Petőfi Népe, 1960. április (15. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-12 / 86. szám

4. oldal 1960. április 12, kedd KÜLDETÉS Látogatás Mező Imre özvegyénél Jtobog a szegedi gyors, Ceg­lédet éppen most hagy­tuk el. Sötétedik. A másodosz­tályú kocsiban két gimnazista fiú ül ünneplő kékruhában. Ka­bátjuk hajtókáján szinte vilá­gít egy-egy kis fehér szalag. Érettségizők. — Hova igyekeztek, fiúk? — próbálom megindítani a beszél­getést. — Csak ide, Kecskemétre, Pesten voltunk látogatóban. — Ne haragudjatok, hogy kérdezösködök, de kíváncsi em­ber vagyok. Mi dolgotok volt Pesten? —• Szívesen elmondjuk — vá­laszolja a nagyobbik. — Ha megengedi, bemutatkozunk — folytatja. —■ A Kecskeméti Ka­tona József Gimnázium végzős növendékei vagyunk. Iskolánk Mező Imre KISZ-szervezetétől azt a megbízást kaptuk, hogy köszöntsük fel az ellenforrada­lom idején hősi halált halt név­adónk özvegyét, —! Mező Imrénét a Lágymá­nyosi Dohánygyárban találtuk Ö az üzem igazgatója. meg. Ahogy beléptünk a gyár kapu­ján, első ami szemünkbe ötlött, a telep tisztasága, rendezettsé­ge. A portás útbaigazítására el­indultunk az igazgatói iroda felé, közben még egy futó pil­lantást vetettünk KlSZ-szerve- zetünk ajándékaira, egy nagy hímzett térítőre, három kisebb- ra és egy csokor szekfüre — mondják a fiúk. ■-— Ilyen megtisztelő feladat­ban még nem volt részünk. Ért­hető, hogy nagy izgalommal nyitottuk ki az ajtót. Az elő­szobában egy csinos titkárnő fogadott, s amikor megtudta, hogy kecskemétiek vagyunk, örömmel kalauzolt tovább. _ Jz igazgatónő őszes hajú, meleg tekintetű asz- szony, ízlésesen berendezett iro­dájában fogadott. Bemutatko­zásunk után átnyújtottuk KISZ- szervezetünk 107 tagjának alá­írásával ellátott emléklap kísé­retében ajándékainkat. — A meleg, baráti fogadtatás feloldotta lámpalázunkat és közvetlen, meghitt hangulatú beszélgetés kezdődött. Az igaz­gatónő beszélt a gyárról, ott­honáról, gyermekeiről és kér­dezgetett életünkről, KISZ- szervezetünk munkájáról. Be­szélgetésünk közben toppant a szobába egy alacsony termetű, fekete fiú, Farkas Béla, a gyár KISZ-szervezetének titkára. Az ő kíséretükben végigjártuk a gyár egy részlegét, megismer­kedtünk a dohánygyár életével. — Az üzemlátogatás után visszamentünk Mező Imrénéhez, elbúcsúztunk tőle, aki megkö­szönve kedvességünket, arra kért bennünket, hogy tolmá­csoljuk üdvözletét a Katona Jó­zsef Gimnázium KlSZ-szerveze- tének, tanári karának és me­gyénk fiatalságának. * tf' ddig tartott a beszélge- tés. Vonatunk megérke­zett a kecskeméti állomásra. Kiszálltunk. Élményeiket, ta­pasztalataikat és az ellenforra­dalom idején hősi halált halt Mező Imre özvegyének üdvöz­letét a lap hasábjain adjuk hí­rül megyénk fiataljainak. F. L. TÖBBET KÖLTÜNK RÜH ARA! 'Tjaaaiz a kíízruhabaltban KECSKEMÉTEN, a Nagykő­rösi utcai készruhaboltban — új nevén a Bács-Kiskun me­gyei Ruházati Vállalat 241-es számú üzletében — nemcsak a fizetési napokon, hanem más­kor is nagy a forgalom. Aki vásárlási szándékkal tér ide be, az üres kézzel nem távo­zik. A bőséges választék min­den igényt kielégít és csábít a vételre. mint tavaly ilyenkor. Egyelőre 800 ballonkabát és több száz ballonöltöny van az üzletek raktárában. Tehát az idén nem okoz gondot a ballonvásárlás. AZ ÜZLETBEN nemcsak az asszonyok és férfiak, hanem a gyerekek is megtalálják a kí­vánságuknak megfelelő ruhács­kákat. Erről így tájékoztat a boltvezető: *— Jelentős mennyiségű gyer­mekruhát is eladunk. Tapasz­talataink szerint a szülők mind­inkább a jobb minőségűeket kérik, vásárolják. Bizonyságul csak annyit mondok: a kam- garn anyagból készült gyer­mekruhából fogy el a legtöbb. — örömmel mondhatom — folytatja —, hogy jelentősen csökken az úgynevezett hiány­cikkek száma. Ennek ellenére még mind a mai napig előfor­dul, hogy egy-egy árufajtából nem tudjuk kielégíteni az igé­nyeket. Kevés például a fiú- és leányka-ballonkabát, s jó len­ne, ha a nagykereskedelem több leányka-kulikabátot is kér­ne az ipartól. HÁT EZ IGAZÁN nem nagy kívánság. Reméljük, mire újra ellátogatunk az üzletbe, a for­galom ismételt emelkedésén túl arról is írhatunk, hogy ezt a szót: — hiánycikk — nem is­merik az üzletben. (Vencsz—Pásztor) ^Ofrikflbnn^rffll Dr. Saunyoghy János útleírása II. Ez is „kereskedelem“ Mindezt még fokozottabb mértékben tapasztaltuk Egyip­tomban, illetve ennek tengeri kikötőjében Port Saidban —, bár Széchenyi /szerint megkö­zelítően sem olyan mértékben, mint a második világháború előtt. Hajónk még ki sem kötött, apró csónakokban máris alkalmi árusok egész serege rajzott kö­rülöttünk. A legkülönbözőbb nyelven a legkülönbözőbb áru­kat kínáltak a hajókorlátokhoz tóduló utasoknak. Ha valakinek valami megtetszett — mondjuk egy selyem kendő, egy teve for­májú ülőszék, esetleg egy köteg banán —, az árus egy hosszú fonalat, melynek egyik végére valami ólom nehezék volt erő­sítve — csodálatos biztonsággal feldobott a fedélzetre. Ennek segítségével a vásárló utas fel tudta húzni a fotnal másik vé­gére erősített tárgyat. A vételár hasonló módon, de már keve­sebb ügyességgel — a szegény utas odahaza bizonnyal nem so­kat gyakorolta ezt a pénzátadási módot — került végül is az el­adóhoz. Partraszállunk A partraszálláskor itt is kö­rül rajzottak az alkalmi ügynö­kök, akik főként belföldi egyip­tomi bőr- és textil-árut, pikáns képgyűjteményeket ajánlottak megvételre, rendszerint igen magas áron. Elv: eladni, úgy, ahogy csak lehet, más szóval becsapni az idegent, lehetőleg minél alaposabban. Ez az üzlet szemmel láthatóan nem valami Iskolát ellenőriz az állandó bizottság Tompa községben a művelődésügyi állandó bizottság leg­utóbbi ülésén elhatározta, hogy ellenőrzést tart az egyik kül­területi iskolánál. Az állandó bizottság a Tompa—zsíroskúti is­kolában tartotta meg ellenőrzését, amelynek folyamán több hiányosságra hívta fel az iskola vezetőségének és a nevelők­nek a figyelmét. Az ellenőrzés során hosszasan elbeszélgettek a gyermekek­kel és a nevelővel. Felvetődött Grósz Antal elsőosztályos ta­nuló szomorú helyzete, akit az apja annyira Dántalmazott, hogy könnyebb sérüléseket szenvedett. Az állandó bizottság azonnal kivizsgálta az ügyet és erre felhívta az illetékes ha­tóság figyelmét. ^mßmc A BOLTVEZETŐT FIGYELMEZTETTÉK — BETEMETIK A SZEMÉTGÜDRÖT — LESZ GAZDÁJA A KEREKDOMBI MOZINAK — KIOKTATTÁK A JEGYPÉNZTÁROST í Fazekas János városföldi ol- j vasónk panaszlevelében elmon- sdotta, hogy az Élelmiszer Kis- Jkereskedelmi Vállalat 1131. sz. 5 boltjában nemrégiben mákot t szeretett volna darálni, de a I kiszolgáló azzal a kifogással, {hogy nem ott vásárolta az árut, ínem engedte meg a mák őrlé- ísét. Fazekas János érthetetlen- jnek tartja a bolti kiszolgáló ^arrogáns viselkedését. > Az Élelmiszer Kiskereskedel- imi Vállalat ellenőre vizsgálatot {tartott a fenti ügyben s a kö­rvetkezőket állapította meg: í »Az Élelmiszer Kiskereskedel­emi Vállalat boltvezetői és el- í adói helyesen cselekszenek, í amikor a vevőtől igénylik, 1hogy a mák darálását be jelení­tsék. Előfordult már olyan eset, {hogy a termelőtől hozott mák- S ban keményebb tárgyak, s nem ’.egy esetben rajzszeg is volt. 5 Ezek a tárgyak, ha a darálóba íkerülnek, tönkre teszik a hen- igert. Az 1131. sz. bolt vezető­jét egyébként helytelen maga­tartásáért kioktatásban és dor­gálásban részesítettük.« * Kecskemétről Sallay L. olva­sónk a következőket írja: "A Trombita utca sarkán, a színház és a Magyaf Nemzeti Bank fiókjával szemben az üzlet előtt évek óta egy temetetlen sze­métgödör ontja penetráns bű­zét. Helyesnek tartanám, ha az illetékesek betemettetnók.« A Kecskeméti Községgazdál­kodási Vállalatnál járva közöl­ték velünk, hogy az említett szeméttároló hely a városi ta­nácshoz tartozik. A műszaki osztály által kiadott rendelke­zés szerint a környéken levő üzletek és a színház használta szemétgyűjtő helyül. Véleményünk szerint is a szeméttároló-hely megszüntet­hető, tekintettel arra, hogy a háziszemetet a Trombita utcá­ból naponta kihordják. Bízunk benne, hogy a városi tanács olvasónk kérésének rö­videsen eleget tesz. * Tiszakécske-Kerekdombról ki­fogásolták többen, hogy a mo­ziban a filmelőadás gyakran félbemarad, mert elromlik az agregátor. Azt is kifogásolják olvasóink, hogy a belépő jegye­ket a szünetben adják ki. Mivel a kerekdombi mozi a Tiszakécskei Községi Tanács­hoz tartozik, a tiszakécskei ta­nácsot kértük fel az ügy ki­vizsgálására. »Megállapítottuk, hogy a ki­fogások megállják a helyüket, ugyanis a belépő jegyeket a szünetben adják ki. Ez azért történt, mert nem volt felelős vehetője a kerekdombi mozi­nak. A községi tanács a következő intézkedéseket hozta a mozi üzemeltetésével kapcsolatban: A kerekdombi mozit ezután az Új Élet Termelőszövetkezet üze­melteti. Az átadás előtt a kul­túrotthon a mozi mindkét agre- gátorát kijavíttatja, hogy üzem­zavar esetén se kelljen a film- előadást abbahagyni« — írja a községi tanács titkára, * Nagy János kecskeméti peda­gógus levelében arról ír, hogy a kecskeméti keskenyvágányú vasút Átrakó állomáson a pénz­táros durván beszélt az utazók­kal. Arra kéri szerkesztőségün­ket, magyarázzuk meg a pénz­tárosnak, hogy ő van az uta­sokért, nem pedig fordítva. A fenti ügyben eljártunk a MÁV kecskeméti főnökségénél, ahol az alábbiakat közölték ve­lünk: »Az érdekelt forgalmi szolgá­lattevőt utasítottam, hogy az utazóközönséggel szemben min­denkor fegyelmezett és támoga­tásra kcsz módon viselkedjék.« jól megy, alapos válságban van. Az idegenforgalmi alanyok, ugyanis mindezzel tisztában vannak és szemrebbenés nélkül ígérik a bemondott vételár egy­ötödét, vagy egynegyedét. Hosz- szabb rövidebb vita után rend­szerint meg is kapják ennyiért a kiválasztott árut. Egyes üzk' tek előtt jó torkú reklámembc rek hívják fel a gyanútlan se tálók, vagy venni akarók figyc mét már jó messziről, hogy ,r. minden, milyen) előnyösen kap ható ebben az üzletben. (Ma­gunkban mindjárt arra gondol­tunk, hogy mi lenne, ha ezt az eladási módot nálunk is beve­zetnék!?) Port Saidban láttuk, hogy mit jelent a gazdasági blokád, üres üzleteket és pangó keres­kedelmet. Bizony óriási erőfeszí­tésre és igen nagy munkára van még szükség Egyiptomban, ha ezt a gazdasági mélypontot ki akarják kerülni. Afrika kapujában A Szuezi csatorna hatalmas haj ókaraván jaiyal — mely cso­portokba állva átbocsátúsra várnak — megkapó látvány. Külön fejezetet lehetne írni Adenről, erről a kopár sziklá­kon épült angol kereskedelmi- és hadi kikötőről. A fa és a fű csak ott nő meg, ahova termő­földet visznek s nagy a meleg és állandó szárazság következ­tében csupán mesterséges ön­tözéssel tarthatók életben. Ke­reskedelmi szempontból Ader» különleges helyzetben van, mi­vel ide minden nemzet vám­mentesen viheti be a legkülön­félébb árucikkeit, ezek ennek, következtében itt igen olcsóak. Éppen ezért igen szívesen vá­sárolnak a keletről hazafelé utazó turisták Adenben. Ez bizony tengeri betegség; Hajónk, mellyel tengeri útun» kat Mombasáig megtettük aa olasz hajógyártás legújabb és legmodernebb terméke, 1952-be*» épült. Volt azon az ebédlő, bár* társalgó helyiségektől kezdve, üzletig, fodrászszalonig, fürdő­medencéig annyi minden, hogy; fel sem sorolom, hátha nem hí-' szik el nekem. Fellelhettük itt az álarcosbáltól, a legkülönbö­zőbb társasjátéktól, agyagga- lamb-Iövéstől, egyenlítői szok-f ványos meg keres ztelési g mind­azt, amit pihent agyú emberek* mások szórakoztatására, illetve? esetleg bosszantására csak kit a»1 lálhatnak. Az általunk igen nagynak tar­tott hajónkról — mely 14 eze» tonnás volt — még a Földközi- tengeren, Kréta szigete magas­ságában kiderült, hogy nem ia olyan nagy. Egy közepes vihar* mely csupán 2—3 méteres hul­lámokat keltett, bizony alapo­san megdobálta. A kabinombarf elhelyezett kofferek és székek* ha nem is éppen a fejemre, da majdnem oda estek. A tengeri betegséget, mel# ilyen viharok alkalmával be­következő hajóingásnál szintet elkerülhetetlen — nagyobb viá harban úgyszólván mindenki megkapja, hivatásos öreg ten­gerész éppúgy mint a hajófal cseppent szárazföldi patkány —i nem részletezem, csupán any- nyit mondhatok róla, hogy ezt) kizárólag „jóakaróimnak” kívá­nom. Egyébként igen hatásos magyar gyógyszer is van elle­ne, az ún. Nantisan, melyet hé­vévé, bizonyos ideig mentesül­hetünk a tengeri betegség gyö-i nyöreitől. , (Folytatása következik.) , Ötezernégyszáz ablak i Az ENSZ New-York-i székhá­zénak 5400 ablaka van. Három hétig tart, amíg az ablaktisztítók valamennyit megtisztítják, —- azután kezdhetik elölről az egé4 szeU Kőrös Ferencné segédkezik a legszebb ballonkabát kivá­lasztásában. Az áruellátásról és a be­következett ugrásszerű forga­lomnövekedésről beszélgetünk Jakubecz Lajossal, a bolt ve­zetőjével; — Az üzletek szakosítása meg­hozta a várt eredményt. Áru­ellátásunk jobb mint egy évvel ezelőtt, s ezért az első negyed­évben azonos eladói létszámmal mintegy 200 ezer forinttal több árut adtunk el, mint 1959 azonos időszakában — mondja Jakubecz elvtárs. A SZÁMOK arról tanúskod­nak, hogy ebben az évben is tovább növekedik megyénkben a dolgozók életszínvonala, te­hát több jut ruhára is. Szóba kerül az idei divat. — A férfiak a pasztell-színű öl­tönyöket keresik, a rövidített zakóval. Havonta — félkész és kész konfekcióból *— százötven öltönyt adunk el — tájékoztat a boltvezető. — Női vásárlóink a hétnyol- cados kosztümöket kedvelik, a tvíd kabátokkal egyetemben — egészíti ki az előbbit Kőrös Ferencné eladó. MEGTUDOM még, hogy a tavasz kezdetén jóval több bal­lonáru is található az üzletben.

Next

/
Thumbnails
Contents