Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-03 / 28. szám

I960, február 3, szerda 3. oldal Három világrészben Ismerik a Bajai Yillamosipari Gyár termékeit Növeli a fiatalok becsületét Siuufuidalak a {afuM. ifaÚAxtq. ixtFLtngtft.dtstétitjelfS-t December második felében elektromos hegesztőgépeket cso­magoltak hosszú útra a Bajai Villamosipari Gyárban. Rendel­tetési helyük Reykjavik, a mesz- ' sze északon fekvő Izland fővá­rosa volt- Korábban Izraelbe, Jordániába és az Egyesült Arab Köztársaság egyiptomi tartomá­nyába szállított elektromos be­rendezéseket az üzem. A szom­szédos Jugoszlávia pedig rend­szeres vásárlója a bajai por­szívóknak, háztartási gépeknek. Az Óbudai, a Gheorghiu Dej és a Balatonfüredi Hajógyár­ban a folyami és a tengerjáró hajókba bajai indítóberendezé­seket, gerjesztőket szerel nők fel. Ily módon a gyár termékei­nek 00 százaléka közvetve [ vagy közvetlenül exportra kerül és azokat három világrészben ismerik. Ez évben igen megnöveiked- r.ek az üzem feladatai. A jól bevált berendezéseken, háztar­tási gépeken kívül többek kö­zött egy új találmány, a 10—20 kilovoltos terhelés-szakaszoló kapcsolók gyártását is meg kell kezdeni, éspedig már február­ban. Több mint 20 ezer porszí­vógép hazai és külföldi szállítá­sára is érkezett megrendelés. A nemzetközi versenyben ak­kor tarthatják meg mostani he­lyüket a bajaiak, ha a gyárt-; mányok a legkisebb munkaidő­ráfordítással és anyagfelhaszná­lással készülnek, emellett mi­nőségileg kifogástalanok és kül­ső formájukban tetszetősei! ma­radnak továbbra is. Ez év második feiére felépül a központi lakatosmúhely. A felszabaduló szerelőműhelyek­ben ekkor bevezethetik a szalagszeréi gyártást. Több munkafolyamat célgépesí- tcsét, automatizálását is meg kell oldania az üzem vezetősé­gének ahhoz, hogy az előirány­zat szerinti 20 százalékkal emel­kedjék 1060-ban a termelékeny­ség. Mindezek megkövetelik 3 magasabb színvonalú műszaki irányítást. Jelenleg a műszakink 8 százaléka technológus. 1965-re 20 százalékra emelkedik a műszaki tlulguzók száma, akik a korszerű gyártástechno­lógiával foglalkoznak. A Bajai Vil lamos ipari Gyár­nak nagyszámú, jól képzett törzsgárdája van. Számos bri­gád versenyez a szocialista bri­gád cím elnyeréséért. — Az 1959-es tervet határidő előtt teljesítette az üzem és jól in­dult az 1960-as első negyedév is. A mezőgazdaság szocialista szektorában több ezer kiszista és szervezeten kívüli fiatal ver­senyzett tavaly a magasabb ter­méshozamokért. a legelők javí­tásáért, a tsz központok kultu­rált képének kialakításáért. A tsz KISZ-szervezetek éves ver­senyében 37 alapszervezet 783 fiatalja vett részt. Igen szép eredményeket értek el a Város­földi Dózsa Tsz fiataljai, akik többek között 25 holdon hibrid kukoricát termesztettek, 800 köbméter silót készítettek, a Csátaljai Budai Nagy Antal Tsz '.ászistái pedig 10 katasztrális hold legelőt javítottak meg. Az állami gazdaságokban mintegy 100 ifjúsági brigád ver­sengett 1300 taggal. Az Üjbögi Állami Gazdaság leánybrigádja a zöldségtermesztési tervét 160 százalékra teljesítette, a bácsal­mási sertéstenyésztő fiatalok iöbb mint 300 ezer forintot taka­rítottak meg az év folyamán. A Tiklóstelepi Kutató Intézet if­júsági munkacsapata évi átlag­ban 120 százalékos teljesítmény! ért el. A gépállomások ifjú trakto­rosai közül 260-an vesznek részt Kamenszki Mihály szerelő és Bálint Attila ipari tanuló a IV—V. típusú elektromos vízindítót szereli. Gyorsan fejlődik a földművesszövetkezet boitháiozaia Dunapatajon A földművesszövetkezetek alapszabálya meghatározza az igazgatóságok hatáskörét, tevé­kenységét. A Dunapataj és Vidéké Körzeti Földmuvesszo- vetkezet igazgatósági tagjai nemcsak igertés, hogy tevéke­nyen dolgoznak a szövetkezeti feladatok végrehajtásán, ha­nem Ígéretüket valóra is vál­tottak, mindenben kezdeménye­zők, öntevékenyeit. Az igazgatóság javaslatára a szövetkezet lagsaga lUoü-ban épületet vásárolt kisvendéglő céljaira, mivel a régi italbolt már nem tudta kielégíteni a lakosság növekvő, s kulturál­tabb igényeit. Ehhez a vétel­hez a szövetkezet tagsága igen jelentős anyagi erővel es társadalmi munkával járuít hozzá. A kisvendéglő azóta a község forgalmas, kulturált szórakozó­helye lett. Az fmsz a kisven­déglő keretében üzemi kony­hai is létesített a dolgozok el­látásánál! javítására. A szövetkezeti tagok az eredményen felbuzdulva, 1959- ben elhatározták, hogy Orda­son és Dunapatajon is tovább fejlesztik a szövetkezeti háló­zatot, s új egységeket létesí­tenek. Erre a célra a szövet­kezel lagsaga az 1958. évi vá­sárlási es értékesítési vissza­térítésekből 67 ezer forintot ajánlott fel. A választott vezetőségi tagok az évi tiszteleidijukból 13 ezer forinttal járultak ehhez hozzá. A járási és megyei irányító szervek, látva a szövetkezeti tagok aktivitását, állami be­ruházási keretből még 18U ezer forintot biztosítottak erre a célra. Ezzel a segítséggel a szövetkezet a tervezett háló­zatbővítést megduplázhatta. Vásároltak Ordason és Du­napataj on egy-egy házingat­lant. Ordason egy italboltot lé­tesítenek a község központjá­ban, Dunapatajon szintén egy italbolt és vegyesbolt létesíté­sét vették lenbe. Az állami segítség révén lesz pénzük a megvásárolt épületek tatarozására, be­rendezésére is. A dunapataji példa igen vonzó és bizonyítja a szövet­kezetben rejlő erőt. A szövet­kezet tagságának, vezetőségé­nek azt kívánjuk, hogy 1960- ban is érjenek el a fentiek­hez hasonló szép eredménye­ket. Járki Ferenc az országos egyéni versenyben. Jó eredményt értek el a Kecske­méti Gépállomás ifjúsági brigád­jának tagjai, akik több ezer ki­logramm üzemanyagot takarí­tottak meg a tervtulteijesítés mellett. Szép eredményt crtek el siiozú brigádjaink is. A megyei ver­senyhez 5 állami gazdaság s.- lózó-brigádja csatlakozott 24 300 köbméter elkészítését vállaltál!. Teljesítésük 32 768 köbméter. A legjobb eredményi a mátétélki fiatalok érték el, akik 4378 köb­méter silót készítettek és Így egy-egy számosállatra átlag 2o,l köbméter jut gazdaságukban. A termelőszövetkezetekből 30 ifjúsági brigád csatlakozott u silozási versenyhez 394 tággái. Vállalásuk 18 615, teljes! .ésük 18 921 köbméter siló elkészítése volt. A legjobb eredményt a Solti Szikra Tsz fiataljai érték el 2750, ezután a Harten Lenin Tsz fiataljai következnek zucu, majd a Nagybaracskai Júzs.f Attila Tsz fiataljai 1250 köbmé­ter teljesítéssel. Dicséretre méltó eredménye­ket hozott a KISZ fásítási moz­galma is. Ez év márciusában a fiatalok 200 000 darab eiüiieic- sét vállalták és 742 5X5 darabot ültettek el. Legjobb eredményt Kiskunhalas város fiataljai ér­ték el, akik 12 000 csemetét ül­tettek el társadalmi munkában. Ezenkívül sok olyan munkát végeztek a fiatalok, amit szá­mokban értékelni nem lehet. Azonban ezek is mind tovább növelik a fiatalok becsületét és ifjúsági szövetségünk tekintélyét. Horváth Ignác Felvétel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára A Színház- és Filmművészeti Főiskola igazgatósága az I960 61-es tanévre felvételt hirdet a prózai- és operettszínész tan­szakra. Jelentkezni érettségivel lehet. Korhatár 17-töl 22 év. A felvételi kérvényeket rövid, a saját és szülei adatait tartal­mazó életrajzzal, 1980. március 31-ig kell beküldeni a főiskola igazgatóságához. — (Budapest, Vili., Vas utca 2jc.) Az igazga­tóság a határidő letelte után ér­kező kérvényeket nem veszi fi­gyelembe. VVVVVVVVyVVVVVVVWVVVVVVVVVVVVVAVVVVVVVVVVVVVvVVWVVVVVyNAVVV^^WVVVVVVVVVV Ház a domb lábánál tizedes kuporgatással — ezt SOLT KÖZSÉG határában, a földvári vasút mentán, a Szikra Tsz gazdaságával szem­ben áll a ház. Ügy szerény­kedik a domb tövén mint va­lamikor — amikor épült — a szegénység húzta meg magát a bitorló hatalom lábainál. Két öregembert találok az egyik szobában. A hetvenhét- esztendős Antal Istvánt és a néhány évvel fiatalabb felesé­gét. Antal néni varrogat, Pista bácsi pedig komótosan eregeti a füstöt a pipájából, s egy­szer csak mélyen dörgő hangon elszáll belőle a sóhaj is: »Már mink öregek vagyunk igön.« Miközben saját termésű bor is kerül az asztalra, múlt, je­len a témánk, s ez az »igön- igön öregsége, hogy hát miként is telnek egy munkában eltöl­tött élet alkonyának a napjai. KENYERÉNEK a javát Tör­ley Bálint pezsgőgyáros, meg gróf Teleki József uradalmai­ban ette meg az öreg, mialatt az uraságok elették előle az élet örömeit, elrabolták tőle a dolgozó embernek járó méltó­ságot. Ha szót sem szólna, akkor is megállapíthatnám bütykös, a végein csomósra dagadt ujjairól, hogy neki való­ban a tíz körmével kellett ki­kaparnia másnak a jót, felesé­gének, öt gyermekének, maga- magának a szűkös kenyeret. Közel fél évszázadon áí. S ő meg szerencsésnek mondhatta magát, mert sikerült — nem tudja pontosan, hogy hány év­kis földes szobás hazat is megépítenie. A FELSZABADULÁS avatta hat hold földdel a maga em­berévé, s 1952 őszén ezt az emberségét adta oda a birto- kocskájával együtt a Szikra Tsz-be, hogy járhasson ő is azon az úton, amely a fejlő­dés végtelenjébe vezet. Dolgo­zott a lovak melleit, a raktár­ban, »azonkívül, ami sorba gyütt", két éve azonban a hóna alá nyúltak, a megérdemelt pi­henés trónjára emelték, nyug­díjba küldték. S most bölcsen számot vet a világgal, életéve), tapaszta­latait apránként rakja a mér­legre, s mert tisztán látja, merre billen annak a serpe­nyője, hát megfellebbezhetet­lenül kimondja a szentenciát: »Hiába, no, csak jobb most élni.« JOBB BIZONY, mint régen; — mert mennyi is volt akkori­ban az uradalom közcseleüjé- nek az évi bére? — Nyolc mázsa búza, hat mázsa rozs, négy mázsa árpa, 80 pengő pénzfizetés és másfel hold föld, slussz-passz — tájé­koztat Pista bácsi, s már meg is toldja a mondókájat: »A termelőszövetkezeti tagok sok­kal többet kapnak. Az elmúlt évben is 50 forintot ért egy ' munkaegység. Aztán keveseb­bet is kell dolgozni, mint mu­száj volt nekünk cselédko­runkban, mert most mindent a gépek végeznek... Az ura- ságnál ló- es ökörfogatokkal dolgoztak, meg az aratókat is úgy szerződtették ie, hogy cse­kélyke bérért kapálni is kel­lett nekik." FÚJJA A FÜSTÖT, szippant egyet-kettőt, s bár nagyon ér­dekli, meg nagyon tudja is, hogy mi történt azóta a szo­cialista nagyüzemi gazdaság­ban, amióta nyugdíjba vonult, — azért nemcsak ezzel, hanem azzal is szívesen elbibeiödik, hogy mi a különbség jelenlegi hciyzeie, meg a között, ami­lyenbe jutod volna öregségé­re, hu itt még mindig a gyá­rosok és a grofok volnának az urak. — Azelőtt, ha egy életet lé- szolgáit a cseled. 65 éves ko­rúban kapott öt pengőt. Fel­téve persze, hogy előzőleg az uraság fizette utána a bizto­sítást. Amit azonban legtöbb­ször »elfelejtett" megtenni... üt pengőt, semmi mást nem kapott a kiöregedett cseléd. Es ha már dolog képtelen volt, többé nem törődtek vele, a pusztáról el kellett neki menni. O meg huvonta kap ÍU5 fo­rint nyugdíjat, a beadóit földje Után xötdjaradé.kban részesül, s háztáji főidként van 3oU négyszögöl szőlője, 1251) négy­szögöl szántója. NEM TÚL öOK. de ha jól összeszámolja, közel jar a jö­vedelme uhnoz, amennyire ak­kor tett szert, amikor ereje teljében látástól fakulásig húz­tel íá'/j ígul íl/S U1 cliátlalltllY, Ncvció emiélvezéssei. szívesen kínált borral íraktái, a percek kérlelhetetlen makacssággal hullanak a múltba; tudok már mindent, ami e házban érde­kel, s éppen búcsuzásra készü­lődöm, amikor — madárcsi­csergés a téli egyhangúságban — gyermekhang üti meg fü­lem a konyha felől. A két öreg szeme felcsillan, a mosoly sugara megenyhíti arcuk kemény vonásait, — s az ajtóban ott áll egy szőke kisleány, mögötte mosolygón a fiatal édesanyja. A meny és az unoka, a nagy, meg a kicsi Erzsiké. ITT LAKNAK ők is. a má­sik szobában, az apával, Antal bácsiék Ferenc fiával, s az anya most hozta haza a dom­bon túlról, a faluból — ők ugyan városnak mondjak — a leánykát az óvodából. Elég csak ránézni mind a kettőjükre, ukarhii skatulyáéul vették volna ki őket. nemiég vásárolt ruha van rajtuk. Az Ötéves kislány a kék mackóját leveti, s pirosat vesz fel he­lyette, közben csokoládét maj­szol, — édesanyja pedig el­mondja, hogy miképpen talál­ták meg számításukat a Szikra Tsz-ben. MERT A FÉRJE 1955 óta tagja a társas gazdaságnak, mint zeloros dolgozik benne. — Nézze — mutatja az asz- szony a szobájukat —, miután felruházkodtunk, 15 ezerért vettük ezt a szobabútort. 1330- ért ezt a tűzhelyet, 1265-ért a zománcos kályhát, aztán vá­sároltunk ágyneműt, tavaly női kerékpárt, 1958 augusztu­sában 980 forintért telepes rá­diót, s nem is tudnám meg­mondani, hogy mit meg. — A férjem tavaly év végéig is kapott 14 ezer forint kész­pénzt, 13 mázsa búzát. 10 má­zsa burgonyát, 3 mázsa árpát, meg egy mázsa cukrot, s ad­nak még neki hat-hétezer fo­rintot. HIRTELEN arra gondolok; mennyivel nagyobb volna ez a takaros, kicsi hajlék itt, a domb lábánál, ha Antal Pista bácsi is annyit keresett volna fiatalkorában, amennyit most a fia. S a távolból visszanézve úgy tűnik, mintha nem is a domb lábánál, hanem a domb tete­jén állna az a házikó. Tarján István I

Next

/
Thumbnails
Contents