Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-20 / 68. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT -BACS - KISKUN MEGYEI • LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM Ára 60 fillér I960. MÄRC. 20, VASÁRNAP Vietnami vendég a kecskeméti pedagógusok békeestjén JHexfJtij.it(Mák a mál&dik traktorvezető-képző tanfolyamot SízalmtlizáUái&n A Hazafias Népfront és a Pe­dagógus Szakszervezet meghí­vására kedves vendég érke­zett pénteken Kecskemétre, a megyeszékhely pedagógusainak az Üttörőházban rendezett bé­kegyűlésére. A vendéget — Nguyen-Duc-Thieng-et, a Viet­nami Népköztársaság ideiglenes magyarországi ügyvivőjét — Tóth László, a Hazafias Nép­front kecskeméti bizottságának elnöke mutatta be a mintegy 200 főnyi hallgatóságnak, Tóth László üdvözlő szavai után a Jókai utcai Általános Iskola diákjai és úttörő-zenekara kö­szöntötte a kedves vendéget, majd Eszik Sándor, a népfront városi titkára tartott beszámo­lót a külpolitikai helyzet ala­kulásáról, a világ népeinek egy­re növekvő, szélesedő béke­harcáról. Az előadás után vendégünk, Nguyen-Duc-Thieng kért szót, Minél előbbre jutunk a szo­cializmus építésében. annál diadalmasabban bontakozik ki az utókor előtt 1919. március 21-e, az első magyar proletár- diktatúra kikiáltásának emléke. Hiszen nagyszerű korunk egyre ragyogóbb fényénél világoso­dik meg igazán, hogyha 1919 augusztusában az imperialista betolakodók és a vazallusok: Horthy, Héjjas és Francia-Kiss nem fojtják vérbe népünk első ■gazán nagy történelmi fellán­golását, akkor már milyen messze juthatott volna hazánk a jólét cs a boldogság útján. Mintha törvényszerűség vol­na abban, hogy valamennyi nagy történelmi évforduló a tavaszi hónapokra esik. 1848 március idusa volt az első neki- gyűrkőzés: felszámolni az em­bertelen feudalizmust. Nem si­kerűit és még hosszú évtizedek következtek, a nép hatalmas ál­dozatait kívánva. Az úri Ma­gyarország sokszor idézte a 48-as időket, de mindezt csak mákonynak szánta, a jogtól, földtől megfosztott nép meg­tévesztésére. Az 1956-os ellen- forradalom idején is hasonló­val próbálkoztak, pedig a 48-as célkitűzéseket, amelyből az el­nyomók csaknem száz éven át egy fikarcnyit sem váltottak be, az 1919-es proletárforra­dalom messze túlszárnyalta. A negyven év előtti március az igazi néphatalmat hozta oly hosszú vajúdás után a magyar ég alá. Az addig tehetetlenített energiák, béklyóikból felszaba­dulva, óriásit alkottak. Szinte órák alatt került sírba a rossz­emlékű múlt és alapozódott meg egy olyan új társadalmi rend, amely beláthatatlan idő­kig egész népünket boldogulás­sal kecsegtette. Ebből a hatal­mas erőből, amely a nép ere­jéből gyűlt egybe, szinte min­denre futotta. Bár a Tanács- köztársaság a frontokon élet­halálharcát vívta az imperia­lista betolakodókkal, mégis szinte az élet minden terüle­tén forradalmian úiat alko* s elmondotta, hogy hazájukban a béke helyreállítása milyen nagy mértékben bontakoztatta ki a békemozgalmat. Már 1955- ben — válaszolva a bécsi fel­hívásra — honfitársai erélye­sen követelték az atomfegyve­rek betiltását, s egyedül Észak- Vietnamban több mint 6 mil­lió aláírást gyűjtöttek. Ezután beszélt országa mezőgazdasági, ipari, kulturális és művészeti fejlődéséről. Az előadást az Alföldi Ét­teremben bensőséges találkozó követte, melyen részt vett dr. Dallos Ferenc elvtárs. a me­gyei tanács vb-elnöke is. Viet­nami vendégünk a késő éjsza­kai órákban, szívélyes baráti Ígérettel távozott, mely szerint rövidesen ismét meglátogatja új kecskeméti barátait, akiket nagyon megszeretett. tott. Megszüntette a nagybir­tokot. Létrejöttek a tanácsok, megszületett az új választójog, és a diktatúra mélységes de­mokratizmusára mi sem világít jobban, mint az, hogy a hata­lom átvétele után három hét­tel kiírták a választásokat. — Megalakult a proletariátus for­radalmi hadserege, fontos in­tézkedések történtek a háború­tól szétzüllesztett gazdasági élet normalizálására. A bérek felemelésével és az élelmisze­rek igazságos elosztásával is igyekezett a Tanácsköztársaság a nehézségeket enyhíteni. Min­denki jogot kapott a munkához és általános lett a társadalmi biztosítás. Az egyházat elvá­lasztották az államtól és meg­nyílt az út a munkások és a parasztság előtt a kulturáló- dás útján is. Szinte mesébe illő gyorsasággal peregtek az események, bár a frontok gond­ján kívül nem kisebb gondot jelentett a belső osztályharc, az ellenforradalmi erők res- taurációs kísérletezéseinek megakadályozása sem. Ä túl­erő azonban letiporta az első munkáshatalmat hazánkban. A történelemben huszonöt esztendő volt szükséges, de a mostani évfordulókat tekintve csupán napok választanak el attól az április 4-től, amikor mindent visszakaptunk, amit 1919-ben elvesztettünk. 1956- ban megpróbálkoztak még egy­szer kiütni a nép kezéből a hatalmat, de nem sikerült, mert a testvéri szovjet nép és más szocialista országok segít­ségével meg tudtuk védeni a proletariátus diktatúráját. 1919 létével és bukásával együtt legfőbb tanulságul arra figyelmeztet bennünket, hogy számunkra nincs magasztosabb dolog, drágább kincs a nép ha­talmánál: a szocializmusnál. Pártunk és vele együtt egész népünk ma szilárdan meg­alapozza városon és falun a szocialista rendet és éppen ebben van jelenlegi és további sikereink titka, Pénteken ünnepélyes kere­tek között nyitották meg Sza­badszálláson a második traktor- vezető-iképző tanfolyamot. Az első tanfolyamon több mint 20ÜU termelőszövetkezeti és állami gazdasági dolgozó nyert alap­fokú gépész képzettséget Az új tanfolyamon ugyan­csak kétezer főt képeznek ki, közöttük 1600 termelő­szövetkezeti tagot. A hallgatók az ország kilenc megyéjéből jöttek össze, túl­nyomó részben fiatalok, köztük a legidősebbek is 45 évesek. A négyhónapos tanfolyamon főleg az új típusú szovjet és román traktorok kezelésével ismerkednek meg. Az iskola rendelkezésére álló több mint 200 traktor és más mezőgazda- sági gép lehetőséget ad a hall­gatóknak a gyakorlati tapasz­talatok megszerzésére is. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Tömpe István, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a földművelésügyi miniszter első helyettese, aki ismertette az új traktorosokra váró feladatokat és sok sikert kívánt tanulásukhoz. majd munkájukhoz. Utána Erdős Ist­ván, a megyei pártbizottság tit­kára üdvözölte a traktorosje­KlSZ-szervezetek alakulnak az új tsz-ekben Egyre több új termelő- szövetkezetben alakul KISZ- alapszervezet. A dunavecsei já­rásban eddig 12 új termelőszö­vetkezetben, a kiskunhalasi já­rásban pedig 6 tsz-ben alakult meg az ifjúsági szervezet. lölteket. A MEDOSZ és a test­vér Pápai Gépészképző iskola képviselőjének hozzászólása után a KISZ Központi Bizott­ságának művészegyüttese szó­rakoztatta a jelenlevő kétezer traktoros-j elöltet. A szabadszállási traktorve­zetőképző tanfolyam megnyi­tója után Tömpe István elv­társ ellátogatott a Haltai Le­nin Termelőszövetkezetbe. A MEK közgyűlése A Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Értékesítő Központja március 18-án, pénteken tar- totta_ évi rendes küldött-köz­gyűlését. A megnyitó után Gáti György elvtárs, a MÉK igaz­gatója beszámolt ,az elmúlt évi munkáról, valamint az 1960. évben megvalósítandó felada­tokról. A gyűlésen kiegészítet­ték az igazgatóságot több ter­melőszövetkezeti vezetővel. A közgyűlésen részt vett Pá­riák László elvtárs, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, Serfözö László elvtárs, a SZÖVOSZ igazgató­ságának tagja, valamint Brach- na János elvtárs, a MÉSZÖV elnöke. Révész Gésa képviselői fogadónap ja Kecskeméten Pénteken délelőtt a Hazafias Népfront megyei irodájában tar­totta fogadónapját Révész Géza. elvtárs, honvédelmi miniszier. Révész elvtársat a délelőtti órákban tizenöt választó kereste feL A délután f várnán Révész elvtárs a kórházoan megláto­gatta a beteg Gombos Aladui elvtársit, az MSZMP Kecske­mét városi bizotságának titká­rát, majd a megyei pártbizott­ságon tett látogatást. Éliizem lett a Kiskunhalasi Fütöház Egy év leforgása alatt immáron másodszor nyeri el a ki­tüntető büszke élüzemi címet a Kiskunhalasi Fűtőház kol­lektívája. A képen a fűtőház vezetői: Újvári József érdemes vasutas; fűtőházvezető, Virág Sándor, Varga Károly, Andrási Gyula- fűtőházvezető-helyettes és a szegedi igazgatóság egyik kiT küldötte, Mihályi József látható, amint a fűtőház időszerű tennivalóit beszélik meg. HA RÖVID A KARDOD... PÁHI község a fel- szabadulás előtt az Al­föld „remetéi” közé tartozott. Távol a vas­úttól, országos főútvo­nalaktól élte lakossága munkás hétköznapjait, s ha leszállt az este, ha­mar kialudtak a pislá­koló lámpák, mert ta­karékoskodni kellett a petróleummal. Tizenöt év alatt itt is nagyot változott az élet. Először egy gép­állomás települt a falu szélére, majd nemso­kára a Kiskőrös—Kecs­kemét között épült vas­út rántotta ki magá­nyából a községet. A páhi remeték köze­lebb kerültek a város­hoz, belekóstoltak ó kulturáltabb életbe, s észrevették, hogy sok minden másként lehet­ne náluk is. csak össze kellene fogni. ENNEK IS eljött az ideje, amikor a taná­csok községfejlesztési alapot kezdtek létre­hozni. Páhin azonban I úgy gondolták, hogy nem kótyavetyélik ap­ró létesítményekre a pénzt, hanem, ha már van vasútjuk és gépál­lomásuk, hát legyen villanyuk is. Kis hely­ség ugyan Páhi, a vil­lamosítás pedig sokba kerül, — de belevágtak. A kölcsön, amit az OTP-től vettek fel, 1961-ben jár le, másfél év óta azonban már villanyfény világít a községben. SOKÁIG latolgatták: mi legyen a következő létesítmény, amivel gyarapítják majd köz­ségüket? Kultúrházra, törpevízműre addig gondolni sem lehet, míg a kölcsön vissza­fizetése terheli őket, ezért úgy döntöttek, hogy minden mást fél­retéve, még az idén visszatérítik azt. Az­után újra erőt gyűjte­nek, s közben elkészít­tetik a községrendezési tervet, hogy minden további fejlesztési ter­vük ésszerű, jól meg­alapozott legyen. MIND ETTŐL füg­getlenül megtalálták a módját a páhi lakosok annak, hogy az idén is építsék, fejlesszék köz­ségüket. Ismervén azt a közmondást, hogy „ha rövid a kardod, toldd meg egy lépés­sel”, azt mondták — ke­vés a pénzünk, meg­toldják társadalmi munkával! MOST PEDIG idéz­zük a községi tanács ülésének idevonatkozó határozatát: „Veszünk 10 ezer forintért gömb- akác-csemetéket, s köz­ségünk legszebb utcá­jának, — a Rákóczi út­nak — mindkét oldalát beültetjük vele. Az ár­kok rendbehozása és a fák elültetése 25 ezer forintba kerülne, ezt azonban társadalmi munkával végezzük el. Egy hold parkot is lé­tesítünk a tanácsháza mellett, rendbehozzuk a tanyai dűlőútakat, ehhez körülbelül 17 ezer forint értékű tár­sadalmi munkát szer­vezünk. A községrende* zést terv elkészítteté­sére 71 ezer forintot, a vasút felé vezető utca betonjárdával való el­látására 160 ezer forin­tot fordítunk. A járda­építést a Kiskőrösi Vá­ros- és Községgazdálko­dási Vállalattal végez­tetjük el, de amennyire lehet, társadalmi mun­kával csökkentjük a költségeket, hogy minél hosszabb járda teljen ki az összegből.” AMIT ELHATÁROZ­TAK a tanácsülésen, azt a lakosság magáévá is tette. Ezt bizonyítja az, hogy a KlSZ-szer- vezet egymaga 6 ezer forint értékű társadal­mi munkát vállalt, S hogy az idősebbek sem húzzák ki magukat a munka alól, azt saját szemünklcel láttuk, mert amikor legutóbb Páhin jártunk, éppen a Rákóczi úti árok rend­behozásán dolgoztak. NEM ELDUGOTT, elhanyagolt sárfészek ma már Páhi sem! N. Ü. NAQY ÉVFORDULÓNK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents