Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-18 / 66. szám

I960. .március 18, péntek. 3. oldal Heg lehet kétszerezni a terméseredményeket az „aranyhomokon" A Qena—'Tisza közi homok- teru>,tek termővé tétele régi ja a vidék szorgalmas pa­rasztságának. Több százezer iiold meszes homokterület hasz­nosításáról van szó. amelynek egy részén már szőlőligeteket, gyümölcskerteket, erdőségeket létesített az emberi szorgalom. iMinlegy 300 ezer katasztrális hold homok van szántóművelés alatt. Közismert, hogy ezen a területen alacsonyak a termés­átlagok, növelésük elsőrendű feladat. Gyökeres változást ezen az áldatlan állapoton csak a mezőgazdasági nagyüzem /képes létrehozni. Azonban ez «em megy egyszerre, ki kell alakítani a homokterületek megjavításának, a helves talaj­erő-gazdálkodásnak és a jó vetési orgonák a módszerét. A Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet ku­tatói nagy fába vágták fejszé­jüket, mert pontosan e gondok megoldásán törik fejüket. Fel­kerestük Bauer Ferencet, az intézet növénytermesztési osz­tályvezetőjét, akinek neve a Kecskeméti H-rozs létrehozá­sával kapcsolatosan vált is­mertté. O részletes tájékozta­tást adott kutatói tevékenysé­gükről. Tizenöt mázna rozs egy holdon — A homokon meg lehet két­szerezni a termésátlagokat he­lyes vetésforgóval, jó talajmű- veléssel, valamint megfelelő zöld- és műtrágyázással — kezdte a neves kutató. — Ezt bizonyítják a nálunk már ha't éve folyó előzetes kísérletek. Rozsból évről évre 15 mázsás termésátlagot értünk el hol­danként, míg a megyei átlag 5—6 mázsa. Ez sem megveten­dő eredmény,» hiszen mintegy 100 ezer katasztrális holdon termesztünk megyénkben rozsot. Az idén 21 homoki vetésfor­gót állítottunk be nagyüzemi művelésre, három-négy szaka­szosat, más-más növényekkel, valamint műtrágya és szerves­trágya adagokkal. Lényegében azt csináljuk, amit Wessik Vil­mos Kossuth-díjas kutató végez már 30 éve a nyirségi savanyú homokokon, csak mi a Duna—- Tisza közi meszes homokon vé­gezzük kísérleteinket. Ennek a homoknak egyébként sajátos­sága, hogy egy-másfél méter Kétezer norma’hold talaj munka a Félegyházi Gépállomás körzetében Március első napjaiban tartot­ták a szokásos tavaszi gépszem­lét a Kiskunfélegyházi Gépállo. máson, és 11-én az üzem körze­téhez tartozó községekbe, terme­lőszövetkezetekbe kivonultak a traktorosok gépeikkel együtt. Szántanak, vetnek, trágyát szál­lítanak, egyszóval teljes az üzem, A megnövekedett munkaigé­nyek kielégítésére a gépállo­más gépparkja bővült. Ma már 76 erőgéppel rendelkeznek a kiskun félegyháziak és várják az univérzál traktorok újabb szál­lítmányát, A termelőszövetke­zeti községgé alakult Alpáron, Tiszaújfalun és Gátéron a tava­lyihoz képest megkétszereződött a kihelyezett erő- és munkagé­pek száma. A gépállomás vezetősége gon­doskodott arról, hogy a trakto­rokra szakképzett traktorosok kerüljenek. Néhányan most ér­keztek vissza a szabadszállási iskoláról. Az eredmény máris megvan, hiszen március eleje óta — kevés híján — kétezer normálhold talajmunkát végez­tek a Félegyházi Gépállomás dolgozói. Szovjet baromfitenyésziök érdekes kísérteié Viktor Boríszov, a baromfitenyésztéssel Találkozó Összszö- Íuí,sógi Tudományos Kutatóintézet mun­katársa elérte, hogy az általa tenyésztett kacsák 140 tojást adjanak évente. (A Szovjetunió központi övezetének éghajlati viszonyai között a kacsáknál ritkaság- számba megy, ha évi 100 tojást ad­nak,) Boviszov a kí­sérletet olyan he­lyiségben végezte, amelyet mesterséges klímaberendezéssel szereltek fel, A kacsak rend­szerint május végén kezdik el és a július végi tollhullatás előtt fejezik be a tojást. Boriszov a kísérleti helyiség­ben olyan klimati­kus viszonyokat te­remtett, amelyek megfelelnek ennek az időszaknak. 800 kacsát »kényszerí­tett«, hogy a tojást januárban kezdjék. A tollhullatási idő­szak megrövidítése érdekében a kacsák számára júliusi — augusztusi »időjá­rást'-1 biztosított. A szakemberek nagy jövőt ígérnek ennek a módszer­nek, amely lehetővé teszi, hogy a ba­romfitenyésztők az egész év folyamán kiskacsákat kapja­nak. vastag, s alatta rendszerint jobb talaj van, vagy vízelzáró réteg. Innen is talán az elneve­zés, hogy »aranyhomok«, mert kiválóan alkalmas jelentős ré­sze szőlő- és gyümölcstermesz­tésre. Jóval több takarmányt lehet termeszteni A későbbiekben így folytatta: Szántóföldi termesztésbe vont homokterületeinken főként a takarmánytermesztést érdemes kultiválni, mert ez elősegíti a több jószág tartását, a szaksze­rűbb állattenyésztést. Ez pedig végsősoron nemcsak jövedelme­zőbbé teszi a homoki nagyüze­meket, hanem lehetővé teszi a nagyobb mérvű szervestrágya- utánpótlást, ami jelenleg is ta­lán a legégetőbb gondja ezek­nek a gazdaságoknak. A meg­javított homoktalajon már le­het szárazságtűrő takarmány- cirok-féléket, silókukoricát ter­meszteni. A talajjavítást mű- és zöld- trágyázással is el tudjuk érni. Mi az utóbbival kapcsolatosan egész újszerű kísérletet végez­tünk. Hozzáteszem, hogy a meg­javított talajokon legalább két­szeresére lehet növelni a ter­mésátlagokat. A kecskeméti módszer — Szöszösbükkönnyel és som- kórőval végeztük a talajjavítást oly módon, hogy ezeknek a nö­vényeknek a föld feletti részét felhasználtuk takarmányozásra és csak a gyökérmaradványai- kat szántottuk alá. Tehát a máshol eddig kialakult mód­szertől elérőén sokkal gazdasá­gosabban oldottuk meg a talaj- javítást. Ezért neveztük el kí­sérletünket kecskeméti mód­szernek, mert ezen a vidéken bevált. — Vetésforgóink tanulmányo­zására tapasztalatcserékre hívjuk a megye állami gazdaságainak, termelőszövetkezeteinek veze­tőit, szakembereit. Azt akarjuk, hogy eddigi kísérleteink ered­ményei közkinccsé válianak. Az első ilyen tapasztalatcserét va­lószínűleg májusban tartjuk — hangoztatta végezetül Bauer Ferenc. K. S. fwwywwvwvwwwwwwvw^ Tizenháromezer pár új lábbelit és huszonhatezer pár jayítást készített a Kiskunfélegyházi Cipész Ktsz az elmúlt esztendőben Jobb áruellátást a szövetkezeti községekben Megyénk nagyobbik fele a szocialista nagyüzemi mezőgaz­dálkodás útját járja. Ez a vál­tozás új feladat elé állítja a falusi kereskedelmet. Erről ta­núskodik a boltok nagy forgal­ma, s a vásárlók fokozódó igé­nye. A Bács-Kiskun megyei Álla­mi Kereskedelmi Felügyelőség nemrég azt vizsgálta, hogy az új körülmények között a föld­művesszövetkezeti bolthálózat miként latja el feladatát. Az igények és a „nagykerek“ Tizennégy termelőszövetkezeti községben 36 üzletbe látogattak el. Egyet kivéve minden üzlet­ben megtalálták azokat az áru­kat, amelyek a nagykereskede­lem raktáraiban fellelhetők. A helyzet azonban nem teljesen kielégítő. A Vas- és Műszaki Nagyke­reskedelmi Vállalat a megren­delt aruknak csak 45 százalé­kát szállítja le. A Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat le- rakatai 70 százalékban elégítik, ki a földművesszövetkezetek igényeit. A Papírértékesítőnél is igen sok a hiánycikk. Többek között nem tudnak elég falvé­dőt, szőnyegpapírt, s különböző csomagolópapírt biztosítani a falu lakóinak. Ezenkívül kevés a seprő, a fekete cipőkrém, a 6—12-es nagyságú meszelő, zo­máncozott fazonáru, angin és ágynemű-vászon. Az áruterítés hibái Az áruellátás javításában nagy szerepe van a jó áruterí- )iww(mw»wmw««w»m««»iww Szeret? ... Nem szeret?... tésnek Is. A bócsad földműves- szövetkezeti vegyesboltban 13 garnitúra női perion fehérne­műt három év óta tárolnak. Ugyanakkor a járás székhelyén, sőt a nagyobb községekben a kelleténél kevesebb volt. A csó- lyospálosi földművesszövetkezet főboltjában 40 méter rózsaszín lengyel kordbársony évek óta a polcon porosodik. A jászszent- lászlói vasboltban jelentős meny- nyiségű szekértengely és kocsí- sínvas található, mely árukat a közeljövőben sem tudják érté­kesíteni. A vizsgálatból megállapítható, hogy a földművesszövetkezeti boltok az új helyzetnek meg­felelően igyekeznek kelendő áruval ellátni a lakosságot. S ha ez nem úgy sikerül, ahogyan szeretnék, abban a nagykeres­kedelmi vállalatoknak is részük van. Szőlő- ős gyümölcs- termelők figyelmébe! Évek óta visszatérő jelenség* hogy a szőlő- és gyümölcs- termelők a tavasszal mészigé- nyukkel csak közvetlenül a per­metezés megindulása előtt je­lentkeznek a TÜZÉl’-telepekcn. Tehát lényegében akkor, mikor a tavaszi nagytakarítások, tata­rozások és az építkezések miatt egyébként is igen meg vannak terhelve a korlátozott raktár- kapacitással rendelkező telepek. Ennek következtében átmeneti kiszolgálási korlátozások, eset­leg sorbanállások keletkezhet­nek. A megyei tanács kereskedel­mi osztálya ezért felhívja a szőlő- és gyümölcstermelők fi­gyelmét, hogy az elkövetke­zendő egy hónapon belül úgy­szólván korlátlan beszerzési lehetőségek vannak a »részre vonatkozóan. A torlódások el­kerülése végett helyes, ha a termelők, de nem kevésbé az építtetők saját maguk, illetve a közösség érdekében már most megkezdik a permetezést, illet­ve az építkezéshez szükséges mész felvásárlását, és ezáltal könnyitenek a TÜZÉF-tclcpck raktározási problémáin és ezzel segítik, hogy a fő Idényben is zavartalan legyen az áruellátás. KAP VILLANYT SUTUSFALU — BEVEZETTÉK A VIZET —> VÁLASZ PÓLYÁK ILONÁNAK — MENNYI MUNKAIDŐT KELL IGAZOLNI A NYUGDÍJHOZ? Egymás után tartják a kis­ipari termelőszövetkezetek év­záró közgyűléseiket, és ezek _ a közgyűlések sorra bizonyítják be a szövetkezés erejét, létjo­gosultságát, és azt, hogy a szö­vetkezetekbe tömöi-ült kisiparos­ság nem sírja vissza egyéni mű­helyét, mert megtalálta számí­tását. Szombaton délután a Kiskun­félegyházi Cipész Ktsz tartotta 12. évzáró közgyűlését. Dénes József elnöki beszámolójában előbb a szövetkezeti mozgalom országos jelentőségével foglalko­zott, majd rátért saját szövet­kezetük fontosabb számadatai­nak ismertetésére. A Cipész Ktsz-nek jelenleg 00 tagja van. Az elmúlt évben megjavítottak 26 160 pár láb- tmiie. 7S4U00 forint éxtékhen Oj lábbelit közel 13 000 párat gyártottak 2 330 000 forint ér­tékben. Évi termelésük 3 330 000 forint volt. A termelő tagok évi átlag- keresete az előző évi 14 836 fo­rintról 16 030 forintra emelke­dett, ez megfelel 1338 forint át­lagos havi keresetnek. Az évi tiszta nyereségük 254 ezer forint, ebből a felosztható tiszta nyereség 87 000 forint, 9000 forinttal több, mint az előző évben. De gondoltak a jö­vőre is, mert tartalékalapra 40 ezer, lakóházépítési alapra 48 ezer, hosszúlejáratú kölesön- alapra 21975, különleges ala­pokra 22 000 forintot tartalé­koltak, hogy biztosítsák szövet­kezetük további fejlesztését, a tagság és. a lakosság életszín­vonalának emelkedését T, M Juhász Ferenc. Kecskemét, sutusfalui olvasónk levelében azt panaszolta, hogy a város külterületén — Sutusfaluban — még mindig nincs villany- világítás. Az ott élő emberek nevében arra kérte szerkesz­tőségünket, járjunk közbe a villany bevezetésének érdeké­ben. Felkerestük Krakker Emilt, a városi tanács Ipari és mű­szaki osztályának vezetőjét, akitől a következőket tudtuk meg. A megyei tanács tervosztá­lya az 1960. évre biztosított kis­feszültségű villanyhálózat bőví­tési keretből 500 folyómétert Sutusíalu részére előirány­zott. Az építésre vonatkozó megrendelést ez év február 12-én a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat kecs­keméti üzemvezetőségének már megküldték. Előre láthatólag ebben az évben tehát 500 fo- j lyóméterrel bővül Butusfalu ! villanyhálózata. ! * : »Lakásom bejárata a városi sportpálya felől van, amelyen október óta építkeznek. Csalá­dom ennek következtében víz és WC nélkül maradt. KÖzvet- * len az előszobaajtó előtt van 1 a vízvezetékcső lerakva, csupán egy méteres darab kellene, hogy vtzet vehessünk. Sokszor jár­tam az Ingatlankezelő Vállalat­nál, de ott csak hitegettek. Ké­rem a szerkesztőséget, intéz­kedjenek ügyemben.« írja Lő- rinczi Lászlóné kecskeméti ol­vasónk. Panaszosunk ügyében eljártunk a Kecskeméti Ingat­lankezelő Vállalatnál, ahol Gá­bor Gergely igazgató intézke­dett a panasz megszüntetése érdekében. Örömmel vesszük tudomásul, hogy a munkálato­kat az IKV elvégezte. A mun­kát azért nem tudták hama­rabb befejezni, mert az időjárás akadályozta azt. * Pólyák Ilona nyárlőrinci ta­nácstag levelében azt kifogá­solja, hogy nem lehet mintás, színes és egyszerű cementlapo­kat Kecskeméten vásárolni. Azt szeretné, ha a KISZÖV vezetősége úgy irányítaná a szövetkezeteket, hogy Kecske­mét környékén is gyártsanak szép kivitelű cementlapokat az új építkezésekhez. A fenti ügy­ben felkerestük a Kisipari Szö­vetkezetek Bács megyei Szö­vetségét, ahol megtudtuk, hogy a kisipari szövetkezetek közül a Kiskunhalasi Fa- és Építő­ipari Ktsz gyárt cementlapot színes kivitelben is, A szövet­kezet közvetlenül is kiszolgálja megrendelőit és azokat a TÜ- ZÉP-telepeket, akik megrende­lik a szövetkezettől a cement­lapokat. A fényes kivitelű nem cementlap, hanem égetett fa­jansz, amelyet megyei szövet­kezeteink nem gyártanak. Amennyiben Pólyák Ilona olvasónknak cementlapra lenne szüksége, kérjük, keresse fel levélben a Kiskunhalasi Fa- és Építőipari Ktsz-t, melynek cí­me: Kiskunhalas, Szilád.y Áron utca 11. * J. J, bácsbokodi olvasónk nyugdíja ügyében kér felvilá­gosítást szerkesztőségünktől. Aa alábbiakban közöljük válaszun­kat. Az öregségi teljes nyugdíjra az a 60 évet betöltött férfi jo­gosult, aki 15 évi, résznyugdíjra pedig az, aki legalább 10 évi szolgálati idővel rendelkezik. Amennyiben öt évet meghaladó megszakítás keletkezett a mun­kaviszonyban, a megelőző szol­gálati időt nyugdíj-alapjául be­számítani nem lehet A katonai szolgálat és hadifogság akkor számítható be, ha előtte leg­alább hat évi munkaviszonyt tud igazolni,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents