Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-17 / 40. szám
I960, február 17, szerda Több társadalmi «eaíf séaet! Politechnikai képzés középiskoláinkban \A Tóth Kálmán Irodalmi Társaság éves programja Megyénkben a politechnikai oktatás bevezetése óta .középiskoláinkban az ipari ágak közül elektrotechnikai, lakatos- ipari, egészségügyi, élelmiszeripari, a mezőgazdasági jellegű műhelygyakorlatokon pedig dísznövény-, zöldség-, gyümölcsös szőlőtermesztési, valamint mezőgazdasági géptechnikai képzés folyik. A különböző alapismeretek elsajátítására a tárgyi szükségleteket költségvetésileg fedezték, sajnos azonban, ez az összeg nem elegendő a zavartalan oktatás biztosítására, Nagyobb arányú társadalmi hozzájárulásra és segítségre lenne szükség, hogy a politechnikai képzés valóban beváltsa a hozzá fűzött reményeket. A segítségnyújtásnak vannak szép példái is, csak ezek nem altalánosak. Kevés a gép, s ez megnehezíti a gyakorlati oktatást. Az üzemektől fokozottabb megértést várnak azok a középiskolák, amelyekben ipari jellegű politechnikai , képzés folyik. Az általuk nem használt, kallódó gépeket kérik használatra a fent említett középiskolák. Ügy gondoljuk, erre van mód és lehetőség, csak akarat kell hozzá! Boccaccio Mélyhűtőn (Községi tudósítónktól.) A mélykúti művelődési otthon színjátszó csoportja a Szabad szél, a Leányvásár és a Pygmalion című színdarabok után most Boccaccio: A Cerlal- dói vasár című vígjátékot mutatta be nagy sikerrel a községben. A színjátszó csoport tagjainak kiváló alakítása mellett a csoport munkáját dicsérik az ötletesen, házilag elkészített jelmezek, valamint a színpad ügyes díszletezése. Az új darabbal a környező községekben vendégszerepeinek és legközelebbi tervük, hogy következő imüsorultat a termelőszövetkezeti mozgalommal joglalkozó !jelenetekből állítják össze. Néhány szép eredménnyel is dicsekedhetünk. Nagyobb arányú társadalmi hozzájárulással épült fel a Kecskeméti Katona József Gimnázium műhelye. Értéke megközelíti a 100 ezer forintot. A Kalocsai I. István Gimnázium oktatótermében társadalmi munkában szerelték be a gépeket, s a pincehelyiséget műhelyekké alakították át. A mezőgazdasági jellegű gyakorlati oktatás kevesebb gonddal küzd. Jobbak a tárgyi feltételek, mivel a szakképzés a gépállomásokkal, az állami gazdaságokkal és a termelőszövetkezetekkel kötött szerződés alapján történik. A személyi feltételek mind az ipari, mind a mezőgazda- sági műhelygyakorlatok tekintetében többnyire kedvezőek. A legtöbb helyen mérnökök, művezetők, kiváló szakmunkások, agronómusok, mezőgazda- sági mérnökök tanítják a fiatalokat. Mindössze két gimnázium van, ahol ez a feladat biológia-szakos tanárra hárul (Baja, Kiskőrös). Mivel középiskoláinkban új tantárgyként szerepel a politechnikai oktatás, természetesen a nehézségek tömkelegével kell megküzdeniök a tanároknak és a diákoknak. Csak néhányat említsünk: az ipari jellegű gyakorlati foglalkozásokhoz nincs elég nyersanyag. Minimális a mérnökök és szakmunkások pedagógiai képzettsége. A tanulóknak nincs munkaruhájuk. Az oktatás eredményességét megnehezíti a megfelelő szakirodalom hiánya. (Jó lenne, ha e tekintetben gyorsan segítene a Művelődésügyi Minisztérium!) A mezőgazdasági jellegű műhelygyakorlatoknál akadályba ütközik « téli foglalkoztatottság. Nem kielégítő a tankönyvellátás sem, pedig mindez hátráltatja a fejlődést. Gyorsíoltozás, mértékutáni ruiiakészítés Baján A Bajai Háziipari Szövetke Eet a múlt év végén kezdett a hímzett gyermekruhák: gyártásához. 320 bedolgozója van a szövetkezetnek, akik a háztartási tennivalók mellett végzik a munkát, ezenkívül 120-an a közös műhelyben dolgoznak. Norvég kesztyűket kötnek, különféle ■szövött árukat, törülközőket, konyharuhákat, melyeket rész- tjén exportra, részben az ország különböző vidékeire szállítanak. Csupán a Textilnagykereskedelimi Vállalat bajai lerakata számára 4 ezer négyzetméter különböző szövöttáru készül. A Háziipari Szövetkezet régi kívánságot teljesít, amikor bevezeti a férfi, női és gyermek- ruha gyorsfoltozását, az ágyneműk és kötött áruk javítását. Ezenkívül hozott anyagból mérték utáni rendelést is felvesz. E szoJgálatasokkal — melyeket rövidesen bevezetnek — a háziasszonyok munkáját kívánják könnyíteni. Más tantárgyak és a gyakorlati oktatás anyaga között nem aknázzák ki a koncentráció lehetőségeit. Egyes tárgyak, így a biológia, a földrajz, a kémia, a fizika, a matematika, nem elég alaposan segítik még a politechnikai oktatást. Ahol mód és alkalom nyílik a felsorolt hiányosságok megszüntetésére, rövidesen gyökeres változásnak kell bekövetkeznie. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a különböző minisztériumok a társadalmi szervekkel karöltve segítenek a gondok eloszlatásában és olyan intézkedések születnek, amelyek előbbre lendítik a párt művelődési politikájának irányelveiben is jelentős szerepet játszó gyakorlati műszaki és mezőgazdasági oktatás további kiszélesítését és e foglalkozások zavartalanságát. Csakis így készíthető fel az életre ifjúságunk. Bieliczky Sándor ■w*wwwwvwwwvvwwvwvwvvv^. Birányi József: c/t doly&wk maun Ne dúljon több véres vihar. Éltető békét akarunkl Kalász ringjon a dús mezőn, mosollyal várjon otthonunk. Üszkös romon ne temessünk apákat vádló jiakat. Bő szüretek, víg esküvők zengjék a győztes dalokat. Nem kell a homlokra babér, melyre könny pereg, átok száll. Egy megszült kisded többet ér, mint ezer »nagyszerű« halál. Nem kell, nem kell a diadal, hol keselyűknek víg a tor. Boldogan szeljük kenyerünk, s vidítsa lelkünk tiszta bor! OJ, FRISS SZELEK mozgatják a Tóth Kálmán Társaság fáit. A társaság, amely eddig többoldalú tevékenységet vállalt magára, az ősz folyamán irodalmi társasággá lett. Ez a változás jótékony hatással volt a társaság fejlődésére, munkakörének kialakulására. Egyre erőteljesebb a hang a társaság kebelén belül is, hogy a múlt történetei, a közömbös témák feldolgozása helyett mai életünk kérdéseivel, problémáival foglalkozzanak az írók. A társaság sorait is fel akarja frissíteni új erőkkel, az ipari és mezőgazdasági dolgozók irodalmi érdeklődésű és képességű tagjaival. Erre lehetőség is nyílik, mert egyre több a dolgozók soraiból írással jelentkezők száma. AZ IRODALMI ÉLET, színvonalát részben a klubélet kialakításával, részben pályázatok kiírásával kívánja a társaság vezetősége emelni. Az ország fel- szabadulásának 15. éves évfordulóját pályázat meghirdetésével ünnepük meg. Az eddig már bevezetett és jól bevált irodalmi estek és írói találkozások folytatását fenntartják. Kapcsolatba kívánnak lépni több vidéki város irodalmi csoportosulásaival, ezek között első helyen szerepel Szekszárd és Kecskemét. A vezetőség elhatározta, hogy ebben az évben két kiadványnyal lép a nyilvánosság elé. Az első Idád vány a Pécsett levő bajai levéltári anyag bibliográfiája. Ennek kézirata már nyomásra kész állapotban is van. A második kiadvány a bajai írók és költők antológiája lesz. Az ehhez szolgáló anyag is jórészt együtt áll. ÚJSZERŰ KEZD'EMÉNYEZÉ- SE az is, hogy a társaság tagjai választékos irodalmi műsorral az év folyamán néhány alkalommal irodalmi estet tartanak ipari és mezőgazdasági üzemekben. A megye művelődésügyi vezetői és irodalmi körei alkalmasnak és felkészültnek látják, a társasagot arra, hogy tevékenységét nagyobb hatáskörrel végezze. Éppen ezért Bács-Kis- kun megye déli részének irodalmi élete kialakításában és fellendítésében komoly szerepet szánnak a Tóth Kálmán Irodalmi^ Társaságnak. A társaság vezetősége ehatározta, hogy ez utóbbi feladatot legkésőbb július 1-ig megvalósítja. A DÚS ÉS SOKOLDALÚ program szép megvalósítását kívánatosnak látjuk, és komoly várakozással tekintünk az eddig is szép eredményeket elért társaság további munkájára. Sokat pereskedünk B íróságaink elé igen sok magánvádas ügy kerül. Több járásbiróságon az elmúlt év utolsó negyedében a közvádas ügyelt számát is meghaladta a magánvádasoké. Lényegében arra mutat ez, hogy megszaporodott a — főleg — szomszédok viszálykodásából eredő olyan ügyek száma, amelyekben az egyik fél szóval vagy tettel megsértve a másikat, önmagát teszi meg bírónak saját Húsfüstölőről, meg a kéménybe épített gerendáról Az utóbbi időben több alkalommal keletkezett a szabálytalanul épített húsfüstölőkben és a házakban a kéménybe épített gerenda meggyulladása következtében tűz. Ezeket a tüzeket is cl lehetett volna azonban kerülni, ha a károsullak idejében gondoskodnak a íűzrendészeti szabályok betartásáról. Nyomatékosan felhívja ezért a lakosság figyelmét a tűzrendészet! alosztályparancsnok- ság, hogy csak tűzbiztos anyagból készített husfüstölökben végezze a füstölést. A húsíüs- tölőt istállókban, ólakban, padlástérben, gyúlékony anyagok közelében felállítani nem szabad, mert a füstöld meggyulladhat, s a tűz átterjedhet a lakóépületekre is. Arra is felhívja a tűzren- dészeti alosztályparancsnokság a lakosság figyelmét, hogy vizsgáltassa felül a kémények körül a mennyezetet és födém- szerkezetet abból a célból: nincsenek-e beépítve fagerendák a kéménybe. Nagy gondot kell fordítani a gyermekekre is, mert az utóbbi időben több tüzet gyerekek játéka okozott. A gyermekeket nem szabad a lakásban bezárva tartani, mert nemcsak tüzet okozhatnak, hanem saját maguk halálával is végződhet a tűzzel való játék. B1 Fazekasok unokája Az apja, de még a nagyapja is fazekas volt Kalocsán. Most, hogy már négy esztendeje a Kalocsai VKG Vállalat kertészetében dolgozik, a fazekakról a virágcserép készítésére tért át. Deák Ferencnek híviák egyébként, s az egykori »haza bölcse« nevét minden ’különösebb respektus nélkül viseli, mondái ván — az ő kétkezi munkája sem alabbvalo. |j| Egy segédmunkással, aki a sarat szűri előre, *" maga gyúrja, korongolja, égeti a különféle nagyságú virágcserepeket. Hat hetenként egeinek, négy-hatezer cserép fér el a kemencében. A korongozáshoz szakértelem kell, Deák l crcne nem is bízza ezt a munkát másra. (Baloldali képünk.) A kemencénél Csíki Béláné és Halász Hona segítenek. Éppen most szedik ki az egctell viragcserepekct, (Jobboldali kép.) Ijt. Tóth-s-Pásztor) ügyében, a sértett fél pedig feljelentést tesz ellene a bíróságon becsületsértésért, rágalmazásért, vagy könnyű testi sértésért. K özérdek-e erről beszólni? Hiszen jobbára csip-csup esetekről, pletyka miatti vitákról, báli hetvenkedésekröl van itt szó. Mégis fontosságot szereznek ezek az ügyek, mihelyt magán váddá alakulásukra ökot szolgáltat valamelyik fél. Igen egyszerű volt; e vonatkozásban a felszabadulás előtt a bíróságok munkája. Ha becsületsértés, verekedés volt a vita vége, inkább a sértett fél is elhallgatta bántalmazását, csakhogy ne kerüljön a csendőr, a bíró elé. Manapság azonban a magunk ügye intézőjének érezzük a bíróságot is, s ha jogtalannak érzett bántódás ér bennünket, hamarabb visz- szük bírósági útra az ügyet — minden meggondolás és előzetes, józan mérlegelés nélkül. izonyos tékintetben ugyan helyes és egészséges fejlődést tükröz ez. Az emberek határozottabbak, nyíltabbak, önérzetesebbek lettek; többet adnak saját magukra, saját igazságukra. Valahogy azonban kezd olyan helyzet kialakulná* hogy nem egyszer már önérze- tesdit játszunk és visszatérünk ahhoz az időhöz, »amikor még így beszélt a magyar ember: ha per, úgymond, hadd legyen per ...« — amint ahogy Arany János írta. E gyrészről tehát, amikor egészséges fejlődés eredményének mondjuk a magánvádak számának emelkedését, kérjük igazságügyi szerveinket, nyújtsanak közügyet megillető határozott segítséget a hozzájuk forduló magánvádlóknak. Másrészről azonban a társadalomnak is vannak feladatai magánvádas ügyek számá- x csökkentésében. A tömeg- szervezeteknek, szakszerveze- telcnek, s a társadalmi bíróságoknak is feladata az az állandó nevelőmunka, amellyel mérsékletre, önbírálatra, ügyük, vitás gondjaik helyes megoldására tudják nevelni a lakossá«! goi* {•“ nSí-Hi J
