Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-11 / 60. szám

I960. március XI, péntek 3. oldai Nagy forgalom az úttörők boltjában # % ' Nagy népszerű­ségnek örvend a bácsalmási fiúisko­lában az Úttörők boltja. Az üzletet a pajtásak vezetik, s a délelőtti gyermek- vásárlók után dél­utánonként gyakran felnőtt vevőkkel is találkozhatunk. Az elmúlt évi zárszá­madáskor a pajtá­sak az eladott áru után közel 600 fo­rintét kaptak a he­lyi földművesszövet­kezettől. (Az iskola fotoszakkörónek a fényképe.) * Szerkesztői üzenetek: Juhász Miklós, Kecskemét: Meg­értjük helyzetét, sajnos gyors se­gítségre nem számíthat. Ügyében eljárunk s válaszunkat rövidesen megkapja, * Balogh István, Kecskemét: Közlé­sét köszönjük. A jelzett dolgokra felhívjuk a jánoshalmi tanács fi­gyelmét. Hoffman József, Helvécia: Kórházi költség ügyében írt levelét eljut­tattuk a Helvéciái Községi Tanács­nak. * Tamási Lászlóné, Kecskemét: Ké­relmének eleget teszünk s ügyét kivizsgálás céljából az SZTK Bács- Kiskun megyei Alközpontjának el­küldjük. B. M„ Helvécia: Az üzletben sza­bálytalanság fordult elő. Rövidesen vizsgálatot indítunk. * Horváth Lászlóné, Kecskemét: Levelében nem írta meg, hogy fiá­nak milyen iskolai végzettsége van. Kérjük, küldje be szerkesz­tőségünknek, hogy intézkedni tud­junk. Ómskohómű Szibériában Megkezdődtek az előkészüle­tek a tajseti kohászati üzem építésére. Ez lesz Kelet-Szibé- ria első vaskohászati üzeme. Ezzel kezdetét veszi a Szovjet­unió harmadik kohászati bázi­sának megteremtése. Ez a ko- hásazti bázis évi 15—20 millió tonna nyersvasat ad. Nagy hasznot hoz a törzskönyvezett jószág d megyei tanács törzs kön tj avezető {éne k nyilatkozata. Megyénk igen alkalmas ál­lattenyésztésre. Különösen meg­éri a fáradságot a törzskönyve­zett állatok nevelése. — Berta Sándor elvtárs, a megyei ta­nács törzskönyv vezető je figye­lemre méltó adatokat tárt elénk. Mint mondotta, a törzsiköny vezett jószágok tenyésztésével a termelőszövetkezeteken és egyéni gazdálkodókon kívül az elmúlt évben jó eredménnyel foglalkoztak a célgazdaságban, a Semeválban, a kísérleti gaz­daságokban és a tangazdaságok­ban is. Termelőszövetkezeteink 1959-ben 211, az állami gazda­ságok 2494 és az egyéni gazdák 405 törzskönyvezett tehenet ne­veltek. Körülbelül ilyen a ser­téstenyésztés aránya is. Míg a magánportákon csupán 185, ad­dig a termelőszövetkezetekben 319 és a különböző állami gaz­daságokban 1143 törzskönyvezett kocát tartottak számon. Nem érdektelen megfigyelni azt sem, hogy juhból a szocia lista szektor gazdaságai 549, é a tsz-ek 299 kiváló fajtát te nyésztettek. Az egyéniéit vi­szont nem rendelkeztek törzs­könyvezett juhállománnyal, am arra enged következtetni, hogj a szakszerű nevelésben neír tudnak már lépést tartani aí állami szektorral. 1959-ben az állami gazdasá­gokban 3379 és a termelőszövet­A kunbábonyi tsz elnökét, Tőzsér Józsefet akkor látogat­tuk meg, amikor igen nagy se­gítségre volt szüksége. A szö­vetkezet tagjai között ugyanis nagyon elterjedt az a nézet, hogy ebben az évben jobban járnak, ha százalékos alapon osztják el a termést, egyesek már ezen is túlmenve. az egyé­ni gazdálkodáshoz való vissza térésről ábrándoztak. Tanácstalanság, tétovázás jel­lemezte a szövetkezet tagjait, de ugyanúgy a vezetőséget is. Mit csináljunk, hogyan szer­vezzük meg a közös gazdálko­dást, — ez a gondolat foglal­koztatta az elnököt. Tennivalójának, feladatának nagyságát nem nehéz megér­teni. Néhány hónappal ezelőtt Tőzsér elvtárs még egyénileg gazdálkodott. Négy hold szőlőt művelt és csak magára volt gondja. Most egyszerre több mint kétezer holdas gazdaság ügyeinek intézése zúdult rá hamarjában. Hogyan szálljon szembe a régi nézetek hirdetőivel, a visszahúzó erőkkel, kikre szá­míthat, kik állnak a háta mö­gött, pontosan nem tudja, nem is vette számba. Kunszentmik- lós távol esik' a majortól, a helyi vezetők ritkán jutnak ki ide a tanyaközpontba. Párt- szervezet, párttagok nincsenek a szövetkezetben, nincs meg az a szilárd elhatározású csoport, a kommunisták közössége, amely helyes irányt mutatna a szövetkezeti gazdálkodás megszervezésében. Az elnök magára van hagy­va, tépelődik mint iránytű nélküli hajó kapitánya. Tenni­valója viszont rengeteg. Köze­leg a tavasz, közösen, táblásán kellene a szántást-vetést elvé­gezni, sürgős a munkaszervezet kialakítása, a brigádok, a mun­kacsapatok megszervezése. Mi az első lépés? Erre a kérdésre egyedül nem talál feleletet. Kintjártunk alkalmával meg­vitattuk az elnök gondjait és számbavettük a legszükségesebb tennivalókat. Elmondottuk Tő­zsér elvtársnak, hogy a szö­vetkezet legszilárdabb tagjai­val együtt lássanak hozzá a részesművelés elméletének le­küzdéséhez, mert az gátolja a közös munka megindítását. Az elmúlt években gyakorlatban is bebizonyoso­dott. hogy a részesművelés nem igazságosan osztja el a java­kat, szétforgácsolja a nagyüze' met, akadályozza a közös jó' szágállomány, s a közös gazda­ság fejlődését. Beszélgetésünk során taná­csot adtunk a közös tevékeny­ség megkezdésének elemi lé­péseihez és rámutattunk a párt' szervezet megalakításának fon­tosságára. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a pártszer­vezet megalakulása megköny- nyíti a vezetők munkáját, kommunisták utat mutatnak és elősegítik a helytelen néze tek leküzdését. Éppen ezért a szövetkezetbe tömörült dolgo­zók legigazibb érdeke, hogy megalakuljon a pártszervezet és annak útmutatása nyomán egészséges alapokon induljon meg a közös tevékenység. Szóltunk arról a tapasztalat­ról is, hogy a részesművelés helytelen elméletének bírálata és az alapszabály szerinti gaz­dálkodás megszervezése nem népszerűtlen feladat. A szövetkezet tagjai a hely­telen elméletek bírálata során ismerik fel igazi érdekeiket és valósítják meg a szocialista gazdálkodás elveit. A szövetkezet vezetői ma még bizonytalanok, keresik a helyes utat. Ha a helyi párt- szervezet többet törődik velük, akkor hamarosan leküzdik eze­ket a kezdeti nenézségeket és a pártszervezet létrehozásával magabiztosan győzik le a ma még akadályt jelentő nehéz­ségeket. Túri József Jelzőóra A Penza területi szerdobszki óragyárban megkezdték a jel­zőberendezéssel ellátott asztali órák sorozatgyártását. A jelzőórát 1—60 percnyi időtartamra lehet beállítani és felhúzni. A beállított idő el­teltét csengő jelzi. A jelzőóra jó szolgálatot tesz az ipar kü­lönböző ágaiban, a technoló­giai folyamatok idejének mé­résénél, de hasznát veszik az orvosok, a fényképészek és, a háziasszonyuk is. kezetekben 2723 kilogramm volt* az egy tehéntől származó év*j tejmennyiség az átlagot lekim-j ve. Jó eredményt ért el a felső-j szentiváni Vöröscsillag Tsz, a/ioN közepesen 4037 kg tejet adolí\ egy tehén. Említést érdemel MúrJ fai Jenő kalocsai lakos »Nusi<* nevű tehene, amely az elmúlt évben összesen 14 375 kilogramm tej árával gazdagította gazdája jövedelmét. A kiváló eredmény mellett szól az is, hogy as egyéni termelők versenyében országos viszonylatban az ö te­hene került az első helyre. Ki­fizetődött Hón István felsőszent- iváni lakosnak is a tehéntar­tás: »Hármas Cifra« nevű te­hene az elmúlt évben 12 379 kg tejjel »honorálta« a szakszerű gondozást. Még nagyobb hasznot jelent a háznál a törzskönyvezett bi­kák nevelése. Busás összeg ütöt­te Máriái Jenő markát, amikor eladott két bikája után 80 000 forintot fizetett államunk. Bog­nár Lajos pedig — alá a Tassi Lenin Termelőszövetkezet bri­gádvezetője — 41 000 Ft-ért adta el szépen gondozott bikáját. Amint látjuk, érdemes törzs­könyvezett jószágokat tartani, . annál is inkább, mert jóval ma­gasabb összegért kelnek el, s a gyönyörű példányok nemcsak gondozóik munkáját, hanem megyénk állattenyésztési ered­ményeit is dicsérik. A törzs­könyvezési felügyelőség pedig minden támogatást megad eh­hez, hiszen a Semevál, kísér­leti-, cél- és tangazdaságok ál­latainak törzskönyvezése ingyen történik. A termelőszövetkeze­tek is csak 15 forintot, míg az egyéni gazdák teheneinek a törzskönyvezéséért egyenként 25 forintot kell fizetni évenként. _______________K; A. V Ci kkünk nyomán A Petőfi Népe 1960. február 14-i számában a »Vendéglátás a Hírős városban« című cikk­re szerelnénk válaszolni. Kö­zöljük, bogy utasítottuk az étteremvezetőket: naponta csak annyi kenyeret vételezzenek, amennyi feltétlenül szükséges, hogy így mindig lehetőség nyíljon a friss kenyér fel­szolgálásra. Kivizsgáltuk a Hírős étte­remben történt szabálytalan túlszámoiást, az azt elkövető pincért fegyclmilcg felelősség­re vontuk és figyelmeztetésben részesítettük. Molnár János igazgató, Kecskeméti Szálloda, Vendéglő és Cukrászda Vállalat. lWWWVl«VVVVV\)VWVWWVVW>ftlW<VWV KÉP SZÖVEG NÉLKÜL © w Törpevízmü épül Csátalján (Községi tudósítónktól.) A Csátaljai Községi Ta­nács legutóbbi tanácsülésén az 1959. évi költségvetést és községfejlesztésd tervek vég­rehajtását tárgyalták meg. A végrehajtó bizottság titkára beszámolójában elmondotta, hogy komoly eredményeket értek el az elmúlt évben: közel 115 ezer forint érték­ben betonjárda épült, hat darab új kutat fúrtak, 93 ezer forintot fordítottak a mozi felújítására, 13 ezer forintért bővítették a vil­lanyhálózatot, valamint 11 ezer forint értékű egyenru­hát és hangszert vásároltak a községi tűzoltó testület­nek. A tanácsülésen nagy lel­kesedés közben jelentette be a vb-titkár, hogy még ez évben hozzákezdenek a 2 millió 600 000 forintos költ­séggel építendő törpevízmű j építéséhez és ezt 1961 végére j fejezik be. Meghallgatta a továbbiak- j ban a tanácsülés a község | takarékossági mozgalmáról j szóló beszámolót. Határoza- ! tot hoztak, hogy minden ta- I nácstag segítséget nyújt kör- ] zetében a takarékossági moz- | galom fellendítéséhez és fel- | keresi választóit, s ismer- í teti velük a takarékbetét- i könyvek előnyét, i I Végezzünk szakszerű munkát a szőlőkben! A szőlő tavaszi munkái közé tartozik a tőkehiányok pótlása bujtassál és döntéssel. Ahol a tőkehiány ligetes, ott gyökeres vesszőt ültetünk. Általában buj­tassál pótolunk, döntéssel csak akkor, ha az anya tőkét is meg akarjuk fiatalítani. Kiöregedett, keveset termő, de egészséges talpgyökérrel bíró homoki sző­lők életkora a döntéssel meg­hosszabbítható. Ilyen felújítás esetében azonban ajánlatos a keskeny sortávú szőlősorok he­lyett gépi művelésre alkalmas sortávolságban (140—160 cm-re) végezni a döntést. A szőlő felújítását átoltással is meg lehet oldani. Ennek a módszernek az az előnye, hogy két évvel hamarabb terem, mint új telepítés esetén s a meglevő rossz fajták helyett a kívánt jobbat kapjuk. A teljesen kiöregedett és nagy tőkehiányú szőlők kivágására a községi, illetve a járási taná­csok engedélyt adnak. Leghe­lyesebb a tőkék kiszedése után a területet egy-két évig pihen­tetni s ez idő alatt zöldtrágyá- nak alkalmas egynyári pillan­gósokat termeszteni benne. Az ilyen művelés mellett a szőlő talaja felfrissül, tápanyagokban gazdagodik, szerkezete javul. A kivágott szőlők és a kipusztult parlagterületek helyébe nagy­üzemi gépesítésre és fogatos művelésre alkalmas, hektáros táblákra osztott ültetvényeket kell létesíteni! Fáth Imre megyei szőlészeti felügyelő Ä szakemberek megállapí­tása szerint a téli fagy a szölövesszők fedés feletti részén levő rügyekben 80—100 százaié* kos, a fedett rügyekben pedig 15—20 százalékos pusztulást okozott. Egyes szőlőfajták rü­gyeiben a kár ennél még na­gyobb is. A fagy okozta pusztulás miatt a metszéssel ajánlatos nem si­etni, legjobb a rügyek duzzadá­sáig várni s úgy metszeni, hogy a tőke erejéhez mérten 6—9—12 egészséges, világos rügy ma­radjon a megmetszett csapo­kon. A metszésnél gyakran és tu­datosan elkövetik azt a hibát, hogy a gyenge szőlőtőkéken nagyszámú csapot hagynak. Az ilyen zsarolómetszés tilos s a hatóság a termelőt a metszés üjbóli elvégzésére kötelezheti, ha hasonlót tapasztal. A metszéssel egyidőben vé­gezzük el a keveset termő, ki­öregedett szőlők helyreállítását, felújítását is. Javasoljuk a nyi­tás előtti felerősítő trágyázást: holdamként 3—400 mázsa szer­vestrágyát rakunk a kimélyi- tett árokba, esetleg műtrágyá­val keverve. A tőkék termőképességének helyreállításához tartozik a harmatgyökerezés, a nyakhajtá- eok eltávolítása is. A ceruzánál nem vastagabb harmatgyökere­ket tőből kell eltávolítani, — de a megerősödötteket — ame­lyek a tőke táplálását a talp- gyökerek helyett átvették — flptn viitiuk le.

Next

/
Thumbnails
Contents