Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-29 / 75. szám

I960, március 29, UciHl fÖ>t (l'ltlcCCtA&fc * | Házasságkötés | után a har­madik hónapban általában meg lehet állapítani, hogy a felek nem fogtak-e mellé a frigyre lépéssel. A mézeshetek mámora utáni napok józansá­gán lehet lemérni, hogy a há­zastársak egymáshoz valók-e Vagy sem. Ez iránt tudakozódtunk mi is a napokban Izsák község hatá­rában, ahol január 1-én egye­sült a Kossuth és a Második Kongresszus Termelőszövetke­zet. Különös »házasság« ez, nem lehet tudni, hogy melyikük volt a vőlegény, melyikük a menyasszony, -— nem kérte meg ugyanis egyikük sem a másikuk »kezét«, szinte egy­szerre ért meg mindegyikükben a felismerés, hogy jobb lenne »közös háztartásban« élni, te­vékenykedni. Eltér a megszokottól ez a frigy azért is, mert az egyesü­léssel egy időben negyven egyé­ni gazdálkodó kérte magát a szövetkezet nagy családjába, amely egyébként az ellenforra­dalom mártírjának, Mező Im­rének a nevét vette fel. No, dehát, hogyan múlott el két és fél hónap az 1300 hol­das, 160 tagot számláló nagy­üzemi gazdaságban? | Ami különösen | örvende­tes: a régiek mellett az új ta­gok zöme is lelkesen hozzáfo­gott a munkához. Kurucz Ist­ván kőműves például, aki édes­anyjával, feleségével és három havai lépett a tsz-be, az első naptól kezdve úgy dolgozik, mintha évek óta a közösség útját járna. Egyik fiával, meg több-kevesebb tsz-tag segítsé­gével már eddig átalakított egy lakóépületet, s egy százférö- helyes istállót, amelyben jász­lakat is épített. Egész eszten­dőben gyakorolhatja majd a szakmájat, mert a tsz saját erőből betonoztatja öt vagon termény tárolására alkalmas magtárát, s padlást is építtet fölébe, és ugyancsak állami hitel nélkül átalakíttatja há- romvagonos gyümölcstárolóját. Építtet egy 40 férőhelyes ser­tésszállást is. | Saját erő! | Gyakran sze­lejáratú hitelből, ■«- a szerző­désre azonban nem kértek elő­leget, mert van pénzük, meg takarmányuk is. Az egyesüléssel meghatványo­zódott erő megmutatkozik a kinti munkáknál is. Kintjár- tunkkor a nyitást végezték fo­gattal a 100 hold szőlőben, mások a 40 hold gyümölcsös­ben a fákat metszették, többen a megengedett mértékben a dűlők melletti fasorokat ritkí­tották, hogy legyen épület- anyag, s a tagságnak tűzre- valója is, — s amit már nem láthattunk, de szintén az idén végeztek el: a 31 hold szántó- terület egy-egy holdján 200 mázsa szervestrágyát szórtak szét. | A szorgos munka | látvá­nyát a szövetkezet segédüzem­ágai, a kovács-, bognár- és lakatosműhely szerszámainak hangegyvelege, valamint a da­ráló monoton zúgása »festette alá«, s ebben a muzsikában, mint egyik legszebb akkord, hangzott Dömötör István elnök szava, amikor azt mondta, hogy húszezer forintot szavaz­tak meg szociális és kulturális alapra, amelyből segítik az öregeket is. Ennyi minden született a »házasságból« nem egész ne­gyedév alatt. Nem nehéz ki­találni, hogy még több jó szü­letik majd az elkövetkező időkben. T. I. Hogyan védekezzünk a kendermagbogár ellen? A kendermagbogár a ho- moki szőlők, illetve a gyümölcsfákkal telepített szőlők egyik veszedelmes kártevője. Üjabb vizsgálatokkal bebizo­nyosodott, hogy lucernán, lóhe­rén, csillagfürtön és borsón is károkat okoz. Ez a kendermag nagyságú és színű ormányos bogár március végén, április elején jelenik meg, s elsősorban a szőlő fa­kadó rügyeit pusztítja. Különö­sen olyankor veszedelmes, ami­kor a hűvös időjárás miatt a fakadás vontatott, mert a leg­zsengébb rügyeken rág, s ezzel a kibontakozást még jobban hátráltatja. A kendermagbogár súlyosabb kártétele a szőlőn felér egy fagykárral, mert a szőlő ugyan újra kihajt, de termést mar nem tud hozni. Az ellene való védekezésnél gondunk legyen a szőlők és gyümölcsösök egész évi gyom­talanítására, mert a gyom táplálékul és tenyészhelyül szol­gai. Pillangósvirágú növénye­ket se vessünk a szőlő közelé­be, mert a bogár innen is be- rajzik. A baromfifélék nagyon sze­retik és keresik a bogarakat, így ezekkel is gyéríteni lehet a kártevőket. A vegyi védekezést illetően a kendermagbogár el­len HCH+DDT 1:1 arányú, vagy Nikerol+HCH 1:1 arányú keverékével jó eredmény ér­hető el. A Pernit 1 százalékos oldata, továbbá Pernit -|-HCH-s kombinált permetezés (hektoli­terenként 25 deka Mavepon, 40—60 deka Pernit és egy kiló 10 százalékos HCH permetező- szer) ugyancsak hatásos. Na­gyon jó a Holló 10 két százalé­kos oldata is a bogarak ellen. A kártevő a kiskőrösi, kecs­keméti és kiskunfélegyházi já­rás homoki szőlőiben fog je­lentkezni, — ezért itt a véde­kezésre fel kell készülni. Szűcs József Kecskeméti NÉVADÓ, iti uXcclM. /ADÓ/ J Hajma József (1591—1919) repel ez a sokatmondó két szó a Mező Imre Tsz vezetőinek, tagságának a tájékoztatásában, bizonyságául annak, hogy jól áll a lábán az ifjú család. A meglevőkhöz kölcsön igénybe­vétele nélkül vásárolt a szövet­kezet még egy G—35-ös trak­tort, s a sertésállományt is saját erőből növeli 20 berksiri anyával. Csupán a hizlalásra szánt 40 bikát vásárolták rövid­Szegény földmunkás , család­ból származott. Izsákon szüle­tett, majd szülei Orgoványra költöztek, ahol néhány hold föl­det béreltek, de emellett nap­számba is kellett járniok. A sok gyerek közül az éleseszű József annyira kivált, hogy egy szegény kecskeméti rokonuk magához vette, hogy a város­ban iskolázhasson. Az elemi Megjegyzés A. malacot a koca elli... Az Állatforgalmi Vállalat kis­kunhalasi kirendeltsége a múlt cv negyedik negyedében annyi hízottsertést vásárolt fel a dol­gozó parasztoktól, amennyit 1958-ban egész év folyamán nem gyűjtött össze. Az ok ké­zenfekvő. Az olcsó szabadpiaci malac- és süldőárak láttán a termelő úgy okoskodott, — s jól is tette —, hogy leszerződi a szaporulatot. Takarmánya volt elegendő, a vállalattól előleget, s a hízottsertésért tisztességes árat kapott, — a tőkeként to­vábbra is megmaradt neki az anyakoca. De nem minden termelő gon­dolkodott így. Voltak szép számmal, akik éppen az ala­csony szabadpiaci malacár miatt mindenáron fel akartak hagyni a tenyésztéssel. Ezek mcghizlal- ták az anyakocákat is, »kisö- pörvc« az ólakat. A sertéstenyésztés jelentősége persze nem csökkent, sőt, növe­kedett. Halason az idei első vásár forgalma már megmu­tatta, hogy a sertés ára. feljött. érdemes tehát a tenyésztéssel foglalkozni, — hiszen ezt a kormányzat az Állatforgalmi Vállalat útján többféle kedvez­ményes akcióval is elősegíti. Az anyakocákon könnyelműen túladó gazdák tehát most baj­ban vannak, — saját hibájuk­ból. A hizlalás jövedelmezősé­gét látva maguk is szeretnének bekapcsolódni, — de saját koca híján kénytelenek magas áron megvenni a malacot és a sül­dőt. másoktól, akik elég oko­sak voltak belátni, hogy a ma­lacot a koca elli és sokkal nagyobb a hizlalás bevétele, ha az alapanyag is a »házból ke­rül ki«. Egy jó koca ugyanis az első évben visszaadja ma­lacokban saját értékét és a ta­karmánynak árát, — a további tartás szinte ingyen van. Az elkótyavetyélt tenyészko- cák pótlására mintegy 200 anyát kell beállítaniuk az idén a ha­lasi egyéni gazdáknak. Az ál­lam a kocatartási akcióban je­lentős segítséget ad ehhez, — csak igénybe kell venni! iskolát kitűnően elvégezvén nekivágott a gimnáziumnak is. Módos, gyenge tanulókat taní­tott, úgy kereste meg a ruhára és cipőre valót. A négy gim­názium után a városházára ke­rült díjnoknak. Innen vonult be az első világháborúba. Az orosz fronton hadifogságba ke­rült. A forradalom kitörésekor azonnal csatlakozott a bolsevik párthoz. Kivált éles eszével és bátorságával. Moszkvában el­végezte a pártiskolát és még az 1918-as polgári demokrati­kus forradalom előtt hazake­rült. Nem ment vissza a város­házára, hanem a Szociáldemok­rata Párt kezében levő »Mun­kásbiztosító Pénztár« hívta meg előadónak. A Tanácsköztársaság kikiál­tásakor tagja lett a direktó­riumnak. A direktórium az iskola-ügyek biztosává nevezte ki, amely tisztségben éles eszé­nek és rátermettségének adta tanújelét. Később a városi pénzügyek intézésében is tevé­kenykedett. Az ő aláírásával jelent meg a kecskeméti két- koronás városi papírpénz, amely a Tanácsköztársaság után is megtartotta teljes ér­tékét, míg a »fehér« pénzek elértéktelenedtek. Sakk-zseni volt. Első lett az országos ifjú­sági sakkbajnokságban. Maró- czi Géza nagymesterünknél is nagyobb ígérete volt akkoriban a magyar sakkozásnak. 1919 november közepén őt is elhurcolták Szikrába és vadál­lati kínzások után meggyilkol­ták. Nevét a II. kerületi volt Csaba utca őrzi városunkban. (dr. B. Gy.) 3. djdal ÉPÜL AZ OROSZLÁNYI ERŐMŰ Tíz éve működik hazánkban az Erőműberuházási Vállalat. Fennállása óta több magyar erőmű létesült, mint azelőtt egy évszázad alatt összesen. Az ötéves terv keretében meg fokozot­tabb feladatok várnak a vállalatra. A következő evek program­jában például első helyen áll a Pécsi Hőerőmű beruházásai mellett a 290 megawattos oroszlányi erőmű befejezése. Ez lesz hazánk második legnagyobb erőműve, a tiszapalkonyaihoz ha­sonló nagyságú. A tervek szerint első gépegysége 1961 végén ad áramot. Az NDK-bóI, Csehszlovákiából és a Szovjetunióból rendeltük az erőmű műszereit, berendezéseit. Új idők, új emberek — I íiluhol már láttam az elvtársat — szólít meg egy mo­solygós arcú fiatalember. Visz- szapergetjük a történelem kere­két néhány évtizedre és csak­hamar kiderül, hogy legutóbb az 1940-es évek elején találkoz­tunk a kecskeméti urak szikrai többszáz holdas színűjében. Ö summás volt ott, én pedig nap­számos. Hajnaltól késő estig, kora tavasztói — a ludeg őszi napokig dolgoztunk az urak­nak. Fizetségünk napi SO fillér, legfeljebb egy pengő volt. Hörgő gyomorral végzett mun­kánk egyetlen haszna az volt, hogy megtanultuk a szőlő és a gyümölcs szakszerű kezelését. Egyszer azután az én ismerősömnek »sasos« behívót kézbesített a posta. Ettől kezd­ve elváltak útjaink. A viszontlátás örömteli per­ceiben röviden tájékoztattuk egymást az eltelt évek esemé­nyeiről. Barátom végigszenvedte a második világháborút és haza­térése után családot alapított. Elmondta, hogy továbbra is megmaradt a szőlő és gyümölcs szerelmesének. Most nagy ter­vek valóra váltásán munkálko­dik. A tél folyamán belépett az alpári termelőszövetkezetbe. — Szaktudását ismeri az egész falu és ezért öt választották meg az egyik szőlő- és gyü­mölcstermelő brigád vezetőjé­nek. Balogh Karcsi azóta szárnya­kat kapott. Azon gondolkodik, töpreng, hogyan lehetne a több mint 800 holdas gyümölcsösben magas terméseredményeket el­érni. Kis gazdaságában azelőtt őszi­barack-termeléssel és nemesí­téssel is foglalkozott. Nagy örömmel fogadta a vezetőség­nek azt a határozatát, hogy az idén 50 hold őszibarackost tele­pítenek. Balogh Karcsi a társa­dalmi munkában is példamuta­tóan kiveszi a részét, nagyon szeret olvasni, rádiót hallgat, több újságot járat és minden I érdekli, amiből tanulhat, fa« pasztalatokat gyűjthet. A közel-* múltban azzal a kéréssel for* dúlt a helyi pártszervezethez hogy vegyék fel az élcsapat so­raiba, mert úgy érzi, neki ott\ a helye. Kérelmének helyt ad-Á tak és meggyőződésem, hogy Karcsi barátommal nem val-\ lünk szégyent: A Petőfi Népei hasábjain üzenem neki, példa-] mutatóan munkálják a szólót.] Igazán akkor szolgál rá a párt-i tagságra és a tsz-tagság bizal* mára, ha a gondjaira bízott szö-á lőben jó terméseredményeketil érnek el. A felszabadulás óta nagyot változott a világ, sokat] fejlődtek, tanultak, az embereké köztük az én Balogh Károly ba«j rútom is, aki már nem sum* más, hanem felszabadult emberú a maga gazdája, a termelőszö-i vetkezet megbecsült tagja. Azi alpári termelőszövetkezet musti teszi első lépéseit. Minden okunk1 megvan rá, hogy a szövetkezet, jövőjét bizakodással szemléljük:' mert ebben a közösségben sok> sok olyan ember van, mint a: én Balogh Károly barátom. Túri József OPERÁK MAI VÁLTOZATA Don Juan

Next

/
Thumbnails
Contents