Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-01 / 102. szám

'Bímcín zlßaUipjA A MAGVAß SZOCIALISJA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN M 1960. május ti vasárnap EGYEI LAPJA Julianna semmisnek nyilvánította a „gyorspostát“ A Dunavecsei Virágzó Tsz női munkacsapata Kétszáz lépésnyire a beton- úttól asszonyok és lányok ültet- getik az üdén zöldellő paradd- csomtöveket. A frissen trágyá­zott földben már hosszú táblák­ban virítanak az elültetett pa­lánták, amelyeket szorgalmas kezek öntöznek mindennap. (Jtána várnak a kapálások Három asszonyból és hat leányból áll ez a munkacsapat, akik reggel hattól este hatig dolgoznak a Dunavecsei Virág­zó Termelőszövetkezet földjén. A kis csapat tagjai: Nagy Pi­roska, Haiupka Katalin, Somo­gyi Éva, Zsxkla Mária, Hegedűs Júlia, Fodor Józsefné, Pandur Julianna, Guti Ignácné és öz­vegy Jávor Gáborné, bőven ta­lálnak munkát. — Éppen egy hete tart már a pikérozás — újságolja Nagy Piroska, aki két év óta van itten, s ez idő alatt munka­csapat-vezetővé »■léptették'« elő. — Naponta két és félezer pa­lántát dugdosunk el. Így az­után nem unatkozunk — jegyzi meg tréfásan. — Tegnap kara­lábét palántáltunk, azelőtt vö­röshagymát, csemege fokhagy­mát, dinnyét, uborkát és főzni- való tököt vetettünk, a jövő hé­ten pedig spenótot szedünk. Utána várnak bennünket a ka­pálások . ?. — Van szép kultúrházunk, ahol mi, kiszesek, klubestet szoktunk tartani — veszi át a szót az egyik kislány. •— A munka ünnepére egyfelvonásos színdarabot tanul be csapatunk, Rettenetes nyeremény címmel. Ha végeztünk a munkával, szí­vesen bejárunk a kultúrházba televíziót nézni. — Milyen filmeket láttak mostanában? — Néhányra még emlékszem. Láttuk a Kölyök, a Svejk és a Csend világa című filmeket, nagyon tetszettek. — Könyveket olvasnak? Erre a kérdésre kuncogva összenevetnek, mert a könyv címét sehogy sem merik el­árulni ... Vonxóbb-e Pest, mint lJunavecse ? Aztán megtudjuk, hogy Ha- lupka Katalin és Hegedűs Ju­lianna most szereznek jártassá­got a szövetkezeti életben. En­nek érdekes története van. Nem is olyan régen még Bu­dapesten dolgozott a két fiatal: egyikőjük az édesség- és csoko­ládégyárban, társa pedig a kon­zervgyárban kereste kenyerét. Vonzotta őket a főváros, de inkább a jobb megélhetóség. Rövid ott-tartózkodásuk alatt azonban rájöttek, hogy az el­vándorlásnak nincsen sok ér­telme: kevesebbet keresnek, mintha a termelőszövetkezet­ben dolgoznának. Meg aztán visszahúzta őket a falu, ahol felnőttek. Hegedűs Júlia, aki három hetet töltött Budapes­hapkOzbeh Fejedelmi többes A közelmúltban megkértünk egy vezető beosztású em­bert: nyilatkozzék vállalata munkájáról. Beruházásokról, építésről, a lakosság érdekében kifejtendő tevékenységről volt szó, s a nyilatkozat —■ amely írásban érkezett szer­kesztőségünkhöz — nem is volt rossz. Részletes volt és alapos; az illető vállalat életének minden területére ki­terjedt; tartalmazta a lakosság érdekében kifejtett munka minden eseményét; s a nyilatkozatból készült cikk meg is jelent. Egyetlen hibája volt ennek a nyilatkozatnak, s ezt megjelenés előtt ki is kellett javítanunk. A cikk elejétől végig többes szám első személyben íródott: »mi megszer­veztük«; »átadtuk rendeltetésének«; »három milliót fordí­tottunk az építkezésekre« stb.... Önmagában ez még nem jelent rosszat. A kollektív vezetőtestületek munkáját valóban a többes szám első személye fejezi ki leghívebben. De — ahogy vizsgálni kezd­tük a nyilatkozat egyes beruházási tételeit — rájöttünk, hogy olyan hatalmas beruházási összegeket is a maga vál­lalata által elért eredményként kezelt a nyilatkozó a »be­ruháztunk« szó segítségével, amelyekhez az illető vállalat vezetősége jó vagy rossz munkájának nincs köze. Ezeket az összegeket ugyanis államunktól kapta a vállalat, s ha bent hagyjuk a nyilatkozatban a »beruháztunk« szót, — minden olvasó joggal gondolhatta volna: a hatalmas ösz- szegü beruházás egyedül és kizárólagosan a vállalat veze­tőségének jó munkáját dicséri. Tovább megyünk: a »fejedelmi többes« oly gyakori használata a nyilatkozatban már-már alkalmas arra is, hogy elhomályosítsa a vállalatvezetöség többi tagjának — meg a vállalat vezetését segítő választott szerveknek — az érdemét, s egyedül és kizárólag a nyilatkozó vállalat- vezetőt érezzük megdicsérve, a minden más érdemet el­homályosító »mi« szócska miatt. Nem egyszerűen a' szerénységre hívjuk fel a vezetők figyelmét! Csupán szerény fogalmazás még nem fejezi ki azokat az eredményeket, amelyeket egy vezetőtestülct vagy vállalat együttese elért. Egy-egy testület vagy vállalat munkájának értékelésekor meg kell említeni azokat a szerveket, testületeket, bizottságokat, amelyek tagjainak áldozatos, fáradságos, esetleg idegőrlő munkájával létrejött a beszámolásra és dicséretre érdemes eredmény. A »fejedelmi többes« csak így fejezi ki azt a tartal­mat, amelyet a szocialista állam- és gazdaságvezetés adott a »mi« szócskának. (—ng—.) ten, a napokban táviratot ka­pott: hívták vissza. Ő azonban már meggondolta magát: sem­misnek nyilvánította a »gyors­postát«, és a világ kincséért sem hajlandó itthagyni a most ébredő földet, a szép tavaszi határt. Ezer forint havi »fix« A fiatalok jól keresnek a termelőszövetkezetben. Minden hónapban 1000—1200 forint üti a markukat, s a két kislány is négyszáz forinttal keres többet, mint amikor Budapestre rán- dultak szerencsét próbálni. Nem csoda hát, ha annyira szívük­höz nőtt a szövetkezeti munka. Tizenöt forint előleget kaplak most is egy-egy munkaegységre, amelyet 46 forintra terveztek be. Így jut is, marad is; ruhát vesznek, szórakoznak — és jól élnek a fiatalok. Hasonlóképpen az öregek. — Guti Ignácné 65 éves, s már hatodik esztendeje, hogy belé­pett a közösbe. Magas kora el­lenére fürgén hajlong a sorok között, és ha kell, gazdag ta­pasztalataival segíti a fiatalo­kat. A munkacsapat tagjai ismét nekilátnak a palántázásnak. Még jócskán van belőle. Ipar­kodnak, hogy munkájuk gyü­mölcse mihamarabb hasznot hozzon a termelőszövetkezetnek. Kohl Antal A „legjobb** község művelődési háza Mint annak idején közöltük, Madaras a pártkongresszus tiszteletére indított községfejlesztési versenyben elnyerte ..»A megye legjobb községe« címet. Eredményüket különösen az itt látható művelődési otthon gyors felépítésével értek cl. Rendelet a burgonyabogár és az amerikai feliér szövőlepke el.eni védekezésről A földművelésügyi miniszter a Magyar Közlöny 31. számá­ban megjelent rendeletében szabályozta az amerikai bur­gonyabogár, illetve az amerikai fehér szövőlepke elleni védeke­zés tennivalóit. Az amerikai burgonyabogár elleni eredmé­nyes védekezés érdekében a termelők kötelesek a burgonya­ültetvényen a talajt és a nö­vényzetet a kikeléstől a beta­karításig hetenként legalább egyszer megvizsgálni. A burgo­nyabogár észlelését haladékta­lanul be kell jelenteni a köz­ségi, illetve a városi mezőgaz­dasági szakigazgatási szervek­nek. A burgonyabogár ellen tár­sadalmi védekezést is kell foly­tatni. A társadalmi védekezés kereső szolgálat ellátásra, az erőművi védekezésre és az ál­lami segítséggel végzett vegy­szeres védekezésben való közre­működésre terjed ki. 44 vason félfémnek (Községi tudósítónktól.) A Kalocsavidéiki Fűszerpapri­kaipari Vállalat dunapataji te­www^^v^vwvw»^^vwvwwvvw Kun bácsi Ahol az ég, s föld összeérnek, s a nap korán lép hivatalba, ahol a gémeskút vitorláz, a birkaszagú legelőkön, ott van Kun bácsi birodalma. Ha fú a szél, vihar ha támad, csak annyit szól: „Ni, a bolondjai” A subát kifelé fordítja, megveti két lábát a síkon, s kucsmáját jól fejébe nyomja. Máskor, ha épp úgy tartja kedvet odafilttyent a kósza szélnek, esténként a hozzá lehajló kiváncsi, pisla csillagokkal juhászosan el-elbeszélget. Így láttam őt. Kun bácsit egyszer, egy őszelői alkonyaiban, amikor felragyogó szemmel az elnöknek csak ennyit mondott: bőbeszédűn: „A birka... megvan..." Antalfy István lepe 106 százalékra teljesítette elmúlt évi tervét. A telep az elmúlt évben 251 vagon nyers­árut vett át, amelyet minőségi romlás nélkül dolgozott fel. Érdemes egy pillantást vetni a telep fejlődésére. Négy-öt év­vel ezelőtt mindössze 40—50 vagon árut dolgozott fel a . te­lep, 40—50 munkással. Egy év­ben mindössze 2—3 hónapot működött. Ezzel szemben most hat hónapon keresztül üzemelt a telep és 180 dolgozónak biz­tosított rendes megélhetést. 1200 holdról 251 vagon, paprikát dol­goztak fel, és 44 vagon félter­méket gyártottak itt. Hatalmas az 1959-ben történt fejlődés is: a nyáron másfél millió forintot fordítottak beru­házásokra. Építettek egy eme­letes, munkatermes féltermék raktárt, s vásároltak szárító berendezést. Az elmúlt évben végzett jó munka jutalmául két dolgozó kiváló dolgozó jelvényt kapott, ketten pedig kiváló dolgozó ok­levelet. (Zlatics Jánosné) Az amerikai fehér szövőlepke elleni védekezést szabályozó rendelet értelmében az erdei, gyümölcs- és egyéb fák, cser­jék, valamint szőlők heti két­szeri vizsgálatára minden köz­ségben figyelő és kereső szol­gálatot kell szervezni. A ter­melő köteles a védekezést a Földművelésügyi Minisztérium növényvédelmi szolgálata által kiadott szakútmutatókban fog­laltak szerint elvégezni. A mezőgazdaság gépesítésé­ben nagy szolgálatot tesznek a Búvárszivattyúgyár által forga­lomba hozott különböző méretű búvárszivattyúk, amelyekkel teljesen automatizálni lehet egy-egy üzemegység vízellátá­sát. A gyár az idén 500 darabot készít belőle. Képünkön: szállí­tás előtt a gyár nevét mutató emblémával látják el a búvár- szivattyúkat. KECSKEMÉTI TAVASZ Jó megjelenésű fia­talemberre lettem fi­gyelmes. A szökőkutat övező salakon közele­dett, s mellém ült le. Vállas felsőtestére fe­kete pulóver simult, nadrágja csöves volt, haja egészen rövidre borotválva és előre fé­sülve, mint akinek va­lami baja van... Néhány perc telhe­tett csak el, amikor egy „halálian” szép lány je­lent meg. Gyönyörű volt mindene, nem is részletezek semmit. Már a benzinkút felé járhatott, amikor a mellettem ülő fiatalem­ber felocsúdott, felug­rott és a lány után sie­tett. — Meg akarja is­merni — gondoltam. — Ahogy azonban a lány szolidságát, s a fiú — finoman mondva — hangsúlyozott huszadik századi fiúságát láttam, nem sok jót jósoltam neki. Néhány nap múlva a délutáni zivatartól a Luther udvarba ker­getett emberek között felismertem a parki fiatalembert. Megvál­tozott. Fekete haja eré­lyesen hátrafésülve. S ni csak: nadrágja sem csöves már annyira. A zápor elől egy­szerre csak berohant még egy járókelő, han­gos szevasszal üdvö­zölte barátunkat: — Fifikém, mi van veled? — kiáltott isme­rősömre. — Mindé’ buliból kimaradsz! — Nem érdekelnek i cirkuszaitok, öregem., — No csak?! — Hát ide nézz! - és elővett tárcájábó egy jényképet. Bá nem volt éppen ildo mos, de én is belepil lantottam. Elhülve vettem észre hogy a parkban látót „halálian” szép lám képét tartja a fiú t kezében. Pankovite József

Next

/
Thumbnails
Contents