Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-03 / 53. szám

legköltségesebb ré­szét a földmunkáik: alkotjáík. Ezt aaon­1960. március 3, csütörtök BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA Nép front "munka a tsx-kösségekben Interjú a bácsalmási járás népfront-titkárával Népfront-bizottságaink a múlt évben, s az idén is. sokat tet­tek a községfejlesztési tervek megvalósításáért, s a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­séért. Néhány helyen azonban az utóbbi hetekben — köztük egy-két szocialista községben is — a népfront-bizottságok nem ismerték fel új feladatukat, megváltozott lehetőségeiket. A Eácsalmási Járási Népfront-Bi­zottság e tekintetben is példa­mutató kezdeményezéssel látott munkához, ezért interjú céljá­ból felkerestük a népfront já­rási titkárát, Gellai Sándor elv­társat. KÉRDÉS: Milyen szerepe volt a múlt évben, s ez év első hónapjaiban a járás nép­front-bizottságainak a község- fejlesztésben, a szocialista át­szervezésben? VÁLASZ: A járásban mű­ködő népfront-bizottságok több­sége végrehajtja a járási nép­front-elnökség által meghatá­rozott feladatokat. Minden na­gyobb jelentőségű munkából kivették részüket, így legutóbb a mezőgazdaság szocialista át­szervezéséből is. Hogy példát említsek: Berberovics István, a Bácsalmási Népfront-Bizottság tagja a szervezés kezdetétől részt vett a házi agitáeióban, s mint nyugdíjas tsz-tag, saját életének példájával sok egyéni parasztembert nyert meg a kö­zös gazdálkodás számára. Igen jól dolgoztak a járási népfront­bizottsági tagok, akik közül so­kan ismerik Zorn Józsefet, akit Katymáron termelőszövetke­zeti elnökké választottak. Bács­almáson a nemrég alakult Ha­ladás termelőszövetkezet elnö­kének Berberovics Antalt, a já­rási és községi népfront-bizott­ság egyik pártonkívüli tagját választották meg, aki azóta is aktívan dolgozik a termelőszö­vetkezetek megerősítéséért. Mindent összevetve, a járás ter­melőszövetkezeteiben eddig 122 népfront-bizottsági tag kérte és nyerte el felvételét a 137 egyé­nileg dolgozó népfront-bizott­sági tag közül; — A községfejlesztés érde­kében is sokat tettek a múlt évben népfront-bizottságaink. A járási népfront-bizottság kez­deményezésére megindult az »ahány ház, annyi társadalmi munkavállalás« mozgalom, amely a társszervek és a ta­nács közreműködésével igen szép eredményeket hozott. Já­rásunk lakói 807 ezer forint értékű társadalmi munkát vé­geztek, s ezt az eredményt az idén is el szeretnék érni. KÉRDÉS: Milyen feladatok állnak a járás termelőszövet­kezeti községeinek népfront­bizottságai előtt? VÁLASZ: Fontos feladatunk­nak tartjuk, hogy a termelő­szövetkezeti községekben, to­vábbá az újonnan alakult és a megnagyobbodott régi ter­melőszövetkezetekben tanfo­lyamokat, előadásokat rendez­zünk a munkaegység-számítás módjainak megismertetése ér­dekében. A pedagógusok és szakemberek közreműködésével segítséget szeretnénk nyújtani a termelőszövetkezeteknek a munkaszervezéshez, a brigád- és munkacsapat-szervezetek ki­alakításához, s a könyveléshez. A járás területén meglehető­sen sok pártoló tag lépett a szövetkezetekbe, nagyrészt olyanok, akik régebben is mezőgazdasági munkából sze­rezték meg kenyerüket. Fel­adatunknak tartjuk, hogy az ilyen pártoló tagokat egyéni el­beszélgetések során meggyőz­zük arról, hogy mennyivel jobb lesz nekik is, nekünk is, ha aktív tagjaivá válnak a ter­melőszövetkezeteknek. Ezzel egy időben szeretnénk felke­resni az új termelőszövetkezeti tagokat is, s beszélgetni velük gondjaikról, problémáikról, hogy érezzék: nem csak addig voltak számukra fontosak, amíg a belépési nyilatkozatot aláírták, hanem azután is fi­gyelemmel kísérjük sorsukat. Ezenkívül kutató munkát sze­retnénk végezni, melynek so­rán felkeressük a járás terü­letén élő nyugdíjas szakembe­reket, pedagógusokat és felkér­jük őket egy-egy tsz patronálá- sára. A pedagógusok segítségé­vel egyébként számos nevelési, gazdasági és ismeretterjesztő előadást szeretnénk tartani a közös gazdaságok tagjai szá­mára. KÉRDÉS: Hogyan készülnek a járásban a népfront országos kongresszusára? ^^.1» JaC Ö2K1B ’JE^ Nincs neve? Tiszteljük, becsüljük mindazokat az idősebb embere­ket, akik a múlt rendszerben nem ismerkedtek meg a helyes- és szépírás tudományával, s így bizony idős ko­rukban nem írnak éppen a leghelyesebb magyarsággal. — Mégis, más okból is jellemzőnek tartjuk a bajai népi ellenőrző bizottsághoz beérkezett levelet, amelynek írója a következőkben — a legszörnyübb helyesírási hibákkal zsú­folt mondatokban — közli bejelentését: ►>A Bajai Vendéglátó Vállalat cukrászműhej dolgozói munkájukér prémiumot és nyereségrészesedést kapnak. Leltárhijányuk nincs, ha van is nem jőnek rá. Vajat, kakaót, kávét tíz kiló számra lopkodják. Mcdig dézs­málják a zálam vagyonát?« Mint minden bejelentés után, a fenti levél kézhez­vétele nyomán is annak rendje-módja szerint megtartották a népi ellenőrök a vizsgálatot, de örömmel kellett tapasz- talniok, hogy a bejelentés — enyhén szólva — alaptalan, magyarosan mondva pedig egyenesen rágalom! A cukrász­üzem dolgozói becsülettel végzik munkájukat, leltárhiányuk eddig még nem volt, az üzem munkásairól csak jó mond­ható, rossz nem. . A rágalmazó tehát melléfogott rosszindulatú bejelen­tésével és felesleges munkával terhelte a népi ellenőröket. A rövid történetre azóta pontot tettek, de következtetéseit újságban is érdemes megírni: Jellemzőnek tartjuk, hogy a rosszindulattal megírt, rágalmaktól hemzsegő levél helyesírási hibáktól zsúfolt, s írója a névtelenség homályába burkolózik. A rágalmat, s a helyesírási hibákat ez esetben kicsit rokon dolognak tartjuk. A tudatlanságot, tanulatlanságot. mint cikkünk elején mondtuk, a múlt örökségének tartjuk. Azt termé­szetesen nem mondjuk, .hogy mindenki, aki nem ismeri a helyesírást, jellembeli fogyatékosságokat is örökölt a múlt­tól. De hogy a rágalom, mint az előrejutás, a másik ember eltiprásának eszköze, szintén a régi társadalom öröksége, — az bizonyos! Társadalmunk mindent elkövet, hogy ezeket az egyál­talán nem nemes örökségeket eltüntesse. Nincs szükség már a társadalmi előrejutás érdekében a rágalmazásra sem, s ajánlatosnak látszik, hogy a fent említett levélíró­hoz hasonlóak jobban gondolják meg rágalmazó szán­dékukat! Mert mi lesz, ha egyszer őket leplezi 1c valaki, teljes joggal és teljes — nevükön. Kohl Antal VÁLASZ: A népfront május 27-én és 28-án megrendezendő második országos kongresszu­sára már a múlt év őszén meg­kezdtük az előkészületeket. En­nek során beszélgetéseket foly­tattunk a népfront-bizottságok tagjaival, elnökségi tagjaival, s meggyőződtünk arról, hogy többségük továbbra is hajlandó aktív segítséget nyújtani a népfront-munkához. Bízunk ab­ban, hogy a kongresszus után még erőteljesebben bontakozhat ki járásunkban is a népfront tevékenysége. A kongresszusi előkészületek eredménye érde­kében éppen a napokban dol­gozzuk ki további munkater- vüniket — fejezte be nyilatkoza­tát Gellai elvtárs. Társadalmi munka is van a világon? megyénk illetékesei nem nyugszanak be» le. Ügy gondoljuk; hogy a Báesbokodii Vasútállomás rako­dótere bővítésének; Bagladi Mihály Bács bököd község megyei tanácstagja az egyik megyei ta­nácsülésen interpel­lációt nyújtott be a Bácsbokodi Vasút­állomás rakodóteré­nek bővítése ügyé­ben. A végrehajtó bizottság utasította építési és közleke­dési osztályát; hogy tartson helyszíni vizsgálatot és álla­pítsa meg; jogos-e a rakodó bővítésével kapcsolatos igény. Az osztály szak­emberei megállapí­tották, hogy a ra­kodótér valóban ki­csiny — hossza mindössze 174 mé­ter s — ugyanak­kor több állami gaz­daság és négy ter­melőszövetkezeti község — Bácsibo- kod, Bácsborsód, Csávoly és Felső- szentiván —■ végzi itt termelvényeinek berakodását. Igaz, a MÁV Sze­gedi Igazgatósága megállapítása sze­rint, 1959-ben az állomás átlagos ha­vi forgalma 562 va­gon volt, ami napi 19 vagonnak felel meg. Ez a számítás azonban téves kö­vetkeztetésekre ad okot, hiszen nem mutat reális képet az időszakonként beálló napi csúcs- forgalomról. A szö­vetkezetek áruter­melésének bővülése révén pedig a for­galom további nö­velésére kell számí­tani. Ugyanakkor a Bácsbokodi Vaj- üzem által naponta szállításra kerülő két vagon tejet — a rakodótér kis te­rülete miatt — alig néhány méterre kénytelenek tárolni az állami gazdasá­gok és termelőszö­vetkezetek részére érikező trágyaszál­lítmányoktól. Ilyen körülmények között azután az egészség- ügyi szabályokat is teljesen lehetetlen betartani.' A megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga mindennek tu­datában az állomás­bővítés ügyével köz­vetlenül a Közleke­dés- és Postaügyi Minisztériumhoz fordult Onnan azonban az a válasz érkezett, hogy a munkálatok elvég­zésére nincsen ke­ret. Az ügy ilyen som­más elintézésébe ban társadalmi munkával is el le­het végezni, amit bizonyára szívesei* vállalnának az elintett kézségek 1 alsói, s ehhez csu­pán egy-két műsza­ki irányítóra lenne szükség. A bővítés­hez szükséges sínpá­rokat pedig talán nem is olyan nagy erőfeszítéssel elő tudná teremteni a MÁV.;. NO TAVASZI DIVAT BALON Az asztalon kilenc pohár bor, kilenc kéz nyúl egyszerre érte: kis jtiői kéz, nagy csontos ujjak. Farsang van, hát igyunk! Miért ne? Hej, farsang jött, igyunk! Miért ne? Kilenc pohár koccan vidáman, kilenc szempár mosolyog össze, szépet keres megint a mában. Szépet keres megint a mában, szemekben fény, szivekben álom, arcon mosoly, bor a pohárban, az új, zajos, farsangi bálon. Zene, bor a farsangi bálon, — fiatalságnak mindig jókor. — Suhogó selymek, kis topánkák, s kilenc pohárban csillogó bor. . é Antalfy István Háromrészes kötött együttes. A szoknya és a pulóver kamgarn- gyapjúból, a kabát moher­gyapjú keverékből készült. Óvónők és szülők közös teaestje A Kecskeméti Városi Tanács Klapka utcai bölcsődéjének nőbizottsága teaestet rendezett az Építők Katona József Műve­lődési Otthonában. A teaestet rövid kultúrműsor előzte meg, s nagy sikert aratott a Hírős Együttes, amely legújabb szá­maival lépett fel a közel száz­ötven meghívott szülő és ven­dég előtt. A bölcsőde nőbizottsága a teaest bevételét a gyermeknap méltó megünneplésére fordítja. Kis lakóinak ajándékokat vá­sárolnak belőle, s megvendé­gelik őket teával és sülemény- nyel. — Taxit Nemcsak a szívét Én is, mint annyi más em­bertársam, a feketefogyasztók; táborához tartozom. Összejár­tam már a megyét, sőt megyén túl is jó pár helyet, de olyan feketét, mint legutóbb Kiskő­rösön ittam — őszintén be­vallom — sehol sem találtam. Fekete volt az teljes egé­szében, erős is, legalább olyan* amilyet mi, feketeivók elkép­zelünk. S a presszósnő — Fa­ragó Istvánné — szívesen ki­elégítette kíváncsiságomat: — A jó kávé titka? Egy­szerű. Nemcsak szívet, kávét is kell adni! Ezért olyan jó a kiskőrösi fekete! (m) PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja.. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél.­Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft Bács-Kiskun megyei Nyomda V« Kecskemét = Tel.; 15-29, 27-13

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents