Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-16 / 64. szám

4. oldal 1960. ntárcius 16, szerda Szakmájuk mesterei lesznek... Az apró tanyákkal telepety- 'tyegtetett ágasegyházi határ egyik részén emeletes épület magaslik. Valaha a Platter- telep sommásai laktak benne, — ma külsejében és belsejé­ben megszépülve az iskola ne­vet viseli. 58 olyan fiatal — 35 lány és 23 fiú — tanul itt az ország minden részéből, akiket mezőgazdasági szakmunkás- tanulóként szerződtettek az ál­lami gazdaságok, s akik a ker­tészkedés, gyümölcsteremsztés sokágú tudományát sajátítják el. Az iskola hároméves, s évenként egyszer háromhóna­pos elméleti oktatásra gyűlnek össze a tanulók Ágas­egyházán, az év többi hónapjá­ban pedig ki-ki saját gazdasá­gában idősebb szakmunkás mellett gyakorlati munkát vé­gez. Három év után maguk is szakmunkások lesznek. 10—20 százalékkal magasabb bért kapnak majd, mint a nem szak­képzett dolgozók, s munkacsa­Előadás a balesetelhárításról Zsúfolásig megtelt a tisza- ikécskei művelődési otthon. A Bács-Kiskun megyei Rendőrfő­kapitányság Közlekedésrendé­szeti Osztálya részéről Kovács József rendőrőrmester elvtárs tartott előadást a közlekedés szabályairól. A jelenlevők jo­gosítványait pecséttel látták el, amely igazolásul szolgál az elő­adás meghallgatásáról. Filmvetítés következett ez­után, amely a hallgatóságot tá­jékoztatta a helyes és a szabá­lyos közlekedésről, továbbá a szabálytalanul közlekedő gép­járművek által okozott balese­tekről. (H. J.) Italboltból — kisvendéglő (Községi tudósítónktól.) Az orgoványi földművesszö­vetkezet az elmúlt napokban tartotta meg évi köz-, illetve küldöttgyűlését. Földes Lajos igazgatósági elnök beszámoló­jában foglalkozott az elmúlt évi tervteljesítéssel. Elmon­dotta, hogy a földművesszövet­kezet 1959-ben árukereskedel- nu tervét 104 százalékra teljé­éi tette. A küldöttközgyűlésen a kül­döttek 97 százaléka megjelent. Határozat született, hogy Or- goványon kisvendéglővé alakít­ják át ebben az évben a je­lenlegi italboltot. A jelenlevők elítélték a tízes számú bolt ve­zetőjét, Farkas Pált, mert pénztárosával együtt hozzá­nyúltak a nép vagyonához, s ezzel 57 ezer forintos kárt okoztak az üzletben. Világszépe pat-, sőt brigádvezető is válhat belőlük. Az első tanfolyam február 15-én indult és május 15-ig tart. Addig az iskola vén falai kemény, szorgalmas munka szem- és fültanúi lesznek. A gyermekek növényélettant, ker­tészeti -alapismereteket, növény- védelmet, fizikát, számtant, magyart, történelmet, földraj­zot tanulnak, s heti 5 órában pedig gyakorlati oktatást. Az előadók az Izsáki Állami Gaz­daság szakvezetői. Mátyus Gá­bor üzemegységvezető, a nö­vénytan előadója gyüngybetűs dolgozatokat mutat, rajtuk pi­ros ceruzával a zömmel 4-es és 5-ös osztályzat. Antal Éváé van legfelül. A kislány valósá­gos írásos szakelőadást kerekített a sejtek és szövetek szerepéről. Az emeleten éppen földrajz­óra van; Balláné, a gazdaság igazgatójának pedagógus fele­sége tartja. Makra Klári a kü­lönféle forrásokról, Erdélyi Béla a folyóvíz munkájáról fe­lel hangosan, értelmesen. Nagy a versengés. A kisebbségben levő fiúk azért igyekeznek, ne­hogy a lányok elhagyják őket, — a lányok pedig azértis meg akarják mutatni, hogy ők az okosabbak. Megyénk állami gazdaságaiból 40 gyerek — te­hát a többség — tanul itt. Bár a kemény tanulás mel­lett napi pár óra szabadidejük marad, az sem telik haszonta­lanul. Hetenként kétszer moziba viszi őket a gazdaság, ott van a könyvtár, a rádió es persze a sport, s hamarosan televízió is lesz. A fiatalok iskolájával párhu­zamosan oktatás folyik a gaz­daságban dolgozó idősebb mun­kások számára is. ök — mivel szakmai gyakorlatuk már van — két év alatt végzik el a kö­telező anyagot, vizsgát tesznek, s szintén szakmunkássá lépnek elő. Ez az oktatási forma 130 hallgatóval mind az öt üzem­egységben folyik. Aki ezeket a könyv fölé hajló idős és fiatal fejeket nézi, — örömmel állapíthatja meg: gaz­dag, csodálatos kenyér a tudás: minél többen vesznek el be­lőle, annál nagyobb és értéke­sebb lesz. Hárem váróterem táriadaüui munkáitól Kecskemét lakosai tavaly eredményesen kivették ré­szüket a társadalmi munká­ból. A megmozdulás mére­teire jellemző, hogy 1959- ben a tervezett 100 000 fo­rintot decemberig 1 200 000 forintra teljesítették a vál­lalók. Százalékban kifejez­ve ez tizenkétszerese az elő­írtnak. Ennek eredménye­ként a tanyavilág új utak­kal gazdagodott. A Lakatos- ipari Vállalat dolgozói 57 ostornyeles lámpatartót ké­szítettek el társadalmi mun­kával, hogy csak kettőt em­lítsünk a sok közül. Nagymarosi Kálmán elv­társ, a Kecskeméti Városi Tanács vb-elnöke. már az 1960. évi tervekről tájékoz­tatta lapunkat. Megemlítet­te, hogy a városi sDortpálya csinosításán az egyik feb­ruári napon 5000 forint ér­tékű munkát végzett 25 szakember, s úgy tervezik, hogy 10—12 ezer nézőt be­fogadó stadionná bővítik azt. Mihelyt beköszönt a nyár és végetér a tanítás, a Széktó környékén munka­tábor létesül, ahol egy hó­nap alatt 400 fiatal töltheti szabad idejét különféle munkával. Részt vesznek a strandiürdő körüli terep rendbehozásában és lejtőt építenek a téli szánkózok- nak. Társadalmi munkával ké­szül el az a fémből és üveg­ből álló három váróterem is, amelyeket a kecskeméti autóbuszvárók előtt helyez­nek el. Nem feledkezik meg a vá­rosi tanács a múlt évben szorgalmas munkát végző társadalmi munkásokról sem. Április 4-én, hazánk felsza­badulásának únneoén 150 kiváló társadalmi munkást jelvénnyel tüntetnek ki. A jelvényekkel együtt elisme­rő oklevelet is osztanak szét. (ka) Nyaksál vagy úftörőnyakkipndo? 9//IÍ &l)(L£ Sándor gtjűitetnémjts küliL'ddiít ntjllik tnáreiiu 26-du rpéei£.tt A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Baranya megyei csoportja- gyűjteményes kiállí­tás megtartására kérte fel ifjú Eber Sándor bajai festőművészt. A gyűjteményes kiállítást már­cius 26-án ünnepi külsőségek között nyitják meg Pécsett a TIT helyiségében. Mint isme­retes, 1947-ben rendezett Pé­csett kiállítást idős Éber Sán­dor, Éber Anna és ifjú Eber Sándor. A kiállításnak annak­idején igen nagy sikere volt. A pécskornyékiek igen nagy szeretettel fogadták a Duna es környéke, valamint az Alföld tájairól készült festményeket, pasztellcket. Ifjú Éber Sándor az elmúlt két esztendő alkotásaiból válo­gatta össze a kiállítandó képe­ket, amelyek ezekben a na­pokban kerülnek zsűri elé. Szép fényképfelvétel jelent meg a Kecskeméti Műsor- kalauz második számának borítólapján. A fénykép egy faragó fiút ábrázol, amint a kecskeméti Úttörőházban vi­rágtartót készít. Nagyon örülünk, hogy e szép és tartalmas kiadvány borítólapjára egy úttörő fény­képe került, sajnos azonban ez az öröm közelről sem vi­gasztaló. Értékét csökkenti a gyerek nyakába sebtében odadobott, valószínűleg úttö­rőnyakkendőt helyettesítő »va­lami«. Ezen pedig érdemes több okból is elgondolkodni. Többi között a Kecskeméti Műsorkalauz második számá­nak borítólapján látható fény­kép arról tanúskodik, hogy még sok úttörő nem tudja nyakkendőjét szabályosan megkötni. Ez arra utal — nem is tanítják őket erre a vezetők. Kitűnik az is, hogy úttörőinket nem nevelik meg­felelően a vörösnyakkendő vi­selésére, illetve annak meg­becsülésére, amit a szóban- forgó képen látható fiú nya­kára tekert »nyakkendő« is bizonyít. Már pedig arra nin­csen . semmi szükség, hogy valaki a fénykép kedvéért egy kölcsönkért nyakkendővel a nyakában játsszon »úttíSrősdit«. Lehet, hogy e fiú esődében nincs igazam, ez azonban egy­általán nem változtat a té­nyen. Figyelmeztet a kép arra is,* hogy a fényképezőknek is na­gyobb figyelmet kellene for­dítaniuk a fényképezett kül­sejére, s illenék tudniuk, hogy az úttöfőnyakkendőt nem le­het úgy viselni, mintha valami ruhával kötnénk be meghűlt torkunkat. Ez nem engedhető meg különösen akkor, ha a fényképész ráadásul még ma­ga is úttörő-vezető. No, de ne filozofálgassunk. Sokan mondhatják, hogy mi­nek kell egy fényképről eny— nyit beszélni. Mi úttörő-veze­tők, azt mondjuk: a mi figyel­münknek erre is ki kell tér-' jednie, mert a nevezett fény­kép valóban jól sikerült és az írás szerint díjazott is, de kö­zelről sem példamutató. Már pedig ha egyenruhába öltö­zött úttörőt fényképezünk, ak­kor ügyeljünk a »szakszerű­ségre« is. Gyóni Lajos megyei úttörő-titkár Mit olvasnak Szeremlén? — Naptár nincs? Akkor mit vegyünk? — kérdi az el­adótól a nagybajuszú öregem­ber. — Könyvet, papa! — felel rá a tizenegynéhány esztendős le­gényke. Múlt és jelen, a ka­lendárium felett vakoskodó és a könyvolvasó világ találkozott össze a szeremlei földműves­szövetkezeti cukrászdában, ahol egyúttal bizományos-könyváru- síiás is folyik. Amint megtudom, esztendeje árusítanak a faluban könyvet. Méghozzá olyan sikerrel, ami a járás községei közül Szeremlét az elsők közé emeli. Eddig tíz­ezer forint értékű könyv kelt el. — Mit vásárolnak a legszívesebben? — Nehéz lenne meghatározni. A legtöbbet ta­lán mégis szakácskönyvből ad­tam el, azután mezőgazdasági szakkönyvek közül, de minden ismeretterjesztő müvet keres­nek. — Hirschler doktor A nők védelmében című könyvéből több mint százhúszat vittek el. Igen nagy mennyiség ez egy kis faluban. — Ahogy beszél­getünk, fejkendős asszony lép be. Az üvegezett cukorkásáli- vány felé indul, de meglátja a könyveket a másik asztalon. Kihajtható, színes képesköny­vet vesz a kezébe. — Mennyibe kerül ez? — kérdi. — Huszonnégy forint. — Most éppen nincs nálam annyi pénz, de tegyék félre, feltétlenül viszek egyet a kis­fiamnak. Érdeklődöm, tükrözi-e a könyvek forgalma a falu új életét? — Munkaegység-könyvet vá­sárolnak-e? — A napokban adtam el a tizenötödiket. Még egy van, azt is úgy tehették felre. Mindenki tudni akarja már előre, hogyan találja meg számítását a ter­melőszövetkezetben. — A község melyik termelő- szövetkezete érdeklődik legin­kább a mezőgazdasági könyvek iránt? — A Zöldmező. Annál is in­kább, mert komoly méretű ker­tészeti gázdálkodast folytat. A napokban vette meg Aranyos Ja- nos, a kertészeti brigádnak a vezetője a Kertészeti szakköny­vet, Felső Illés, a Zöldmező Tsz elnökhelyettese szőlészeti és bo­rászati szakkönyvet vásárolt. Jó lenne, ha még több mezőgazda­sági szakkönyvet küldene Szó­rendére a járási faluellátó könyvtár. — Valóban jó lenne, mi is azt mondjuk, mert a falvak­ban olvasnak. Még nem any- nyxra szépirodalmat, inkább könnyebb ismeretterjesztő mü­veket. De olvasnak. Sokat és sokmindénről. Már nemcsak kalandáríumot. F. Halak tartósítása — kábítással . Az idei világszépségkirálynő a japán Akiko Kojima lett. Jelenleg Párizsban tartózkodik, képünk éppen a fodrásznál mutatja. Bokáig érő sár, autó birkózik vele Réztelek közelében. Messziről lámpával integet valaki, egy férfi várja már az autót, és irányítja a gazdakör felé. Ott 7—8 gyerek hancúro- zik, de máris futnak széjjel, s viszik a hírt: »Megjött a mozi, gyülekezhet a közön­ség!« S gyűlik is, ha­marosan megtelik a terem. A mozigépész, Papp Lajos honvédőrmes­ter beállítja a kes- kenyfilmes vetítőgé­pet, segítőtársa, Szilcl Lajos szakasz vezető pedig az agregátort helyezi odakint üzem­be, Közben beszél­getnek az emberekkel. AZ IQAZI ÖRÖM Szokatlan eljárással tartósít­ják a szállításra kerülő halakat ci kínai halászok zlz élő hal szá- jába 50—60 fokos alkohollal át­itatott vattát tesznek, majd ned­ves kendőbe csavarják az álla­tot. A rendeltetési helyen a ha­lat azonnal megszabadítják a ká­bító hatású vattacsomótól és vízbe teszik. Az alkohollal elká­bított hal szervezete csak a mi­nimális életfunkciókat végzi, akár csak az operációhoz elő­készített beteg szervezete. Ennek következtében a hal sokáig meg­őrzi frisseségét. — Miért nincs még maguknál villany? — Majd ha tsz lesz, biztosan bevezetik. Odabent eközben két lepedő kerül a falra, a párttitkár fu­tott érte. Mi tagadás, akad az idősebbek közt olyan, aki szem­be fordul a vetítő- masinával. Onnét vár­ja, hogy történjen valami. A fiatalabbak nevetve mondják ne­ki, hogy a vásznat nézze, ott jön majd a kép. S peregni kezd a film. Oktató filme­ket játszanak, látják a nézők a mezőgaz­dasági kiállítást, aztán az egészségügyről, s más hasznos dolgok­ról látnak, hallanak... S á végén nehezen szedelőzködnek. — Máskor is okvet­len jöjjenek el — ez­zel búcsúznak a »mo­zisoktól«. Február 8-a óta jár­ják így minden hé­ten a kalocsai járási pártbizottság vetítő­gépével a szállásokat. A két műszaki állan­dó, ezen kívül egy- politikai munkatárs is megy velük, hogy választ adhasson a kérdésekre. Amolyan »regős« munka ez, mondják nevetve. Most pedig már he­tenként kétszer, utaz­nak ki, annyi helyen várják őket. hogy csak győzzék... Fizet­ségük : — Látni, hogy a közönségnek tetszik a film, ez az igazi öröm — mondja a mozigé­pész, aki azon töri a fejét, hogyan szerez­hetne minél több szó­rakoztató játékfilmet is az ő kedves nézői­nek. És munkájuk, a kedvvel vállalt társa­dalmi munka nyo­mán oszlik a homály és terjed a fény a messzi kis települése­ken. Talán még a villany is hamarább jut ki errefelé, ha a szellem lámpácskái jelzik az utat előtte... F, Tóth Pál Tizenötéves menyasszony Ersekcsanádon Az elmúlt héten két lako­dalom volt Érsckcsanádon és mindkét menyasszony csupán gyámhatósági engedéllyel me­hetett férjhez. Az egyik éppen csak hogy betöltötte a 15. évét, a másik akinek nevét tapintat­ból szinten elhallgatjuk 17 eves yoltj

Next

/
Thumbnails
Contents