Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-23 / 70. szám
A bajai járás tsz-einek terveiből Elsősorban a sertéshizlalást és baromfitenyésztést lendítik fel A BAJAI járás valamennyi termelőszövetkezetében elkészültek a termelési tervek. A harmincnégy új és megnagyobbodott közös gazdaságban számos életrevaló, okos kezdeményezést vetettek papírra. Ez évben több mint száz holdon új gyümölcsöst létesítenek, a Hercegszántói Lenin harminc holdat telepít. Hatvan holdon új szőlőt is létesítenek a járás termelőszövetkezetei. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN elsősorban a sertéshizlalást és a baromfitenyésztést lendítik fel. Több közös gazdaságban sikerrel jár a minden háztáji gazdaságból egy süldőt mozgalom. Több mint húszezer hízott sertést kívánnak értékesíteni a közös hízóállományból. Tavaly a Bácsbokodi Szalvai Mihály Termelőszövetkezetet kivéve nem volt említésre méltó baromfitenyésztés, az idén már jelentős mennyiséget szándékoznak adni a népgazdaságnak. A terv szerint kereken hatvanezer rántanivaló dSirkét értékesítenek. Kacsából majdnem huszonnégyezer, pulykából több mint tizenháromezer az előirányzat. A Bácsbokodi Szalvai Mihály negyvenezer napos baromfit igényeit. Az összesítő szerint a járás termelőszövetkezeteiben 38,50 forint lesz egy munkaegység értéke. Miniszteri utasítás a termelőszövetkezetek egyszerű kivitelezésű építkezéseiről A földművelésügyi miniszter, az építésügyi miniszter és a pénzügyminiszter együttes utasítást hozott a termelőszövetkezetek egyszerű kivitelezési építkezéseiről. E szerint a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya a termelőszövetkezetek közös állatférőhelyeinek biztosítása érdekében a megyei adottságoknak megfelelő, úgynevezett megyei ajánlott terv készítését engedélyezheti. Megyei ajánlott terv készítésére csak annak az építménynek tervét lehet javasolni, amelyből egy év alatt tíznél több épül meg. A megyei mezőgazdasági osztály a másodfokú építési hatóság, valamint saját szakközegnek véleménye alapján az építmény tervének megyei ajánlott tervként történő kiadását felelősséggel engedélyezi. A megyei ajánlott, illetőleg egyedi terv alapján építkező termelőszövetkezeteket megilletik a típus-,, illetőleg az állami ajánlott terv alapján építkezők részére biztosított kedvezmények. (A miniszteri utasítás a Mezőgazdasági Értesítő 10. számában jelent meg.) Száz tojás három és léi hónap alatt A Kecskeméti Aranykalász Termelőszövetkezetben jól beváltja a hozzáfűzött reményeket az import hemshirei tyúkállomány. November 1-től ellenőrzik a tojáshozamot. Az állomány 80 százaléka három és fél hónap alatt megtermelte a tyúkonkénti 100 tojást. A termelőszövetkezet rövidesen saját maga kelteti az utánpótlást saját keltetőgépével és naposcsibéket tud adni a többi termelő- szövetkezeteknek is. 11 vetőmag a földé Régi bölcs paraszti mondás ez. A gondos gazda időben tárolja a szükséges vetőmagot. Ez, sajnos, nem tapasztalható néhány újonnan alakult, illetve megnagyobbodott termelőszövetkezetünkben. Bár a kora tavaszi vetőmagról úgy, ahogy megyeszerte gondoskodtak a közös gazdaságokban, de a kukorica- és a burgonyavetőmaggal több helyen baj van. Legtöbb gondot a burgonya-vetőmag összcszedése okoz. A megyei mezőgazda- sági osztály összesítése szerint alig 3—tOO katasztrális holdra elegendő burgonyavetőmag gyűlt össze, ez bizony nagyon kevés. A tapasztalatok bizonyítják, hogy számos tsz-tagnál nagyobb készletek vannak burgonyából, azonban érthetetlen okok folytán visszatartja. Már hírt adtunk arról, hogy a bajai járásban nem egy tsz-tag 8—10 mázsa vetőmagot is felajánlott felesleges készleteiből. Ezek a tsz- tagok gondolkodnak helyesen, hiszen csak akkor lesz burgonyánk, ha megtermeljük. A napokban tanácskozást tartottak az alföldi burgonyatermesztők és ezen a Bács megyeiek is csatlakoztak a 100 mázsás mozgalomhoz. Ennek ellenére nem nagy mozgolódás tapasztalható a vetőmag összegyűjtésével kapcsolatban. Azok, akiknek van vetőmagjuk és mégis visszatartják, gondoljanak arra, hogy ha egyénileg gazdálkodnak, akkor is szükség van vetésre, ahhoz, hogy saját szükségletüket kielégítsék és elősegítsék a népgazdaság érdekeit. A közösben is szükség van burgonyavetésre, az ebből származó jövedelem végső soron a tagság érdekeit szolgálja. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Egészségügyi szűrés Kecskemét tsz-eiben Kecskeméten az MSZMP városi bizottsága, a Magyar Vöröskereszt városi elnöksége, valamint a Honvédkórház és a Megyei Kórház vezetősége a napokban megszervezte a megyeszékhely 14 termelőszövetkezete tagjainak és azok hozzátartozóinak egészségügyi vizsgálatát. A hét szakorvosból, öt asz- szisztensből, ugyanannyi vöröskeresztes propagandistából, három-három politikai munkatársból, illetve szervező bizottsági tagból, s a városi tanács szociális osztályának egy képviselőjéből álló brigád a Honvédkórház gépkocsijain felkeresi a szövetkezeteket. Az orSok a tennivaló — van mit megbeszélni Serényen dolgozik a télen alakult Nemesnádudvari Aranykalász Termelőszövetkezet tagsága. 150 katasztrális hóid tavaszi szántást elvégeztek és 75 holdon elvetették a tavaszi árpát és a zabot. A munkában segít a termelőszövetkezetek által vásárolt G—35-ös traktor. Dolgoznak a kertészetben is. A termelőszövetkezet többek között fűszerpaprikát, majoránnát termeszt. Vetőmag-gondjuk nincsen, mert a tagság 150 mázsa burgonya- és 30 mázsa kukorica-vetőmagot összeadott. Az előbb említett korai vetésekhez szintén legnagyobb részt a tagság adta a vetőmagot. A képen Havasi Mátyás, a termelőszövetkezet elnöke, Kárpáti Mátyás vezetőségi taggal beszélget a soronlevő feladatokról. A termelőszövetkezetek állattenyésztésének fejlesztése érdekében A gazdasági bizottság javaslatot tett mindazoknak a lehetőségeknek kihasználására, amelyek megvannak a tagok háztáji gazdaságaiban is az állat- tenyésztésben, illetve az állathizlalásban. Átmenetileg elősegíthető az állattenyésztés és az állathizlalás a háztáji gazdaságokban, a közös állattenyésztés minden erővel történő fejlesztése mellett. A termelőszövetkezet végezzen széleskörű szervező munkát a tagság között és segítse elő, hogy a tagok a háztáji gazdaságukban minden arra alkalmas sertésre hizlalási szerződést kössenek az állatforgalmi vállalattal. A szövetkezet egyezzen meg a vállalattal, hogy az így leszerződött sertések hizlalását figyelemmel kíséri, indokolt esetben állami szabadfelvásárlási áron, juttatott takarmánnyal is elősegíti a hizlalást és megszervezi — legalább húsz darabon felüli tételekben — a sertések csoportos átadását. Az állatforgalmi vállalat a háztáji gazdaságokban ily módon lekötött sertések után a hizlalási előlget és az átadott jószágokért járó összegeket a tagnak közvetlenül fizeti ki, míg a tsz részére lebonyolítási díjat térít. Ez aszerint változik, hogy mennyiben vett részt a termelőszövetkezet a szerződéskötések megszervezésében, a hizlalás folyamatos ellenőrzésében, adott-e takarmányt a szövetkezet a tagnak stb. A lebonyolítási díjakat az osztatlan közös szövetkezeti alap gyarapítására kell fordítani és azt kizárólag sertésférőhely építésére szabad felhasználni. A lebonyolítási uíj összegét azonban a termelőszövetkezet 100 katasztrális holdra megállapított áruértékesítési mutatójának a teljesítésére be kell számítani. Ezek a díjak az 1960. január hó 1-e utáni lejáratra kötött és átadásra kerülő sertések után fizethetők. Ha a termelőszövetkezet közös férőhelyein hizlalt, közös hízottsertéseket ad át szerződés keretében, akkor nagyüzemi felárat kap, ennek mértéke a következő: 20—25 darab közötti tételek egy időben történő átadása esetén kilogrammon aént 1,50 forint, 50 darabon felüli tételek egy időben történő átadása esetén kilogrammonként 2 forint. Ha a termelőszövetkezet anyagi helyzete nem engedi meg, hogy a közös süldőállomány megteremtésére a szövetkezeti tagokkal közvetlen megállapodást létesítsen a háztáji gazdaságokban történő süldőnevelésre, akkor lehetővé kell tenni, hogy a termelőszövetkezet az állat- forgalmi vállalattal együtt szervezze meg tagjainál a süldőnevelési szerződéskötést. Ennek az a lényege, hogy a termelőszövetkezeti tag az anyakoca szaporulatából legalább 4 süldőt 30 kilogramm súlyra felnevel és átad. A szerződés alapján az állatforgalmi vállalat kocánként 800 forint kamatmentes előleget ad a szerződő tsz-tagnak és természetesen az átadott süldők árát is közvetlenül a tagnak fizeti ki. A süldőnevelési szerződésből származó süldőkre elsődleges joga van az illető szövetkezetnek, ha a hizlaláshoz szükséges férőhelyek már rendelkezésre állnak. Ezekre a süldőkre az állatforgalmi vállalat szerződést köthet, amelynek alapján a Magyar Nemzeti Bank a termelőszövetkezeteknek a hízóba állításkor hizlalási előleget folyósít. Ebből a termelőszövetkezet meg tudja fizetni az állatforgalmi vállalatnak a süldők árát. Annak érdekében, hogy minél több termelőszövetkezeti tag tartson a háztáji gazdaságában kocát, az állatforgalmi vállalat továbbszaporításra alkalmas kocasüldőket juttat azoknak a szövetkezeti tagoknak, akik kocát kívánnak tartani. Ennek ellenértékét három darab továbbtartásra alkalmas, egyenként legalább 40 kilogramm súlyú süldő átadásával törleszthetik. A szarvasmarha-állomány fejlesztésére a gazdasági bizottság a jelenlegi szerződéses rendszer kiterjesztését határozta el, hogy a tenyésztők a növendék szarvasmarhákat és borjúkat megtarthassák, felneveljék. Az állatforgalmi vállalat minden olyan — háztáji vagy egyéni gazdaságban levő — üszóborjúra, amelyet a tenyésztők saját állományának növelésére, ill. annak utánpótlására felnevelni nem kíván, tenyésztési szerződést köt. A törzskönyvezett anyától származó borjúkra a szerződést a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda köti meg. A tenyésztésre alkalmatlan növendéküszőket a szerződők meghizlalhatják és az állatforgalmi vállalatnak adják át. A szerződéskötéskor borjúnként 400 forintot, míg a tenyésztésre alkalmasnak talált üszők után további 600 forint előleget kapnak a tenyésztők. A tenyésztésre alkalmas üszőkből elsősorban a term előszövetkezetek igényeit kell kielégíteni. Ilyen tenyész- üszőket azonban a háztáji szarvasmarhával nem rendelkező termelőszövetkezeti tagok is kaphatnak. Ennek feltétele az, hogy a szövetkezeti tag a juttatott üsző szaporulatából az első felnevelt borjút tenyésztési, illetve hizlalási szerződés keretében kösse le és adja át, ezzel törlessze a kapott üsző ellenértékét. Vaskúton megalakult a termelési bizottság a termelőszövetkezetek és az állami gazda-' iság vezetőiből, szakembereibőli lAz alakuló ülésen megtárgyalták a község zöldségeik! tásánaki helyzetét és a tavaszi munkákkal kapcsolatos további tennivalókat. A hercegszántói határban levő Hódunai Dózsa Termelőszövetkezet 1958-ban 60,23 forintot osztott munkaegységenként. —> 1959-ben 81,87 forintra emelkedett egy-egy munkaegység értéke. Énnek 67 százalékát készpénzben kapta meg a tagság. Az idén hasonlóan terveztek. ! A Géderlaki Arany Búzakalász Termelőszövetkezet tervei között szerepel négyezer darab csirke felnevelése, ebből háromezret áru baromfiként értékesítenek, a többit pedig meghagyják törzsállománynak. — Négyezer pecsenyekacsát is szándékoznak felnevelni a szövetkezet halastava mellett. A baromfitenyésztés szakszerű irányítása érdekében a termelőszövetkezet három asszonytagját baromfinevelési tanfolyamra küldték. (Pécsi Imre leveléből.) • A Bajai Lenin Termelőszövetkezet, amely a tél folyamán alakult, máris saját erőből gépeket vásárolt, egy univerzál traktort és egy ZetorU vosok a helyszínen végeznek tüdő- és rákszűrést és megállapítják az egyéb betegségeket is. A fogorvosok ugyancsak a helyszínen végzik el a foghúzásokat. A vizsgálat alapján a betegeket sürgősségi sorrendben kórházba utalják. Ä tagoknál megállapítják azt is, hogy csökkent munkaképességüek-e, s ha igen, javasolják megfelelő munkakörbe való állításukat. Az egészségügyi szűrés alkalmával íilmvetítéses előadásokat is tartanak az egészség védelméről, és vöröskeresztes egészségügyi állomást, esetleg alapszervezetet hoznak létre. Rendszeresen osztanak előleget A Dávodi Augusztus 20-a Termelőszövetkezetben biztosítják a rendszeres előlegosztást. Ennek egyik előfeltétele a szerződéses termelés. Szántóterületüknek 30 százalékát szerződéses növénynyel vetik be. 400 sertés hizla- ] lására is szerződést kötöttek. Bár a tsz létszáma elég nagy | — 547 tagja van —, havonta j 10—15 Ft előleget mégis tudnak j osztani munkaegységenként.