Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-03 / 53. szám

4. oldal 1060. március 3, csütörtök Az ifjúsági brigádok egyharmada A SZOCIALISTA CÍMÉRT KÜZD A KISZ megyei v. b. az üzemi fiatalok feladatairól A KISZ megyei végrehajtó bizottsága a közelmúltban ta­nácskozott az ipari üzemek ifjúsági szervezeteinek mun­kájáról, további feladatairól. A végrehajtó bizottság elis­merően állapította meg, hogy az üzemi KISZ-szervezetek sokoldalú sport-, kulturális és nevelőmunkájuk mellett ered­ményesen mozgósították a fia­talokat a VII. pártkongresszus­ra tett felajánlások teljesíté­sére is. A kongresszus útmutatásai, világos célkitűzései, a jövő távlatainak feltárása most is­mét megdobogtatta az ifjú sziveket, munkára serkentette az izmokat, tanulásra, a tech­nika elsajátítására buzdítja a tudományra szomjazókat. Ez a pezsgő, bizakodó légkör újabb lendületet adott a KlSZ-szer- vezetek tevékenységének, a munkaversenynek, a termelési mozgalmaknak. A kongresszus óta eltelt időben több üzemi KlSZ-szer- vezet is úgy határozott az ott dolgozó fiatalokkal együtt­működve, hogy a kongresszusi verseny lendületét továbbra is megőrzik és bekapcsolódnak hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére indított egészéves munkaversenybe. A KISZ megyei bizottsága öröm­mel nyugtázza a fiataloknak ezt a helyes kezdeményezését és azt javasolja, hogy vala­mennyi vállalat kiszistái, munkás fiataljai vessenek szá­mot lehetőségeikkel és tegyék meg a maguk vállalását. A felajánlásokat, a csopor­tos és egyéni vállalásokat a műszaki és gazdasági vezetők az egyes brigádok és műhelyek terveinek részletes kidolgozá­sával könnyítsék meg. ^4 KISZ megyei végrehajtó bizottsága jelenleg 95 ifjúsági brigádot tart nyilván és közü­lük 31 nevezett be a szocialista munka ifjú brigádja cím el­nyeréséért folyó küzdelembe. ; A verseny időszakában azt a j célt tűzi a KISZ-szervezetek j elé a megyei végrehajtó bi- j zottság, hogy az ifjúsági bri- I gádok számát tovább növeljék I és gyarapítsák azoknak a szá- ! mát is, akik a szakma ifjú ! mestere mozgalomban vesznek \ részt. I A.S idei tervünk teljesíté- j sében nagy szerepe van a ! munka termelékenysége to- \ vábbi növelésének. Helyes, ha ! a KISZ-szervezetek az ifjú­munkásokkal tanácskozásokat rendeznek és vállalásokat tesznek a munka alaposabb megszervezésére, a technológia fejlesztésére és a helyi tartalé­kok feltárására. Fontos feladata a KlSZ-szer- vezeteknek a takarékossági mozgalom felkarolása is. En­nek érdekében célravezető, ha takarékossági brigádokat szerveznek, az üzemrészekben pedig ellenőrző őrsöket és anyagmentő járőröket Nagy lehetősége van KlSZ-szerveze- teinknek a takarékossági moz­galom legjobb eredményt fel­mutató fiatalok népszerűsíté­sére, módszereik elterjesz­tésére. A végrehajtó bizottság re­ményét fejezte ki. hogy az üzemi KISZ-szervezetek és a munkásfiatalság odaadó, lel­kes munkájával újabb ered­ményeket ér el a termelésben, hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére indí­tott munkaversenyben. Nagy József OXDCDa IMI joenna UJ FILMÉ Két fiú, egy kislány Kacagtató, magyarul beszélő szovjet filmvígjáték Jelenet a filmből. A mulatságos történet egy bájos, szőke lány: Nadja körül bonyolódik. Erre, az iskolából alig kinőtt, csodálkozó szemű kislányra bízzák két fékezhetet- len, jókedvű legény: Gracskin és Grombojev nevelését, jó út­ra terelését. S mindezt miért? Mert az üzemi Komszomol-gyü- lésen ő volt az egyetlen, aki védelmébe vette a két rosszul dolgozó fiút. Es Nadja a legnagyobb igye­kezettel, összeszedve minden pedagógiai tudományát, nekilát a feladatnak.. Védenceiért sok áldozatot hoz: összevész régi udvarlójával, sőt még az igaz­gatóval is meggyűlik a baja. Végül azonban, ahogy ez a vígjátékokban már szokás, -■* minden rendbejön. A mulatságos történet komU kus helyzetein tűi Jurij Csulju-> kin rendező számos ötlettel te­szi fordulatossá és mindvégig nagyon szórakoztatóvá ezt a filmet. Ehhez hozzájárul a há­rom főszereplő pompás játéka is. A bájos, szőke Rumjanceva nagyon kedvesen és bővérű humorral alakítja Nádját. A Gracskint alakító Bjelovot már ismerjük a Gitáros lány című filmből. Szerepe itt több mó- kázásra ad lehetőséget és Bje-t lov tehetségesen él is ezzel, Gromobojev szerepében Kozsev- nyikov ugyancsak sok mosolyt varázsol a nézők arcára. >WWWVWW\AfV»/WVyWWVWW\ Megjegyzés A Kalocsai Finommechani­kai Vállalat vendégszobáját »szentélyének kereszteltek cl a dolgozók. A névadás találó, s hitelességét igazolja, hogy a televíziós készülékkel rendel­kező helyiségben csak »kivált­ságos« alkalmakkor lehet be­lépni; tudniillik akkor, amikor Hoffmann György, a Megyei Finommechanikai Vállalat igazgatója ellenőrzésre érkezik Kalocsára. Ez alkalomból a. vendégszobát veszi igénybe, amely egyébként zárva talál- tatik a művelődni, szórakozni vágyó dolgozók előtt. Felmerül a kérdés: hát akkor minek a televízió? Nyilván nem első­sorban vendégmarasztalásra, hanem a vállalat kulturális igényeinek kielégítésére. Az igazgató levélben utasí­totta a kalocsai vállalatot, hogy na televízió előadásait csakis a »telepvezető, vagy annak a he- llyettese jelenlétében nézhetik |a dolgozók. | Nem értünk egyet ezzel a 5 »kiskorúsítással«, hiszen a vál- > lalat dolgozói minden bizony* Inyal ügyelnének a bútorok ép- jségére, főleg ha a sajátjuknak bérezhetnék azokat. Vélemé- ínyünk szerint ez bizalmatlan- <ság a dolgozókkal szemben. ? Hoffmann György levele és í szóbeli utasítása értelmében : semmi néven nevezendő gyű­lést nem lehet tartani a ven­dégszobában! (Talán cgy-két párttaggyűléstől eltekintve.) — Érthetetlen ez a rendelkezés is, hiszen csak ez az egy he­lyiség áll a munkások rendel­kezésére, amelyben társadalmi életet élhetnének, művclődhet- ; nének, szórakozhatnának. Ügy ' látszik, ez mind tizedrangú kér- ^dés, csak az a lényeg, hogy a j vendégszoba el ne veszítse j »szentély« jellegét. | A kalocsai városi párt- és KISZ-bizottság sem ért egyet i ezzel az »elefántcsont-torony«- [ elmélettel és szeretnék, ba a i Finommechanikai Vállalat dol­gozói előtt mielőbb megnyit- I latnának a tágas, klubszobának !is beillő vendégszoba ajtói. i Bieliczky Sándor r--------------------------------------------------­| A traktoros egészsége és a vezetőfülke SOKSZOR leírtuk és elmondtuk már, hogy milyen meg- I tisztelő szerepük van a szocialista mezőgazdaság megterem- ! lésében a traktorosoknak. Arról is esett szó, hogy milyen ! nehéz, fárasztó a munkájuk. Naphosszat rázza őket a kör- j mos gépek nem éppen ideális megszerkesztésű nyerge, szél­ben, esőben, hóviharban és perzselő napsütésben szorítják a kormányt. Esős időben egy-egy zetoros á műszak után nya- ; kig sárosán száll le a gépről, mert a magas hátsó kerekek telefröcskölik latyakkal s ha kiszámítanánk, hogy a munka- ! ruha mennyivel gyorsabban kopik el ilyen körülmények kö- ! zött — meglepő számot kapnánk. EZÉRT jogos a gépállomások dolgozóinak az a kérése, | hogy az új típusú gépeket lássák el vezetőfülkével. Ezeknél I — mint például az UE 28-as — nem fenyeget a felborulás és a hanyattesés veszélye — ámbár szakemberek szerint Csehszlovákiában a magasépítésű K 25-ös Zetorok is vezető­fülkével vannak ellátva. Nos, vezetőfülkét a magyar gyár is készít, — csak az a furcsa, hogy külön kell megrendelni. A főmegrendelö Föld­művelésügyi Minisztérium illetékes osztálya nyilván takaré­kossági szempontból, fülke nélkül kérte a már leérkezett gépeket. Joggal csodálkoztak tehát a Kiskunfélegyházi Gép­állomás dolgozói is, amikor kérdésünkre a gyár képviselője elmondta, hogy utólagos megrendelésre készségesen szállít­ják a vezetőfülkét. — MI LENNE, ha az órához külön kellene megrendelni a mutatót? — vetik fel jogosan a gépállomások dolgozói. A vezetőfülke a traktoros egészsége és teljesítménye érdekében éppúgy hozzátartozik a géphez, mint a kerék vagy a kor­mány. Szereljék fel tehát gyárilag s a fülke árával megter­helve szállítsák a gépeket. Nem hisszük, hogy a vezetőfülke költsége aránytalanul megemelné a traktor árát. De ha így is lenne, mi ér többet? A dolgozó egészsége vagy a fülke? A válasz kézenfekvő. A GÉPÁLLOMÁSOK megyei igazgatóságától kapott ér­tesülés szerint már tárgyalások folynak annak érdekében, hogy a jövőben az új gépek gyárilag felszerelt vezetőfülké- ; vei kerüljenek leszállításra. Reméljük, hogy ez a tárgyalás eredményes lesz s a traktoros dolgozók százainak jogos ki- j vánsága szerint oldódik meg a kérdés! G. K. j Farkasszemet nézett parancs­nokával, s verejték-gyöngyök gördültek végig homolokán. Végül megtörve így szólt: — Hát jól van, nem füllen­tek tovább! A gyakorlatot be­fejeztük, a rámbízott feladatot végrehajtottam, most már be­vallom, mi fáj. A parancsnok félbeszakította: — Az új csizma, ugye? Húz­za le a bal csizmáját! Gazsi bácsi engedelmeske­dett. A kibukkanó kapca csupa vér volt. Sarkán dió nagyságú sebet tört a csizma. — Üsse kő, majd az én Ju­liskám meggyógyítja — így a Gazsi bácsi és fel akarta húzni a csizmáját. De a parancsnok nem en­gedte: — Korai lesz az, Balázs elv­társ! A századgyülésen már nem vehet részt, el kell men­nie az orvoshoz. Kovács elvtárs motoron beviszi a városba. — De parancs... — Igen parancs! — vágott szavába a szakaszparancsnok. A mikor a motor elrobo­gott, a parancsnok már udta, hogy a legközejebbi szá- :adgyűlésen kit javasol század- j Jarancsnoki dicséretre. ' ; — Uys —: a munkásőröket. Összeszorította hát a fogát, s keményen állta a fájdalom tűszúrásait. A tanyától már néhány mé­ter választotta el a szakaszt, mire a parancsnok újból a menet élére állt. Ök érkeztek elsőként a századgyűés színhe­lyére. A pihenj vezényszó elhang­zása után a szakaszparancsnok Gazsi bácsihoz lépett. — Balázs elvtárs, miért nem válaszolt őszintén kérdésemre? Valami bántja magát, csak kendőzi. Bátran, ki vele! — Nincs nekem a kerek ég­adta világon semmi bajom. Csak egy kicsit elgondolkod­tam ... — Amikor a szakasz után mentem, észrevettem, hogy né­hányszor sántított a bal lábára, ilyenkor mindig erősebben mar­kolta meg a géppisztolya agyát. Nekem is van szemem, nem le­het engem egykönnyen becsap­ni Ismerem munkásőreimet s... G azsi bácsi már alig birt : a lábán állni. Szúró fáj- j falom hasogatott a sarkában. látta senki, bicegve sántított a hepe-hupás buktatókon. De mi­helyst valaki hátrapillantott, — Gazsi bácsi kihúzta magát, s »elfelejtette« hogy sántít. A szakaszparancsnok ellé- pett a sor éléről és meg­állt. Megigazgatta sapkáját, s amikor Gazsi bácsi mellé ért, rászólt: — De el van szontyolodva máma Balázs elvtárs, csak nem beteg? — Az mifelénk nem szokás, parancsnok elvtárs. Minek be­széljek? A gyakorlaton úgy érzi magát az ember, mint a hábo­rúban. Itt nem babra megy a játék! — mondta s eközben már a háta mögött hagyta a parancsnokot. Az pedig fürkész­ve szemlélte Balázs bácsi tá­vozó alakját. — Titkol az öreg valamit, nem szokott az ilyen néma lenni — töprengett a parancs­nok. Balázs elvtárs kellemetlenül érezte magát. Ilyen kutyaszorí­tóba nem került mostanában. Parancsnokának szemét a há­tán érezte. Tudta, hogy figyeli A pró termetű, idős mun­kásőr menetelt a szakasz legvégén, Az eső lágyan sze­merkélt, s a felázott föld sár­tengerébe bele-belecuppantak a csizmák. A fiatalabbak könnyeb­ben lépkedtek a csúszós tala­jon, de az ezüstös hajú mun­kásőrök is arcrándulás nélkül haladtak a többiek után. A szakasz legalacsonyabb és egyben legidősebb tagja húzta csak össze nagyritkán szemöl­dökét, s ilyenkor tekintetén a leplezett fájdalom fátyla lebe­gett. Balázs Gáspárnak hívják, akit a jókedélyű és fegyelme­zett közösségben Gazsi bácsi­nak szólít mindenki. Az elv­társak meleg szavú, becéző hangjában benne él a tisztelet, a nagyrabecsülés és a szeretet is Balázs bácsi iránt. A kapott harcászati feladatot sikeresen hajtották végre, s most a Borókai-tanyába tarta­nak — századgyűlésre. Az épü­let még messze van, addig da­gaszthatják még a sarat. Néha hallatszott csak egy-két tréfás megjegyzés, s ilyenkor ízesen nevettek a vicc szellemességén, vagy éppen a szellemeskedőn. Balázs elvtárs szótlanul me­netelt. Szorosan markolta gép­pisztolya agyát, a amikor nem A „SZENTÉLY“ (fiizsi bácsi

Next

/
Thumbnails
Contents