Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-16 / 64. szám
4. oldal 1960. ntárcius 16, szerda Szakmájuk mesterei lesznek... Az apró tanyákkal telepety- 'tyegtetett ágasegyházi határ egyik részén emeletes épület magaslik. Valaha a Platter- telep sommásai laktak benne, — ma külsejében és belsejében megszépülve az iskola nevet viseli. 58 olyan fiatal — 35 lány és 23 fiú — tanul itt az ország minden részéből, akiket mezőgazdasági szakmunkás- tanulóként szerződtettek az állami gazdaságok, s akik a kertészkedés, gyümölcsteremsztés sokágú tudományát sajátítják el. Az iskola hároméves, s évenként egyszer háromhónapos elméleti oktatásra gyűlnek össze a tanulók Ágasegyházán, az év többi hónapjában pedig ki-ki saját gazdaságában idősebb szakmunkás mellett gyakorlati munkát végez. Három év után maguk is szakmunkások lesznek. 10—20 százalékkal magasabb bért kapnak majd, mint a nem szakképzett dolgozók, s munkacsaElőadás a balesetelhárításról Zsúfolásig megtelt a tisza- ikécskei művelődési otthon. A Bács-Kiskun megyei Rendőrfőkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya részéről Kovács József rendőrőrmester elvtárs tartott előadást a közlekedés szabályairól. A jelenlevők jogosítványait pecséttel látták el, amely igazolásul szolgál az előadás meghallgatásáról. Filmvetítés következett ezután, amely a hallgatóságot tájékoztatta a helyes és a szabályos közlekedésről, továbbá a szabálytalanul közlekedő gépjárművek által okozott balesetekről. (H. J.) Italboltból — kisvendéglő (Községi tudósítónktól.) Az orgoványi földművesszövetkezet az elmúlt napokban tartotta meg évi köz-, illetve küldöttgyűlését. Földes Lajos igazgatósági elnök beszámolójában foglalkozott az elmúlt évi tervteljesítéssel. Elmondotta, hogy a földművesszövetkezet 1959-ben árukereskedel- nu tervét 104 százalékra teljééi tette. A küldöttközgyűlésen a küldöttek 97 százaléka megjelent. Határozat született, hogy Or- goványon kisvendéglővé alakítják át ebben az évben a jelenlegi italboltot. A jelenlevők elítélték a tízes számú bolt vezetőjét, Farkas Pált, mert pénztárosával együtt hozzányúltak a nép vagyonához, s ezzel 57 ezer forintos kárt okoztak az üzletben. Világszépe pat-, sőt brigádvezető is válhat belőlük. Az első tanfolyam február 15-én indult és május 15-ig tart. Addig az iskola vén falai kemény, szorgalmas munka szem- és fültanúi lesznek. A gyermekek növényélettant, kertészeti -alapismereteket, növény- védelmet, fizikát, számtant, magyart, történelmet, földrajzot tanulnak, s heti 5 órában pedig gyakorlati oktatást. Az előadók az Izsáki Állami Gazdaság szakvezetői. Mátyus Gábor üzemegységvezető, a növénytan előadója gyüngybetűs dolgozatokat mutat, rajtuk piros ceruzával a zömmel 4-es és 5-ös osztályzat. Antal Éváé van legfelül. A kislány valóságos írásos szakelőadást kerekített a sejtek és szövetek szerepéről. Az emeleten éppen földrajzóra van; Balláné, a gazdaság igazgatójának pedagógus felesége tartja. Makra Klári a különféle forrásokról, Erdélyi Béla a folyóvíz munkájáról felel hangosan, értelmesen. Nagy a versengés. A kisebbségben levő fiúk azért igyekeznek, nehogy a lányok elhagyják őket, — a lányok pedig azértis meg akarják mutatni, hogy ők az okosabbak. Megyénk állami gazdaságaiból 40 gyerek — tehát a többség — tanul itt. Bár a kemény tanulás mellett napi pár óra szabadidejük marad, az sem telik haszontalanul. Hetenként kétszer moziba viszi őket a gazdaság, ott van a könyvtár, a rádió es persze a sport, s hamarosan televízió is lesz. A fiatalok iskolájával párhuzamosan oktatás folyik a gazdaságban dolgozó idősebb munkások számára is. ök — mivel szakmai gyakorlatuk már van — két év alatt végzik el a kötelező anyagot, vizsgát tesznek, s szintén szakmunkássá lépnek elő. Ez az oktatási forma 130 hallgatóval mind az öt üzemegységben folyik. Aki ezeket a könyv fölé hajló idős és fiatal fejeket nézi, — örömmel állapíthatja meg: gazdag, csodálatos kenyér a tudás: minél többen vesznek el belőle, annál nagyobb és értékesebb lesz. Hárem váróterem táriadaüui munkáitól Kecskemét lakosai tavaly eredményesen kivették részüket a társadalmi munkából. A megmozdulás méreteire jellemző, hogy 1959- ben a tervezett 100 000 forintot decemberig 1 200 000 forintra teljesítették a vállalók. Százalékban kifejezve ez tizenkétszerese az előírtnak. Ennek eredményeként a tanyavilág új utakkal gazdagodott. A Lakatos- ipari Vállalat dolgozói 57 ostornyeles lámpatartót készítettek el társadalmi munkával, hogy csak kettőt említsünk a sok közül. Nagymarosi Kálmán elvtárs, a Kecskeméti Városi Tanács vb-elnöke. már az 1960. évi tervekről tájékoztatta lapunkat. Megemlítette, hogy a városi sDortpálya csinosításán az egyik februári napon 5000 forint értékű munkát végzett 25 szakember, s úgy tervezik, hogy 10—12 ezer nézőt befogadó stadionná bővítik azt. Mihelyt beköszönt a nyár és végetér a tanítás, a Széktó környékén munkatábor létesül, ahol egy hónap alatt 400 fiatal töltheti szabad idejét különféle munkával. Részt vesznek a strandiürdő körüli terep rendbehozásában és lejtőt építenek a téli szánkózok- nak. Társadalmi munkával készül el az a fémből és üvegből álló három váróterem is, amelyeket a kecskeméti autóbuszvárók előtt helyeznek el. Nem feledkezik meg a városi tanács a múlt évben szorgalmas munkát végző társadalmi munkásokról sem. Április 4-én, hazánk felszabadulásának únneoén 150 kiváló társadalmi munkást jelvénnyel tüntetnek ki. A jelvényekkel együtt elismerő oklevelet is osztanak szét. (ka) Nyaksál vagy úftörőnyakkipndo? 9//IÍ &l)(L£ Sándor gtjűitetnémjts küliL'ddiít ntjllik tnáreiiu 26-du rpéei£.tt A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Baranya megyei csoportja- gyűjteményes kiállítás megtartására kérte fel ifjú Eber Sándor bajai festőművészt. A gyűjteményes kiállítást március 26-án ünnepi külsőségek között nyitják meg Pécsett a TIT helyiségében. Mint ismeretes, 1947-ben rendezett Pécsett kiállítást idős Éber Sándor, Éber Anna és ifjú Eber Sándor. A kiállításnak annakidején igen nagy sikere volt. A pécskornyékiek igen nagy szeretettel fogadták a Duna es környéke, valamint az Alföld tájairól készült festményeket, pasztellcket. Ifjú Éber Sándor az elmúlt két esztendő alkotásaiból válogatta össze a kiállítandó képeket, amelyek ezekben a napokban kerülnek zsűri elé. Szép fényképfelvétel jelent meg a Kecskeméti Műsor- kalauz második számának borítólapján. A fénykép egy faragó fiút ábrázol, amint a kecskeméti Úttörőházban virágtartót készít. Nagyon örülünk, hogy e szép és tartalmas kiadvány borítólapjára egy úttörő fényképe került, sajnos azonban ez az öröm közelről sem vigasztaló. Értékét csökkenti a gyerek nyakába sebtében odadobott, valószínűleg úttörőnyakkendőt helyettesítő »valami«. Ezen pedig érdemes több okból is elgondolkodni. Többi között a Kecskeméti Műsorkalauz második számának borítólapján látható fénykép arról tanúskodik, hogy még sok úttörő nem tudja nyakkendőjét szabályosan megkötni. Ez arra utal — nem is tanítják őket erre a vezetők. Kitűnik az is, hogy úttörőinket nem nevelik megfelelően a vörösnyakkendő viselésére, illetve annak megbecsülésére, amit a szóban- forgó képen látható fiú nyakára tekert »nyakkendő« is bizonyít. Már pedig arra nincsen . semmi szükség, hogy valaki a fénykép kedvéért egy kölcsönkért nyakkendővel a nyakában játsszon »úttíSrősdit«. Lehet, hogy e fiú esődében nincs igazam, ez azonban egyáltalán nem változtat a tényen. Figyelmeztet a kép arra is,* hogy a fényképezőknek is nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk a fényképezett külsejére, s illenék tudniuk, hogy az úttöfőnyakkendőt nem lehet úgy viselni, mintha valami ruhával kötnénk be meghűlt torkunkat. Ez nem engedhető meg különösen akkor, ha a fényképész ráadásul még maga is úttörő-vezető. No, de ne filozofálgassunk. Sokan mondhatják, hogy minek kell egy fényképről eny— nyit beszélni. Mi úttörő-vezetők, azt mondjuk: a mi figyelmünknek erre is ki kell tér-' jednie, mert a nevezett fénykép valóban jól sikerült és az írás szerint díjazott is, de közelről sem példamutató. Már pedig ha egyenruhába öltözött úttörőt fényképezünk, akkor ügyeljünk a »szakszerűségre« is. Gyóni Lajos megyei úttörő-titkár Mit olvasnak Szeremlén? — Naptár nincs? Akkor mit vegyünk? — kérdi az eladótól a nagybajuszú öregember. — Könyvet, papa! — felel rá a tizenegynéhány esztendős legényke. Múlt és jelen, a kalendárium felett vakoskodó és a könyvolvasó világ találkozott össze a szeremlei földművesszövetkezeti cukrászdában, ahol egyúttal bizományos-könyváru- síiás is folyik. Amint megtudom, esztendeje árusítanak a faluban könyvet. Méghozzá olyan sikerrel, ami a járás községei közül Szeremlét az elsők közé emeli. Eddig tízezer forint értékű könyv kelt el. — Mit vásárolnak a legszívesebben? — Nehéz lenne meghatározni. A legtöbbet talán mégis szakácskönyvből adtam el, azután mezőgazdasági szakkönyvek közül, de minden ismeretterjesztő müvet keresnek. — Hirschler doktor A nők védelmében című könyvéből több mint százhúszat vittek el. Igen nagy mennyiség ez egy kis faluban. — Ahogy beszélgetünk, fejkendős asszony lép be. Az üvegezett cukorkásáli- vány felé indul, de meglátja a könyveket a másik asztalon. Kihajtható, színes képeskönyvet vesz a kezébe. — Mennyibe kerül ez? — kérdi. — Huszonnégy forint. — Most éppen nincs nálam annyi pénz, de tegyék félre, feltétlenül viszek egyet a kisfiamnak. Érdeklődöm, tükrözi-e a könyvek forgalma a falu új életét? — Munkaegység-könyvet vásárolnak-e? — A napokban adtam el a tizenötödiket. Még egy van, azt is úgy tehették felre. Mindenki tudni akarja már előre, hogyan találja meg számítását a termelőszövetkezetben. — A község melyik termelő- szövetkezete érdeklődik leginkább a mezőgazdasági könyvek iránt? — A Zöldmező. Annál is inkább, mert komoly méretű kertészeti gázdálkodast folytat. A napokban vette meg Aranyos Ja- nos, a kertészeti brigádnak a vezetője a Kertészeti szakkönyvet, Felső Illés, a Zöldmező Tsz elnökhelyettese szőlészeti és borászati szakkönyvet vásárolt. Jó lenne, ha még több mezőgazdasági szakkönyvet küldene Szórendére a járási faluellátó könyvtár. — Valóban jó lenne, mi is azt mondjuk, mert a falvakban olvasnak. Még nem any- nyxra szépirodalmat, inkább könnyebb ismeretterjesztő müveket. De olvasnak. Sokat és sokmindénről. Már nemcsak kalandáríumot. F. Halak tartósítása — kábítással . Az idei világszépségkirálynő a japán Akiko Kojima lett. Jelenleg Párizsban tartózkodik, képünk éppen a fodrásznál mutatja. Bokáig érő sár, autó birkózik vele Réztelek közelében. Messziről lámpával integet valaki, egy férfi várja már az autót, és irányítja a gazdakör felé. Ott 7—8 gyerek hancúro- zik, de máris futnak széjjel, s viszik a hírt: »Megjött a mozi, gyülekezhet a közönség!« S gyűlik is, hamarosan megtelik a terem. A mozigépész, Papp Lajos honvédőrmester beállítja a kes- kenyfilmes vetítőgépet, segítőtársa, Szilcl Lajos szakasz vezető pedig az agregátort helyezi odakint üzembe, Közben beszélgetnek az emberekkel. AZ IQAZI ÖRÖM Szokatlan eljárással tartósítják a szállításra kerülő halakat ci kínai halászok zlz élő hal szá- jába 50—60 fokos alkohollal átitatott vattát tesznek, majd nedves kendőbe csavarják az állatot. A rendeltetési helyen a halat azonnal megszabadítják a kábító hatású vattacsomótól és vízbe teszik. Az alkohollal elkábított hal szervezete csak a minimális életfunkciókat végzi, akár csak az operációhoz előkészített beteg szervezete. Ennek következtében a hal sokáig megőrzi frisseségét. — Miért nincs még maguknál villany? — Majd ha tsz lesz, biztosan bevezetik. Odabent eközben két lepedő kerül a falra, a párttitkár futott érte. Mi tagadás, akad az idősebbek közt olyan, aki szembe fordul a vetítő- masinával. Onnét várja, hogy történjen valami. A fiatalabbak nevetve mondják neki, hogy a vásznat nézze, ott jön majd a kép. S peregni kezd a film. Oktató filmeket játszanak, látják a nézők a mezőgazdasági kiállítást, aztán az egészségügyről, s más hasznos dolgokról látnak, hallanak... S á végén nehezen szedelőzködnek. — Máskor is okvetlen jöjjenek el — ezzel búcsúznak a »mozisoktól«. Február 8-a óta járják így minden héten a kalocsai járási pártbizottság vetítőgépével a szállásokat. A két műszaki állandó, ezen kívül egy- politikai munkatárs is megy velük, hogy választ adhasson a kérdésekre. Amolyan »regős« munka ez, mondják nevetve. Most pedig már hetenként kétszer, utaznak ki, annyi helyen várják őket. hogy csak győzzék... Fizetségük : — Látni, hogy a közönségnek tetszik a film, ez az igazi öröm — mondja a mozigépész, aki azon töri a fejét, hogyan szerezhetne minél több szórakoztató játékfilmet is az ő kedves nézőinek. És munkájuk, a kedvvel vállalt társadalmi munka nyomán oszlik a homály és terjed a fény a messzi kis településeken. Talán még a villany is hamarább jut ki errefelé, ha a szellem lámpácskái jelzik az utat előtte... F, Tóth Pál Tizenötéves menyasszony Ersekcsanádon Az elmúlt héten két lakodalom volt Érsckcsanádon és mindkét menyasszony csupán gyámhatósági engedéllyel mehetett férjhez. Az egyik éppen csak hogy betöltötte a 15. évét, a másik akinek nevét tapintatból szinten elhallgatjuk 17 eves yoltj
