Petőfi Népe, 1960. április (15. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-20 / 92. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS - KISKUN MEGYE! LAPJA „ XV. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM Ara *í0 fillér I960. ÁPRILIS 20, SZERDA Véget ért a délszláv szövetség munkaértekezlete Megyénk küldöttei is felszólaltak A napokban minden járásunk­ban megalakult az Élelmezés- ügyi Minisztérium járási felvá­sárlási kirendeltsége. Ezzel pár­huzamosan létrejöttek a járási felvásárlási operatív bizottsá­gok. Ez bizonyítja, hogy álla­munk milyen nagy jelentősé­get tulajdonít az egyre nö­vekvő belső igények mind foko­zottabb kielégítésének, nagy erőfeszítéseket tesz az áruellá­tás zavartalansága érdekében. A mezőgazdasági áruértékesí­tést elsősorban a felvásárlási rendszer segítségével, úgy szer­vezi és irányítja, hogy az erő­sítse a munkás-paraszt szövet­séget és megfeleljen az egész dolgozó nép, tehát mind a bér­ből és fizetésből élők, mind a parasztság érdekeinek. Ez utób­bi számára biztosítja, hogy áru­feleslegeit a termelési érdekelt­ségnek megfelelő árakon érté­kesíthesse. Ugyanakkor a bérek­kel arányban álló árakon meg­felelő mennyiségben és válasz­tékban kielégíti a városi lakos­ság élelmiszerszükségletét. A felvásárolt mezőgazdasági cik­kek egy részének kivitele pedig lehetővé teszi a népgazdaság fejlesztéséhez szükséges áruk behozatalának növelését. A mezőgazdaság szocialista átszervezése nem öncél, hanem a már említett növekvő szük­ségletek kielégítését segíti elő, hiszen a nagyüzem többet ter­mel. Ezért hangsúlyozta a párt- kongresszus, valamint a megyei pártértekezlet is azt, hogy az átszervezéssel egy időben nö­velni kell az árutermelést. Meg­növekedett tehát a párt és a tanács felelőssége az áruterme­léssel kapcsolatban. A termelés és a felvásárlás a legszorosabb egységet alkotja. Ez utóbbi akkor eredményes, ha az előbbit megfelelően szer- eezik. irányítják. A párt- és a tanácsszervek feladata, hogy a meggyőzés és az agitáció esz­közeivel előmozdítsak a ter­melési, hizlalási és értékesítési szerződések kötését. A szerző­déses felvásárlási forma a me­zőgazdaság szocialista átszerve­zésének szakaszában elsősorban a termelés irányítása és a fel- yásárlás eredményességének szempontjából mind nagyobb jelentőségűvé válik. Természetesen mindezek nem csökkentik a felvásárló vállala­tok, elsősorban az Adatforgal­mi Vállalat, valamint a föld­művesszövetkezet felelősségét. Van még bőven tennivaló, kü­lönösen a sertéshizlalásban és a baromfinevelésben. Nemcsak a közös gazdaságok, hanem a háztájiak és az egyéniek áruter­melésére is nagyon számítunk. Megyénk 50 ezer háztáji gaz­daságában alig több mint tíz­ezer disznóra kötöttek csak szerződést. Igaz, hogy 110 ezer sertés hizlalására szerződött a vállalat, s ez több mint az el­múlt év hasonló időszakában lekötött mennyiség, de arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az idén 33 ezer darab hízott sertéssel többet kell ad­nunk mint az elmúlt évben. Baromfiból 10 százalékkal ma­gasabb a tervünk a tavalyinál. Termelőszövetkezeteinkben első­sorban a víziszárnyasok és a pulykák nevelését kell szorgal­mazni. Az egyéni gazdaságok­ban és a háztájiban pedig a csirkenevelést. Megyénk egyéni gazdaságai mindössze 434 mázsa csirkenevelésre kötöttek szerző­dést. A falusi vezető szervek segít­sék a felvásárlással foglalkozó vállalatokat feladataik megol­dásában. Közös munkával érjék el a termelés és a felvásárlás .színvonalának emelkedését, a tervek teljesítését. tője a nemzetiségi iskolákról beszélt, megemlítve, hogy ahol azt kérik, ma is szervezhetnek délszláv nyelvű oktatást. Az értekezletnek 28 hozzá­szólója között több Bács me­gyei is akadt. A legjelentőseb­beket az alábbiakban közöljük: Gorjanácz József garai küldött a Bács-Kiskun megyei dél­szláv nyelvoktatásról beszélt: — 1960-ban már kétszáznál is több a délszláv nyelvű ok­tatásban megyénkben részt ve­vők száma s ez növekedni fog a következő évben — mondotta —, s megemlítette, hogy Ba­ján és Bátyán újabb két isko­lában sajátíthatják el a dél­szláv nemzetiségű fiatalok anya­nyelvűket. Helyeselte a megyé­ben folyó délszláv nyelvű pe­dagógus-továbbképzést, amely két évvel ezelőtt kezdődött meg, s amely a nyelvi okta­táson túl szakmai és ideológiai továbbképzést is nyújt. Varga Györgyné íelsőszent- iváni tsz-tag, kislánya példá­ján mutatta be, hogy a nem­zetiségi hovatartozástól nem függ a fiatalok társadalmi elő­rehaladása. Varga elvtársnő lá­nya egyetemen tanul. Mint mondotta, Felsőszen ti ván ma már tsz-község, a bajai járás tsz-járás, s ebben a nagy szer­vező munkában a délszláv nem­zetiségieknek is nagy részük volt. Pelrik István, a Hazafias Népfront bajai városi titkára a szövetség és a népfront közti gyümölcsöző kapcsolatról emlé­kezett meg. Elmondta, hogy délszláv népfront-kört szervez­tek. — Nehéz volt ez a munka — mondotta —, mert sok helyte­len nézettel kellett megküzde- nünk. Ma már a délszláv nép­front-körnek a városban 250 tagja van, s a nyelvoktatá­son kívül önálló kultúcsoport- juk is kiválóan működik és a társadalmi munkák szervezésé­hez is hozzájárulnak. Részlete­sen beszámolt arról a rnunká- j ról, amelyet a bajai délszláv ! dolgozó parasztok a termelőszö- i vetkezetek szervezése idején folytattak. Gellai Sándor, a Hazafias Népfront bácsalmási járási tit­kára, Bundity Eugénia felső« szenti váni, Szobovlyev István j hercegszántói lakos szólalt fel még megyénkből, s a hozzá­szólások után az értekezlet megválasztotta a Magyarországi Délszlávok Dernokratikus Szö­vetsége vezetősége mellett mű­ködő társadalmi tanács tagjait, akik hivatottak lesznek a szö­vetség vezetőségét javaslataik­kal, észrevételeikkel segíteni. Megyénkből a következőket választották e társadalmi ta­nácsba: Gorjanácz József Gara, Kollár Sztánkó Baja, Krisko- vity János Vaskút, Piukovity Gábor Bácsalmás, Retek Pálné Bácsalmás, Szobovlyev István Hercegszántó, Zsuzsity Marin Hercegszántó, Zegnál Márk Gara. A hasznos értekezlet Ognye- novics Milán országgyűlési kép­viselőnek, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szö­vetsége főtitkárának zárszavá­val ért véget. Határszemlét tartottak a tanácsvezetők Jászszentlászlön (Községi tudósítónktól.) Jászszentlászló községben a tanács végrehajtó bizottságának tagjai az elmúlt napokban há- társzemlét tartottak. A határ- szemle alkalmával megállapí­tották, hogy a termelőszövetke­zetek jól készültek fel a tavaszi feladatokra. Különösen dicséret illeti az Alkotmány Termelőszövetkezet lelkes tagjait, közöttük Fábián János, Sutka István és Han­gya István tsz-gazdákat. akik lelkes munkát végeztek a ter­melőszövetkezetben. Az Űj Élet Termelőszövetkezetben szintén, mgedicsérték a határszemlé részvevői azokat a tsz-tagokat, akik élenjártak a vetőmag ösz- szeadásában. Az Üj Életben Csikós Mihály 20 mázsa burgonyát ajánlott fel, az Alkotmány Tsz-ben pe­dig Sutka István 5, Horváth Antal és Darányi Dezső szin­tén 5—5 mázsa, Bori János 4 mázsa burgonyát- adóit a ter­melőszövetkezet vetőmagjának biztosítására. Űjahb KlSZ-sserve%et alakult KECSKEMÉTEN Alakuló KISZ-taggyűlés volt a III. kerületi pártszervezet Budai utcai helyiségében. Huszonöt fiatal látott lelkesen mun­kához, hogy elősegítsék a párt politikájának valóraváltását, a fiatalok nevelését. Az alakuló taggyűlésen a városi KISZ-bizottság nevében Polgár István elvtárs köszöntötte a fiatalokat és méltatta az ifjúsági szervezet létrejöttének jelentőségét. Felszólaltak az érte­kezleten a III. kerületi pártszervezet küldöttei is, Szabó István és Daróczi Vince elvtársak. A vezetőség megválasztása után rendezett tanácskozáson Tábori László elvtárs, a megyei Építőipari Vállalat KlSZ-szei- vezetének tagja fontos gyakorlati tanácsokat nyújtott az új vezetőségnek és az ifjúsági szervezet titkárának, Kökény Pál' elvtársnak. Tábori József, a III. kerületi pártalapszervezet vezetőségi tagja púdlk a kUkiLuknlaiL zmdikoía 1959 szeptemberében nyílt meg Kiskunhalason az állami zeneiskola. Kiskunhalason az­előtt rendszeres és a korszerű követelményeknek megfelelő ze­neoktatás nem folyt. Államunk nagy anyagi ter­hek vállalásával tette lehetővé, hogy ma már a legegyszerűbb emberek gyermekei is zeneisko­lába járhassanak. A tandíjakat igen alacsony összegekben álla­pították meg, a tanulmányi eredménytől függően. A kiskunhalasi zeneiskola utáni nagy érdeklődésre mi sem jellemző jobban, mint az a tény, hogy az engedélyezett 130 tanuló helyett jelenleg 130-an tanulnak az iskolán. Ötvenhár­mán közülük zongoraszakosok. 30-an pedig hegedűsök. A város vezetői az erkölcsi támogatás mellett anyagi jut- tatásokkal is segítik ■ a tovább­fejlődést. Az iskola eddig ka­pott egy zongorát, 5 csellót, 3 hegedűt, kottákat, szakkönyvc- két közel 31 ezer forint érték­ben. Ebben az évben vásárolnak még egy zongorát, valamint 4 csellót is. 6—8 forint tiszta jövedelem kilónként A Bácsbokodi Szalvai Mihály Termelőszövetkezet messze kör­nyéken híres a baromfitenyész­téséről. Tavaly 15 ezer darab rántani való csirkét értékesí­tettek. Az idén már 40 ezer ba­romfit adnak át a fogyasztók­nak. Számításaik szerint, vala­mint a tavalyi tapasztalatok alapján, átlag 6—8 forint tiszta­jövedelemre tesznek szert egy kilogramm baromfihús előál­lítása során. Legkevesebb tehát negyedmillió forint bevételük lesz az, idén a baromfitenyész­tésből. Már 10 500 csirkét vet­tek az idén. A jószágok a szak­szerű gondozás következtében szépen fejlődnek, az. elhullás minimális. Jövőre kibővítik a telepeket. Hatvanezer forintot ruháznak be saját erőből. Ólakat építe­nek a törzsállomány, valamint a csirkék részére. A fenti képen Hohl József- né eteti a csirkéket. A tollas jószágok súlya már félkiló kö­rül van, rövidesen szállítják a rántani valóvá érett jószágokat. Ha kiürülnek az ólak, újabb szállítmány napos csibe érke­zik« A növekvő igények kielégítése érdekéken Karbantartóké a szó Kiskőrösön is készülnek a gyümölcsszezonra A Dunakeszi Konzervgyár 1959 második félévi munkájá­nak eredményeként elnyerte a kitüntető élüzem címet. Munka­sikerükben jelentős része van a gyárhoz tartozó kiskőrösi kon­zervüzemnek is, ahoi a dol­gozók és a vezetők eredménye­sen keresték a több, jobb és olcsóbb termelés lehetőségeit. Szorgalmas munkájuk elisme­rése anyagiakban is tükröző­dött. Huszonnyolc dolgozó ka­pott pénzjutalmat, Molnár Ká- rolynét pedig kiváló dolgozó oklevéllel tüntették ki. Az elismerés még jobb mun­kára ösztönzi a dolgozókat. A telepen nagy ütemben folyik az almabor palackozása. Jelenleg a napi teljesítmény 5—6000 pa­lack. A raktárak márkiürültek, 3 a szó most a karbantartóké. Jó munkájuk biztosíték arra, hogy az üzem minden tekin­tetben alaposan felkészül a gyü­mölcs-szezonra. Mint április 17-i számunk­ban közöltük, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szö­vetsége munkaértekezletének második napján a hozzászólá­sokra került sor. Felszólalt Szörényi Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, aki a Központi Bizottság ne­vében üdvözölte a munkaérte­kezletet, majd rátért arra, hogy ez a munkaértekezlet pártunk lenini nemzetiségi politikájáról tanúskodik. A Magyar Népköz- társaságban lakók nemzetiségi hovatartozásától függetlenül együtt harcolnak a közös célért, a szocializmus felépítéséért. A délszlávok nagy többsége támo­gatja pártunk politikáját. Szerényi elvtárs után Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, köszöntötte az értekezletet, s ar­ról szólt, hogy a délszláv szö­vetség, mint a népfront csatla­kozó szerve, nagy segítségére van kormányunknak a mező- gazdaság szocialista átalakításá­ban. Vendég Sándor, a Művelődés- >gyi Minisztérium osztályveze-

Next

/
Thumbnails
Contents