Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-10 / 34. szám
■TV. //. Világ proletárja?, egyesüljetek MAG YAP SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS • KISKUN MEGYEI LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 31. SZÄM Ara SO fillér I960. FEBRUÁR 10, SZERDA Készülődés a felszabadulási kulturális szemlére Szociálpolitikai kiállítás Megyeszerte folynak az előkészületek a felszabadulási kulturális szemle bemutatóira. Az eddigi összesítések alapján a megyében 228 színjátszócsoport és 392 szólóénekes, illetve szavaló nevezett be. A felkészülés során a legszebb eredmény a kecskeméti járás KlSZ-szerve- zeteiben született, Nemcsak számszerűleg, de minőségileg is jó munkát végeznek a szemle sikeréért. Az eddigi bene- vezők száma megközelíti az 1800-at. Művészeti ágakra bontva, vannak köztük színjátszók, népi táncosok, kórusok, s a József Attila olvasómozgalom lelkes hívei. A kiskőrösi járásból 7, a kiskunfélegyháziból 7, a kiskun- halasiból 3, a bácsalmásiból 7 község nevezett be. Főleg színjátszók és népi táncosoz; képviseltetik magukat a közeledő községi bemutatókon. Kecskemétről 18 KlSZ-alap- szervezet jelentkezett á nemes versengésre. Baján 600 fiatal kívánja összemérni erejét a községi és járási bemutatókon. Az összesítések azt mutatják, hogy megyeszerte kevés a jelentkezők száma. Ez pedig abból adódik, hogy legtöbb helyen nem működnek az operatív bizottságok, s így nem tudnak segítséget adni a szemle részvevőinek. A KlSZ-csopor- tok magukra maradnak és súlyos hiányosságok mutatkoznak a felkészülésben. Szépséghibája még az előkészületeknek, hogy elenyészően kevés a más tömegszervezetekben tevékenykedő fiatalok részvétele a szemlén. Jó Jönne, ha a járási és községi operatív bizottságok mielőbb hozzálátnának a fel- szabadulási kulturális szemle szervezéséhez és legmeszebb- menő segítséget nyújtanák a fiataloknak. HÉTFŐN délután ülést tartott a megyei operatív bizottság Sarok Antal elvtársnak, a megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökhelyettesének vezetésével. Két fontos napirendet tárgyaltak meg, az egyik a tejfelvásárlás elmúlt évi eredményeiről, a másik a konzervipari növények termeltetéséről szólt. Az ülésen részt vett az Élelmezésügyi Minisztérium Felvásárlási Főosztálya, valamint a Tejipari és Konzervipari Főigazgatóság képviselője. A VITA során megállapították, bár 1959-ben több tejet vásároltak fel mint 1958-ban, az éves tervet azonban dem teljesítették. Az egy tehénre Mint arról egy régebbi lapszámunkban beszámoltunk, az elmúlt hetekben érdekes kiállítás nyílt meg a Kecskeméti Vájutó árutej mennyisége az egyéni termelőknél 6,73 hektoliter, a termelőszövetkezeteknél peaig több mint 13 hektoliter. Mind a két szám az országos átlag alatt van. Különösen az egyéni termelők adtak át kevés tejet a tejiparnak. A tapasztalat az, hogy különösen a városok közelében, a szabadpiacon értékesítik a tejet, gyakran nem a higiénia követelményeinek megfelelően. A TERMELŐSZÖVETKEZETEK jelentős kedvezményeket kapnak a tej átadása után: fölözött tejet, savót, korpát, de a rendeletek ismeretének hiányában nem élnek a lehetőségekkel. Határozat született arra, hogy ismertetni kell a kedvezményeket. A tehén- gondozók szakmai ismeretének gyarapítását a jövőben fokozottabban szükséges elősegíteni. Sürgették az Operatív bizottság tagjai a tanyai tejgyűjtő járatok fokozottabb ellenőrzését. A KONZERVIPAR nem teljesítette 1959, évi termeltetési rosi Tanácsnál. Az Egészség- ügyi Minisztérium és a megyei tanács egészségügyi osztálya állította ki a szociálpolitikai intézményekből összegyűjtött adat- és képanyagát, amely hűen tükrözi államunk gondoskodását az öregekről, a esőkként munkaképességűek egészségének visszaállításáról és szakmai átképzésükről. A városi tanácsnál megnyílt kiállítás helyisége szűknek bizonyult és ezért most a KÖJÁLÉ a kiállítás anyagát az SZTK-széfcház második emeletére szállította. A kiállítást — amely egész nap nyitva van — már az első napokban .többszá- zan nézték meg. tervét és az 1960-as termeltetési szerződések is rosszul indulnak különösen zöldbabra és zöldborsóra kötöttek kevés megállapodást. A vonta- tottságnak több oka van. Többek között az, hogy a konzervgyár a fő idényben eléggé sok átvételi és szállítási problémával küzd, másrészt egyes termelőszövetkezetek az elmúlt évben nem mérték fel helyesen a munkaerőhelyzetüket, nem rendelkeztek megfelelő szakemberrel. — Ez tanulság az idei esztendőre nézve. A Kecskeméti Konzervgyár három borsószedő gépet kap a Német Demokratikus Köztársaságból, amelyet a termelőszövetkezetek rendelkezésére bocsát. HATÁROZAT született arra, hogy bemutatókat szerveznek a gépi ültetés népszerűsítésére, azonkívül külön ankéten tárgyalják meg a konzervipari növények termeltetésével kapcsolatos problémákat. Á műveltebb falusi fiatalságért Megyénk nagyon sok köz- ségében működik már a ser* dűlő korú, 14—16 éves fiatalok továbbképző iskolája. —> Ezeknek az iskoláknak nagy része nemes hivatásához híven működik. Feleveleniti az általános iskola nyolc osztályában tanultakat, s újabb — a gyakorlati élettel szoros kapcsolatban levő — ismeretekkel bővíti a fiatalok tudását. Nagy szerepük van ezeknek az iskoláknak abban is, hogy egyrészt felébresszék a falusi fiatalokban a művelődés, a tudás vágyát, igényességüket a kulturált magatartás iránt. Az ország közös gondjaival való együttérzésre, de egyben szülőhelyük és lakóhelyük szerete- tére, az ahhoz való ragaszkodásra is neveli őket. Tudvalevő, hogy az elmúlt években a paraszuiatalok nagy százaléka vándorolt cl a nagyobb városokba, s az iparban, kereste megélhetését, boldogulását, mert nem akarta magal eljegyezni a hajnaltól késő estig nem szűnő, netiéz paraszti munkával, bizonytalansaggal, gondokkal — az apja kispár- cellás gazdaságában. Sokan könnyelműséggel vádolták a fiatalokat, s azzal, hogy csak a szórakozáson jár az eszük — s ezért hagyják ott apjuk birtokát. Pedig icgtöbbjuKet nem a könnyelmű elet káprázata csalogatta el falujából, csupán a fiatalságukat megillető -jussukat« követelték, illetve akarták megszerezni azzal, hogy olyan helyet kerestek maguknak, ahol nemcsak pihenésre — a tanulásra, művelődésre — és természetesen a szórakozásra is jut idejük. Mi sem természetesebb — az elvándorlást megakadályozni akarva — először éppen ezeket a hiányzó feltételeit a kulturált, emberibb életnek kell megteremteni falun. Ehhez az első lépés a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a fejlettebb, s kevesebb emberi erőkifejtést igénylő paraszti gazdálkodás — a másik e gazdálkodáshoz szükséges tudás megszerzése. A mezőgazdasági jellegű továbbképző iskolákban már ennek alapján oktatják, nevelik a fiatalokat, akik — nyugodtan állíthatjuk — itt kezdik igazán megszeretni jövendő »-szakmájukat«, mert már nemcsak kényszerű »robotot« látnak benne. Megismerik szépségéit, s megtanulják a tudást« ésszerű gondolkodást igénylő fortélyait is. Felismerik, bogy egyedül ez a gazdálkodási fórma képes árrá, hogy a várost emberekhez hasonló, félszoba- dultabb, kulturáltabb eletet biztosítson számukra, s ehhez a felismeréshez segiti, tehát világnézetében is neveli fal- vaink fiatalságát a továbbképző iskolák tananyaga, s több száz lelkes pedagógusa, szakelőadója, PjLrő- -eJj t Naponta 150—200 emberrel tárgyalunk a földrendezők Madarason Március 1-re készen állnak a tavaszi gépek A gépállomások megyei igazgatóságától kapott értesülés szerint a tavaszi munkák végzéséhez szükséges erő- és munkagépek javítása jó ütemben halad. A gépállomások főmérnökei a napokban tartott megyei beszámolón elmondottak, hogy az erőgépek, ekék, tárcsák, bpronák, műtrágyaszőrók és veíőgépek javítását február 25—28-a között befejezik, — annak ellenére, hogy a munkát sok helyen alkatrészhiány késleltette. A javítóbrigádok szorgalmas munkájának eredménye, hogy a tavasszal munkába álló erőgépeknek mintegy 90 százaléka már menetkész. Március 1-re valamennyi elkészül, — ha korán tavaszodik, körülbelül 1100 traktor kezdheti meg hamarosan a szántás t-vetést. ^WWWVVV>A^/VVVVVWWWVVVVW«/VWVVWVVVVWVVVVVWV Ä tej felvásárlásáról és ck konzervipari nóvényok termeltetéséről tárgyalt a megyei operatív bizottság Aligha van látogatottabb he- ■ lyisége ezekben a napokban a madaras! tanácsházának, mint a nagyterem. Birtokívek, nyilvántartási lapok hegyei között szorgoskodik itt reggeltől késő délutánig a földrendező brigád. Rudics János és Szmolenszki István földnyilvántartóknak segít a pénzügyi csoport dolgozója, a Kossuth, a Dóssá, és a Petőfi Termelőszövetkezetek könyvelői. A munka nem könnyű. Tízpercenként nyílik-csukódik az ajtó, naponta 150—200 emberrel tárgyalnak s mire az egész határról tiszta képet nyernek, mintegy kétezer dolgozóval beszélgetnek eh A számbavételt különösen nehezíti, hogy sok az úgynevezett osztatlan tulajdon. Egy-egy birtokíven öt-hat, nem egyszer tíz—húsz tulajdonos neve is szerepel — ezeket külön-külön kell kigyűjtögetni, egyeztetni a területek nagyságai, művelési formájúi, — Itt van például tíabi- nyec József — mutatja Rudics János, míg az »ügyfél« a felkínált széken ülve nyugodtan várakozik. — Három birtokíve is van s párszáz négyszögöl területe 23 tulajdonos- társföldjével együtt, egy íven! szerepel. Megkezdődik a keresgetés, számolgatás, egyeztetés. A számok az adatgyűjtőlapra kerülnek s a szüntelenül kézenfor- gó birtokivek csak addig pihennek, amíg a következő fél helyet nem foglal az asztal előtt, —■ Madaras parasztsága négy termelőszövetkezetben tömörül — mondja Márai elvtárs, aki a járási tanács képviseletében segít a brigádnak — A mi munkánk gyorsaságától is függ, hogy a nagy táblák mielőbbi kialakítása megkezdődhessen s a község határáról az új, egy egészen más korszakot mutató térkép elkészüljön. A VIDÁM-BRIC/ÁD a szocialista címet viseli A Kecskeméti Konzervgyár I-es telepének egyik készáruraktárában dolgozik T. Nagy Józscfné brigádja. Nemrég nyerték cl a szocialista címet. Ebből az alkalomból a vállalat' pártszervezete, a szakszervezet és a gazdaság vezetősége a brigád vezetőjét ezer, a brigádtagokat pedig személyenként hatszáz forinttal jutalmazta. A Vidám-brigád jókedvűen végzi munkáját. Daloltak akhor Is, amikor meglátogattuk őket. A brigád tagjai, balról jobbra: Görbe Gyuláné, Tóth Ferencné, Kovács Lucia, Kovács Jánosné, Kozma Katalin, Boras Erzsébet raktárvezető, T. Nagy Ottóné, Lipták Edénc.
