Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-10 / 34. szám

1960. február 10, szerda A MAGYAI? SZÓ Gondoskodás a dolgozókról 1 500 000 forint a tanácsi vállalatok szociális beruházásaira A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén részletesen tárgyalta az ipari osztály irányítása alá tartozó könnyű- és élelmiszeripari vál­lalatok 1959. évi munkáját és az 1960-as esztendő feladatait. A szakosztály jelentése szerint a könnyűipari vállalatok 28 millióval, az élelmiszeripari üzemek pedig 15 millió forint értékkel termeltek több árut, mint 1958-ban. A 380 millió fo­rintra növekedett termeléssel azonban nem tartott lépést az olyan szociális feltételek bizto­sítása, mint például: az öltöző, fürdő, ebédlő stb. A végrehaj­tó bizottság ezért hatarozati- lag mondotta ki, hogy az ipari osztály az 1960. évi műszaki fejlesztési tervekben nagyobb súlyt helyezzen a szociális, il­letve a munkavédelmi feltéte­lek biztosítására. Milyen eredményeket értünk fel e tekintetben, és milyen fel­adatok várnak az idén meg­oldásra? Erről folytattunk be­szélgetést az HVDSZ és a ta­nács ipari osztályának vezetői­vel. Az eszmecsere során az alábbi kép alakult ki ben- pünk. jobb munkakörülmények Számos intézkedés történt az elmúlt évben, hogy jobb munkakörülményeket teremt­sünk a tanácsi vállalatok dol­gozóinak. A munkásokról való gondoskodást bizonyítja, hogy öltözővel és fürdővel láttuk el: a Kecskeméti Téglagyár Vál­lalat, a Bajai Műkő- és Ce­mentipari Vállalat, a Kiskun- halasi Vastömegcikkipari Vál­lalat (volt Motor- és Gépjavító), a Talajerőgazdálkodási Válla­‘*,,‘1**** ***~VVVVVWVVVWVUVVVUM>J Ultrahanggal határozzák meg a daganatokat Ukrán tudósok ultrahang- berendezést készítettek rákos megbetegedések felismerésére s b szervezet lágy szöveteinek vizsgálatára. A berendezés működési elve K rádió távmérő készülékéhez hasonló. A vizsgálandó szövet­be ultrahang-impulzusokat bo­csátanak. A rosszindulatú da­ganat több impulzust, a nem rosszindulatú kevesebb impul­zust ver vissza az egészséges szövetnél. Rákos daganat ese- , tén a képernyőn világoskék fol­tok jelennek meg. E foltok el­helyezkedéséből és méreteiből állapítják meg a megbetege­dés pontos helyét. Az ultra­hangot alkalmazó diagnosztika: módszerrel hét centiméter mé­lyen fekvő, 2—3 milliméteres daganatok is megállapíthatók. Kecskeméti anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Király Éva (anyja neve: Teleki Éva), Üj- hidi László (Schadt Györgyi­be), Molnár Gábor (Szabó Ro­zália), Balog Imre (Farkas Ro­zália), Dúl Katalin (Veres Te­rézia), Varga Pál (Gyarmati Ju­lianna), Trecskó Julianna (Pe­tényi Judit), Járósi Erika (Lip­csei Ilona). MEGHALTAK: Erdei Ferenc S6 éves. Szabó János 82 éves, Dancsa János 86 éves és Pe- recz Sándomé Rácz Eszter 86 év«» korában! , ' lat, az Alsó-Dunai Nádgazda­sági Vállalat, a Kecskeméti Szikvíz Üzem és a Vágóhíd Vállalat bajai dolgozóit. A fel­sorolt egészségügyi létesítmé­nyek mellett új üzemi ebédlő készült: a Hajósi Téglagyárban, a Bajai Műkő- és Cementipari Vállalatnál és a Vágóhíd Vál­lalat bajai üzemében. A megyei tanács végrehajtó bizottsága egymillió forintot biztosított ezen létesítmények költségeire, a vállalatok pedig több mint fél millió forint értékű anyag­gal és társadalmi munkával segítették e létesítmények el­készítését. A termelés ugrásszerű emel­kedése magyarázza, hogy en­nek ellenére a szociális be­rendezések és a munkásokról való gondoskodás sok kívánni­valót hagy maga után. A me­gyei tanacs végrehajtó bizott­sága felismerte ennek a hely­zetnek a tarthatatlanságát, melyhez komoly segítséget nyújtott a szakszervezet szá­mos jelzése, és a NEB több­szöri vizsgálata. A tapasztala­tokat összegezve, több olyan intézkedés történt, melyekről külön kell szólnunk. Előre is nézzünk A végrehajtó bizottság hang­súlyozta: úgy kell megolda­nunk ezeket a problémákat, hogy pár év múlva ne legyen visszatérő gond a szociális lé­tesítmények biztosítása vagy kicsisége. Ezért a megyei ta­nács erőforrásaiból 1960-ban 1 500 000 forintot biztosítanak erre a célra. Felhasználására értesülésünk szerint: a Kis­kunhalasi Faipari Vállalat, a Kiskun Cipőüzem, a Bajai Fa­árukészítő Vállalat, a Kalocsai Finommechanikai és a Dél- Bács megyei Téglagyár Válla­lat egyes telepei jönnek szá­mításba. Külön foglalkozott a megyei v. b. a sütőipar ilyen irányú igényeivel. A helyzet, mond­hatnánk, itt a legnehezebb. Je­lenleg működő 99 üzemünk­nek, illetve sütödénknek csak­nem a 75 százaléka magán­házban működik. Ez a helyzet sok tekintetben gátat vet az eszközölhető beruházásoknak. A megyei tanács vezetői ezért több irányúlag keresik annak módszereit, hogy a szétszórt kis sütödékben is változtatni tudjunk a szociális ellátottság jelenlegi helyzetén. Nemcsak beruházásból Szólnunk kell azonban arról is, hogy ez a feladat nem egy­oldalú. Sőt, a munkásokról való PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőö Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: fecskémét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont; 26-19. 25-16. Pártépités és Ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér X/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál es; kézbesítőknél. Előfizetési díj I nonaora 11 Ft. ! gondoskodás az üzemek,^ vál­lalatok vezetőinek elsőrendű kötelessége. Amint a tapaszta­latok mutatják, itt még bizony sok a tennivaló. Kevés helyet sorolhatnánk, ahol a vezetők az elmúlt évben üzemen be­lül -keresték volna a szociális ellátás javításának lehetősé­geit. Ezt azért is hangsúlyoz­zuk, mert az 1959. évi szép eredmények a vállalatok ter­ven felüli nyereségében is tük­röződnek. A terven felüli nye­reség 10 százalékából, vala­mint a vállalatfejlesztési alap forrásaiból pedig komoly összeg fordítható a legszükségesebb szociális beruházásokra. Sándor Géza Szépen jutott — bőven maradt! így Élnek a Jánoshalmi Kossuth Tsz tagjai Ä Jánoshalmi Kossuth Tsz- ben is megtörtént a zárszám­adó közgyűlés. Sikerekben gaz­dag esztendőre tekintettek visz- sza ezen a napon a szövetke­zet tagjai. Az egy munkaegységre jutó részesedés 30,34 forint, — a terrrtények értékét állami fel- vásárlási áron számítva. A szorgalmasan dolgozó tagok vastag borítékot kaptak. Lomb­falvi István tehenész például 923 munkaegységre 28 ezer fo­rintot kapott — havi keresete meghaladja a 2 ezer forintot. Halász József és Zámibó Jó­zsef 640 munkaegységgel zárták a 14 hónapot — évi jövedelme egynek-egynek 19 200 forint. De az asszonytagok is szépen ke­restek. Evetovits Istvánná já­randósága 382 munkaegység után 11460 forint. Taskovits Pongrácné és Szeveria Pong- rácné a kertészetben dolgozott. Évi jövedelmük egyenként 8 ezer 520 forint — ezért csak 8 hónapot töltöttek munkában, a havi kereset több mint ezer forint. A közösből származó jöve­delmet minden tagnál 3000 fo­rinttal növeli a háztáji gazda­ság bevétele. A szövetkezet ezenkívül ki­fizetett 12 428 forint földjára­dékot, s közel ennyit tartalékolt a szociális-kulturális alapra. A zárszámadó közgyűlés megsza-i vazta, hogy ez utóbbiból négy idős tagnak 500—500 forint készpénzt és egy-egy mázsa búzát adjanak ki, — valamint azt is, hogy a szorgalmas dol­gozó fiatalokat munkaegységen­ként 2 forinttal jutalmazzák* meg. Mindezek mellett bőven ma­radt a jövedelemből a közös gyarapítására is. A szövetke­zet tiszta vagyona- a múlt év­ben 204 424 forinttal növeke­dett s így élérte az 1 millió 332 ezer forintot. Kecskemét termelőszövetkezeteiről Kecskemét termelőszövetke­zeti mozgalmának fejlődéséről a legutóbbi vb-üiésen Hévízi Mihály elvtárs, a tanács mei zőgazdasági osztálya munka­társa elmondta, hogy február 1-ig a régi tsz-ekbe 768 család 975 tagja kérte felvételét közel 8000 hold földingatlannal. Tö­rökfáiban 25 családdal és 149 hold földdel új tsz alakult. Ve­lük együtt a termelőszövetke­zetek ezer új taggal gyarapod­tak. Az új tagok 6226 hold szántót és 416 hold szőlőt vit­tek a közösbe. Ezzel a város­ban a szocialista szektor ará­nya 54.7 százalék. Képek a járás életéből Szülőföldem programja Kétszer kettő néha öt? Ösz- szefoglaló az iskolák első fél­évéről és a további feladatok­ról. A »Tanítom a kisfiámat« és a »Röhög az osztály« című Karinthy-humoreszkeket mikro- felvételről Ascher Oszkár adja elő. Tanít és szórakoztat , a Festenek a gyerekek című kis- film. A Szülőföldem Képzelet­beli világűrutazésának e heti állomása a Hold. Csillagászati szakértő Károlyi Sándor ta­nár. Lombok alatt, ismeretter­jesztő film az erdőle hasznos­ságáról. A KISZ felszabadulá­si kulturális seregszemléjéről Maros Zoltán, a Művelődési Ház igazgatója ad tájékozta­tást. Magyar Filmhíradó és a Lángoska című színes szovjet lucsefilm. Látogatás az épülő kommunizmus országában iácICb'’XViá>4vUii Ui~eij Cx *v> - ..<ua v. Kecskemét w> TeUl IMfc S'í-18 Lassanként hagyománnyá vá­lik, hogy a szabadságukat kül­földön töltő dolgozók első lá­togatása a Szovjetunióba ve­zet. A hazatértek elmondják Szóvótesszük Mi lesz a sorsa? . Földművesszövetkezeteink ki­emelkedő eredményeket értek el az elmúlt évben, az új, fej­lettebb kereskedelmi formák meghonosításában és a bolt­hálózat szépítésében. Kiskőrö­sön is találkoztunk ennek je­leivel. Sajnos, mégsem dicsér­hetjük egyöntetűen a helyi fmsz vezetőit és ennek oka a kiskőrösi cukrászda, melynek sorsát — bár évek óta prob­léma — mind a mai napig megoldatlanul hagyták. Elismerjük, hogy az itt gyártott cukrászkészítmények minősége vidéki viszonylatban az első helyen áll. A vendég­marasztaló légkör azonban pont az ellenkezője ennek. Kiskőrös nemcsak járási szék­hely, hanem legnagyobb köl­tőnknek szülőfaluja is. A Pe­tőfi Múzeum pedig éppen az elhanyagolt cukrászda szom­szédságában van. Vendégköny­vébe évente több ezer látoga­tó, igen sok külföldi, írja be nevét. Vendégeink többsége a cukrászdában is megfordul, s nem éppen a legjobb benyo­másokkal távozik Kiskőrösről. A szórakozni vágyó helybeli lakosság igényeinek kielégítés*- mellett ezért tesszük isme iten szóvá: mi lesz a sori*» ! kiskőrösi cukrászdának?. tapasztalataikat, s mindig újabb dolgozókban keltik fel a vágyat: megismerni azt a né­pet, meglátni annak az or­szágnak a fővárosát, melynek fiai a szabadságot hozták ha­zánknak. A kiskőrösi járásból 15 dolgozó utazik április ele­jén az MSZBT különvonatával, hogy az épülő kommunizmus országának fővárosában ünne­pelje hazánk felszabadulásának 15. évfordulóját. Kiskoroson és a járás más községeiben most folyó pártnapokon igen nagy érdeklődés nyilvánul meg a napirendek iránt. Az elő­adók az MSZMP VII. kongresz- szusának anyagát ismertetik az egyes gyűlések részvevőivel, a vita során pedig az abból adódó feladatokat tárgyalják meg a kommunisták. A párt­napok jelentőségéhez mérten a járási pártbizottság megyei és fővárosi előadókat kért fel a VII. kongresszus anyagának méltatására. Az elmúlt héten Komját Irén elvtársnő, a Tár­sadalmi Szemle szerkesztője tartott előadást a kiskőrösi pártnapon. Ezen a héten dr. Dallos Ferenc elvtárs, a me­gyei tanács elnöke Soítvadker- ten, Nagy József elvtárs, a Pe­tőfi Népe pártélet-rovatának vezetője pedig Tázláron is­merteti a kongresszus határo­zataiból adódó feladatokat, Iskolaigazgatóból tsz-elnölc Két hete közöltük a Kiskőrösi Naplóban, hogy Tabdi köz­ség dolgozó parasztságának többsége a közös gazdálkodás útját választotta. Az Éj Élet Tsz mellett a belépett gazdákból meg­alakult a termelőszövetkezeti község második közös gazdasága* melynek tagjai a Petőfi Sándor Tsz nevet vették fel. Az új termelőszövetkezet 500 holdat meghaladó területéből több mint 200 katasztrális hold a szőlő. A jövedelmezőbb nagyüzemi gaz­dálkodás biztosítása ezek szerint ugyancsak rátermett vezető­séget igényel. Az alakuló közgyűlésen így esett a választás a község egyik legnépszerűbb emberére, Tömör Ferenc elvtársra, aki az iskolaigazgatói teendők mellett hosszú idő óta Tabdi község párttitkárának tisztségét is viseli. Tömör elvtárs eddig is sokat tett a község fejlesztése érdekében, Többek között az ő nevéhez fűződik az iskola bővítésének megszervezése és több más jelentős társadalmi munka is. Szorgalmas úttörők A járási úttörőszövetség a napokban összesítette az egyes iskolák csapatainak 1959. évi gyűjtési eredményeit. A szá­mok arról tanúskodnak, hogy a kispajtások jól hasznosítot­ták szabadidejüket, szép ered­ményeket értek el a különbö­ző mozgalmakban: összegyűj- lőttek közel 200 mázsa vasat, jtadtak a MÉH-nek több mint 30 mázsa papírt, gyógynövény­gyűjtő eredményük pedig 23 mázsa és 42 kiló. Kispajtásaink dicsérendő munkát végeztek a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban is. A szüret idején több mint 65 má­zsa szőlőt, a császártöltési csa­patok pedig 250 mázsa fűszer- paprikát szedtek le három ter­melőszövetkezet földjein*

Next

/
Thumbnails
Contents