Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-19 / 117. szám

1960. május 19, csütörtök 3. oldal ZVyi7í levél eqy „munkatársamhoz“ KEDVES GOLYÓSTOLL »BARÁTOM«! y Ma tíz napja, hogy megismerkedtünk, Emlékszel, ott szo­rongtál a kecskeméti Állami Áruház írószer osztályán, a sok­sok toll és ceruza között, amikor rokonaid közül téged válasz­tottalak. Barátságos eladóid oly jó véleménnyel voltak rólad, hogy én sajnáltalak visszautasítani a zsúfolt fiókba, inkább megváltottam fölötted a tulajdonjogot, ami 40 forintomba ke­rült. Azóta szivem felett (a szivarzsebben) hordtalak és az első napon mindenkinek a te jóságodat dicsértem. Második nap azonban gyanús kezdtél lenni. Fokozatosan hal­ványodtak betűid és két napi ismeretség után teljesen láthatat­lanok lettek. Előbb próbáltalak meggyőzni, hogy az írás milyen nemes feladat. Próbáltalak finoman jó útra terelni, de később — a finomság kudarcát látva — lépésről lépésre áttértem a dur­vaságra. Ez sem hozott több eredményt. Inkább kimartad a papírt, minthogy a legkisebb tintanyomot is hagytad volna ma­gad után. Gondoltam, biztosan beteg vagy. Elvittelek hát eladódhoz, hogy tájékoztatást kérjek szokásaid felől, ó egyáltalán nem lepődött meg munkaképtelenségeden és »orvosi kezelést« aján­lott. Így kerültél ahhoz a »doktor bácsihoz«, aki most gyógyít ki az igen súlyos »selejtkór« betegségből és remélem, nem­sokára egészséges leszel — azaz elölről kezdhetjük az egészet... Részemről csupán az a bosszantó, hogy a gyógykúra költséges. Befejezésül még arra szeretnélek kérni, hogy legalább annyi erőt gyújts össse magadba, hogy e szót olvashatóan le tudd írni: MEO... lie ezt akkora betűvel ám, hogy még a Budapesti Papír- és lőszergyár vezetői is meglássák. Gyógyulást kíván barátod, s egyben grafitceruzás tulaj­donosod:, Tóth Gábor Növelni kell az ellenőrzés hatékonyságát! A Kecskeméti "Városi Tanács V. B. pénzügyi osztályának tapasztalatai Á Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén tárgyalta meg a pénz­ügyi osztály beszámoló jelenté­sét múlt évi ellenőrzési munká­járól. Mint már említettük, az osztály ellenőrző munkája ál­talában jónak mondható, de né­hány figyelmeztető tanulságot azért nem árt megjegyezni. A beszámoló említette, hogy az el­lenőrzés módszerét tekintve nem minden esetben felel meg a kö­vetelményeknek, mivel az el­lenőrzés nem egy egész év munkáját 'öleli fel. Hiba volt az is, hogy az ellenőrzés nem volt egységes, bár a legeltetési bi­zottság kivételével minden a tanács irányítása alatt álló gaz­dálkodó egységnél megtartották. Gond a gondnokválioxás Az ellenőrzésben fellelhető hibák jó része abból adódik, TAVASZ A REZERVÁTUMBAN ' o, Matyi, mutatkozz be szépen! — hangzik a felszólítás. Ám a név gazdája következe­tes jellem, nem barátkozik pa­rancsszóra idegennel. Vadul verdesi a tágas kalitka oldalát, s kétforintos nagyságú, narancs- sárga tűzben égő szemeivel sza­porán pislog. Félelmetes jószág! — hú­zódom megriadva. — Pedig a legjobb vadász­icimbora egy ilyen uhu-bagoly — nevet Kovács Sanyi bácsi. — Ezzel csaljuk puskavégre a nap­pali ragadozó madarakat. De hát tudok én kedvesebb, szeli- debb szárnyasokat is mutatni r— invitál. 36 rókát ejtettek el, 2 ezer nyulat fogtak : A Kunbajai Állami Gazdaság ’rezervátumában járok. A ha­talmas vadaskert 55 ezer hold területet ölel fel, s tervszerű vadtenyésztés folyik itt. Csupán az elmúlt két évben 2 ezer darab nyulat, 500 darab fácánt, és 50 darab őzet telepít ettek be, s védelmükről messzeme­nően gondoskodnak. Minden 5 ezer holdnak van egy vadőre; feladata az állatok óvása, ete­tése, s a kártékony ragadozók irtása. A rezervátum lakói a legzordabb télben sem éhez­nek. Az őzeknek és fácánoknak sűrűn elhelyezett etetői van­nak, s a nyulak is lépten-nyo- mon találnak előrelátóan ki­szórt lucernaszéna-csomókat. így tavasztájt a fiatal ivadék megóvása a fő feladat. Csupán az elmúlt hetekben 36 kárté­kony. rókát lőttek, illetve ástak Isi fészkéből a vadászok, <-~ amiért a környező tanyák csi­betartó gazdaaszonyai is igen hálásak. Az év első felében a rezer­vátum szépen megszaporodott állományából már több mint 2 ezer darab nyulat fogtak ki hálóval. Zöme exportra került, a többit az ország nyálban sze­gény vidékein eresztették szél­nek. Sőt őzvadászat is volt már az idén. Egy német házaspár április végén négy napot töltött itt, s ez idő alatt hat szép c :- bakot lőtt. Tyúkokkal keltetik a fácán tojást De hadd térjek vissza Ko­vács Sándorhoz, aki a gazda­ság fácántenyésztő mestere. — Szép cím, nagyon érdekes fog­lalkozás, és Sanyi bácsi szivvel- lélekkel, no meg több évtize­des gyakorlat birtokában űzi. ö létesítette azt a voliert — hevenyészett magyarsággal: a befogott törzsállomány tenyész- telepét —, ahol magas nád- és drótkerítés mögött több száz fácántyúk és kakas zajong. Re­mek soruk van: naponta há­romszor apróra vágott lucernát, baromfitápot, kukoricadarát és búzaocsut kapnak, A fácántyúkok szorgalmasan potyogtatják is a tojást, amit gondosan összeszednek, s házi­tyúkokkal hamarosan kiköitet- nek. A keltetők már készen is állnak, a kotlósokat a Bácsal­mási Állami Gazdaság adja. A fácáncsibéket aztán tyúkostól nevelőládákba rakják, s a lu­cernás szélén helyezik el. A csibék egy ideig csak a széléig mehetnek, hogy szokják az idegen kotlósmama hangját, majd szertej árhatnak, s idővel »saját lábukra állnak". A fácántyúkokat pedig a mos­tani tójáslerakás után szabadon eresztik a volierből, s a nyár folyamán még azok is költenek majd. Ősszel már fácánra is vadászhatnak Ilyen tervszerű tenyésztéssel válik lehetővé, hogy őszre már fácánvadászatot is rendezhet a gazdaság. A külföldi vadaszok a gazdaságban lőtt pecsenyét a gazdaságban termett pompás borral öblíthetik le. s.. A telehold már tűzvörö- sen világít az ég alján, amikor elbúcsúzunk a tavaszi pompá­jában viruló rezervátumtól. — Csendes a gyönyörű erdő. özek suhannak a fák között, éjjeli szállásra, a vetésben egy-két pákosztos nyúl bukdácsol, fehér farkával illetlenkedve. A volier- ben fel-felrikolt a nyugtalan íácánkakas, s Matyi, az uhu­bagoly is elszenderül levegős börtönében, jól bevacsorázva a fiatal rókapecsenyéből. Az em­beri védelem kiterjesztett pa­lástja alatt él, örül, szaporodik a sok-sok vad. G. K. hogy ezeket az ellenőrzéseket nem rendszeresített állású re­vizorok végezték íőfeiadatként, hanem a főkönyvelési csoport gazdálkodási előadói, mégpedig az operatív gazdálkodás-irányí­tás rendszeres napi munkái mellett. A főkönyvelőség dol­gozóinak sok munkájából adó­dott tehát, hogy az ellenőrzési vizsgálatok nem voltak egysé­gesek. Más időben történt a gazdálkodás és más időben a létszám és a béralap vizsgálata. Ám így is számos olyan hibát tártak fel, melyekből a jövőre nézve feltétlenül le kell szűrni a tanulságokat. Egyik ilyen hiba, hogy a fon­tos gondnoki állásokat a tanács egyes szakosztályai gyakran olyan dolgozókkal töltik be, akiknek sem előképzettsége, sem adottsága nincs egy ilyen számviteli állás betöltéséhez, — mint például a kecskeméti ze­neiskolában. A szakmai felké­szültség hiányát mutatja az is, hogy az önálló gazdálkodású intézmények gondnokai gyakran változnak. A múlt évben nyolc intézmény közül négyben volt gondnokváltozás. „Mindenki zongorája“ Gyakori számviteli jellegű hiba és szabálytalanság a köny­velésekben a költségvetési ro­vatok felcserélése, az anyag­utalványok aláírásának elmu­lasztása. Költségvetési és pénz­ügyi fegyelmet sértő hiba, hogy egyes gazdálkodó szerveink nem, vagy csak ritkán kérik ki a szakfelügyeletet ellátó pénz­ügyi osztály szakvéleményét. A gazdálkodó szervek mulasztásai­ból előrelátható károkat is ál­lapított meg az ellenőrzés. így például az elkészült munka át­vételénél tanúsított késedelem miatt a Bányai Júlia Gimná­ziumot a döntő bizottság 2329 forint erejéig megkötbérezte. Számos vagyonkezelési hibá­ról is említést tesznek a jegyző­könyvek, amelyek közül igen szemléltető példa, hogy a város tulajdonát képező, mintegy 60— 70 ezer forint értékű hangver­senyzongora minden felügyelet és ellenőrzés nélkül az Üjkol- légium dísztermében volt elhe­lyezve, s a rajta okozott károk helyreállítása több mint 6000 forintba került. Ugyancsak nagyfokú gondatlanságot állapí­tott meg az ellenőrzés a II. Rá­kóczi Ferenc Általános Iskolá­ban, ahol a jó állapotban levő* még ki nem selejtezett, da egyelőre nem használt iskola­padok az udvaron voltak, kité­ve az időjárás viszontagságai­nak. Elmarad a felelősségrevonás Több vállalatnál előfordult* hogy a magán kisiparosok, kis­kereskedők részére adó- es SZTK-igazolás nélkül ezer fo­rinton felüli összegeket utaltak ki, ami teljesen szabálytalan. Számos szabálytalanságról le­hetne még szólni, amelyek visz- szahúzó hatással vannak gaz­dasági életünkre. A vizsgálatok több olyan mulasztást állapí­tottak meg, amelyeket feielős- ségrevonásnak kellett követnie. A vizsgálat alapján tíz, úgyne­vezett realizáló levelet adtak ki 36 személy felelősségének meg­állapítása mellett a vállalatok igazgatói és a felügyeletet el­látó szakosztályok részére; E realizáló levelek alapján azon­ban a pénzügyi osztály tudo­mása szerint . mindössze csak két esetben történt felelősségre­vonás. Ilyen körülmények között az ellenőrzés hatékonyságáról alig beszélhetünk, s ily módon a vizsgálat megállapításai csupán lerögzített tények maradnak és semmi biztosíték nincs arra* hogy ugyanazok a személyek a jövőben nem követik el ugyan­ezeket a hibákat. KÉP SZÖVEG NÉLKÜL kifutó meg­VTOLSÓ SIMÍTÁSOK Festők, dekoratőrök és szerelők tömege dolgozik a hama­rosan megnyíló Budapesti Ipari Vásár területén. Képünkön: a bányászati pavilonban különböző színű alumíniumfóliák­ból készítik a díszítést. 1 a j erög azdálkodási Vállalatot, a megtudtuk: az üzemi tanács mült év márciusában határoza­tot hozott, mely szerint csaló azok a dolgozók kaphatnak nye­reségrészesedést, akik legalább az első negyedévben beléptek a vállalathoz és az év végéig otfi dolgoztak. Olvasónknak nyere­ségrészesedés nem jár, mivel júniusban állt munkába. * f özv. Tóth Lászlóné kecske­méti olvasónk arra kér választ} jár-e elhalt férje után temet­kezési segély? Néhai férje ter­melőszövetkezeti tag volt. Olva­sónk azt is közli szerkesztősé­günkkel, hogy nehéz körűimé-! nyék között él. Ügyében fel­kerestük az SZTK illetékes osz­tályát, ahol a következőket kö­zölték velünk: »A rendelkezések értelmében, a tsz-tagok részére temetkezési segélyt folyósítani nem lehet, kivéve a tsz-nyugdíjasokat. akik korábban mezőgazdasági jára* dékban részesültek, s az emlU tett ellátást összevontan kapták. Az utóbbiak azért vannak ki­vételes helyzetben, mert koráb­bi mezőgazdasági járadékuk társadalombiztosítási szolgálta* tápokkal jár együtt.-* az erkélyi ülőhelyek átvételé­nél arról, hogy onnan a nézők nem tudják végignézni a fil­met. Javasoljuk a MOKÉP-nek, hogy vizsgálják felül, jogosan tettük-e szóvá a fentieket?« A Megyei Moziüzemi Vállalat osztályvezetőjével közöltük le­velezőnk kifogását. Elmondotta: Valóban kifogásolható az er­kély harmadik sorának elhe­lyezése. Ugyanis onnan a lá­tási viszony nem mondható a legjobbnak. Ezt a hibát ismer­jük, s kijavítására már a terv is elkészült. Reméljük, jiivő év­ben az átalakítást végrehajt­hatjuk. * «•Arra kérem a Petőfi Népe szerkesztőségét, legyen segítsé­gemre egy ügy elintézésében. 1959. június 27-től 1960. feb­ruár 29-ig a Megyei Tőzegter­melő és Talajerőgazdálkodási Vállalatnál dolgoztam. Létszám- csökkentés miatt kerültem el a vállalattól. Szeretném meg­tudni, jár-e nekem nyereségré­szesedés?« — írja Virágh Mi­hály Ballószögről. Olvasónk ügyében felkerestük a Megyei Tőzegtermelő és Ta­I Gáspár Erzsébet kecskeméti olvasónk levelével azért ke­reste fel szerkesztőségünket, mert még a mai napig sem kapta meg a Lászlófalvi Alkot­mány Termelőszövetkezettől já­ró 700 forint illetményét. Olva­sónk ugyanis az érettségi után a tsz-ben dolgozott, s hiába írt a tsz könyvelőjének, az még válaszra sem méltatta. Felke­restük a Lászlófalvi Alkotmány Termelőszövetkezetet, ahol a következőket tudtuk meg: Gáspár Erzsébetnek 776 fo­rint munkabér jár a termelő- szövetkezettől, amit azért nem küldtek el számára, mert még zárszámadási kötelezettségüket nem teljesítették. Előrelátható­an június 10-én postázzák ré­szére munkabérét. Előbb nem küldhetik el, mert a rendelke­zések értelmében a kilépettek részére járó munkaegység ré­szesedést csak azután fizethe­tik ki, miután egyéb zárszáma­dási kötelezettségüknek eleget tettek. * Csengődről írja Hargitai Béla levelezőnk: «-Elismerjük, hogy a Kalocsai Filmszínház korszerű­sítését jól megoldotta a MO- KÉP. Megfeledkeztek azonban MEGKAPJA A JÁRANDÓSÁGOT — KIJAVÍTJÁK A HIBÁT! — VÁLASZ VIRAGH MIHÁLYNAK — JÁR-E TSZ-TAGNAK TEMETKEZÉSI SEGÉLY?

Next

/
Thumbnails
Contents