Petőfi Népe, 1960. április (15. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-24 / 96. szám

1960. Április 24, vasárnap

1 oldal

HATÁRIDŐ: SZEPTEMBER 15.

Mint eső után a gomba»,.

Kecskeméten, a városi sportpályával szemben, a Bács-Kis- kun megyei Állami Építőipari Vállalat egy újabb 32 lakásos, három emeletes bérházat épít. A leendő lakástulajdonosok kérdését tolmácsoltam Szabó János építésvezetőnek: — Vajon mikorra vehetik birtokukba otthonukat e bérház új lakói?

— Az épület átadásának határideje szeptember 25-e *mondja.

— És erre az időre kész lesz?

— Anyaghiány miatt késtünk az alapozással, ezért nemrég másfél hónapos lemaradással kezdtünk az építéshez.

— De két hetet már behoztunk — avatkozik a beszédbe a gyerekarcú Milánkovics József technikus.

Nem sokkal később a falak mellett dolgozó kőművesek népes csoportjával találkoztam. Vezetőjük Lugosi Ferenc, őket három — Fazekas Kálmán nyolc-, Orbán Gyula tizenegy-, Garajszki István tíztagú — segédmunkás-brigád látja el a szükséges mennyiségű téglával, habarccsal, tetőgerendával, vasbetonnal. A brigádok egyik-másik tagja az épületen szorgoskodó ácsoknak is segít.

Bármerre néztem, mindenütt

Az utánpótlás fő forrása

A szorgos kezek nyomán gyorsan fogynak a »salakúegyek«, láz esetben ránk cáfolt az idő, mert míg képünk elkészült, az első emelet falait Is felhúzták a kőművesek. Tehát elmondhatjuk, hogy úgy nőnek az épület falai, mint az eső után a gomba.

szorgoskodó embereket láttam. Szavaikból kihámoztam: egy- akarattal azon fáradoznak, hogy az új épületbe mielőbb beköltözhessenek a boldog lakók. Ezek után megértettem a

művezetőnek és a technikusnak azt az ígéretét: — A lemaradást pótoljuk, az épületet szeptember 15-re átadjuk, ha továbbra is ilyen jó lesz az anyagellátás... (venesz)

\ álogatnak

A Bányászati Berendezések Gyárában P. J., a Bajai Gyapjúszövetgyárban J. L.-né fűhöz- fáboz szaladgált, s mindent kitalált, hogy neki tetsző munkát kapjon. Ha csak ez a két eset történt volna meg, szóvá sem tennénk. Sajnos, majd minden üzemünkben találkozunk ilyen gondolkodású emberekkel. Ezek csak magukkal törődnek. A vállalati munkarendből kiválogatják a nekik tetszőt, főleg a jogokat, a kötelességekről elfeledkeznek. Nem emlékeznek a felvételkor tett Ígéretükre: — Becsületesen dolgozom, nem lesz panasz rám...

Az általunk Ismert, s a bevezetőben leirt példák az Ígéretek ellenkezőjéről győznek meg bennünket

Hl a változásiak az oka? Nehéz lenne mind felsorolni az indítékokat Éppen ezért csak néhány jelenséget említünk meg. A munkában válogatós dolgozók többségénél az ilyen viselkedést az önzés alakítja ki. Vannak azonban olyanok is, akik egy-egy vezető határozatlanságát, emberségét, jóindulatát aknázzák ki a maguk javára. Mások pedig az olcsó népszerűséget kedvelő vezető gyengeségét használják ki. S ha netán mégsem sikerül elképzelésük, akkor nem átalják rágalmazni a vezetőiket: — Pikkel rám, azért kapok rosszabb munkát..

Az ilyen embereknek hiábavaló a sokszor elhangzó baráti figyelmeztetés. S amikor a pohár betelik, s azt mondják nekik — nincs szükség a munkátokra, a csak azért is-gon- dolat jegyében a békítő és igazságtevő szervek — egyeztető bizottságok — és a bíróság munkaügyi perekkel foglalkozó osztályán, később a tárgyaláskor próbálják fehérre mosni magukat

Ezekben az emberekben tömény formában jelentkezik az önzés, mások munkájának lebecsülése. Éppen ezért tőlük is azt kell követelni, amit az öntudatos, becsületes, szorgalmas munkásoktól. És meg kell értetni velük, hogy minden munka —- bármilyen legyen az — az ország építését szolgáljaNaponta 2000 téglával több

A Jánoshalmi Mészhomok Téglagyár dolgozói a felszabadulási verseny első szakaszában első negyedéves tervüket 101,8 százalékra teljesítették. Ezzel az eredményükkkel megelőzték örök versenytársukat, a Kiskunhalasi Mészhomok Téglagyár munkásait.

Ez a sikersorozat április hónapban tovább folytatódott. A présgépekről naponta 2000 darabbal több tégla került le, mint amennyit eredetileg tervezlek.

A gyár telepén tárolt téglamennyiségből naponta 4—5 vagonnal szállítanak a megye, az ország különböző részeibe.

SZÖVETKEZETI iparunk üKloounkái utánpótlásának egyik fő forrása az iparitanulóképzés. A mozgalom egyre növekvő feladatai a népgazdasági tervek teljesítésében, megyénkben is egyre több jólképzett szakmunkást igényeL Az ifjú szakmunkások szervezett képzését emellett indokolttá teszi a meglevő szakmunkás-gárda átlagosan magas életkora, növekvő igények és az egyre magasabb minőségi követelmények kielégítése is. Szövetkezeteink ugyanakkor jelentős társadalmi feladatokat is ellátnak az iskolából kikerült fiatalok szakmai képzésével és állandó foglalkoztatásával.

MENNYIBEN biztosított megyénkben a szövetkezeti tanuló- képzés? Az eddigi eredményekkel nem lehetünk túlságosan megelégedve. Az elmúlt évekhez viszonyítva számszerűleg lényeges javulás mutatkozik. A szakmánkénti megoszlás, különösen pedig a fiatalok szaktudásának növelésében még igen sok a tennivaló. Bács megye szövetkezeteiben a foglalkoztatott tanulók száma elérte a 650 főt. A tanév végén 173 fiatalból lesz szakmunkás, s az idén először az OKISZ kötelezően előírta, hogy szövetkezeteink 1960-ban 270 ifjút és leányt szerződtessenek ipari tanulónak.

Az ipari tanulók számarányának rendszeres növelése mellett, egész sor elvi és gyakorlati intézkedést dolgoztak ki a szakmai képzés színvonalának emelésére. Eddig tizenegy szakmában készültek el a régóta hiányolt egységes gyakorlati tantervek, s további 15 szakmában készülnek részletes oktatási tematikák. Az ifjú szakmunkáNyolc helyen létesítenek kártevő-előrejelző állomást

Mátoyatáj a Jjaui QLöainytxí(lc> cÁJioniáion.

sok tanulmányi előmenetelének; értékelésénél pedig bevezették1 a félévi kötelező műhelyvizsgákat. i

EZEK az intézkedések nagy» mértékben megkönnyítik annak! ellenőrzését, hogy a fiatalold mennyit sajátítottak el a szakmai tudnivalókból, de ilyen módon oktatóik i* vizsgáznak* Tapasztalataink azt bizonyít» ják, hogy a szakmunkás-képzésnek legjobban bevált módja* ha a fiatalokkal tanműhelyekben foglalkoznak a legjobb mesterek. Az állandó felügyelet és a szervezett segítés következtében tudásuk gyarapodása lényegesen gyorsabb, mintha brigádba vagy egy-egy szakmunkás mellé lennének beosztva. A' tanműhely-hálózat bővítése ezért sürgetően indokolt. Sok helyen sajnos, bár szükség volna rá, éppen a megfelelő helyiségek hiánya akadályozza a fejlesztést A KISZÖV vezetősége ezért tűzte napirendre ennek a kérdésnek alapos vizsgálatát > - j

PROBLÉMÁT jelentett eddig, hogy a tanulók gyakorlati képzésével megbízott szakmunkások anyagilag nem érezték az oktató munka fokozott megbecsülését, és helyenként csak az alacsonyabb munkafázisok átadására szorítkoztak, Az irányító szervek most olyan ösztönző bérrendszert dolgoztak ki, mely a szakoktatókat jobb munkára serkenti. A rendszeresen megrendezésre kerüld szakmai versenyek, valamin® országos és megyei kiállítások pedig szintén kedvező hatással lesznek ifjú szakmunkásaink tanulmányi eredményeire.

AZ ELMONDOTTAK alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy évről évre mind több, jól képzett szakmunkás kapcsolódjék be a szövetkezeti üzemek termelésébe.

Húszmilliős program

Az E. M. 5-ös számú Mél?* építő Vállalat eredeti tervébe»’; ez évre 17 millió forint értékű termelőszövetkezeti épület elkészítése szerepelt. Ez a program az első negyedév végén bővült A módosított terv szerint a vállalatnak 20 milliói forint értékben kell gazdasági épületeket létesíteni az új éa: régi termelőszövetkezetekben*) Bács, Szolnok, Csongrád és! Békés megyében.

Nem kerülhetjük el a baromfifarmot sem. Az egyik ólban 4000, a másikban 4700 rántani való csibe várja, hogy helyet adjon az újabb csoportoknak. Ez évben 30 ezer csibét és 15 ezer pecsenyekacsát nevelnek az épületekben.

Közel a baromfifarmhoz 150 férőhelyes süldőszállást építenek Versi czky Károly kommunista munkacsapatvezető irányításával. Pénzt csak az akol kikövezéséhez szükséges téglára adtak ki.

A járási titkár — itt is,

mint látogatásunk egész idején — meghitt, baráti hangnemben szót vált az emberekkel, buzdítja, bátorítja az új élet ösvényein járókat Tavaly alig 50— 60 tagja volt a szövetkezetnek, most több mint hatszázan dolgoznak a 2300 hold szántóval rendelkező közösben. A feladatok megnőttek, de azzal együtt fejlődtek, tudásban, tapasztalatban gazdagodtak az Uj Élet Tsz kommunistái is,

Nagy József

Összenevetnek. Hostyánszki

elv társ azután arról beszél, hogy a paprikát nem nyersáruként, hanem felfűzve, másrészt félkésztermók gyanánt szeretnék értékesíteni, ami újabb százezreket jelent a közösségnek.

Utunk azután a szövetkezet központjába vezet. Itt Petrecz Károly — aki a tanács- elnöki széket nem olyan régen cserélte fel a tsz-elnöki tisztséggel — vázolja gazdaságuk terveit. Figyelmet érdemlő, nagyszerű elképzelésekről ad számot. Az elnök kíséretében megnézzük a központ udvarán részben saját erőből, másrészt a Paprikaipari Vállalat szakembereinek társadalmi munkájával készülő szalagfűrészt. Még a villanymotort is maguk tekercselték. Most az utolsó simításokat végzik a szerkezeten. (Lehetséges, hogy azóta már az építkezésekhez szükséges deszkát, lécet aprítják a fűrésszel az udvaron felhalmozott nyárfarönkökből.)

maios Istvánnal, a kalocsai járási pártbizottság titká- [rával és Ferenc Menyhérttel, a ! Miskei Uj Élet Tsz párttitkárá- jval járjuk a közös gazdaság ; határát.

; Először a paprikapalánták me- : légágyúinál állunk meg. Szemet gyönyörködtető, szívet melengető a látvány. Több mint 200 hold szántó beültetésére nevelik itt igazi nagyüzemi méretekben a palántákat. A melegágyak körül vidám asszonyok, lányok serénykednek.

— Jó palánta nélkül nincsen magas terméseredmény — magyarázza Hostyánszki József agronómus, a fűszerpaprikatermelés kiváló szakembere. — Tervünk 25 mázsás átlagot irányoz elő. Mi ennél többet akarunk elérni. Ha csupán a tervezett mennyiséget termeljük, akkor is másfél millió forint lesz a bevételünk.

— Ahogy én a miskei paprikásokat ismerem — szól közbe Matos elvtárs —, biztosra veszem, amit egyszer elhatároznak. azt meg is valósítják.

Kétszáz holdon termelik a „piros aranyat"

Látogatás a Mishei Új Étet Tsz-ben

tettünk a növényvédelmi szakemberek képzése érdekében. Háromhetes tanfolyamot tartottunk 70 agronómus számára. Egy termelőszövetkezeti tagokból álló csoport részére kéthetes, továbbá egy kéthetes és egy egyhetes tanfolyamot tartottunk termelő- szövetlcezeti agronómusok számára. Ezen túlmenően sok községben többszáz érdeklődő előtt 100 előadást tartottunk, — hangoztatta végezetül a laboratórium vezetője.

eddig elért eredményeket és a jövő célkitűzéseit. Rovartani, kórtani, gyógynövénygyűjteménnyel, grafikonokkal, élőanyag bemutatásával sok-sok dokumentummal akarjuk nívóssá tenni ezt a kiállítást, — hangoztatta Szűcs József

Azután elmondotta, hogy az idén többezer forint értékű meteorológiai műszert kaptak. Most érkezett egy 25 000 forint értékű rovarvizsgáló mikroszkóp, — Ebben az évben sokat

A Tassá Növényvédő Állomás laboratóriuma immár kétéves működésre tekint vissza és ezalatt igien szép eredményeket ért el. Ez évben is hasznos tevékenységet folytat a laboratórium, erről adott a napokban tájékoztatást Szűcs Józsefe a laboratórium vezetője.

— A legfontosabb célunk a termelőszövetkezetek növényvédelmének segítése azzal, hogy helyi előrejelzéseket adunk ki. A gyümölcstermesztés fejlesztése, a megnövekedett hazai szükségletek kielégítése, továbbá az exportlehetőségek szükségessé teszik, hogy a pajzstetű és az ai- mamoly-előrejelzést az eddiginél gondosabban oldjuk meg, ezért az idén nyolc helyen állítunk fel előrejelző állomásokat.', Ebbe bevonunk termeloszövet- \ kezeteket is. A Dávodi Augusz-', tus 20 Termelőszövetkezetben' például Benda János kezeli\ majd az állomást. Ezzel a délei- ; dék pajzstetű és almamoly idő-, ben történő előrejelzése fog, megoldódni, öt termelőszövet-! kezet egész évi növényvédelmi \ patronálását vállaltuk. Húsz Jcö-j zös gazdaságban az ott végzett" helyszíni vizsgálatok alapján aj legfontosabb kártevőkre adunk | előrejelzést és az ellenük Való' védekezés irányításában is köz-', vétlenül részt veszünk.:

Tavaly ősszel a nemzetközi\ jellegű prágai növényvédelmi, kongresszus a magyar növény-; védelemnek több fontos felada-j tot adott. Ebből a mi laborató-í riumunk is kiveszi a részét. A í \ucema két legpusztítóbb kárte-i vőjére, a lucernabödére és a lu-\ cemabvmbógubacslégyre vonat-5 kozóan végzünk biológiai, ökoló-i 7 iái és prognózis-vizsgálatokat í kora tavasztól késő őszig a Tassij Lenin Termelőszövetkezetben, s Ez évben megyei kiállításra ? cészülünk. Bemutatjuk a megye‘ löuénvvádelmének fejlődését, az •