Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-27 / 74. szám
MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BA'CS - KISKUN MEGYEI LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 14. SZÄM Ára 60 fillér I960. MÄRC. 27, VASÄRNAP áf Április 4-re készülnek A Császártöltési Földműves- szövetkezet dolgozói felajánlásokat tettek hazánk felszabadulása 15. évfordulójának a tiszteletére. A kiskereskedelmi üzemág dolgozói vállalták, hogy az első negyedév vegére az eg.v főre eső forgalmi tervet 120 százalékra teljesítik, s egy-cgy új földművesszövetkezeti tagot is beszerveznek. A földműves- szövetkezet textilboltjának dolgozói párosversenyre hívták ki a vas-műszaki bolt dolgozóit az egy főre eső forgalmi terv növelésében. Koch Katalin levelező fl tsz-ek gazdálkodásáról, a megyeszékhely zöldségellátásáról és a költségvetésről tárgyalt a Kecskeméti Városi Tanács Pénteken délelőtt ülést tartott a Kecskeméti Városi Tanács. Az ülésen Nagymarosi Kálmán elvtárs, a végrehajtó bizottság elnöke számolt be a v. b. 1959. évi munkájáról, s a soron következő feladatokról, majd Fehér Sándor, a pénzügyi osztály vezetője a költségvetés és községfejlesztési alap múlt évi zárszámadását és idei terveit ismertette. Nagymarosi Kálmán elvtárs beszámolójában foglalkozott a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a termelés fejlesztése érdekében végzett munkával, a v. b. irányító, szervező és ellenőrző tevékenységével. — Termelőszövetkezeteink területe — mondotta Nagymarosi elvtárs — közel 10 ezer holddal, taglétszáma 1710-zel gyarapodott a téli hónapok alatt, Ennek következtében városunk összes földterületének 55 százalékán már nagyüzemi módon gazdálkodnak. A termelőszövetkezetek földterületével azonban nem növekedett arányosan az állatállomány, bár a háztáji állatállomány nem egy helyen meghaladja az alapszabály szerinti keretet. Mozgalmat indítunk arra, hogy a tsz-ek tagsága saját erőforrásaiból is hozzájáruljon a közös állatállomány gyarapításához. Jó kezdeményezés született e tekintetben a Rizling Termelőszövetkezetben, ahol már több mint 10 ezer forintot adott a tagság saját pénzéből erre a célra. Az időben és jó minőségben végzendő munka érdekében javasoljuk, hogy minden nagyobb területtel rendelkező termelőszövetkezetben vezessék be az eredményességi munkaegységet. Ezután a város lakóinak jó adófizetési készségéről, majd a nagyarányban megindult város- fejlesztésről beszélt. A kereskedelmi hálózat fejlődéséről szólva elmondotta, hogy a korszerű, uj üzletek megnyitása mellett szembetűnő az áruellátás és a fogyasztás egészséges fejlődése. Jó példa erre, hogy a Kiskereskedelmi Vállalat forgalma 1958-ban 219 millió volt, a múlt évben pedig már 242 millió forint. Ezen belül 5,5 millió forinttal emelkedett a ruházati cikkek és 12,5 millió forinttal az iparcikkek forgalma. További javításra vár még a gyümölcs-, zöldség- és burgonya-ellátás, valamint a vegyes iparcikkek iránt rohamosan megnövekedett kereslet teljes kielégítése. EnMillióhat nyerhetnek megyénk üzemei, ha a gondos gazda módjára takarékoskodnak az alap- és nyersanyagokkal. Ennek felismerése már tükröződik az éves vcrsenyvállalá- sokban. A Kiskunfélegyházi Gépgyár a korszerűbb gyártástechnológia bevezetésével az idén 1 200 000 forint értékű importanyagot kíván megtakarítani. A Bányászati Berendezések Gyárában másfél millió Ft értékű hasznos hulladékot használnak fel a gyártmányokhoz. A Bajai Gyapjúszövetgyár éves felajánlásában 1122 000 forintot irányzott elő az anyagköltségek csökkentésére. Ha a Zománc- Ipari Művek Kecskeméti Gyáregységében az idén egy százalékkal csökkentik az anyaghányadot, akkor 800 ezer forintot takarítanak meg. Ezek a tervek, elképzelések reálisak. Egy-két üzemünkben már kidolgozták az anyagtakarékosság nyilvántartásának legcélravezetőbb módszereit is. A Bajai Ruhaüzemben könyvecskét rendszeresítettek, amelyből megtudhatják: ki, mennyi anyagot takarított meg, s ezért milyen összegű visszatérítést kapott? A Kecskeméti Cipőgyárban a szabászok a felsőbőrmegtakarítás után prémiumot kapnak. A Bányászati Berendezések Gyárában az értékelésnél döntő szempont, hogy melyik brigád mennyi hasznos hulladékot használt fel. Nem minden üzemben törődjek azonban ilyen lelkiismeretesen az anyagfelhasználással. Pedig az anyaggal való takarékoskodás a nyereségrészesedés egyik alapja. Ha kevesebb az anyagköltség, nagyobb az igazgatói alap, több pénz jut vállalatfejlesztésre. Emellett az anyagtakarékosságból származó milliók sokat segítenek a lakásépítkezési program végrehajtásában, városaink ivóvíz-ellátásának megjavításában, a házak gyorsabb tatarozásában is. hogy csak a nagyobb tennivalókat említsük. Éppen ezért nem mindegy, hogy ki, s hogyan foglalkozik ezzel a fontos kérdéssel. Ha csak a vállalat műszaki vezetői szorgalmazzák az anyagtakarékosságot, az kevés. Minden munkásnak úgy kell vigyáznia a reá bízott anyagra, mint a sajátjára. E cél megvalósításához az is kell, hogy párts^pr- vezeteink, szakszervezeteink, állandóan, szóban és írásban, a hangoshíradóban, ismertessék a takarékosan dolgozó munkások jó munkamódszereit. Hirdessék ki: annak jár jutalom, aki takarékoskodik. A kiváló dolgozó oklevelek, jelvények, a szakma kiváló dolgozója cím odaítélésekor is a kiváló minőségű termékgyártás mellett, a legdöntőbb tényező az anyagtakarékosság legyen. Bízunk abban, hogy megyénk üzemi munkásai, műszaki vezetői ígéretükhöz híven, millió kát takarítanak meg népünk nek a helyes anyaggazdálkodással. nek érdekében kereskedelmi szerveinknek az eddiginél sokkal alaposabban kell tanulmányoznak a fogyasztói kereslet alakulását és az eddiginél határozottabb befolyást kell gyakorolni az ipari termelésre. Fehér Sándor pénzügyi osztályvezető nagy figyelemmel hallgatott beszámolója után élénk vita bontakozott ki, melynek során 17 tanácstag szólalt fel, A tanácstagok a város köztisztasági helyzetének megjavítása érdekében javasolták a szemét-cl- hordás meggyorsítását. Sok főútvonalon levő ház előtt még a késő délelőtti órákban is ott éktelenkedik az utcára kirakott szemét. Kovács Mihály a rendőrfalusiak nevében új kultúrház építését sürgette, Kuti Béla az Irinyi utca járdájának gyors elkészítéséért mondott köszönetét. Kulik Ilona javasolta, hogy a tanácstagok gyakrabban látogassanak el az iskolákba és kérte, hogy á máriavárosi óvoda bővítését jobban támogassa a tanács végrehajtó bizottsága. Bíró Györgyné a szabófalusiak kérését tolmácsolta egy új kút, s a közvilágítás megjavítása, valamint a Czollner köz salakozása érdekében. Bakos István a Zrínyi Ilona Általános Iskolában levő iskolaíürdó helyre- hozatalához kérte a tanács segítségét, s a Műkert nyári szórakozóhellyé való kiépítését sürgette. Ezenkívül számos közérdekű javaslat hangzott el, majd Mező Mihály elvtárs, a végrehajtó bizottság titkára terjesztette elő a végrehajó bizottság bejelentését a Rákóczi út és a főtér lovaskocsi-forgalmának korlátozásáról. A tanácstagság az előterjesztéseket jóváhagyta. Az ülés interpellációkkal ért véget. VWWWWWWVWV^>WWWW»W«W Megkezdődött a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei kiildöttválasztó értekezlete Szombaton délelőtt a megyei tanács dísztermében megkezdődött az MSZBT megyei iküldöttválasztó értekezlete. Az elnökségben helyet foglalt Vadász Elemér, Kossuth-díjas akadémikus, az MSZBT országos elnöke, Mihail Andrejevics Popov, a szovjet nagykövetség első tanácsosa, Putics József, az MSZMP megyei titkára, Madarász László, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese és a tömegszervezetek képviselői. Az egybegyűlteket a megyei elnökség nevében dr. Kolozsi R. Gyula, az MSZBT városi titkára üdvözölte, majd Vadász Elemér, Kossuth-díjas akadémikus szólt a küldöttekhez. Ezután Baksa' Gyula, az MSZBT megyei titkára mondotta el a megyei elnökség beszámolóját. A beszámolóra és az azt követő vitára lapunk későbbi számában még visszatérünk. A nagyüzemi zöldségtermesztésről tanácskoztak A Szövetkezetek Bács-Kis- kun megyei Központja március 25-én ankétot rendezett Kecskeméten a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben a nagyüzemi zöldségtermesztés fejlesztésének időszerű feladatairól. Az anikéton resztvettek a földművesszövetkezetek járási központjainak főag- ronómusai, a zöldségtermesztéssel intenzivebben foglalkozó községék földművesszövetkezeteinek és termelőszövetkezeteinek szakemberei. A tanácskozás fontosságát és időszerűségét indokolja, hogy megyénkben az idén 194 termelőszövetkezet kötött szerződést zöldségfélék termesztésére, összesen 6251 holdra. Sók ezer vagon áru sorsát dönti el, hogy milyen mérvű segítséget kapnak ezek a közös gazdaságok a termeltető vállalatok szakapparátusától. Az eredményes kertészkedés haszna nemcsak a mezőgazdasági export és a belföldi ellátás szempontjából jut egyre nagyobb szerephez, hanem a tsz-ek jövedelmének növelésében is. A kísérleti intézet üzemszervezési csoportja az elmúlt évben 5 kertészkedő tsz helyzetét vizsgálta meg. Ezek a tsz-ek összterületüknek 4 százalékán termesztettek zöldségfélét, — de a kertészetből származó bevétel a növénytermesztés jövedelmének 27 —■, az összes jövedelemnek pedig 16 százalékát adta. Az ankéten megjelent Mankó Mihály, a Kertészeti Főiskola adjunktusa, aki az üzemszervezés vonatkozásában beszélt a nagyüzemi zöldségtermesztésről. Milinkó István, a helyi kísérleti intézet helyettes igazgatója a növényvédelem feladatait, Vukovics Lajos tudományos munkatárs a paprika, Baldi Béla a paradicsom termesztésének legjobb módszereit ismertette, Horváth Erzsébet pedig a fajtákról, azok kiválasztásának fontosságáról beszélt a hallgatóknak. Az ankét résztvevői délután látogatást tettek a kísérleti intézet telepén. A dávodi tsz-ek elvetették a burgonyát (Községi tudósítónktól.) A tavaszi munkák során már szép eredményeket erteil-; el Dá- vod község termelőszövetkezetei. Több mint 50 ezer mázsa istállótrágyát hordtak ki a földekre, a felszántott terület is jóval meghaladta az ezer holdat. — Földbe került több mint 150 katasztrális holdon a zab és vetik az árpát, mákot, borsót. A négy termelőszövetkezet elültette a korai burgonyát, melyből május végén már piacra szeretnének szállítani. A parjjöiák lelnesen uuvozua juruscsuvy t a yurosuaza eiyit. (TuUosilus a 2. uldaiaihi Világ proletárjai, egyesüljetek!
