Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-19 / 117. szám

éOO diák, 500 rendőr ' ' , - ■ ■ ■ ■< | . 7­■ $ ■ ;,. .. . ■ K Hatszáz japán diák ülősztrájk­kal tiltakozott a japán—ameri­kai biztonsági szerződés meg­kötése ellen. A főként lányok­ból álló tüntető tömeget ötszáz rendőr próbálta »-jobb belátás­ra« bírni. Amint képünk mu­tatja, — kevés sikerrel. SPACE DIFFICULTIES I960, május 19, csütörtök MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS- KISKUN MEGYEI LAPJA REQQEL BERLIN — ESTE KECSKEMÉT Hires leit a kecskeméti postagaiamb-tenyésziő klub Az amerikai The Denver Post karikatúrája az amerikai űr­programról'• »Hófehérke és a hét űrutazó«. Meredek ívben szökkennek fel a dúcokból, szárnyaikkal hasítják a levegőeget, s olyan példásan fordulnak, mint a könnyű testű vadászgépek. Szilvási Jánossal, az N. 16 kecs­keméti postagalambtenyésztő egyesület titkárával gyönyörkö­dünk a »-sétarepülésen« levő. galambcsapatban. — Versenyre készíti őket? — Már itt az ideje — vála­szolja Szilvási elvtárs. — Má­jus 22-én veszünk részt az idei első külföldi versenyünkön — Brünnben. Ezért igen fontos a madarak előkészítése. Először csak 5—6 kilométer a »tréning«, majd mind nagyobb távolságra engedjük őket, hogy edzetten álljanak »rajthoz«. — Ugyanakkor nem szabad meg­feledkezni a helyes takarmá­nyozásról sem. A vedlési idő­szakban több zsírtartalomra van szükségük, most, a ver­seny előtt pedig különösen fon­tos a megfelelő táplálás. — Kecskemétről 400—500 ga­lambot küldünk a brünni ver­senyre, majd Colin, Drezda, Ber­lin és Rostock lesznek a ver­seny állomásai. Az ilyen hosz- szú utakon 1200—1400 métert tesznek meg a galambok per­cenként, de előfordult az is, hogy az egyik kecskeméti ver­senyző galambja 90—100 kilo­méteres sebességet is elért. — Mennyi idő kell a hazare­püléshez? — Ez függ az időjárástól. El­lenszélben, jégesőben, viharban és oldalirányú szélben csak nagy nehézségek érán juthat­nak haza. Az egyik galambot — jó időben — reggel enged­ték fel Berlinből — és még az­Ez a külföldön járt galamb egyike a legszebb példányok­nak. Gazdája büszke is rá. nap este visszaérkezett Bács megyébe. Különösen nagy veszély vár a galambokra a hegyes vidékeken, ahol raga­dozó madarak támadásainak vannak kitéve. Nem egyszer előfordult már, hogy néhányan kiszakadt beggyel, vagy megté­pázott tollazattal tértek vissza a sokszáz kilométeres útról. A ragadozókon kívül lelketlen em­berek Is vannak, akik puská­val próbálnak elejteni postaga­lambokat, Nemrégen egyik ér­■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ ■ Nézni tilos! Statisztálni lehet? Egyik ismerősömmel a napokban élénk eszmecserét folytattam. Nem célom, hogy az én véleményem megírjam, csupán azt mondom el itt, amit tőle hallottam. Íme a tör­ténet, s a következtetések: — Kislányom kitűnő tanuló, ezért osztályfőnöke kivé­telesen megengedte, hogy velünk együtt az esti előadáson nézhesse meg a színházban bemutatásra kerülő darabokat. Egyik ilyen színházi este alkalmával, az utolsó felvonás legizgalmasabb tömegjelenetében kislányom megrántja a kabátomat: __ Te, apu, odanézz! Azok a fiúk szintén diákok, a »K atonába« járnak, ismerem őket. _ Megvontam a vállam — meséli ismerősöm —, mert há t engem vajmi kevéssé érdekel, kiket tisztelhetek személy szerint a színpadon játszó statisztákban, ám gyermekem még most sem hagyott nyugton: — Apu, hát nem érted! Nálunk legfeljebb csak a ki­tűnő és jeles tanulók jöhetnek el az esti előadásra — akkor is csak külön osztályfőnöki engedéllyel, s kizárólag szülőkkel! — E bővebb magyarázat, s figyelmeztetés — meséli ismerősöm — felnyitotta az én szememet is, s gondolkozni kezdtem. Városunk szinte valamennyi középiskolájában tiltják a tanulók esti színházba járását, nyilvánvalóan azért, mert az esti kimaradások — még ha nem is gyako­riak, s nemesebb célok érdekében történnek is — nem kí­vánatos hatással vannak a gyerekek tanulmányi eredmé­nyeire, szellemi frisseségére. Elismerem, hogy ebben iga­zuk van a pedagógusoknak, dehát akkor miért nem követ­kezetesek? A statisztáláshoz beugró középiskolás diákok nem esetenként, hanem egy-egy darab bemutatásának ide­jén, estéről estére későig kimaradnak, — s feltehetőleg nem mindig szülői kísérettel. Azt is el tudom képzelni, hogy nem minden, a színpadon estéről estére statisztáló diák bizonyítványa kitűnő vagy legalább jeles rendű. Én nem akarom rontani sem a színház, sem a pedagógusok hitelét, de feltétlenül szeretnék egy kérdésre választ kapni: ha nem lehet kitűnő és jelesnél gyengébb tanulóknak a színház esti előadására eljárni, miért lehet nekik statisztálni? Eddig a történet, melyhez mi nem akarunk sem hozzá­adni, sem elvenni. Csupán annyit kérünk, hogy a kérdésre válaszoljanak lapunkban a legilletékesebbek; a peda­gógusok! — en® Megdől és rezdül, susog és zendül vízen a nád. Tegnap a mával legényes vággyal táncokat jár. Telik az éjjel illattal, mézzel mámorával, Csókol és altat, szívére hallgat a párjával. Hej, mégis aztán hajnal hasadtán szerelmesére: délceg reggelre vár az öle. Felvidéki István tékes állatomat meg kellett ope­rálnom, hogy a légpuska-golyót eltávolítsam testéből... Mivel éjszakára abbahagyják a repü­lést és leszállnak pihenni, gyak­ran a fogságbaesés veszélye is fenyegeti őket. Szeretném ezért felhívni a figyelmet, hogy aki gyűrűzött galambot talál, azt juttassa vissza számunkra és a gyűrűt ne vágja le, mert énei­kül nem küldhető többé ver­senyre — a galamb értékét vesztette! — Kecskeméten kik foglal­koznak postagalambtenyésztés- sel? — A legkülönfélébb foglalko­zású emberek: ipari tanulók, malommunkások stb. A két kecskeméti egyesülethez körül­belül 50 galambász tartozik. Jómagam az OTP me­gyei központjánál dolgozom és immár 20 éve hódolok ennek a szenvedélynek. Bizony, sok időt elvon az ember idejéből; vasárnap is a galambjaimmal vagyok elfoglalva; ma, szombat délután pedig a dúcokat taka­rítom ki. — Mit vár a versenyektől? — Készülődésünk nyílván meghozza a várt eredményt és újabb sikerekkel gazdagodik majd a galambászsport. Állo­mányunk bizonyára kiállja a próbát és veszteség nélkül tér vissza Brünnből, Colinból, Ros-‘ tockból, Berlinből és Drezdá­ból — a Hírős Városba. Kohl Antal Halálozás — „tsayszám szerint“ A közepén kezdenénk: — A Kecskeméti Községgazdálkodási; Vállalat temetkezési részlege — az előbb kérő, majd végül kö­nyörgő levelei ellenére — sem áprilisban, sem májusban nem kapott koporsót a Csurgói Fa­ipari Vállalattói. Kapott vi­szont helyette egy »megnyug­tató« levelet, szépen, tömören fogalmazva. íme, egy részlet a levélből: »Éves igényüket csak az elmúlt évi tényszámnak megfelelően fogadjuk el.« Lám, milyen érdekes: nem akarja a vállalat, hogy az idén többen haljanak meg mint ta­valy. Ez — dicséretükre legyen! mondva — okos gondolat. Kissé alább azonban nem ennek a gyakorlati kivitelezéséről ír a Csurgói Faipari Vállalat, ha­nem beledöfi tollát a koporsó­ikat sürgetőbe: »Nyomatékosan »elhívjuk* hogy sürgetéssel sem távbeszé­lőn, sem levélben ne keressenek bennünket, mivel sürgetésükre úgysem intézkedünk (az ellátási zavar teljesen a vevő vállalat, vagyis a Kecskeméti Községgaz­dálkodási Vállalat temetkezési részlegének hibájából állott elő), mert ezáltal amúgy is szoros ügymenetünket csak fölöslege­sen zavarják.« Szegény ügymenet, amely a bürokrácia tekervényében any- nyira összeszorult; és szegény levélíró, aki a temetkezési vál­lalatot okolja a gyakori halá­lozásért! Most aztán főhet a fejük a temetkezési vállalkozóknak —• Szalkszentmártonban csupán egy koporsó van —, hogy a sze­gény megboldogultakkal mit csi­náljanak? Ök maguk — a te­metkezési részleg dolgozói — nem mehetnek el fát vágni, így hát abban bíznak, hogy végre valahára elküldi a Faipari Vál­lalat a koporsó-szállítmányt. De ez mindeddig csak olyan biza­lom, mint — hit a feltámadás­ban. (Kohl) Hícskcmxii utcaA, NÉVADÓ. n*­Farkas Sándor J V. J A Tanácsköztársaság utolsó városparancsnoka Kecskeméten. Budapesti vasmunkás volt. A tanácskormány az 1919. június végén lemondott Berkes Ferenc kormányzótanácsi biztos után öt nevezte ki városparancsnoknak. Neki jutott a feladat, hogy kiáltványban közölje a lakos­sággal a helyzetváltozást. A kiáltvány így hangzott: A kor­mányzótanács átadta helyét a n közbiztonság helyzetéről tárgyalt a csátaijai tanács (Községi tudósítónktól.) Csátalja községben a tanács­ülés megtárgyalta az első ne­gyedévi adóbevételi terv vég­rehajtását. Megállapította a ta­nácsülés, hogy az előző évek hasonló időszakához viszonyít­va pontosabban fizetik a község KÉP SZÖVEG NÉLKÜL, lakói adójukat. Elhatározták, hogy a tanácstagok választó kör­zeteikben felhívják választóik figyelmét arra, hogy időben, rendezzék adótartozásukat, mert később már kamatot kell rá fizetni. A tanácsülés második napi­rendi pontként a község köz- biztonsági helyzetével foglalko­zott. Az előző évekhez viszo­nyítva sokkal kevesebb bűn­tény történt, azonban hiányos­ságként állapította meg a ta­nácsülés, hogy a fiatalkorúak sok közlekedési szabálytalansá­got követnek el. Felkérték az iskola igazgatóját, hogy a köz­lekedési szabályok betartásáról rendezzen tájékoztatókat az is­kolában. Ezután a községi tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke ünnepélyes keretek között osz­totta ki az elmúlt év legjobb társadalmi munkásai számára a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának dicsérő oklevelét. szocialista minisztereknek, de az összes hatóságok (intéző bi-> zottságok) továbbra is a helyű« kön maradnak. A vörösőrség, a közbiztonságot, fenntartó szerve-1 zet teljes erejével azon lesz, hogy Kecskemét város lakossá- gának nyugalmát és biztonsá­gát megóvja. Figyelmeztetek mindenkit, hogy a rendzavarást a rendelkezésemre álló minden eszközzel meg fogom akadd« lyozni. Fogadja mindenki nyu-> galommal a bekövetkező ese« menyeket, mert ez Magyaror« szágnak a békét, az emberek boldogulását fogja meghozni.« (Magyar Alföld 1919. aug. 3.) Helyén maradt, nem ment vissza Budapestre, s így novem­ber 15-én éjjel őt is legyilkol­ták Szikrában. A II. kerületben a volt Szalag utca őrzi emlékét Kecskeméten, l 'VOWVWWWVWWVVWWWWWWWV PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér l/a Telefon: 17-09 Ter a Magyar Posta. Előfizethető a heiyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dn 1 hónapra 11 Ft Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét «=? TeLi 15-29. 27-19 UOaiYiai cl ^Deuteln.

Next

/
Thumbnails
Contents