Petőfi Népe, 1960. április (15. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-15 / 89. szám
r BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA XV. ÉVFOLYAM. 89. SZÁM Ara SO fillér I960. ÁPRILIS 15, PÉNTEK Losonczi Pál elvtárs^Kecskeméten A földművelésügyi miniszter és a „kalászos gazdák“ tanácskozása A megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront megyei elnöksége április 13-án délelőtt a Kecskeméti Árpád Moziban a tsz-ekben dolgozó, valamint a még egyénileg gazdálkodó arany- és ezüstkalászos gazdák részvételével tanácskozást tartott, amelyen megjelent Losonczi Pál elvtárs földművelésügyi miniszter és Z. Nagy Ferenc elvtárs, az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének tagja is. Megyénk vezetői közül Putics József és Erdösi József elvtársak, az MSZMP megyei bizottságának titkárai, dr. Dallos Ferenc elvtárs, a megyei tanács vb-elnö- ke, Sarok Antal elvtárs, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, valamint a járások, városok párttitkárai, tanácselnökhelyettesei vettek részt a tanácskozáson. Kovács Endre elvtárs, a Hazafias Népfront megyei titkárának megnyitója után a miniszter elvtárs tájékoztatta a mozihelyisége,t zsúfolásig megtöltő hallgatóságot a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről. A mezőgazdaságunkban végbemenő forradalmi átalakulás szükségszerűségét összehasonlító példákkal támasztotta alá. Termelőszövetkezeteink az elmúlt évben nagyobb átlagterméseket takarítottak be. mint az egyéni gazdák, kenyérgabonából például holdanként 2,40 mázsával termeltek többet. — Eszerint, ha a parasztság egésze már tsz-ekben dolgozik, 5 millió mázsa gabonával több termett volna hazánkban. Ä tsz-ek eddigi magasabb termésátlagai megnyugtatásul szolgálnak ahhoz, hogy ne féljünk a termelés csökkenésétől a mezőgazdaság átszervezésének időszaka alatt. A szövetkezeti alap közel egy milliárd forinttal növekedett az országban 1959-ben, s amíg az előző évben 11, tavaly már 167 millió forintot fizettek tagjaiknak a tsz-ek föld járadék címén. Megyénk mezőgazdaságának fejlődésével kapcsolatban megemlítette, hogy a közelmúltban 200 ezer holddal gyarapodtak a tsz-földterületek. Az idei terveket jónak tartja, a megye sertéstenyésztése azonban kedvezőtlen képet mutat. Figyelmeztetett arra, hogy meg kell találni a szőlő és gyümölcs nagyüzemi termelésének a legkedvezőbb módját. Különösen a külföldön nagy keresletnek örvendő csemege- szőlő termesztését kell fokozni. Az állattenyésztéssel kapcsolatban az egyszerűbb módon, tehát kisebb kiadással történő istálló- és ólépítés, s a szabad tartásos állattenyésztés eredményességét hangsúlyozta. Beszélt arról is, hogy gépeket elsősorban azok a tsz-ek vásároljanak, amelyek megfelelő szakemberrel rendelkeznek, s ahol a gép kihasználásának a körülményei is jók. A munkaerő-vándorlás megakadályozására a tsz-ek teremtsenek megfelelő kulturálódási lehetőséget az iparban leginkább elkívánkozó fiatalok számára, — máskülönben az ipar munkaerőfelvevőképessége a technika rohamos fejlődése révén rövidesen telített lesz. Utalt arra is, hogy kormányzatunk ezer szakembert küld a különböző vállalatoktól a tsz-ek- be egy esztendei munkára; megyénk 31 agronómust és 21 könyvelőt kap a szövetkezeti gazdálkodás segítésére. Losonczi elvtárs tájékoztatójához a különböző tsz-ek és népfront-bizottságok vezetői közül többen hozzászóltak. A baromfitenyésztésről, a tanácsi dolgozók patronáló munkájáról, a nőknek a tsz-ekben betöltött szerepéről, a távlati tervek összehangolásáról, a tanácsok mezőgazdasági osztályai apparátusának a növeléséről, az állatorvosok és a tsz-vezetők együttműködéséről hangzottak el értékes megállapítások. A hozzászólásokra Z. Nagy Ferenc elvtárs válaszolt, hangsúlyozva, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését — •miként pártunk VII. kongresz- szusa leszögezte — társadalmi üggyé kell tenni. Az eddigi eredmények igazolták pártunk politikájának helyességét, s a további lépésekhez többek között szükség van az arany- és ezüstkalászos gazdák szaktudására, valamint arra is, hogy a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, előnyeit, gazdatársaik körében tudatosítsák. Máskülönben a közös gazdálkodásban felmerülő nehézségeket a szövetkezeti termelés szeretetéből táplálkozó összefogással el lehet hárítani. A több órás tanácskozás után a földművelésügyi miniszter még hosszan elbeszélgetett megyénk vezetőivel. Gyümölcsszedésben, halastó-, csatorna- és stadionépítésben segíthetnek a nyári diáktáborok résztvevői 'Bef.eie.z.öiUe.k a KISZ tá*g.yaláiai a q,aiduuíg,o-kkai A NYÁRI SZÜNIDŐ ALATT a megyei KISZ-bizottság lehetőséget nyújt a középiskolás fiataloknak, hogy komoly munkával töltsék vakációjuk egy részét. Ebben az évben 1600 Bács megyei fiatal vesz részt az önkémes ifjúsági építőtáborok munkájában. Balatonboglárra július elején száz diáklány indul kéthetes táborozásra, ahol a gyümölcsszedésben és a szőlőkötözésben fognak segíteni az ottani gazdaságnak. Ugyancsak júliusban Bogyiszlóra látogat el 400 gimnazista fiú, hogy gátakat építsen. HASZNOSAN tölthetik idejüket azok is, akiket a megyei táborokba osztanak be munkára. így Pírtón, Kunpeszéren, Solton és Tőserdőn csemetefákat gondozhatnak majd a középiskolás lányok; a Hartai Lenin Termelőszövetkezetben pedig halastó- és csatorna létesítése várja a fiúkat, akik közül másik csoport Kecskeméten, Baján és Kiskunhalason a felépítendő stadionok földmunkáiban is segíteni fog. A KISZ- bizottságtól nyert értesüléseink szerint minden brigádba tíz tanulót osztanak be, s a napi hat órai munkaidő után bőven jut idő sportolásra és egyéb szórakozásra. A fiatalok oda- és visszautazása, természetesen ingyenes. FIGYELEMRE MÉLTÓ, hogy a középiskolákban a jelentkezés jó ütemben halad, úgyhogy május közepén sor kerül a megyei KISZ-bizottság megbízó- leveleinek átadására, amely feljogosít a tábori munka végzésére. Ezeket ünnepi nagygyűléseken osztják ki. A jelentkezés természetesen önkéntes alapon történik, s az iskolák igazgatóival, a diákotthonok vezetőivel és a KISZ-titkárokkal már befejeződtek a megbeszélések. A MEGYEI KISZ-bizottság szerződést kötött a termelőszövetkezetekkel és állami gazdaságokkal, hogy a táborozok ellátásáról, valamint elszállásolásáról gondoskodjanak. K. A. Véget ért a tsz-párttitkárok második csoportjának tant oly a ma Kecskeméten, a megyei pártiskolán 14-én, csütörtökön befejeződött a kalocsai, a dunavecsei, a kecskeméti járások, valamint a Baja és Kiskunfélegyháza városok tsz-parttitkárainak nyolcnapos tanfolyama. Az iskolán a megyei pártbizottság osztályvezetői, munkatársai és a megyei tanács szakemberei tartottak előadásokat. A hallgatók a Helvéciái Állami Gazdaságba, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetbe és a Bor- bási Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe is ellátogattak. A következő tanfolyam április 20-án kezdődk. Szabályozzák a dunaeyyházi veszélyes Duna-kanyart A Duna középső szakaszának egyik legveszélyesebb kanyarja a dunaegyházi. Itt nyolcszáz Losonczi Pál elvtárs tájékoztató előadását tartja. A fásítási hónap mérlege Megyénk iskolái és KISZ- szervezetei eredményes munkát végeztek a fásítási hónap alkalmából'. Bizonyítja az akció sikerét, hogy a kiszesek 120— 130 ezer csemetével és több mint 40 ezer suhánggal ültettek többet a tervezettnél a megye területén. Az eredmények eléréséhez hozzájárult az is, hogy a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság Kecskeméten, Kiskunhalason, Bácsalmáson, Kalocsán, Dunavecsén és Kiskunfélegyházán fásítási ankétot rendezett, ahol megjelentek a tsz-fiatalok is. A Hartai Lenin Termelőszövetkezetben például négyezer, Pirtón tízezer és Dunavecsén háromezer suhángot ültettek el; de nincs olyan községünk vagy városunk, ahol nagyobb arányú fásítást ne hajtottak volna végre. Különösen szép eredményekről adhatunk számot Kecskemétről. A középiskolák, a mezőgazdasági technikum, a Felsőfokú Óvónőképző, a Bányai Júlia Leánygimnázium, a gyors- és gépíró iskola növendékei és a parkettagyár fiataljai lelkesen kivették részüket a programból. Ennek eredményeként a Muszáj és a repülőtér kietlen környéikét 75 800 csemetével, illetve 2030 suhánggal telepítették be. Érdemes megjegyezni, hogy a Felsőfokú Óvónőképző hallgatói közül száz- hatvanan vettek részt a munkálatokban. Jó szervezésnek és lelkes munkának köszönhető, hogy megyénkben eddig ez volt a legsikeresebb fásítási hónap. Az elültetett csemeték megvédése azonban továbbra is közügy — az ifjúság feladata. méter széles a folyam, tele homokzátonyokkal, ami nemcsak a hajózást nehezítette, hanem a jég levonulását is. A Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság most megkezdte a kanyar szabályozását. A meder kotrásával indult a munka, s már harmincezer köbméter kavicsot bányásztak ki. Kétszáznegyven méter széles cs egy kilométer hosszú vezérárkot készítenek a zátonyok között, s rövidesen hozzáfognak a szabályozó kőgátak építéséhez is. A balparton, azaz megyénkben, 1600 méter hosszú vezetőművet húznak, a jobbparton három kőgátat raknak le, amelyek 300—300 méter mélyen nyúlnak be a folyó közepe felé. Ezekkel a » kosárkán tyúk kai« kényszerítik a Dunát, hogy tovább szélesítse a vezetőárkot, s hajózhatóbb legyen a meder. . (April ii 27-én mutatta he a keeikeméti lúutiáz ,'őizkereíít”-tt a Hagyományossá vált, hogy a Kecskeméti Katona József Színház minden esztendőben műsorra tűzi Shakespeare egy-egy művét. Ebben az évben a vígjátékok közül választott az igazgatóság s április 27-én Lovas Edit rendezésében a közönség elé kerül a »Vízkereszt-«, Kitűnő szereposztásban hozza színre a vígjátékot a prózai együttes. Az előadás egyik érdekessége hogy egy időben ját— szák Kecskeméten Shakespeare remekművét Budapesttel. A Nemzeti Színház tudvalevőleg hétfőn, április 11-én hozta színre a »Vízk*reszt«-et. Együttes párt és tanács vh-ülések a kiskőrösi járásban A kiskőrösi járás valamennyi községében együttes pártvezetőségi és tanács-végrehajtóbizott- sági üléseken tárgyalják meg a tavaszi mezőgazdasági munkák helyzetét, a termelőszövetkezetek megszilárdításának feladatait és az állami felvásárlási terv teljesítésének tennivalóit. Soltvadikerten kedden, Kecelen pedig szerdán folyt le a pártós tanács-végrehajtóbizottságok együttes ülése. Ezek az értekezletek útmutatást nyújtottam az elkövetkező hetek legfontosabb tennivalóira. Világ proletárjai, egyesüljetek!
