Petőfi Népe, 1960. április (15. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-07 / 82. szám

Tudnivalók a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak öregségi és munkaképtelenségi járadékárúi Megjelent a termelőszövetke­zeti tagok öregségi és munka­képtelenségi járadékáról szóló kormányrendelet végrehajtási utasítása. E szerint a rendelet öregségi, illetőleg munkakép­telenségi járadékra — egyéb feltételek fennállása esetén — az a személy jogosult, aki a járadék iránti kére­lem előterjesztésének idő­pontjában mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag. A munkaképtelenségi járadékot igénylő tag orvosi vizsgálata iránt az Országos Nyugdíj In­tézet intézkedik. A termelőszövetkezeti tag ha­lála esetén házastársát özvegyi járadék illeti meg. Ha az öz­vegyi járadékra jogosult egyéb törvényszerű nyugellátásban is részesül, az özvegyi járadékot csak olyan összegben lehet megállapítani, hogy ez, vala­mint a törvényszerű nyugellátás együttes összege a havi 260 forintot ne haladja meg. Ha törvényszerű nyugdíjellátás összege egymagában 260 forint­nál több, özvegyi járadék nem jár. Ha az öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékban részesülő tag a termelőszövet­kezetből kilépett, vagy őt a köz­gyűlés jogerősen kizárta, az öregségi, illetőleg munkaképte­lenségi járadék folyósítását a kilépés, illetőleg a kizárás jog­hónap első napjától meg kell szüntetni. Ha az özvegyi járadékban ré­szesülő személy a termelőszö­vetkezetbe tagként belép, ké­relmére az özvegyi járadék he­lyett öregségi, illetőleg munka­képtelenségi járadékot kell meg­állapítani és egyidejűleg az öz­vegyi járadék folyósítását meg kell szüntetni. Az öregségi, illetve a mun­kaképtelenségi járadékot Idény napközi nyílt Bajaszentistvánon A bajaszentistváni termelő­szövetkezeti tagok kérésére áp­rilis 1-én megnyílt a 30 szemé­lyes idény napközi otthon, mely hat hónapig működik. Ezzel jelentős akadály hárult el a szövetkezetek asszonyainak kö­zösben történő foglalkoztatása elöl. Gyermekük megfelelő kör­nyezetben van, míg ők a közös­ben dolgoznak. az Országos Nyugdíj Intézet által rendszeresített űrlapo­kon szükséges kérni. Az űrlap minden adatát ponto­san, hitelt érdemlően állítsa ki a termelőszövetkezet. A termelőszövetkezet a kitöl­tött igénybejelentő-lapot az il­letékes községi vagy városi ta­nács végrehajtó bizottságának bemutatja az adatok igazolása és a javaslat megtétele céljá­ból. Ha akár a közös gazda­ság, akár a tanács végrehajtó bizottsága a járadék megálla­pítását nem javasolja, ezt in­dokolni tartozik. A kiállított igénybe j elen tő-lapot a termelőszövetkezet a ké­relem előterjesztésétől szá­mított 15 napon belül kö­teles az Országos Nyugdíj Intézetnek megküldeni. Ez a kérelem tárgyában hatá­rozatot hoz, amelyet megindo­kol és az igénylőt a határozat­ban a jogorvoslat lehetőségéről is tájékoztatja. A rendelet alapján az öreg­ségi és a munkaképtelenségi járadékban részesülő személy betegellátásra is jogosult, ha olyan termelőszövetkezet tagja, amely a Szakszervezeti Társa­dalmi Biztosítási Központtal betegségi ellátás tekintetében megállapodást kötött. A fent ismertetett végrehaj­tási utasítás a Magyar Közlöny március 27-i számában jelent meg. . Hétszáz hízott sertést adnak a népgazdaságnak Közelmúltban a falu legna­gyobb közös gazdasága lett a 3000 holdas Bácsbokodi Szalvai Mihály Termelőszövetkezet. — Míg tavaly a növénytermelés adta a bevétel nagyobb száza­lékát, 1960-ban egyensúlyba ke­rül a növénytermelés és az ál­lattenyésztés e nagymúltú szö­vetkezeti gazdaságban. V uity József eivtárs, a tsz elnöke a következőkben látja a szövetke­zet további fejlődésének alap­ját: — A termelőszövetkezet veze­tősége az állattenyésztés nagy­arányú fejlesztését tervezi. Je­lenleg 400 szarvasmarhával ren­delkezik a tsz tagsága és a kö­zös tehénállomány év végére eléri a 130-at. A tejtermelés már az elmúlt évben sokat ja­vult, egy év alatt átlag 320 literrel növekedett. A törzskönyvezett tehenek 3500 liter tejet adnak évente. Sikerült elérnünk, hogy az elmúlt években még ráfize­téssel működő tehenészet 1960- ban már nyereséggel gazdagítja a szövetkezetei. Tavaly és az idén is számos tenyészállatot adtunk el, ezenkí­vül saját tenyésztésből oldjuk meg a közös állatállomány sza­porítását. A hízó sertések pél­dául 10 hónapos korukban el­érik a 126—140 kilogrammot és szállításra alkalmasak. Mindez a tenyésztői munka és az állat­tartás színvonalának javulásá­ból is következik. Az év vé­géig 700 hízott sertést adunk át ezer közfogyasztásra — ebből 172-t már elszállítottak. Terveinkben szerepel 40 baromfi nevelése is. Jelenleg 10 ezer napos csibénk van és az év vé­gére kialakul a szövetkezet löbbezres baromfi törzsállomá­nya. A sárga-magyar fajtát te­nyésztjük, mert a mi vidékün­kön ez a . legalkalmasabb sza­porításra. A baromfitenyésztés jövedelmezőségére az jellemző, hogy 1958-ban 1 kilogram baromfihús előállítása 5 forint 60 íilléres tiszta, nyereséggel történt, s a csirke, valamint a kacsa érté­kesítése 305 ezer forint bevé­telt iiozott. 1960-ban 44 forint a munka­egység . tervezett értéké. Ez az eredmény a tsz-tagok egyönte­tű munkájával jó közepes ter­més mellett elérhető lesz — fe­jezte be nyilatkozatát Vuity Jó­zsef elvtárs. —s—i DLfa'désckvc válaszolunk A vízügyi munkák három csoportjáról Több termelőszövetkezet, különö­sen a bajai járásból érdeklődött szerkesztőségünkben a vízügyi fel­adatok pénzügyi fedezetének bizto­sításával kapcsolatban A Bajai Vízügyi Igazgatóságtól erre vonatkozólag a következő tá­jékoztatást kaptuk: a magyar for­radalmi munkás-paraszt kormány 1075/1957. szám alatt határozatot ho­zott a vízügyi feladatok pénzügyi fedezetének biztosításáról. Ez a ha­tározat az elvégezhető vízi munká­kat vagy vízi létesítményeket há­rom csoportra osztotta. Elsőbe azok tartoznak, amelyek teljesen állami költségvetésből végezne tök. Ezek olyanok, melyek megvalósítása az egész népgazdaság érdekeit érinti. A második csoportba tartozó mun­kák költségeit, elsösoroan állami erőforrásból, de az érdekeltek hoz­zájárulásával szükséges elvégezni. Ezek a népgazdaság érdekeit jelen­tősen befolyásolják, de az érintett terület lakosságának közvetlen ér­dekét is szolgálják. A harmadik csoportba soroljuk azokat a mun­kákat, amelyek elsősorban a hely-» beli lakosság, vagy annak meghúz tározott csoportja érdekeit szolgai« jak. Ezeket az érdekeltek hozzajá* rulásával, munkájával kell megt valósítani. Többek között a Bajai Deák Ferenc Termelőszövetkezet csatornája is ilyen harmadik kate­góriába eső létesítmény, amelynek fenntartásához a Vízügyi ígazga-i lóságnak költségvetési ni tele nines. Mindezeket ügyfelembe véve, nix'* előtt a vízügyi münkák lehetöségeii rői az érintett termelöszövelkeza-* lek nem tájékozódtak, ne állít** sák terveikbe az. említett munka elvégzésétől íüggjő eredményeken, mert csalódás en őket. Tobo tér« meiőszu vetkezet, anélkül hogy a Vízügyi igazgatósjagtói érdeklődőt) volna, ezt tette a jelenlegi terve** zésnél. lilieikeámuiéuyek a termetöüZovetHezcien sa/at berunazasm után AZOK a közös gazdaságok, amely e*c a fel nem osztnató szövetkezeti alapjukat a tagok között kiosztható pénzbeni és termeszetbeni részesedés leg­alább 10 százalékával gyarapít­ják és pontosan eleget tesznek az állam iránti kötelezettsé­geiknek is, a beruházás évé- Den hitelelengedési kedvez­ményt kaphatnaK. a saját ere­jükből megvalósított beruházá­sok után. Ennek mértéke auól függ, hogy régebbi vagy fiatal termelőszövetkezetről van szó. Itt is érvényesül az az elv, hogy a kezdő szövetkezetekei jobban támogatja az állam. A harmadiK eves, vagy ennél régebben működő termelőszö­vetkezetek hitelelengedési ked­vezményét úgy számítják ki, hogy megállapítják a saját erő­ből történő beruházások érté­két, s ebből levonják a ki­osztásra került jövedelem 10 százalékát. Az így kapott ősz- szeg után jár a kedvezmény. AZ ELSŐ és második éves termelőszövetkezetek szóban forgó kedvezménye a saját erőből történt beruházások tel­jes összegéig terjedhet. Ha pél­dául egy ilyen termelőszövetke­Az 1959. évi 7-es számú törvényerejű lendelet módosításáról A Mezőgazdasági Értesítő 12. száma közli a Népköztársaság Elnöki Tanácsának I960, évi 8. számú törvényerejű rendeletét a mezőgazdasági termelőszövet­kezetekről, és a termelőszövet­kezeti csoportról szóló 3 959. évi 7-es számú törvényerejű rende­let módosításáról és kiegészíté­séről. A rendeletben több ki­egészítés és módosítás van a föidjáradékra, a termelőszövet­kezeti tagok kilépésével, átlépé­sével, a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csopor­tok egymás közti vagyonjogi vi­taira vonatkozóan stb. f w'rf^vWWWWWWWWWS/WWWWWWi/VWWW/WWWVWWWWWWW'/WWWWWW Ilyen ^deúyyei {ele ymd a<z étet... Asszonyok is metszenek a Fülöpszállási Vörös Csillag Tsz szőlejében. Tizennyolc itt sötét-, amott színeskendős fej hajladozik a kikapált sorok­ban, s ügyesen, a férfiakénál semmivel sem kisebb szakérte­lemmel csattogtatják a metsző­ollót. Az egyik csoportban öten dol­goznak: Izsánszki Istvánná, Odor Sándorné, Bordás József- né, Pottondi Ferencné és Virág Sándorné. A már ezüstösödö hajú Odorné legelői jár, — pe­dig csak most kóstolgatja a közös munka ízét: családja a tavasszal lépett be. De a leg­első munkanapon megjelent, s szorgalmával hamarosan kivívta e régi tagok elismerését. Pottondi Ferencnéét is, pe­dig ez az asszony öt nyámnyila férfin is túltesz a munkában. Még amikor az irodában la­pozgattuk a tavalyi teljesít- »ény-összesítőt. Losoncai Mi­zet 80 ezer forintot fordít gép­vásárlásra a maga erejéből, aa- kor az év végen ugyanennyi összeget engednek él gépvásár­lási vagy egyeb hiteiből. AZ bjr'ÍTis.kZEST üüvető ötö­dik évben a járási mezőgazda- sági osztály javaslatot tehet to­vábbi hiteleiwigedésre. Ennek az a feltétele, ; hogy a közös gazdaság tehénállománya az ötödik evben legalább elérje a tejtermelés járási átlagát és legalább 80 százalékban kihasz­nálja a közös gazdaság az is­tálló férőhelyeit. Hitelelenge­dés illeti a szövetkezetei a tehénistálló gépesítési költségei után is, tekintet nélkül arra, hogy ezt az építkezéssel egy­idejűleg vagy később valósítot­ták meg. /WWWWW'/VWWWVS/WWA^WWWW' cQimneMlh A fülöpszállási Vörös Csillag Termelőszövetkezetben számot­tevően növekedett . a szarvas­marha-állomány. Tavaly még csak 51 volt, az idén már 172 szarvasmarha van a közös gaz­daság istállóiban. A tagság idő­ben gondoskodott elegendő ta­karmányról és jelenleg is 11,2 liter a fejési átlag. Fejlesztik a sertéstenyésztést j is. A korábbi éveikben 40—50 sertést hizlal­tak. Az idén 297 darabra kötöt­tek szerződést. A tervezettnél jóval több takarmányt tartalé­koltak, többek között 864 mázsa árpát és 1000 mázsa kukoricát. Jelenleg 8700 baromfit nevel­nek két csoportban a Miskei Üj Élet Termelőszövetkezetben. A négyezres csoportban már 50—60 dekásak a jószágok, a 4700-as baromfiólban pedig 30 —40 dekásak. A szakszerű gondozás következtében szépen fejlődnek a baromfiak. A nagy­üzemi felárral együtt 30 forin­tot kapnak a rántani való csir­kék kilójáért majd a közösség tagjai. Bevezetik a premizálási rend-* szert a Rémi Kilián Termelő-i szövetkezetben. Kukoricából a tervezett termésen felüli rész 50 százalékát kapja meg a tag, bur­gonyából ugyanennyi illeti meg. Cukorrépából 10 mázsa többlet után 25 százalékot kap az, aki azt megművelte. Az állatte­nyésztők szintén kapnak prémiu­mot. (Szili János leveléből.) A Tataházi Petőfi Termelő- szövetkezet KISZ-szervezetének tagjai csatlakoztak a 30 mázsas kukoricatermesztési mozgalom­hoz. A kiszisták nemcsak a ter­melésben, hanem a kultúra ter­jesztésében is példát mutatnak. A színjátszó csoport most új színdarabot tanul. Nemrégiben Csávolyon nagy sikerrel adták elő a Tacskó című 3 felvonást» vígjátékot. (Salamon László le­veléből.} utolsó fillérig kifizették az j árát. A törlesztett forintok kö- | zött ott volt a feleség keresete, ; s a most férjhezmení nagyob-: bik lány is azért kaphatott olyan szép szoba- es konyha- ' bútort, mert az édesanya is dől- ; gozott a rávalóért. ; — Valamikor is csak dolgoz- ; tam én — vonja meg a vállát' Pottondiné. — Napszámosok, j esépiőmunkások voltunk, amíg ; be nem léptünk. Nagyon semmi ; asszony az, aki elvárja, hogy csak az ura gürcöljön a csa-1 Iádért, keze alá teremtse a készet. Ha ketten igyekszünk, ; többet keresünk, ebből pedig; többre is futja. Aztán ha ki-! öregszünk a dologból, én is épp úgy kapom a nyugdíjat, mint a párom. — No, us öregséget hagyjuk legutoljára! — szól be­le bölcsen Odorné, s az öt asszony frissen új barázdát kezd. Az agronómus, aki a ! rendbetett pasztában kering, ki- j nézheti a két szemét, akkor j sem talál hibát. Lelkiismere- ' tes munkások, jó feleségek ők, akárki láthatja! G, K, . az uránál. Pedig otthon sem a küszöböt koptatja: hét emoerre főz, mos, takarít; magára, fér­jére, a beteg anyósra, s a négy gyermekre, akikből három meg iskolás. Igaz, az asszonyok munkáját okos engedménnyel megköny- nyíti a tsz-vezetőség. Hetenként két szabad napjuk van, amikor nem kötelesek a közösben dol­gozni. — As Ülőt okosan kell be­osztani, ezen múlik minden — magyarázza Pottondiné. — Reg­gel hét órakor kocsi hoz ki bennünket a határba, én addig otthon feltakarítok, miegymás, este öt óra után érünk haza, akkor főzök. A szabad pénte­ken ■ és szombaton bevásáro­lok, mosok, meszelek. Megnéz­heti az én lakásom akárki, nem akar ott semmi »szaladni-... Erre a lakásra is érdemes pár szót vesztegetni. 1954-ben épít­tették a szép, két szobás házat Pottondiék. s pár óv alatt az hály elnök maga hívta fel rá a figyelmet. — Ez ám aztán az asszony! A család 1950-ben lépett be, s a feleség is nyomban tagköny­vet és munkát kért. Azóta fér­jével együtt a növénytermesz­tő brigádban gyalogmunkán dolgozik, de háromszáznál ke­vesebb munkaegységet még soha nem teljesített. Igen, itt van felírva min­den. Pottondi Ferenc tavaly 410 munkaegységgel zárta az évet, s ez az egy munkaegy­ségre jutó 33,97 forinttal meg­szorozva, pár híján eléri a 14 ezer forint jövedelmet, — a háztájin kívül. Pottondiné meg a maga 372 munkaegysége után 15 mázsa búzát, 10—10 mázsa árpát és kukoricát, meg 6078 forintot vitt haza. Ha már ennyire benne va­gyunk a számolásban, azt is könnyen kisütjük, hogy az asz- szony mindössze 38 munka­egységgel teljesített kevesebbet

Next

/
Thumbnails
Contents