Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-08 / 57. szám

I960, március 8, kedd Z. oldal NEMZETKÖZI SZEMLE <KWOOO<m<>0<>^^ Idők próbája Immár hetek óta állnak a nemzetközi sajtó és közvéle­mény érdeklődésének közép­pontjában Hruscsov ázsiai or­szágokban folytatott tárgyalásai. A szovjet kormányfőt Indoné­ziától Afganisztánig. Burmától Indiáig minden országban forró lelkesedéssel, mint a népek ba­rátját, a szovjet békepolitika képviselőjét fogadták, akinek beszédei a békés együttélés tisz­ta szándékát, az emberiségnek a háború rémétől való megsza­badulása szükségességét hang­súlyozták. A béke biztosítása Ez a törekvés kapott hatalmas visszhangot Hruscsov ázsiai kör­útja során. „Nem volt és nincs olyan nézeteltérés, amely beár­nyékolhatná baráti kapcsolata­inkat — mondotta Hruscsov Ka­bulban — országaink államfor­mája és társadalmi rendszere különbözik egymástól, ez azon­ban nem akadályozza meg, hogy jó szomszédok és őszinte bará­tok legyünk. A szovjet—afgán vi­szony a békés együttélés és a különböző társadalmi és politi­kai rendszerű államok együtt­működésének meggyőző példá­ját szolgáltatja. Igen jó lenne, ha más országok is követnék ezt a példát.” A szovjet kormányfőnek Néhaival, Szukarnoval. Daud- dal, Nevinne) folytatott tárgya­lásai során közös állásfoglalás alakult ki a legfontosabb kér­désekben, ami a közelgő csúcs­értekezlet szempontjából is je­lentős, hiszen ezen az úton ke­rült először szóba, hogy a csúcs- értekezletet követő találkozókon az ázsiai és afrikai országok is részt vehessenek s közös erő­feszítéssel segítsenek a legfon­tosabb nemzetközi problémák megoldásában. A baráti segítség, mely a Szovjetunió külpolitiká­ját jellemzi, ugyancsak jelentős tartalmat nyer a Szovjetunió és az ázsiai népek kapcsolataiban. Ennek az önzetlen baráti segít­ségnyújtásnak valóságát min­den meglátogatott országban lé­tesítmények sora hirdeti a bilai vasművektől a kabuli aszfalt­gyárig es az Indonéziában szov­jet segítséggel épült nagy ipari vállalatokig. A Szovjetunió segítsége önzet­len, feltételnél'küli, nem jár nyo­mában sem támaszpontok épí­tése, sem gazdasági behatolás és kizsákmányolás, mint a tőkés országok kölcsönei nyomában. Egyetlen célja van: megszüntet­ni a gyarmati rendszer súlyos őrültségét, megteremteni a gaz­daságilag elmaradott (országok gyors ipari és kulturális fel- emelkedésének feltételeit. Elő­segíteni, hogy a gazdaságilag elmaradott népek szerepe állan­dóan fokozódjék azáltal, hogy minél gyorsabban lerakják or­száguk gazdasági és kulturális függetlenségének alapját. Ennek a segélyprogramnak sikerét az biztosítja, hogy nin­csenek mögötte rejtett szándé­kok, a gyarmatosító politika régi és új módszerei, melyek a kapitalista államok politikai és gazdasági rendszerétől elmarad- hatatlanok. Amíg az Egyesült Államokban, Angliában és Fran­ciaországban tőkések, gyártulaj­donosok diktálnak, kezük benne van a kormányok intézkedései­ben, addig természetszerűleg ezeknek az országoknak az ázsiai és afrikai országokhoz való kö­zeledési formája szükségszerűen nem lehet más. mint legfeljebb „új módszerű”, változott for­mákba burkolt, de szándékai­ban és céljában változatlanul kizsákmányoló imperialista po­litika. A másik út És ezzel már el is jutottunk a magyarázatához annak, hogy Hruscsov ázsiiai tárgyasaival p.av időben Eisenhower dclame­rikai körútja miért mutat olyan rikoltóan más, kontraszként je­lentkező tényeket. Míg Hruscso- vot valamennyi meglátogatott ázsiai államban igazi barátként, a béke embereként üdvözölték a népek, milliók gyűltek össze fogadtatására és az ázsiai álla­mok vezetőivel folytatott tár­gyalásai a legteljesebb harmó­nia, a nézetek azonossága jegyé­ben bontakoztak ki, addig az amerikai elnököt Puerto Ricotól Monfevideóig mindenütt ellen­séges tüntetések vihara, a tár­gyalásain pedig súlyos szemre­hányások, kellemetlen kérdések fogadták. Már útja első állomásán, Puerto Ricoba érkezésekor szinte zendülés tört ki, emberek ezrei igyekeztek áttörni a rendőrök sorfalát. „Jenkik takarodjatok haza!”, „Szabadságot akarunk!” jelszavakat kiáltva az amerikai elnök felé, akit a menetben itt táblákon dől lár>tenger közepén ábrázoltak. Buenos Airesben dermesztőén fagyos fogadtatás várta az elnököt s bár a fogad­tatás idejére a dolgozók szabad­ságot kaptak, gyér sorok szegé­lyezték az útvonalat. Chilében letartóztatások sora előzte meg Eisenhower érkezését s a „csil- lapító-körút” végén a tüntetők szétzavarására használt könny­gázbomba maró felhőjében autózott át Montevideo főútvo­nalán. Mi az elégedetlenség oka? A 27 000 kilométeres üt azokat a nyíltan feltörő elégedetlensé­geket akarta lecsillapítani, me­lyeik egyre erőteljesebben jelent­keztek a latin-amerikai álla­mokban az Egyesült Államok önző, kizsákmányoló, nagyha­talmi érdekektől sugalt politi­kája nyomán. A lázongó szövet­ségesek mind hevesebben szó­laltak fel egyrészt a politikai járószalag ellen, melyből egyre inkább elege van a dél-amerikai népeknek, mindenekfelett azon­ban az angol érdekeltségeket felváltó USA monopóliumok gazdasági kizsákmányolásával Bonn. Nyugat-német kor­mánykörök megdöbbenéssel fo­gadták a hírt, hogy Guinea el­ismerte a Német Demokratikus Köztársaságot és diplomáciai kapcsolatot létesített vele. A Kereszténydemokrata Unió par­lamenti pártcsoportja emiatt külön megbeszélésre ült össze. Szóvivőjük rendkívül barátság­talan lépésnek minősítette Guinea elhatározását. Hangoz­tatta, hogy a kormánynak fon­tolóra kell vennie a diplomá­ciai kapcsolatok megszakítását Guineával. A Német Szövetségi Köztár­saság kormánya általában a Hallstein doktrínához tartja magát, amely kimondja, hogy a Szovjetunió kivételével min­den olyan állammal megsza- gítják a diplomáciai kapcsola­tokat, amely elismeri a Német Demokratikus Köztársaságot, így tettek 1957-ben Jugoszláviá­val is. Megfigyelők szerint aligha valószínű, hogy az Adenauer- kormány ezúttal ugyanolyan gyors döntést hozzon. A bonni kormányköröket és a nyugat­német nagyiparosokat ugyanis erős gazdasági érdekek fűzik az ébredő Afrikához. Nyugat- Németország befolyást akar biztosítani magának a fekete­kontinensen. A Német Szociáldemokrata Párt szóvivője szintén barát­ságtalan lépésnek nevezte a Né­met Demokratikus Köztársaság elismerését, ugyanakkor meg­állapította, hegy a gulncai kor many döntése ismét azt bi/.o­szemben. Az észak-amerikai nagy részvénytársaságok a nyersanyagárak leszorításával, az exportügyietek sorozatos fel­mondásával válságos 'helyzetbe sodorták a latin-amerikai álla­mok gazdaságát. Másrészt az USA segélynyúj­tási programjából csak morzsák jutottak ezeknek az államoknak, kevesebb dollársegély jutott egész lka tin-Amerikára, mint Görögországnak, vagy Törökor­szágnak és mindössze negyed­része annak, amit a dél-koreai bábkormány támogatására éven­ként fordítanak. Ilyen körülmé­nyek magyarázzák Eisenhower útjának külső jelenségeit és bel­ső sikertelenségét, melyet az egyes beszédek után kiadott kommünikék hangja sem tud teljesen elleplezni. A két út közös tanulsága Hruscsov kabuli beszédében leszögezte Afganisztán népéhez szólva: „Barátságunk kiállta az idő próbáját.” Az idő próbája mutatkozott meg a két körút kísérő jelenségeiben és tartal­mában is. Az Idő próbája, mely egyre világosabbá teszi: eljárt az idő a gyarmatosítás, a ki­zsákmányolás minden formája felett. A fejlődés elsöpri azokat, akik a népek életének, az em­beriség értékeinek, a ieigázott, embertelen sorsba taszított mil­liók felszabadulásának kibonta­kozását, a haladást fel akarják tartóztatni. Hasztalan keresnek új mód­szereket a gyarmatosítás elavult régi formái helyett Nyugaton, hiába álcázzák új propaganda­szólamokkal a kizsákmányolás régi módszereit. Ázsia és Afrika gyarmati rabságban tartott né­pei elvetnek minden ilyen kí­sérletet, a gyarmatosítás min­den formáját és szabadságot, füg­getlenséget akarnak. És azt ér­zik igaz barátjuknak, aki ebben önzetlenül támogatja őket. Ez a könyörtelen igazság az, ami­vel szembe kell néznie a nyugati köröknek. Ezt mutatja a két uta­zás tanulsága. nyítja, hogy az úgynevezett Hallstein doktrína hosszabb tá­von nem lehet eredményes. VXVWVWWWWWW A lipcsei vásár sikere Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsá­nak első helyettese és Heinrich Rau miniszterelnökhelyettes, kül- és belkereskedelmi mi­niszter vasárnap megtekintet­te a lipcsei vásárt. A kereskedelmi minisztérium szóvivője közölte, hogy eddig több mint másfélmillió márka összegben kötöttek export- es importszerződéseket. Heinrich Rau Lipcsében fogadta a vásár megtekintésére odaérkezett gui- neai nagykövetet és ebéden látta őt vendégül a vásáron részvevő guineai kormánykül­döttség tagjaival együtt. > A Hercegszántói Földmű- i • vesszövetkezet TÜZEP- ! ■ ■ : telepén j 8000 DARAB SZŐLŐKARÓ KAPHATÓ, ■ ■ • 180 cm-es, 1978 Ft 1000 db, | S Érdeklődni lehet a Her- ! ■ ■ j cegszántói Füldművesszö- | ; vetkezet központi iroda- S 5 helyiségében. 445 ; I ■ gazdasági Guinea elismerte az NDK-t As NSZK megszakítja vele a diplomáciai viszonyt IV A P T A R 1960. március 8, kedd. Névnap: Zoltán. Napkelte: 6 óra 12 perc. Napnyugta: 17 óra 39 perc. * — Megyei tanácstagi fogadó­órát március 8-án, a megyei tanács épületében délelőtt 9 órától 11 óráig Borbély Lajos tart. e5i eniényn aptái MÁRCIUS 8: Nemzetközi nő­nap. — 1608. március 8-án New Yorkban 40 ezer blúzvarrónő lé­pett sztrájkba és vonult fel az utcákon o. szocialista nőszerve­zet felhívására. Tiltakozásuk az »izzasztó rendszer« ellen győ­zelemmel végződött. A nők az első tömegmegmoz­dulására emlékezésül határozta el 50 évvel ezelőtt, 1910-ben Clara Zetkin indítványára a ko- penhágai nemzetközi nőkong­resszus, hogy e napot minden évben megünneplik. Kassa János rajza: A nemzetközi nőnap -50. évfordulója. * 100 évvel ezelőtt, 1860-ban született Porfirij Bahmetev orosz fizikus és biológus. Meg­halt 1913-ban. * 435 évvel ezelőtt 1525-ben született Giovanni Palestrina (ejtsd: dzsovánni pálesztrina) olasz zeneszerző. Az általa be­vezetett vokális, az énekszóla­mok mozgásán alapuló polifó- nikus dallamvezetés az egyházi zenében ma is érvényben van. Palestrina 1594-ben halt meg. — A szabadszállási Hazafias Népfront-bizottság kedden este 7 órai kezdettel nagyszabású nőnapi ünnepséget rendez a kultúrotthonban. Elek László ünnepi beszéde után kultúrmű­sorra kerül sor. — Magyarország »dombor­térképe« előreláthatólag már a második negyedévben meg­jelenik a Kartográfiai Vállalat kiadásában. — Nyolclábú bárányt hozott a világra a Kunhegyesi Vörös Október Tsz egyik anyabirkája. A torzszüiött jószágot, amely röviddel az elles után elpusz­tult, preparálásra Budapestre küldték. — Bensőséges ünnepség zaj­lott le március 5-én. szomba­ton este a Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalatnál. A nemzet­közi nőnap 50. évfordulója al­kalmából a vállalat igazgatója méltatta a nemzetközi nőnap jelentőségét és a nyomda nő­dolgozóinak munkáját, majd ki­tüntetéseket és jutalmakat adott át a munkában kitűnt és a vállalatnál legrégebben dolgozó nyomdásznőknek. Kiváló dol­gozó oklevelet kaptak: Adácsi Erzsébet, Baksa Jánosné, Szabó Jánosné, i Takács Ilona és Tóth Jánosné. Tizenkilencen ajándék- tárgyat kaptak. Az ünnepségen a nyomda KISZ-szervezete ní­vós kultúrműsorral működött közre. — Kétszáz hold fűszerpaprika termesztésére szerződött az idén a Miskei Űj Elet Termelőszö­vetkezet. A tsz ezenkívül ebben az évben öt turnusban 10—1U ezer naposcsibét illetve kacsát is nevel. Ebből szeptember vé­gére közel egymillió forint jö­vedelemre számítanak. — Háromezernégyszáz segéd­munkás szerzi meg a szakmun­kás képesítést az építő- és építőanyagiparban. Néhány vál­lalatnál már megkezdődött az oktatás, s az év végéig össze­sen 145 szakmunkásképző tan­folyamot szerveznek. — Általános falu-szűrővizs­gálatot tart a Kalocsai Járási Tanács egészségügyi csoportja a Vöröskereszttel karöltve, március egyik vasárnapján Ho- mokmégy községben. — A Munkaérdemrend ki­tüntetést adományozta a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa Salamon Béla érdemes művész­nek, több évtizedes színészi mű­ködése elismeréséül, — hetven- ötödik születésnapja alkalmá­ból. — Az idén is megrendezték Bácsalmáson az immár hagyo­mányos cigány bált. A járási művelődési házban rendezett összejövetelen sokan vettek részt. (N. J. leveléből.) Kecskeméti anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Morvái Teré­zia (anyja neve: Gerencsér Má­ria), Horvath Gyula (Halász Er­zsébet), Szepesi István (Molnár Rozália), Mizsei Ferenc (Nyíri Terézia), Festő Zoltán (Kovács Ilona), Németh Zoltán (Kocsis Terézia). Raffael János (Raffael Anna), Bencze Károly (Tabajdi Katalin), Sárközi Éva (Réti Ilona). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Kovács István és Borbély Te­rézia, Héjjas Pál és Tímár Má­ria, Somodi László és Riga Ju­lianna, Sutús Imre és Manga Erzsébet, Gyulai Jenő és Bíró Rozália, Dokoupil László és Kovács Irén, Tugya István és Timár Rozália, Erdősi Pál és Tószegi Margit, Keleti László és Zilahi Terézia. MEGHALTAK: Benkovics Sándor 41 éves és Fehér Sán­dor 28 éves korában. Jól sikerült az újságírók—színészek bálja Kecskeméten Március 5-én rendezték meg Kecskeméten a megyei tanács kultúrtermében az újságírók— színészek bálját. A közel 400 főnyi vendég ’ között megjelent Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, megyénk országgyű­lési képviselője is. A jól sikerült közös össze­jövetelen vidám hangulat és jókedv alakult ki. Ez a talál­kozás még jobban elmélyítette az újságírók. színészek és barátaik kapcsolatát. Eriiéikor .a színészek színvo­nalas műsorral lepték meg a publikumot. A kitűnően szer­vezett újságírók—színészek bál­ja a hajnali órákban fejező­dött be. mypáhphat a Szaojet CfrAui 'ünnepén mm

Next

/
Thumbnails
Contents