Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-29 / 75. szám
I960, március 29, UciHl fÖ>t (l'ltlcCCtA&fc * | Házasságkötés | után a harmadik hónapban általában meg lehet állapítani, hogy a felek nem fogtak-e mellé a frigyre lépéssel. A mézeshetek mámora utáni napok józanságán lehet lemérni, hogy a házastársak egymáshoz valók-e Vagy sem. Ez iránt tudakozódtunk mi is a napokban Izsák község határában, ahol január 1-én egyesült a Kossuth és a Második Kongresszus Termelőszövetkezet. Különös »házasság« ez, nem lehet tudni, hogy melyikük volt a vőlegény, melyikük a menyasszony, -— nem kérte meg ugyanis egyikük sem a másikuk »kezét«, szinte egyszerre ért meg mindegyikükben a felismerés, hogy jobb lenne »közös háztartásban« élni, tevékenykedni. Eltér a megszokottól ez a frigy azért is, mert az egyesüléssel egy időben negyven egyéni gazdálkodó kérte magát a szövetkezet nagy családjába, amely egyébként az ellenforradalom mártírjának, Mező Imrének a nevét vette fel. No, dehát, hogyan múlott el két és fél hónap az 1300 holdas, 160 tagot számláló nagyüzemi gazdaságban? | Ami különösen | örvendetes: a régiek mellett az új tagok zöme is lelkesen hozzáfogott a munkához. Kurucz István kőműves például, aki édesanyjával, feleségével és három havai lépett a tsz-be, az első naptól kezdve úgy dolgozik, mintha évek óta a közösség útját járna. Egyik fiával, meg több-kevesebb tsz-tag segítségével már eddig átalakított egy lakóépületet, s egy százférö- helyes istállót, amelyben jászlakat is épített. Egész esztendőben gyakorolhatja majd a szakmájat, mert a tsz saját erőből betonoztatja öt vagon termény tárolására alkalmas magtárát, s padlást is építtet fölébe, és ugyancsak állami hitel nélkül átalakíttatja há- romvagonos gyümölcstárolóját. Építtet egy 40 férőhelyes sertésszállást is. | Saját erő! | Gyakran szelejáratú hitelből, ■«- a szerződésre azonban nem kértek előleget, mert van pénzük, meg takarmányuk is. Az egyesüléssel meghatványozódott erő megmutatkozik a kinti munkáknál is. Kintjár- tunkkor a nyitást végezték fogattal a 100 hold szőlőben, mások a 40 hold gyümölcsösben a fákat metszették, többen a megengedett mértékben a dűlők melletti fasorokat ritkították, hogy legyen épület- anyag, s a tagságnak tűzre- valója is, — s amit már nem láthattunk, de szintén az idén végeztek el: a 31 hold szántó- terület egy-egy holdján 200 mázsa szervestrágyát szórtak szét. | A szorgos munka | látványát a szövetkezet segédüzemágai, a kovács-, bognár- és lakatosműhely szerszámainak hangegyvelege, valamint a daráló monoton zúgása »festette alá«, s ebben a muzsikában, mint egyik legszebb akkord, hangzott Dömötör István elnök szava, amikor azt mondta, hogy húszezer forintot szavaztak meg szociális és kulturális alapra, amelyből segítik az öregeket is. Ennyi minden született a »házasságból« nem egész negyedév alatt. Nem nehéz kitalálni, hogy még több jó születik majd az elkövetkező időkben. T. I. Hogyan védekezzünk a kendermagbogár ellen? A kendermagbogár a ho- moki szőlők, illetve a gyümölcsfákkal telepített szőlők egyik veszedelmes kártevője. Üjabb vizsgálatokkal bebizonyosodott, hogy lucernán, lóherén, csillagfürtön és borsón is károkat okoz. Ez a kendermag nagyságú és színű ormányos bogár március végén, április elején jelenik meg, s elsősorban a szőlő fakadó rügyeit pusztítja. Különösen olyankor veszedelmes, amikor a hűvös időjárás miatt a fakadás vontatott, mert a legzsengébb rügyeken rág, s ezzel a kibontakozást még jobban hátráltatja. A kendermagbogár súlyosabb kártétele a szőlőn felér egy fagykárral, mert a szőlő ugyan újra kihajt, de termést mar nem tud hozni. Az ellene való védekezésnél gondunk legyen a szőlők és gyümölcsösök egész évi gyomtalanítására, mert a gyom táplálékul és tenyészhelyül szolgai. Pillangósvirágú növényeket se vessünk a szőlő közelébe, mert a bogár innen is be- rajzik. A baromfifélék nagyon szeretik és keresik a bogarakat, így ezekkel is gyéríteni lehet a kártevőket. A vegyi védekezést illetően a kendermagbogár ellen HCH+DDT 1:1 arányú, vagy Nikerol+HCH 1:1 arányú keverékével jó eredmény érhető el. A Pernit 1 százalékos oldata, továbbá Pernit -|-HCH-s kombinált permetezés (hektoliterenként 25 deka Mavepon, 40—60 deka Pernit és egy kiló 10 százalékos HCH permetező- szer) ugyancsak hatásos. Nagyon jó a Holló 10 két százalékos oldata is a bogarak ellen. A kártevő a kiskőrösi, kecskeméti és kiskunfélegyházi járás homoki szőlőiben fog jelentkezni, — ezért itt a védekezésre fel kell készülni. Szűcs József Kecskeméti NÉVADÓ, iti uXcclM. /ADÓ/ J Hajma József (1591—1919) repel ez a sokatmondó két szó a Mező Imre Tsz vezetőinek, tagságának a tájékoztatásában, bizonyságául annak, hogy jól áll a lábán az ifjú család. A meglevőkhöz kölcsön igénybevétele nélkül vásárolt a szövetkezet még egy G—35-ös traktort, s a sertésállományt is saját erőből növeli 20 berksiri anyával. Csupán a hizlalásra szánt 40 bikát vásárolták rövidSzegény földmunkás , családból származott. Izsákon született, majd szülei Orgoványra költöztek, ahol néhány hold földet béreltek, de emellett napszámba is kellett járniok. A sok gyerek közül az éleseszű József annyira kivált, hogy egy szegény kecskeméti rokonuk magához vette, hogy a városban iskolázhasson. Az elemi Megjegyzés A. malacot a koca elli... Az Állatforgalmi Vállalat kiskunhalasi kirendeltsége a múlt cv negyedik negyedében annyi hízottsertést vásárolt fel a dolgozó parasztoktól, amennyit 1958-ban egész év folyamán nem gyűjtött össze. Az ok kézenfekvő. Az olcsó szabadpiaci malac- és süldőárak láttán a termelő úgy okoskodott, — s jól is tette —, hogy leszerződi a szaporulatot. Takarmánya volt elegendő, a vállalattól előleget, s a hízottsertésért tisztességes árat kapott, — a tőkeként továbbra is megmaradt neki az anyakoca. De nem minden termelő gondolkodott így. Voltak szép számmal, akik éppen az alacsony szabadpiaci malacár miatt mindenáron fel akartak hagyni a tenyésztéssel. Ezek mcghizlal- ták az anyakocákat is, »kisö- pörvc« az ólakat. A sertéstenyésztés jelentősége persze nem csökkent, sőt, növekedett. Halason az idei első vásár forgalma már megmutatta, hogy a sertés ára. feljött. érdemes tehát a tenyésztéssel foglalkozni, — hiszen ezt a kormányzat az Állatforgalmi Vállalat útján többféle kedvezményes akcióval is elősegíti. Az anyakocákon könnyelműen túladó gazdák tehát most bajban vannak, — saját hibájukból. A hizlalás jövedelmezőségét látva maguk is szeretnének bekapcsolódni, — de saját koca híján kénytelenek magas áron megvenni a malacot és a süldőt. másoktól, akik elég okosak voltak belátni, hogy a malacot a koca elli és sokkal nagyobb a hizlalás bevétele, ha az alapanyag is a »házból kerül ki«. Egy jó koca ugyanis az első évben visszaadja malacokban saját értékét és a takarmánynak árát, — a további tartás szinte ingyen van. Az elkótyavetyélt tenyészko- cák pótlására mintegy 200 anyát kell beállítaniuk az idén a halasi egyéni gazdáknak. Az állam a kocatartási akcióban jelentős segítséget ad ehhez, — csak igénybe kell venni! iskolát kitűnően elvégezvén nekivágott a gimnáziumnak is. Módos, gyenge tanulókat tanított, úgy kereste meg a ruhára és cipőre valót. A négy gimnázium után a városházára került díjnoknak. Innen vonult be az első világháborúba. Az orosz fronton hadifogságba került. A forradalom kitörésekor azonnal csatlakozott a bolsevik párthoz. Kivált éles eszével és bátorságával. Moszkvában elvégezte a pártiskolát és még az 1918-as polgári demokratikus forradalom előtt hazakerült. Nem ment vissza a városházára, hanem a Szociáldemokrata Párt kezében levő »Munkásbiztosító Pénztár« hívta meg előadónak. A Tanácsköztársaság kikiáltásakor tagja lett a direktóriumnak. A direktórium az iskola-ügyek biztosává nevezte ki, amely tisztségben éles eszének és rátermettségének adta tanújelét. Később a városi pénzügyek intézésében is tevékenykedett. Az ő aláírásával jelent meg a kecskeméti két- koronás városi papírpénz, amely a Tanácsköztársaság után is megtartotta teljes értékét, míg a »fehér« pénzek elértéktelenedtek. Sakk-zseni volt. Első lett az országos ifjúsági sakkbajnokságban. Maró- czi Géza nagymesterünknél is nagyobb ígérete volt akkoriban a magyar sakkozásnak. 1919 november közepén őt is elhurcolták Szikrába és vadállati kínzások után meggyilkolták. Nevét a II. kerületi volt Csaba utca őrzi városunkban. (dr. B. Gy.) 3. djdal ÉPÜL AZ OROSZLÁNYI ERŐMŰ Tíz éve működik hazánkban az Erőműberuházási Vállalat. Fennállása óta több magyar erőmű létesült, mint azelőtt egy évszázad alatt összesen. Az ötéves terv keretében meg fokozottabb feladatok várnak a vállalatra. A következő evek programjában például első helyen áll a Pécsi Hőerőmű beruházásai mellett a 290 megawattos oroszlányi erőmű befejezése. Ez lesz hazánk második legnagyobb erőműve, a tiszapalkonyaihoz hasonló nagyságú. A tervek szerint első gépegysége 1961 végén ad áramot. Az NDK-bóI, Csehszlovákiából és a Szovjetunióból rendeltük az erőmű műszereit, berendezéseit. Új idők, új emberek — I íiluhol már láttam az elvtársat — szólít meg egy mosolygós arcú fiatalember. Visz- szapergetjük a történelem kerekét néhány évtizedre és csakhamar kiderül, hogy legutóbb az 1940-es évek elején találkoztunk a kecskeméti urak szikrai többszáz holdas színűjében. Ö summás volt ott, én pedig napszámos. Hajnaltól késő estig, kora tavasztói — a ludeg őszi napokig dolgoztunk az uraknak. Fizetségünk napi SO fillér, legfeljebb egy pengő volt. Hörgő gyomorral végzett munkánk egyetlen haszna az volt, hogy megtanultuk a szőlő és a gyümölcs szakszerű kezelését. Egyszer azután az én ismerősömnek »sasos« behívót kézbesített a posta. Ettől kezdve elváltak útjaink. A viszontlátás örömteli perceiben röviden tájékoztattuk egymást az eltelt évek eseményeiről. Barátom végigszenvedte a második világháborút és hazatérése után családot alapított. Elmondta, hogy továbbra is megmaradt a szőlő és gyümölcs szerelmesének. Most nagy tervek valóra váltásán munkálkodik. A tél folyamán belépett az alpári termelőszövetkezetbe. — Szaktudását ismeri az egész falu és ezért öt választották meg az egyik szőlő- és gyümölcstermelő brigád vezetőjének. Balogh Karcsi azóta szárnyakat kapott. Azon gondolkodik, töpreng, hogyan lehetne a több mint 800 holdas gyümölcsösben magas terméseredményeket elérni. Kis gazdaságában azelőtt őszibarack-termeléssel és nemesítéssel is foglalkozott. Nagy örömmel fogadta a vezetőségnek azt a határozatát, hogy az idén 50 hold őszibarackost telepítenek. Balogh Karcsi a társadalmi munkában is példamutatóan kiveszi a részét, nagyon szeret olvasni, rádiót hallgat, több újságot járat és minden I érdekli, amiből tanulhat, fa« pasztalatokat gyűjthet. A közel-* múltban azzal a kéréssel for* dúlt a helyi pártszervezethez hogy vegyék fel az élcsapat soraiba, mert úgy érzi, neki ott\ a helye. Kérelmének helyt ad-Á tak és meggyőződésem, hogy Karcsi barátommal nem val-\ lünk szégyent: A Petőfi Népei hasábjain üzenem neki, példa-] mutatóan munkálják a szólót.] Igazán akkor szolgál rá a párt-i tagságra és a tsz-tagság bizal* mára, ha a gondjaira bízott szö-á lőben jó terméseredményeketil érnek el. A felszabadulás óta nagyot változott a világ, sokat] fejlődtek, tanultak, az embereké köztük az én Balogh Károly ba«j rútom is, aki már nem sum* más, hanem felszabadult emberú a maga gazdája, a termelőszö-i vetkezet megbecsült tagja. Azi alpári termelőszövetkezet musti teszi első lépéseit. Minden okunk1 megvan rá, hogy a szövetkezet, jövőjét bizakodással szemléljük:' mert ebben a közösségben sok> sok olyan ember van, mint a: én Balogh Károly barátom. Túri József OPERÁK MAI VÁLTOZATA Don Juan