Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-05 / 55. szám
I960, március 5, szombat 3. oldal A biztosítottak egészségvóileiniéről, a jogtal n követelésekről és a „tartalékolt“ betegségekről Az orvosi it ilülvizsgálatról nyilatkozik a megyti rendelőintézet igazgatója A megyei rendelőintézet Kecskemét egyik leglátogatottabb intézménye, s osztályai közül is legtöbben a felülvizsgáló előtt várakoznak. A felül- vizsg'áló orvosok munkájáról fir. Zonda Lászlótól, a megyei rendelőintézet igazgató főorvosától érdeklődtünk. — A táppénzes betegek felülvizsgálata hetenként történik — válaszolta Zonda főorvos. — Intézetünkben három főorvos látja el ezt a feladatot, Tréfás közlekedési felvonulást rendezlek Amszterdamban. A .rendező bizottságnak két kikötése volt: a jármüveket háztartási cikkekből kellett előállítani: és semmi gyakorlati haszna ne legyen. A képünkön látható pályamunka mindkét feltételnek megfelel. s 1400—1601 azoknak a táppénzes betegei tek a száma, akik hetenként felülvizsgálaton jelennek mef Kivételt képeznek a fekvő bel igék — őket ugyanis lakásuké í látogatjuk meg. A felülv zsgálat nemcsak a keresőképes ég megállapítására vonatkozik, hanem azt is eldönti: a be eg megfelelő gyógykezelése l iztosítva van-e, s ugyanakkor Intézkedik szanatóriumba v így kórházba utalásáról is — ha erre szükség van. — "Hová fordulhat a beteg panaszáv ,1 és hol hoznak végső de níiést a keresőképesség megállapítására? — Mint ismeretes, a beteget először a körzeti orvos vizsgálja meg. Ha a vizsgálat alkalmával keresőképesnek találja a dől ozót és ez ellentétes a beteg éleményével, akkor az imént említett felülvizsgáló bizottságim ; fellebbezhet, amely megváltozt. thaija a körzeti orvos döntés« t. Előfordulhat azonban, hogy a felülvizsgálat határozata s m egyezik a beteg véleményé' el. Ekkor — mint legfelsőbb döntésre jogosult szerv — a megyei kórház döntőbizottság bírálja el a beteg keresőképe iségét. Itt már végleges dön’ ;s születik a panaszos ügyét sn. Minden felülvizsgálat alkalmával figj elembe veszik az orvosok a 1 eteg munkakörülményeit, sz< ciáíis helyzetét és ennek alaj ján hozzák meg ha- tározatuka . így a felülvizsgáló orvosok < s a betegek között ritkán for lul elő vita munkába való I .íráskor. Nem mehetünk el í zonban szó nélkül amellett, togy magukri l megfeledkezett betegek néha jogtalan követelései et támasztanak az orvossal szemben, sőt fenyegetés :kkcl próbálnak cl inyhöz jutni. Még sajnálatosabb, hogy az üeemek vezetői ilyen esetben nem adnak elégtételt a megtámadott orvosnak. Nagy hiányosság az is, hogy egyes üzemekben nem világosítják fel a dolgozókat a társadalombiztosítás rendelkezéseiről és emiatt megkésve jelentkeznek táppénzre. — Véleménye szerint milyen betegségek fordulnak elő gyakrabban, s milyen hátrányt jelent ez a termelésben, hogyan lehetne ezen segíteni? — Említettem, hogy a hetenkénti forgalom mintegy 1500 táppénzesre tehető. Közülük 240—250-en tbc-s megbetegedésben szenvednek és hozzávetőleg ugyanennyi a sebészeti megbetegedések száma. Ez utóbbi leginkább balesetekből származik. Ha mindezeket fi- gyelem.be vesszük, akkor azt látjuk, hogy hetenként csaknem 13 ezer munkaóra esik ki a termelésből. A kecskeméti dolgozóknak igen nagy százaléka a konzervgyárakban dolgozik szezonidőben. A felvétel alkalmával számottevő, úgynevezett »tartalékolt megbetegedettet« is vesz fel a gyár, az ilyenek rövid idő elteltével alkalmatlanná válnak munkára: a megterhelés kiújítja a lappangó betegséget. Ehhez járul még azoknak a száma, akik üzemi elfoglaltságuk mellett saját földjeiken dolgoznak, de éppen a népgazdasági munkák ideién igyekeznek táppénzes állományba kerülni. Nyomatékosan fel kell hívni a figyelmet a bőrbetegségei* rohamos szaporodására, amelyeket a konzervgyári munkáknál használatos vegyianyagok okoznak 'többnyire. Különösen az édesüzemekben tapasztalható bőrgombásodásokra kell itt gondolni a gyár vezetőségének. Megszívlelendő az 1956-beli kimutatás, amely szerint havonként közel 3000 munkanap, 1959-ben pedig több mint 5000 munkanap értékével csökkent a termelés emiatt — szintén egyetlen hónap alatt. Néhány szót a beteglátogatásról is. Tapasztalataink azt mutatták, hogy az üzemeknek többet kellene törődni a beteg dolgozók látogatásával. Az ellenőrzésen kívül a szociális segítségnyújtást is lehetne növelni. Feladatunk még a mezőgazdasági balesetvédelmi oktatás kiterjesztése, hiszen a gépesítéssel növekszik a balesetek lehetősége is. Dr. Zonda László igazgató főorvos ezután a felelősségteljes munkát végző felülvizsgáló orVosok, dr. Vereczkey Péter, dr. Pataky József, dr. Magyar Károly és dr. Erdei Gyula főorvos munkájáról beszélt, kiemelve lelkiismeretességüket, fáradhatatlan buzgalmukat, amellyel a dolgozók egészsége felett őrködnek. (kohl) Rendszeresebb műszaki ellenőrzést a tsz-épíikezésebnél A Magyar Nemzeti Bank szakemberei nemrég megvizsgálták az építő- és a vegyesipari ktsz-ek építőipari részlegeinek munkáját. Több olyan mulasztást észleltek, amelyek megszüntetése a közeljövő feladata. mm Ires építési napló Ez állandóan visszatérő jelenség majd minden építkezésnél. A Solti Vegyes és Építőipari Ktsz a helybeli postahivatalnál átalakítási munkát végez, mintegy 405 ezer forintért. A vizsgálatkor kiderült négy napon át semmit sem írtak az építési naplóba. Hibás a beruházó műszaki ellenőre is, mert elmulasztotta a nyolcnaponkénti kötelező ellenőrzést. Még rosszabb a helyzet a dunavecsei járásbirósági építkezésnél, amelyet a Szabadszállási Építő- és Vegyesipari Ktsz végez. Az építési naplóban található bejegyzések olvashatatlanok, műszaki ellenőr pedig még nem járt az építkezésnél. A Kerekegyházi Vegyes- és Építőipari Ktsz-nél sem építési, sem felmérési naplót nem tudtak felmutatni. Nem vezet építési naplót a Tiszakécskei Építőipari Ktsz sem. Hiányos a műszaki ellenőrzés Ezt a munkát általában az ötletszerűség jellemzi. A Mélykúti Alkotmány Tsz 52 férőhelyes tehénistállójának építését 1959. május 5-én kezdték meg, de műszaki ellenőr csak május 22-én érkezett a helyszínre, s azóta sem látták. A Kalocsai Építőipari Ktsz Gé- derlakon és öregcsertőn épített istállót. Az előbbi helyen átlagosan 13 naponként, az utóbbi helyen 15 naponként volt műszaki ellenőrzés. A Nemesnádudvari Kossuth Tsz is- tállóépítkezésénél az ellenőrök hetenként megjelentek, de többször elmulasztották az észrevételek bevezetését az építési naplóba. Mi okoz pénzügyi zavart ? A vizsgálat arról is tájékoztat, hogy a benyújtott számlák, részkeresetek ellenőrzése nem /VVVWyV^VWWWWWVWWWWVVW * Úttörők őrzik majd a parkokat Nagy öröm érte a iászszent- lászlói központi iskola úttörőit. A járási tanács v. b. értékelése szerint a jászszentlászlói úttörők kiváló helyezést értek el az úttörő-munkában, a társadalmi munka végzésében pedig megszerezték a harmadik helyet. A jó munkát végző úttörőknek a járási tanács háromezer forint pénzjutalmat adományozott. Az úttörők pedig fogadalmat tettek, hogy az iskolai szünet alatt tavasztól késő őszig naponta egy-egy úttörő vigyáz majd a parkokra. Újsághír: Az angol kormány húzza-halasztja a ciprusi függetlenség kikiáltását. mm 19. \\i\d(óvr •• 19...----------t »rrMi OUJ 19... SOM Meddig növeszti az angol borbély a ciprusi szalúljt? történik meg a kellő időben. Ez aztán pénzügyi zavarokat okoz egyes ktsz-eknél. Erre példa: a Nemesnádudvari Vegyesés Építőipari Ktsz az Érsek- csanádi Búzakalász Tsz-ben egy tehénistállót épített. Az elvégzett munkáról — amely 77 ezer forintot tett ki — egy részkeresetet nyújtottak be felülvizsgálat céljából a Bácsmegyei Tsz Beruházási Iroda műszaki ellenőrének október 7-ón. A Beruházási Iroda a számlát csak egy hónap múlva küldte vissza. A késlekedés miatt a ktsz-nél pénzügyi problémák adódtak. Előfordult olyan eset is, hogy a műszaki átvétel elhúzódott, s emiatt a munkák végszámlái is jóval későbben készültek el. A Bácsalmási Vegyes és Építő Ktsz a községi tanácsnak 20 ezer forint értékű munkát szeptember 30-án leszámlázta. A kész munkát még november 14-én sem vették át. Megtörténik ennek az ellenkezője is akkor, amikor késik a részszámlák elkészítése. Megyénkben a tél folyamán sok tsz alakult, a régiek pedig létszámban és területben megnövekedtek. Ez többek között azt is jelenti, hogy az építő- és vegyesipari ktsz-etknek az idén nemcsak több, hanem jobb munkát kell végezniük. Éppen ezért szükséges megszüntetni a meglévő mulasztásokat. Cf.dílwcJ cl i&ereJet A józan ész és az emberség azt kívánja, hogy a gyermeki szeretetnek mindörökre fenn kell maradnia. A szülők iránt áldozatokat kell vállalnunk, mint ahogy öh vállaltak miér- tünk áldozatot akkor, amikor, gyerekek voltunk. Mióta Tom- pa szövetkezeti község lett, mind többször felvetődik a kérdesz mi lesz az idősekkel és milyent ellátást tud majd az állam biz- tosítani? Államunk — mint a közel-* múltban megjelent rendelet is mutatja — magára vállalja azon idősebb emberek gondo-* zását, tartását, akiknek sem hozzátartozójuk, sem eltartá- sukra vállalkozó ismerősükv nincsen. Bármennyire is nagy-* összegű azonban az állami se- gítség, ezzel nincs megoldva teljesen az idős emberek eltartása. Ismét és újra felvetődik tehát a kérdés: a gyermekek kötelesek-e szüleiket eltartani?, Vannak esetek, amikor Liliom Mátyást, a Tompái Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökét azzal keresik fel, hogy »én belépek a termelőszövetkezetbe, de mi lesz majd szüleimmel, ha föld nélkül maradnak?« Ilyenkor a v. b. elnöke igen komolyan veti fel a kérdést. Megkérdezi az illetőtől: »Vajon volt-e nekünk földünk, vagyonunk, amikor megszülettünk s „amiért" eltartottak bennünket a szülők?« A kérdésre a bizonytalankodó és kicsit mosolygó válasz mindig az^ hogy »nem«. »Hát akkor hogyan neveltek fel bennünket?, Ha Ön ezen elgondolkozik, belátja s elismeri: szülei sok nélkülözés között nevelték önt fel s nem a föld, de a szeretet miatt. Akkor hát nem eshet nehezére, hogy mint termelőszövetkezeti tag is támogassál a szüleit.« A felvilágosítás sok eset beit felébreszti a könnyebben gondolkozó emberekben a gyér- meki szeretetet és szinte meg- szégyenülten távoznak a végrehajtó bizottság elnökének szobájából, i Simula, Lajos, jl Hasznosítsu k a testvérpartok tapasztalatait 'ßuzilyttii a (Béke és Szacializnu s c. {objóiratról méretekül n íolyo osztalyharc íigyelemrr sl kisérése elősegítette az i nyag jobb megértését és a hely ;s tájékozódást. Kiss el társ különösen felhívta a igyelmet a Béke és Szocializn us című folyóirat ez év januái i és februári számaira. A jár aári szám többek között közli B. Rjurikov: Szocializmus é egyéniség, Ny. Iri- budzsako' : A jelenkori bur- zsoá f>ilo2 ifi a tehetetlensége. A. Iszkandei >v: Afrika — a harcoló kon) nens című cikkeit. A folyóirat februári számában az 1959. év végén Rómában megtartott t .lálkozókról olvashatunk, an elyen 17 európai tőkés orszi g kommunista pártjának kép' iselői vettek részt. A lapban < ikket írt többek között D. N. Aidit: A nemzeti egység i rdekében. V. Condo- ville: A gentína mai helyzete és a k immunista párt taktikája cin- nel. — t- kommunista és a munkást: írtok 1957. évi moszkvai ért kezletének határozata alapján megjelent folyóirat tanulságos cikkeit egyetlen pártmunkás sem nékülözheti — mondott Kiss elv társ. A lap terjesztésével kapcsolatban negjegyezte, hogy a közeljöv iben levél útján kérik fel a p; rtszervezeteket abból a célból, tőgy a lap olvasóinak és előfi; atöinek többezres táborát újat b ezrekkel gyarapítsák megyén! ben. Nagy József A Béke és Szocializmus — a kommunista és munkáspártok elméleti és tájékoztató folyóirata immár harmadik éve szolgálja megyénkben is a marxiz- mus-leninizmus tudományának, a testvérpártok tapasztalatainak élterjesztését, a pártmunka színvonalának növelését, gazdagítását. A folyóirat terjesztésével és felhasználásával kapcsolatos kérdések megismerése céljából felkerestük Kiss Ferenc elvtársat, a Kossuth Kiadó megyei kirendeltségének a vezetőjét, aki a következő tájékoztatást adta. — Nemcsak terjesztője, hanem rendszeres olvasója is vagyok a folyóiratnak — válaszolt Kiss elvtárs. — Ily módon nemcsak hírből, tájékoztatókból, hanem a magam tapasztalataiból tudom, hogy a lap nagyon jelentős segítséget nyújt a pártszervezeteknek, a társadalmi szervezetek, valamint az állami és a gazdasági szervek vezetőinek, a pártoktatás propagandistáinak és minden érdeklődőnek a marxizmus- leninizmus időszerű kérdéseinek tanulmányozásához. — Én a megyei pártbizottság marxizmus-leninizmus esti egyetemén tanulok — folytatta. — A folyóirat tanulmányozása, a testvérpártok életének, elméleti munkásságának, vagy például a Kínában folyó szocialista . építés tr »'atmnak rnry ismerése és ücili.tötkÓSi
