Petőfi Népe, 1960. április (15. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-21 / 93. szám
I960. április Sí, csutőrtSK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS- KISKUN MEGYEI LAPJA Művelődési házainkról avatásuk előtt és után LELKESEDÉS ÉS TARTALOM A falusi emberek olthatatlan szomjat éreznek a kultúra iránt, amit bizonyít, hogy megbízásukból a tanácstagság 1958-ban 6 millió, 1959-ben 10 millió, 1960-ban 12 millió forintot szavazott meg községfejlesztési alapból művelődési otthonok építésére, s amit még több millió forint értékű társadalmi munkával toldottak meg. Megyénkben jelenleg már 92 községi és városi művelődési otthon működik a tanácsok fennhatósága alatt. Az idén is épül 12, ami annyit jelent, hogy az év végén már csak kilenc olyan községünk marad, ahol még nem lesz a kultúrának központja, Felavatás után: irányítás A művelődési otthonok legtöbbjében egyre élénkebb kulturális élet folyik. Bácsszőlősön például, ahol csak tavaly fejezték be építését, a helyi színjátszó csoportok máris több nívós előadást rendeztek. Előadták a «-Csipkerózsika-« c. mesejátékot, Móricz Zsigmond «Sári bíró« című színművét, s most Moliére «Képzelt beteg« című vígjátékának előadására készülnek. Madarason, ahol ugyancsak tavaly avatták a kultúr- házat, szinte a nap minden szakában találhatunk valamilyen kultúrcsoportot. Legutóbb, mikor ott jártunk, éppen az úttörőzenekar tartott piróbát. Mátételkén a tanácselnök és a tanácstitkár maga is szerepet vállalt a «Pettyes« című színdarabban. Kecelen olyan nívós és élénk kulturális élet folyik, hogy nyugodtan rájuk lehetne bízni a járás területén gyengébben működő művelődési otthonok patronálását. Legtöbb helyen tehát jó ezeknek az intézményeknek az irányítása, híven szolgálják a lakosság szórakoztatását, pihenését, művelődését, ismereteinek bővítését. Példásat a sültgalambról Meg kell azonban említenünk, hogy néhány községben a helyi vezetőket megtévesztette az a körülmény, hogy a lakosság nagy áldozatokat vállalt a művelődési otthon felépítésében. Azt gondolták, hogy a társadalmi munkában való tömeges részvétel majd a kulturális életben is hasonló tömegeket mozgat meg. Ezért nem is tettek komolyabb erőfeszítéseket a kulturális munka fellendítésére. Bugacon például nagy lelkesedéssel vett részt a lakosság a művelődési otthon felépítésében és a megye egyik legszebb és legnagyobb ilyen intézményét hozták létre. Amióta azonban elkészült, alig volt benne valamilyen kulturális rendezvény. Meg az a közmondásbeli sült galamb sem repül a szánkba, a művelődési munAz áldozati oltár: Erzsébet szatyra Szinte hihetetlen, hogy 1960-ban is legyenek még szellemekben, jóslásokban és babonákban hivő emberek. Vannak pedig. Példa erre az alábbi bátyai történet. Először is szeretnénk bemutatni történetünk szereplőit: az egyik (aki hisz) özvegy Aszódi Fercncnc bátyai, a másik (akinek hisznek) Kolompár Istvánné kalocsai lak )s. Mindössze ketten szerepelnek ebben a fantasztikusa ik tűnő történetben, amely végül is a bíróság előtt fejeződött be. Történt ugyanis, hogy özvegy Aszódiné az őtveíes évek elején megismerkedett Erzsébettel, azaz Kolompáraival. A bátyai özvegyasszony, lévén világéletében istenben hívő, vallásos asszony, Erzsébetben szentet látott és egy mi- atyánk-üdvözlégy között elmesélte neki élete történetét. Férjét még az első világháborúban vesztette el, s azóta a maga üdvözülése mellett azért is küldött naponta fohászt az ég urához, hogy adja vissza férjét, vagy küldjön helyette másikat. Aszódinénak az évek sodrásában már-már kezdett megrendülni bizalma a mindenhatóban, amikor Erzsébet közbelépett. Megnyugtatta, hogy a világmindenségben száguldozó táltosok őt szemelték ki arra, hogy hívőjüknek (azaz Aszódinénak) teljesítse kívánságát. Ügy ment ezután minden, mint a karikacsapás. Kolom- párné hókusz-pókuszozott, idézgette a légben száguldozó táltosokat hónapokon keresztül. Az áldozati oltárra (Erzsébet szatyrába) egymás után kerültek a százasok, élelemmel, terménnyel, ruhaneművel egyetemben. A hiszékeny asz- szony még az egyetlen ünneplő ruháját is feláldozta — a tágasoknak! A pénz és egyebek mentek, — a férj viszont egyre késett. 1960. január 27-én az özvegyasszony végső elkeseredésében utoljára feláldozta maradék 2 ezer forintját is — amellyel összesen 15 ezer forintra rúgott az áldozati ösz- szeg —, de hiába! A várt férj helyett rendőrök jöttek és Kolompárnét megérdemelt helyére vitték... Ennyi történt mindössze Bátyán. Kolompámé — akit előzőleg már nyolc esetben büntettek lopásért, s legutóbb csalásért kétszer ítélték másfél-másfél évre — újra háromévi börtönbüntetést kapott. Hosszú ideig megszabadultunk tehát a táltosidéző csalótól. De a tanulságot nem szabad elfelejtenünk, különösen az istenben hívőknek, mint amilyen Aszódiné is, akinek az egész szellemidézési csalásra ráment majdnem az egész vagyona! (márkus) ka sem indul meg magától. Intő példa lehet ez a csikériai tanács részére. Ebben a községben most akarnak egy új művelődési otthon építéséhez hozzáfogni. Ugyanakkor a kulturális élet elég gyenge. Nem ártana, ha annak felélesztéséhez is hozzáfognának — az építkezéssel egy időben. Néhány helyen pedig, ahol már felépítették a művelődési otthont, a berendezésről feledkezik meg a tanács. Már pedig a népművelés tárgyi feltételeiről is gondoskodni kell, máskülönben a lakosság nagy lelkesedése lelohad, és az emberek becsapva érzik magukat. S ha már mindez megvan, arról se feledkezzenek meg tanácsaink, hogy ők a kulturális élet legfőbb irányítói. Az ő feladatuk, hogy tartalmas, élvezetes, színes művelődésügyi programot dolgozzanak ki és a községben összehangolják a kulturális munkát. Ne lohadjon a lelkesedés! Mindkettő körültekintő go i- dosságot kíván. A lakosság különböző rétegeinek igényeit nem is olyan egyszerű kielégíteni, ezért helyes, ha a művelődés- ügyi állandó bizottságot is ennek a rétegződésnek megfelelően állítják össze. Ugyanakkor fel kell lépni az olyan jelenségek ellen, amelyek szétforgácsolják az erőket. Néhány he- 'yen például előfordult, hogy a KISZ, a földművesszövetkezet és a művelődési otthon külön- külön saját zenekart akart létrehozni, s végül a zenekari tagokat egymástól csalogatták el. Ilyesmire egyáltalán nincs szükség, hiszen sokkal helyesebb, ha a községben egy, a művelődési othon irányításával működő jó zenekar létezik. Tanácsaink művelődési otthonokkal kapcsolatos tennivalóinak csalt egy töredékét említhetjük meg e cikk keretében. Vizsgálódásaink során találkoztunk sok lelkesítő eredménnyel, de néhány lehangoló hibával is. A kulturális forradalom lassú folyamat, nap mint nap szívós, türelmes munkát igénylő feladatot jelent a tanácsok számára. Ezért azt javasoljuk, hogy a lakosságnak a művelődési otthonok építésénél megnyilvánuló lelkesedését ne engedjék lelohadni később — a kulturális munkánál sem. N. O. Kiváló társadalmi munkáé Hat eve dolgozik Csontos József, a hármas műhely brigádvezetője, a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalatnál. Munkáját nagy lelkiismeretességgel végzi, amellett kiváló társadalmi munkás. Gyakran munkaidő után is bennmarad: ebben az évben 18 óra társadalmi munkát végzett. A pénzjutalmon felül tavaly kiérdemelte a kiváló dolgozó ! oklevelet. Képün- ' kön egy csigalépcső (vágását hegeszti. wwwwwwvwv, így segíti a pártbizottság a tsz-eket (Községi tudósítónktól.) A jánoshalmi községi pártvégrehajtóbizottság a közelmúltban tartott ülésén a termelőszövetkezetekben működő pártalapszervezetek munkájáról tanácskozott. Az ülést megelőzően brigádok vizsgálták meg a helyszínen a szövetkezeti pártszervezetek tevékenységét. A brigádok körültekintő, alapos elemző jelentései jó alapot nyújtottak a vitához, a tennivalók mérlegeléséhez. A végrehajtó bizottság tagjainak és a meghívott vendégeknek felszólalása után Balogh Lajos elvtárs, a végrehajtó bizottság titkára foglalta össze a tapasztalatokat. — Elmondotta, hogy a termelőszövetkezetek pártalapszervezetei betöltik szerepüket a közös gazdaságok politikai és gazdasági megerősítésében. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy tevékenységüket elsősorban a szervezeti élet rendszeresebbé tételével, munkájúk összehangolásával szükséges javítani a közeljövő-# ben. Felhívta a kommunistáid figyelmét a végrehajtó bízottá ság, hogy személyes példámul tatásukkal egyidejűleg meggyőző, felvilágosító szavukkal segítsék elő a pártonkívüliekt mozgósítását, közösségi tudatának erősödését. Elhatározta a párt-végrehajtó- bizottság, hogy a KISZ-szerve- zet alaposabb segítése érdekében minden pártszervezet egy- egy elvtársat jelöl ki, aki aJ fiatalokkal együtt dolgozik. Ha-( tározataik között szerepelj hogy a Kossuth Tsz-ben KISZ2 szervezetet hoznak létre. A végrehajtó bizottság igen. sok, értékes tanáccsal, javaslat* tál segítette elő a termelőszö* vetkezetekben dolgozó kommunisták munkáját. Ha ezeket n javaslatokat valóra váltják, akkor pártszervezetük még eredményesebben látja el feladatát,1 a közös gazdaság megerősítésé ben, a tavaszi munkák elvégzésében. Luszlig József A RÁDIÓBAN LÉPNEK FEL Mint már közöltük, a bácsalmási úttörők harmonika-zenekara előadásáról a közelmúltban a Magyar Rádió felvevő* kocsija hangfelvételt készített. Szerkesztőségünkhöz azóta —*• mint láthatják olvasóink — fénykép is érkezett a fiúiskola»4 úttörőcsapatának zenekaráról. — Pistike! Uányszor mondtam, hogy ne rongáld az új játékodat?! PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság, Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István, Szerkes2tőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám* Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft Bács-Kiskun megyei Nyomda V, Kecskemét = TcL; 15-29. 27-19
