Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-18 / 41. szám

1960. lettruär IS, csütörtök /A MAGYAD SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS- KISKUN MEGYEI LAPJA Törődjünk többet a munkásgyerekekkel! Hitt mutat a félévi a kecskeméti általános iskolákban Téli világ Eb pftéfc huOaetak, finom szöszmotölés, mintha anyó motoz, — szúz csendet kanyarit. Irörülottünk, a tél, hallgatnak a tanyák, csak a messzifutó acélsínpár vakít, eseűe azon duruzsol, zakatol dübörög a vágtató vonat ■— füst lepi a nyomát de aztán semmi nesz, halvány, pislogó fény jelzi in litt-amott. nem halt meg a világ! Csak egy kúráló tyúk, egy-egy vakkantó eb ébreszti a határt, s az a csöpp iskolás, aki nekivágott — pusztg toronyiránt ■— meglelni a kedves, dajkaölű szobát. Mint egy kis hóember, mely életrekapott, tapossa az utat — elszánt igyekezet mozgatja lábait, s ha elfárad, megáll, próbálgatja, miként látszik a lehelet. Súlyos közlekedési baleset történt Kecskeméten a Lt^gossy István utca és a Széchenyi kör­út sarkán. Balázs Imréné rő- zsével megrakott fogatos ko­csijával a Lugossy István ut­cából a Széchenyi körútra akart fordulni. Balázsaié nem vette figyelembe az »Állj« jel­zésű táblát és megállás nélkül ráhajtott a forgalmas útra. Ak­kor látta meg, hogy szemben egy gépkocsi jön és hirtelen megrántotta a lovak zabláját. A gyors fordulattól szétesett a kocsi eleje és a kocsi rőzséstől felborult, maga alá temetve a rőzsék tetején ülő Főző József városonként összegezve tovább folytatják útjukat a statisz­tikai összesítőkön. Egy ilyen kimutatással találkoztunk mi is a Kecskeméti Városi Tanács V. B. művelődési csoportjá­nál. Érdekes tanulságokat rej­tenek magukban a számok, melyeket a továbbhaladás ér­dekében nemcsak a pedagó­gusoknak, a szülőknek is meg kell szívlelniük. Minde­nek előtt nézzük a statiszti­kát, amelyen százalékarány­ban tüntettük fel az egyes tár­sadalmi osztályokhoz, rétegek­hez tartozó fiatalok tanulmányi eredményeit. Hozzá kell ehhez tennünk, hogy a munkásgyerekek tanul­mányi átlaga hármas volt, a parasztgyerekeké szintén, az ér­telmiségieké 4,1, az alkalma­zotti származásúaké 3,61. A vá­ros általános iskolás fiataljai­nak tanulmányi átlaga együtte­sen 3,22. A kitűnők, jelesek, jók és közepesek arányszámát figyel­ve az eredményt nagyjából azonosnak találjuk az előző év megfelelő időszakával. A na­gyobb arányú bukások száma részben a magasabb tantervi követelményekkel, részben pe­dig az egyes családoknak a ta­nulás és iskolai munka iránti közönyével magyarázható. Még mindig feltűnő a különbség a munkás- és paraszt-származású tanulók, meg az alkalmazotti származású tanulók tanulmányi eredménye között a jelentő­sen kisebb számban jelentke­ző értelmiségi származású ta­nulókról nem is beszélve. Akarnokság és egészséges feltörekvés Tévedés volna azonban azt gondolni, hogy a munkás- és parasztgyerekek értelmi ké­pessége gyengébb mint az ér­telmiségi vagy alkalmazotti családból származó gyerekeké. Köztudomású, hogy az utóbbi családokban a gyermek az otthoni légkör, az otthoni kö­rülmények hatására bizonyos Közös alap és az adó Őszinte örömmel üdvözöljük a tsz-be lépett parasz­tok nagy elhatározását. Nem volt könnyű megválniok a magántulajdontól, mégis belátták, hogy számukra ez a felemelkedés, a jobb élet egyetlen útja. Földjükkel együtt bevitték állatállományukat, termelőeszközeiket is, hogy életképes közös gazdaságot teremtsenek. Ebbeni törekvé­seikben parasztjaink természetesen nincsenek magukra hagyva, mert ott áll mellettük a munkásosztály, amely minden lépésüket támogatja az új úton. Máris jelzések vannak arra, hogy több géppel, építőanyaggal, növény vé­dőszerrel stb. segíti szövetségesét a munkásság. Ugyanak­kor szocialista államunk is ott áll anyagi erejével a szö­vetkezet mögött, s elég csak arra utalnunk, hogy tavaly 6,8 milliárd forint értékű támogatást nyújtott a tsz-ek fejleszéséhez. Mindemellett elsőrendű fontosságú a szövetkezeti tag­ság saját anyagi erejéből létesített közös aiap. A közös állatállományon és a vetőmag-alapon kívül különböző be­ruházásokra, építkezésekre, tenyészállat-törzs kialakítására gondolunk. Már vannak példák arra, hogy az új szövetke­zetek tagsága pénzt adott össze a közös alapok növelésére. A Nemesnádudvari Aranykalász Tsz tagjai például közös alapba tették a bevitt állatok után járó összegeket. Sok ilyen lehetőség van a közös alapok önerőből tör­ténő növelésére. Itt van például az adó. A termelőszö­vetkezetbe lépett dolgozó parasztoknak ugyanis nem kell már az idén jövedelemadót fizetni. Csupán az első negyed­évben az ily módon kieső adó összege megyei viszonylat­ban kb. 14 millió forintot tesz ki. Ha az új tsz-ek tag­sága első negyedévi adóját — amit, ha nem lép be, úgyis befizet —•, vagy annak nagyobb hányadát most a közös alapba teszi, saját erejével nagymértékben növeli a tsz gazdasági erejét. Valaki felvethetné, hogy ez egyenlőtlen hozzájárulás lenne. De kölcsön formájában is megoldható természetesen a dolog, amit idővel visszatérítenek a tagok­nak. Egyet kell csak szem előtt tartani: minél nagyobb lendülettel indul az új tsz-ekben a termelés, annal na­gyobb lesz a tagság jövedelme. N. O. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközppnt: 26-19, 25-16. Pártépítés es ipiri rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefonj 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj l hónapra 11 Ft Bacs-ivi^h.^i) melyei nyomda V. «= Tel.: 15-29. 27-19 Fúvószenekar alakult Mélykuton Mélykút községben a fiatalok rajonganak a zenéért. Ezt és szorgalmukat látva, a községi tanács most fúvós hangszer­felszerelést vásárolt a fiata­loknak. Napokon belül meg­alakult a fúvószenekar és pró­báikat már rendszeres karmes­teri irányítás mellett végzik. A zenekar alakításában lel­kes szervező munkát végzett) Kárász Péter, Töröky Mátyás és Gusztonyi Károly. Az új ze­nekar első műsorával április 4-re, a felszabadulás ünnepére készül. (Községi tudósítónktól.) Dáv'odon a mező­gazdasági tovább­képző iskolában öt osztályfőnöki órán a társasélet szabá­lyaival, vagyis az il­lemtan tanulmányo­zásával foglalkoztak a hallgatók. Újsághírnek ille­nék e tény, ha nem kívánkozna hozzá önként egy kis ma­gyarázat, jogos kö­vetkeztetés. Először is az, hogy ezek a serdülőkorú fiatalok szinte kivétel nél­kül termelőszövet­kezeti tagok, pa­raszti származású szülök gyermekei, s többnyire maguk is a paraszti életre, mezőgazdasági élet­hivatásra készülnek. De mennyire más­fajta készülődés ez, mint hajdan apáiké, nagyapáiké volt! — Tartalmában, s lé­nyegében más, mert, amellett hogy fej­lettebb fokon sajá­títják el a mezőgaz­dasági ismereteket, foglalkoznak az idő­szerű bel- és kül­földi gazdasági, po- litikai események­kel, megvitatják, s értékelik azokat — s minderre ráadásul még ott az illemtan! Kinek volt ezelőtt fontos, hogy a pa­rasztfiatalok elsajá­títsák a jómodort, Hogy helyesen visel­kedjen a bálakon. a moziban, a társas összejöveteleken, az étkezésnél? Öröm látni, hogy ma a városi divat­tal tartják a ver­senyt öltözködésben parasztfiataljaink, s íme a dávodi és sok más példa igazolja, — nemcsak a divat­tal — o viselkedés, a társas élet szabá­lyaihoz való alkal­mazkodással is. S így van ez az élet minden területén, hiszen a kulturált öltözködés, megje­lenés egyre növekvő tudással és szakis­merettel párosul. S ez már nemcsak csírája, hanem erő­teljes sarja az új, fejlődő paraszti életnek* ne], te teli világ, nagyon erős lehetsz, de lásd, e parányi emberke mily konok, : akár csak társai, a messzi egeket merészröptű sasként megostromló nagyok, S ahogy tűnik a tér, szikinek rejtelmei, átszövik a büszkén villanó gépcsodák — indulnak el ők is, melengető fénybe, évszázadok gondját vetkőző kis tanyák. F. Tóth Pál JLlmiéra DiiaűiLati PATRICE LUMI/MBÄT mértékig előnyösebb feltéte­lek mellett tanulhat, s ne fe­ledjük azt sem, hogy különö­sen az alkalmazotti réteghez tartozó családok nagy többsé­ge akarnok módjára gyerme­kéből minden áron valamiben kitűnő, jeleskedő embert akar nevelni. Ezzel szemben a mun­kás-paraszt származású gyere­kek szüleinek többségéből hi­ányzik a minden áron való ér­vényesülési hajlam, bár emel­lett egészséges feltörekvésként jelentkezik náluk a gyermekek iskolába íratása, amely azon­ban nem párosul a gyermekek jobb eredményekre való sar- kalásával. Exért is tanulnak a felnőttek Sok munkásszülő érvel az­zal, hogy neki kevesebb az iskolája, nem tudja már ellen­őrizni azt, amit gyermeke ta­nul, illetve amit meg kellene tanulnia. Bár ez nem döntő érv — hiszen pedagógusaink az iskolákban már kiépítették a csoportos és egyéni korrepe­tálás hálózatát, de azért a munkás szülők ne feledjek el, hogy gyermekeikért és a ma­guk jövőjéért is érdemes még lanulniok. Kecskeméten is több mint félezer hallgatója van a dolgozók esti iskolájá­nak, s valószínű, hogy ezt a fáradságos, munkaidő utáni tanulást nemcsak magukért, ha­nem gyermekeikért is vállal­ták a dolgozók esti iskolájá­nak hallgatói. Nagy feladata van a tanul­mányi eredmények további ja­vításában az iskolán, a szülő­kön túl a napközi otthonoknak is, amelyek jelenleg még temér­dek gonddal, bajjal küzköd- nek. Legközelebbi cikkünkben éppen ezért arról akarunk szól­ni: a napközi otthonok mi­képpen szolgálják és szolgál­hatnák jobban a munkás-pa­raszt származású fiatalok ta­nulmányi eredményének javí­tását. Eszik Sándorné a függetlenségi mozgalom egyik kiváló vezetőjét, a belga fővárosban tárgyaló kongói pártok követelésére, kienged­ték börtönéből. Képünkön Lumumbát láthatjuk, amint a brüsszeli tárgyalások sajtókonferenciáján bekötött csuklóit mutatta, amelyek sérülése a kézibilincsektől származik. Szabálytalanul közlekedett — súlyosan megsérült Kecskemét, Irinyi utca 22. szán) alatti lakost. Aí szerencsétlen ember súlyos válj törést szenve­dett. A balesetért a meggondolat­lan kocsis felelős, de intő pél­da ez mindenki részére: még fogatos kocsival is tartsuk be mindenkor a közlekedési sza­bályokat. Származás Kitűnő, jeles Jőrenűü Közepes Elégséges Elégtelen Munkás 1035 26,83 32,94 13,13 16,74 Paraszt 9,6 26,99 34,51 13,89 15,53 Értelmiség 43,92 37,45 14,90 1,76 1,96 Alkalmazott 23,49 35,92 26,68 5,68 8,11 Lezárult az 1959—60-as tan­év első fele. Kecskeméten nyolc és félezer általános is­kolás kapott félévi bizonyít­ványt, amely körül a csalá­dokban már többé-kevésbé el­ültek a viták. Az iskolákban tovább folyik a megszokott napi munka; s a bizonyítvány­osztás utáni nyugalmasabb idő­szak, amikor diákjaink még úgy gondolják; van még elég idő a félévi jegyek esetleges kijavítására. Feltűnő különbségek A félévi tanulmányi ered­mények azonban iskolánként,

Next

/
Thumbnails
Contents