssel, a műszaki (fejlesztéssel, az újító-mozgalom­mal, a munkások életköriilmé- Inyeinek alakulásával és még igen sok mással. Ennyi felada­tot csak akkor végezhetnek el, ha számítanak a szakszervezet és a KISZ aktivistáinak közre­működésére, valamint a pár- tonkivüli dolgozók segítségére. Örvendetes, hogy a VII. párt- kongresszus útmutatása és a megyei pártértekezlet határoza­ta alapján a pártszervezetek figyelme erőteljesen a gazda­sági kérdések megoldására, a termelés pártellenőrzésére irá­nyult. Nem kétséges, hogy az üzemekben dolgozó kommunis­ták erőfeszítése nem lesz hiába­való. Munkájuk hozzájárul az idei termelési tervek túlteljesí­téséhez és megfelelő alapot biz­tosít új ötéves tervünk indu­lásához» N, J. A beszámolót élénk vita kö­vette, amelyben felszólalt Hor­váth Ignác, a KISZ megyei bi­zottságának titkára, Weither Dániel, a Petőfi Népe felelős szerkesztője, mint a megyei ta­nács népművelési albizottságá­nak elnöke, Madarász László, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnökhelyettese, Cseh László, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titká­ra, Bánhegyi Sándor, a Műve­lődésügyi Minisztérium főelő­adója, Csákvári József, a me­gyei tanács v. b. művelődés- ügyi osztályának vezetője és Urbán Pál, az osztály népmű­velési csoportjának vezetője. A fölszólalók hangsúlyozták, hogy művelődésügyi intézmé­nyeinknek a jövőben többet kell foglalkozni a termelőszö­vetkezetek kulturális életének fellendítésével, sürgették to­vábbá: juttassák érvényre azt a rendelkezést, hogy a KISZ- szervezetek kulturális felelőse helyettese legyen a kultúrott­hon igazgatójának. Felelőssé kell tenni a községi tanácsok végrehajtó bizottságainak veze­tőit a művelődési otthonok irá­nyításáért, mert falvainkban még ma is eléggé elhanyagolt a kultúrpolitikai munka. Külö­nösen a tanyavilágban tapasz­talható elmaradottság. Jobban kt kell használni a gépállomá­sok és az állami gazdaságok kultúrközpontokká fejlesztésé­nek lehetőségeit. Többen java­solták, hogy a vállalatok és a mezőgazdasági nagyüzemek kul­turális alapjait ne forgácsolják szét, hanem bocsássák azt a helyi tanácsok rendelkezésére, s azokat állítsák az egységes kul­túrpolitikai célkitűzések szol­gálatába. A vitát dr. Dallos Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke foglalta össze. Hangsúlyozta, hogy a kulturális munka szerves része a szocializmus építésének. El­ért eredményeink jelentősek, de tovább kell fokozni azokat a lakosság általános, szakmai, politikai műveltségének növe­lése érdekében. Ezt úgy érhet­jük el, ha mennyiségi eredmé­nyeink mellett a művelődési intézmények munkájának mi­nőségét állandóan javítjuk. En­nek érdekében nagy gondot kell fordítani a helyi vezetés szín­vonalának növelésére. Ismét megkezdődött a paralizfs elleni védőoltás Hétfőn ismét megkezdődtek a gyermekparalizis elleni védőol­tások. Ezúttal azok a gyerme­kek részesülnek a trivalens szé­rumot — tehát mindhárom vi- ruscsoportot — tartalmazó , védő­oltásban, akik 1959. szeptember 1-e és 1960. február 29-e között születtek. E védőoltások egy hétig tartanak, s június 20—. 25-ig ismétlik meg a második biztosító oltás beadásával. Az oltásokat valamennyi kör­zeti rendelőben naponként 2 és 4 óra között adják, ezenkívül valamennyi kültelki orvosi ren­delőben leltet oltásra jelentkezni. A tervezettnél kétszázötvennel több sertést hizlalnak A kecskeméti kísérleti gazdaság vállalása Á Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet kí­sérleti gazdaságának dolgozói jelentős vállalást tettek a ser­téstenyésztés fejlesztése érdeké­ben. A kecskeméti sertéstelepen a tervezett 680 helyett 815 választási malacot szándé­koznak elválasztani. Ezt úgy oldják meg, hogy a ta­vaszi elletések során 35 kocát, a nyáriak során 25 kocát, az ősziek során pedig legalább 55 kocát fialtatnak és kocánként 7,1 malacot választana)': el. Ez­zel a kecskeméti sertéstelep ko­cánként 2 malaccal túlteljesíti évi tervét. A kalocsai sertés­telep dolgozói szintén tettek vállalást, űk 89 kocát fialtat­nak. Ezektől darabonként 8 ma­lacot választanak el. Vagyis összesen 22 választási malaccal teljesítik túl évi tervüket. Egyúttal azt is vállalták < az üzemegységek dolgozói, hogy *250 sertést hizlalnak terven felül. Ennek érdekében a tervezett­nél jóval több takarmányt kell termeszteni. Erre vonatkozóan is megtörténtek a vállalások. A kalocsai, nagydrágszéli növény- termesztési brigád elhatározta, hogy tíz vagon szemcskukoricát termeszt terven felül. Ezt részben úgy éri el, hogy a leggondosabb munkával igye­keznek a brigád tagjai minél magasabb terméseredményeket elérni, ezenkívül 79 holddal több kukoricát vetettek el a tervezettnél, régi legelők hasz­nosításával. Egyébként a kecs­keméti, ceglédi és kalocsai nö­vénytermesztési brigádok vállal­ták, hogy tíz százalékkal ma­gasabb termést érnek ei a ter­vezettnél, ezáltal 5 vagon kuko­rica többletterméshez juttatják a gazdaságot, ami elősegíti a sertéshizlalási tervek túlteljesí­tését. Az építő brigád tagjai pedig elhatározták: Kecskeméten az egyéb terv­feladatokon túl egy süldő- szállást építenek fel, hogy ezzel is hozzájáruljanak a terven felüli sertésállomány el­helyezéséhez. Az említett süldő- szállás építését a napokban be is fejezik. A vállalást aláírta Ember Já­nos gazdaságvezetőn kívül Szél János a kecskeméti, Hargitai Mátyás a kalocsai, Kókai István a ceglédi üzemegység vezetője* Gyene László állattenyésztő* Kábák Imre sertésgondozó, dr. Farkas József beruházási fele­lős és Marozsi Pál építési bri­gádvezető. A vállalásokat a dolgozókkal alaposan megvitat­ták és teljesíthetőnek találják. Tizenhét idénybölcsőde nyílik megyénk tsz-községeiben Bács-Kiskun megye területén huszonnégy állandó bölcsőde gondoskodik a gyermekek ellátásáról. A nyári hónapok idején minden esztendőben több idénybölcsődével bővítik a férőhe-' lyek számát, hogy ezzel tehermentesítsék a dolgozó anyákat. Az idén tizenhét idénybölcsődét helyeznek üzembe és tizenegy állandó bölcsődét bővítenék idényjellegű férőhelyekkel. Ezen­kívül a tavasz folyamán öt új állandó bölcsődét nyitottak meg megyénk termelőszövetkezeteiben. A megye déli vidékeinek termelőszövetkezeti községeiben mindenütt működik állandó vagy idényjellegű bölcsőde. A szö­vetkezeti községekben jövőre állami beruházásból és nagyará­nyú társadalmi munka igénybevételével valamennyit állandó- jellegűvé alakítják. QÉPJ AVlTÄS Két kecskeméti fiatal az országos ipuriiaituló szavalóverseny legjobbjai között Szombaton és vasárnap a Munkaügyi Minisztérium és a KISZ Központi Vezetőségének határozata alapján szervezett országos iparitanuló szavaló­verseny döntőjének színhelye volt ‘ Kecskemét. Az országos eseményre na­gyobb vidéki városainkból, s a fővárosból közel száz ipari ta­nuló és érdeklődő jött össze. Mielőtt a döntő versengésekre sor került volna, a jelentkezők nagy létszáma miatt selejtező versenyeket kellett tartani. Ezek után húsz ipari tanuló szavaló, köztük két kecskeméti ! került a döntőbe. A kecskeméti fiatalok nagy­szerűen megállták helyüket. A zsűri döntése szerint az érett­ségizett ipari tanuló kategó­riájában az első helyezett Czi- bulás Péter budapesti ipari ta­nuló lett, a második pedig egy kecskeméti kislány, Kovács Ág­nes, aki Heltai Jenő: Szabad­ság és Győré Imre: Sirató című versét szavalta. A nem érettségizett ipari ta­nulók versenyén az első díjat kecskeméti versenyző szerezte meg: Steczenkó József, aki Cse­peli Szabó Béla: Októberi Bal­lada 1956 és Simon István: Az é.etért című versét adta elő. A versenynek ebben a kate­góriájában budapesti szavaló lett a második helyezett, tehát lényegében Kecskemét és Bu­dapest versengéseként zárult az ipari tanulók országos sza­valóversenye. Igen sok érdeklődő kereste fel a verseny alatt a Kecske­méti Bányai Júlia Leánygim­názium dísztermét. Megjelent az országos versenyen a Mun­kaügyi Minisztérium több ve­zető beosztású tisztviselője, így Szabó Sándorné osztályvezető és Weither Vilmos osztályveze­tőhelyettes. A Munkaügyi Mi­nisztérium módszertani intéze­tét Szinetár Györgyné képvisel­te, aki egyúttal a döntőbizott­ság elnöki tisztét is vállalta. Nagy elismeréssel nyilatkoz­tak a vendégek és a részvevők a Kecskeméti Ipari tanuló Iskola tanárainak és növendékeinek előkészítő és szervező munká­járól. Különösen Tót7i László magyar-történelem szakos ta­nár munkáját emelték ki, ő vállalta az oroszlánrészt a szer­vezésben és az ő nevelési ered­ményeinek tekinthető az orszá­gos viszonylatban is legjobb­nak minősült témaválasztás, a versek összeválogatása a sza­valok részéről. Cs. L. A Solti Állami Gazdaságban hatalmas területen termesztik a silónak való takarmányt, amit járva-szecskázóval vágnak le, aprítanak fel. Képünkön Jobbágy Sándor és Koszorús Pál szerelők kijavítják a gép vonóalkatrészeit (Pásztor Zoltán felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents