Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-03 / 28. szám
I960, február 3, szerda 3. oldal Három világrészben Ismerik a Bajai Yillamosipari Gyár termékeit Növeli a fiatalok becsületét Siuufuidalak a {afuM. ifaÚAxtq. ixtFLtngtft.dtstétitjelfS-t December második felében elektromos hegesztőgépeket csomagoltak hosszú útra a Bajai Villamosipari Gyárban. Rendeltetési helyük Reykjavik, a mesz- ' sze északon fekvő Izland fővárosa volt- Korábban Izraelbe, Jordániába és az Egyesült Arab Köztársaság egyiptomi tartományába szállított elektromos berendezéseket az üzem. A szomszédos Jugoszlávia pedig rendszeres vásárlója a bajai porszívóknak, háztartási gépeknek. Az Óbudai, a Gheorghiu Dej és a Balatonfüredi Hajógyárban a folyami és a tengerjáró hajókba bajai indítóberendezéseket, gerjesztőket szerel nők fel. Ily módon a gyár termékeinek 00 százaléka közvetve [ vagy közvetlenül exportra kerül és azokat három világrészben ismerik. Ez évben igen megnöveiked- r.ek az üzem feladatai. A jól bevált berendezéseken, háztartási gépeken kívül többek között egy új találmány, a 10—20 kilovoltos terhelés-szakaszoló kapcsolók gyártását is meg kell kezdeni, éspedig már februárban. Több mint 20 ezer porszívógép hazai és külföldi szállítására is érkezett megrendelés. A nemzetközi versenyben akkor tarthatják meg mostani helyüket a bajaiak, ha a gyárt-; mányok a legkisebb munkaidőráfordítással és anyagfelhasználással készülnek, emellett minőségileg kifogástalanok és külső formájukban tetszetősei! maradnak továbbra is. Ez év második feiére felépül a központi lakatosmúhely. A felszabaduló szerelőműhelyekben ekkor bevezethetik a szalagszeréi gyártást. Több munkafolyamat célgépesí- tcsét, automatizálását is meg kell oldania az üzem vezetőségének ahhoz, hogy az előirányzat szerinti 20 százalékkal emelkedjék 1060-ban a termelékenység. Mindezek megkövetelik 3 magasabb színvonalú műszaki irányítást. Jelenleg a műszakink 8 százaléka technológus. 1965-re 20 százalékra emelkedik a műszaki tlulguzók száma, akik a korszerű gyártástechnológiával foglalkoznak. A Bajai Vil lamos ipari Gyárnak nagyszámú, jól képzett törzsgárdája van. Számos brigád versenyez a szocialista brigád cím elnyeréséért. — Az 1959-es tervet határidő előtt teljesítette az üzem és jól indult az 1960-as első negyedév is. A mezőgazdaság szocialista szektorában több ezer kiszista és szervezeten kívüli fiatal versenyzett tavaly a magasabb terméshozamokért. a legelők javításáért, a tsz központok kulturált képének kialakításáért. A tsz KISZ-szervezetek éves versenyében 37 alapszervezet 783 fiatalja vett részt. Igen szép eredményeket értek el a Városföldi Dózsa Tsz fiataljai, akik többek között 25 holdon hibrid kukoricát termesztettek, 800 köbméter silót készítettek, a Csátaljai Budai Nagy Antal Tsz '.ászistái pedig 10 katasztrális hold legelőt javítottak meg. Az állami gazdaságokban mintegy 100 ifjúsági brigád versengett 1300 taggal. Az Üjbögi Állami Gazdaság leánybrigádja a zöldségtermesztési tervét 160 százalékra teljesítette, a bácsalmási sertéstenyésztő fiatalok iöbb mint 300 ezer forintot takarítottak meg az év folyamán. A Tiklóstelepi Kutató Intézet ifjúsági munkacsapata évi átlagban 120 százalékos teljesítmény! ért el. A gépállomások ifjú traktorosai közül 260-an vesznek részt Kamenszki Mihály szerelő és Bálint Attila ipari tanuló a IV—V. típusú elektromos vízindítót szereli. Gyorsan fejlődik a földművesszövetkezet boitháiozaia Dunapatajon A földművesszövetkezetek alapszabálya meghatározza az igazgatóságok hatáskörét, tevékenységét. A Dunapataj és Vidéké Körzeti Földmuvesszo- vetkezet igazgatósági tagjai nemcsak igertés, hogy tevékenyen dolgoznak a szövetkezeti feladatok végrehajtásán, hanem Ígéretüket valóra is váltottak, mindenben kezdeményezők, öntevékenyeit. Az igazgatóság javaslatára a szövetkezet lagsaga lUoü-ban épületet vásárolt kisvendéglő céljaira, mivel a régi italbolt már nem tudta kielégíteni a lakosság növekvő, s kulturáltabb igényeit. Ehhez a vételhez a szövetkezet tagsága igen jelentős anyagi erővel es társadalmi munkával járuít hozzá. A kisvendéglő azóta a község forgalmas, kulturált szórakozóhelye lett. Az fmsz a kisvendéglő keretében üzemi konyhai is létesített a dolgozok ellátásánál! javítására. A szövetkezeti tagok az eredményen felbuzdulva, 1959- ben elhatározták, hogy Ordason és Dunapatajon is tovább fejlesztik a szövetkezeti hálózatot, s új egységeket létesítenek. Erre a célra a szövetkezel lagsaga az 1958. évi vásárlási es értékesítési visszatérítésekből 67 ezer forintot ajánlott fel. A választott vezetőségi tagok az évi tiszteleidijukból 13 ezer forinttal járultak ehhez hozzá. A járási és megyei irányító szervek, látva a szövetkezeti tagok aktivitását, állami beruházási keretből még 18U ezer forintot biztosítottak erre a célra. Ezzel a segítséggel a szövetkezet a tervezett hálózatbővítést megduplázhatta. Vásároltak Ordason és Dunapataj on egy-egy házingatlant. Ordason egy italboltot létesítenek a község központjában, Dunapatajon szintén egy italbolt és vegyesbolt létesítését vették lenbe. Az állami segítség révén lesz pénzük a megvásárolt épületek tatarozására, berendezésére is. A dunapataji példa igen vonzó és bizonyítja a szövetkezetben rejlő erőt. A szövetkezet tagságának, vezetőségének azt kívánjuk, hogy 1960- ban is érjenek el a fentiekhez hasonló szép eredményeket. Járki Ferenc az országos egyéni versenyben. Jó eredményt értek el a Kecskeméti Gépállomás ifjúsági brigádjának tagjai, akik több ezer kilogramm üzemanyagot takarítottak meg a tervtulteijesítés mellett. Szép eredményt crtek el siiozú brigádjaink is. A megyei versenyhez 5 állami gazdaság s.- lózó-brigádja csatlakozott 24 300 köbméter elkészítését vállaltál!. Teljesítésük 32 768 köbméter. A legjobb eredményi a mátétélki fiatalok érték el, akik 4378 köbméter silót készítettek és Így egy-egy számosállatra átlag 2o,l köbméter jut gazdaságukban. A termelőszövetkezetekből 30 ifjúsági brigád csatlakozott u silozási versenyhez 394 tággái. Vállalásuk 18 615, teljes! .ésük 18 921 köbméter siló elkészítése volt. A legjobb eredményt a Solti Szikra Tsz fiataljai érték el 2750, ezután a Harten Lenin Tsz fiataljai következnek zucu, majd a Nagybaracskai Júzs.f Attila Tsz fiataljai 1250 köbméter teljesítéssel. Dicséretre méltó eredményeket hozott a KISZ fásítási mozgalma is. Ez év márciusában a fiatalok 200 000 darab eiüiieic- sét vállalták és 742 5X5 darabot ültettek el. Legjobb eredményt Kiskunhalas város fiataljai érték el, akik 12 000 csemetét ültettek el társadalmi munkában. Ezenkívül sok olyan munkát végeztek a fiatalok, amit számokban értékelni nem lehet. Azonban ezek is mind tovább növelik a fiatalok becsületét és ifjúsági szövetségünk tekintélyét. Horváth Ignác Felvétel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára A Színház- és Filmművészeti Főiskola igazgatósága az I960 61-es tanévre felvételt hirdet a prózai- és operettszínész tanszakra. Jelentkezni érettségivel lehet. Korhatár 17-töl 22 év. A felvételi kérvényeket rövid, a saját és szülei adatait tartalmazó életrajzzal, 1980. március 31-ig kell beküldeni a főiskola igazgatóságához. — (Budapest, Vili., Vas utca 2jc.) Az igazgatóság a határidő letelte után érkező kérvényeket nem veszi figyelembe. VVVVVVVVyVVVVVVVWVVVVVVVVVVVVVAVVVVVVVVVVVVVvVVWVVVVVyNAVVV^^WVVVVVVVVVV Ház a domb lábánál tizedes kuporgatással — ezt SOLT KÖZSÉG határában, a földvári vasút mentán, a Szikra Tsz gazdaságával szemben áll a ház. Ügy szerénykedik a domb tövén mint valamikor — amikor épült — a szegénység húzta meg magát a bitorló hatalom lábainál. Két öregembert találok az egyik szobában. A hetvenhét- esztendős Antal Istvánt és a néhány évvel fiatalabb feleségét. Antal néni varrogat, Pista bácsi pedig komótosan eregeti a füstöt a pipájából, s egyszer csak mélyen dörgő hangon elszáll belőle a sóhaj is: »Már mink öregek vagyunk igön.« Miközben saját termésű bor is kerül az asztalra, múlt, jelen a témánk, s ez az »igön- igön öregsége, hogy hát miként is telnek egy munkában eltöltött élet alkonyának a napjai. KENYERÉNEK a javát Törley Bálint pezsgőgyáros, meg gróf Teleki József uradalmaiban ette meg az öreg, mialatt az uraságok elették előle az élet örömeit, elrabolták tőle a dolgozó embernek járó méltóságot. Ha szót sem szólna, akkor is megállapíthatnám bütykös, a végein csomósra dagadt ujjairól, hogy neki valóban a tíz körmével kellett kikaparnia másnak a jót, feleségének, öt gyermekének, maga- magának a szűkös kenyeret. Közel fél évszázadon áí. S ő meg szerencsésnek mondhatta magát, mert sikerült — nem tudja pontosan, hogy hány évkis földes szobás hazat is megépítenie. A FELSZABADULÁS avatta hat hold földdel a maga emberévé, s 1952 őszén ezt az emberségét adta oda a birto- kocskájával együtt a Szikra Tsz-be, hogy járhasson ő is azon az úton, amely a fejlődés végtelenjébe vezet. Dolgozott a lovak melleit, a raktárban, »azonkívül, ami sorba gyütt", két éve azonban a hóna alá nyúltak, a megérdemelt pihenés trónjára emelték, nyugdíjba küldték. S most bölcsen számot vet a világgal, életéve), tapasztalatait apránként rakja a mérlegre, s mert tisztán látja, merre billen annak a serpenyője, hát megfellebbezhetetlenül kimondja a szentenciát: »Hiába, no, csak jobb most élni.« JOBB BIZONY, mint régen; — mert mennyi is volt akkoriban az uradalom közcseleüjé- nek az évi bére? — Nyolc mázsa búza, hat mázsa rozs, négy mázsa árpa, 80 pengő pénzfizetés és másfel hold föld, slussz-passz — tájékoztat Pista bácsi, s már meg is toldja a mondókájat: »A termelőszövetkezeti tagok sokkal többet kapnak. Az elmúlt évben is 50 forintot ért egy ' munkaegység. Aztán kevesebbet is kell dolgozni, mint muszáj volt nekünk cselédkorunkban, mert most mindent a gépek végeznek... Az ura- ságnál ló- es ökörfogatokkal dolgoztak, meg az aratókat is úgy szerződtették ie, hogy csekélyke bérért kapálni is kellett nekik." FÚJJA A FÜSTÖT, szippant egyet-kettőt, s bár nagyon érdekli, meg nagyon tudja is, hogy mi történt azóta a szocialista nagyüzemi gazdaságban, amióta nyugdíjba vonult, — azért nemcsak ezzel, hanem azzal is szívesen elbibeiödik, hogy mi a különbség jelenlegi hciyzeie, meg a között, amilyenbe jutod volna öregségére, hu itt még mindig a gyárosok és a grofok volnának az urak. — Azelőtt, ha egy életet lé- szolgáit a cseled. 65 éves korúban kapott öt pengőt. Feltéve persze, hogy előzőleg az uraság fizette utána a biztosítást. Amit azonban legtöbbször »elfelejtett" megtenni... üt pengőt, semmi mást nem kapott a kiöregedett cseléd. Es ha már dolog képtelen volt, többé nem törődtek vele, a pusztáról el kellett neki menni. O meg huvonta kap ÍU5 forint nyugdíjat, a beadóit földje Után xötdjaradé.kban részesül, s háztáji főidként van 3oU négyszögöl szőlője, 1251) négyszögöl szántója. NEM TÚL öOK. de ha jól összeszámolja, közel jar a jövedelme uhnoz, amennyire akkor tett szert, amikor ereje teljében látástól fakulásig húztel íá'/j ígul íl/S U1 cliátlalltllY, Ncvció emiélvezéssei. szívesen kínált borral íraktái, a percek kérlelhetetlen makacssággal hullanak a múltba; tudok már mindent, ami e házban érdekel, s éppen búcsuzásra készülődöm, amikor — madárcsicsergés a téli egyhangúságban — gyermekhang üti meg fülem a konyha felől. A két öreg szeme felcsillan, a mosoly sugara megenyhíti arcuk kemény vonásait, — s az ajtóban ott áll egy szőke kisleány, mögötte mosolygón a fiatal édesanyja. A meny és az unoka, a nagy, meg a kicsi Erzsiké. ITT LAKNAK ők is. a másik szobában, az apával, Antal bácsiék Ferenc fiával, s az anya most hozta haza a dombon túlról, a faluból — ők ugyan városnak mondjak — a leánykát az óvodából. Elég csak ránézni mind a kettőjükre, ukarhii skatulyáéul vették volna ki őket. nemiég vásárolt ruha van rajtuk. Az Ötéves kislány a kék mackóját leveti, s pirosat vesz fel helyette, közben csokoládét majszol, — édesanyja pedig elmondja, hogy miképpen találták meg számításukat a Szikra Tsz-ben. MERT A FÉRJE 1955 óta tagja a társas gazdaságnak, mint zeloros dolgozik benne. — Nézze — mutatja az asz- szony a szobájukat —, miután felruházkodtunk, 15 ezerért vettük ezt a szobabútort. 1330- ért ezt a tűzhelyet, 1265-ért a zománcos kályhát, aztán vásároltunk ágyneműt, tavaly női kerékpárt, 1958 augusztusában 980 forintért telepes rádiót, s nem is tudnám megmondani, hogy mit meg. — A férjem tavaly év végéig is kapott 14 ezer forint készpénzt, 13 mázsa búzát. 10 mázsa burgonyát, 3 mázsa árpát, meg egy mázsa cukrot, s adnak még neki hat-hétezer forintot. HIRTELEN arra gondolok; mennyivel nagyobb volna ez a takaros, kicsi hajlék itt, a domb lábánál, ha Antal Pista bácsi is annyit keresett volna fiatalkorában, amennyit most a fia. S a távolból visszanézve úgy tűnik, mintha nem is a domb lábánál, hanem a domb tetején állna az a házikó. Tarján István I