Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-10 / 34. szám

■TV. //. Világ proletárja?, egyesüljetek MAG YAP SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS • KISKUN MEGYEI LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 31. SZÄM Ara SO fillér I960. FEBRUÁR 10, SZERDA Készülődés a felszabadulási kulturális szemlére Szociálpolitikai kiállítás Megyeszerte folynak az elő­készületek a felszabadulási kul­turális szemle bemutatóira. Az eddigi összesítések alapján a megyében 228 színjátszócsoport és 392 szólóénekes, illetve sza­való nevezett be. A felkészülés során a legszebb eredmény a kecskeméti járás KlSZ-szerve- zeteiben született, Nemcsak számszerűleg, de minőségileg is jó munkát végeznek a szem­le sikeréért. Az eddigi bene- vezők száma megközelíti az 1800-at. Művészeti ágakra bont­va, vannak köztük színját­szók, népi táncosok, kórusok, s a József Attila olvasómoz­galom lelkes hívei. A kiskőrösi járásból 7, a kis­kunfélegyháziból 7, a kiskun- halasiból 3, a bácsalmásiból 7 község nevezett be. Főleg szín­játszók és népi táncosoz; kép­viseltetik magukat a közeledő községi bemutatókon. Kecskemétről 18 KlSZ-alap- szervezet jelentkezett á nemes versengésre. Baján 600 fiatal kívánja összemérni erejét a községi és járási bemutatókon. Az összesítések azt mutat­ják, hogy megyeszerte kevés a jelentkezők száma. Ez pedig abból adódik, hogy legtöbb he­lyen nem működnek az opera­tív bizottságok, s így nem tud­nak segítséget adni a szemle részvevőinek. A KlSZ-csopor- tok magukra maradnak és sú­lyos hiányosságok mutatkoz­nak a felkészülésben. Szépséghibája még az előké­születeknek, hogy elenyészően kevés a más tömegszervezetek­ben tevékenykedő fiatalok rész­vétele a szemlén. Jó Jönne, ha a járási és községi operatív bizottságok mielőbb hozzálátnának a fel- szabadulási kulturális szemle szervezéséhez és legmeszebb- menő segítséget nyújtanák a fiataloknak. HÉTFŐN délután ülést tar­tott a megyei operatív bizott­ság Sarok Antal elvtársnak, a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága elnökhelyettesének ve­zetésével. Két fontos napiren­det tárgyaltak meg, az egyik a tejfelvásárlás elmúlt évi ered­ményeiről, a másik a konzerv­ipari növények termeltetéséről szólt. Az ülésen részt vett az Élelmezésügyi Minisztérium Felvásárlási Főosztálya, vala­mint a Tejipari és Konzerv­ipari Főigazgatóság képviselője. A VITA során megállapí­tották, bár 1959-ben több tejet vásároltak fel mint 1958-ban, az éves tervet azonban dem teljesítették. Az egy tehénre Mint arról egy régebbi lap­számunkban beszámoltunk, az elmúlt hetekben érdekes kiállí­tás nyílt meg a Kecskeméti Vá­jutó árutej mennyisége az egyéni termelőknél 6,73 hekto­liter, a termelőszövetkezetek­nél peaig több mint 13 hekto­liter. Mind a két szám az or­szágos átlag alatt van. Külö­nösen az egyéni termelők ad­tak át kevés tejet a tejipar­nak. A tapasztalat az, hogy különösen a városok közelében, a szabadpiacon értékesítik a tejet, gyakran nem a higiénia követelményeinek megfelelően. A TERMELŐSZÖVETKEZE­TEK jelentős kedvezményeket kapnak a tej átadása után: fö­lözött tejet, savót, korpát, de a rendeletek ismeretének hiányában nem élnek a lehe­tőségekkel. Határozat szüle­tett arra, hogy ismertetni kell a kedvezményeket. A tehén- gondozók szakmai ismeretének gyarapítását a jövőben foko­zottabban szükséges elősegíte­ni. Sürgették az Operatív bi­zottság tagjai a tanyai tej­gyűjtő járatok fokozottabb el­lenőrzését. A KONZERVIPAR nem tel­jesítette 1959, évi termeltetési rosi Tanácsnál. Az Egészség- ügyi Minisztérium és a megyei tanács egészségügyi osztálya állította ki a szociálpolitikai intézményekből összegyűjtött adat- és képanyagát, amely hű­en tükrözi államunk gondosko­dását az öregekről, a esőkként munkaképességűek egészségé­nek visszaállításáról és szak­mai átképzésükről. A városi tanácsnál megnyílt kiállítás helyisége szűknek bi­zonyult és ezért most a KÖ­JÁLÉ a kiállítás anyagát az SZTK-széfcház második emele­tére szállította. A kiállítást — amely egész nap nyitva van — már az első napokban .többszá- zan nézték meg. tervét és az 1960-as termelte­tési szerződések is rosszul in­dulnak különösen zöldbabra és zöldborsóra kötöttek ke­vés megállapodást. A vonta- tottságnak több oka van. Töb­bek között az, hogy a kon­zervgyár a fő idényben elég­gé sok átvételi és szállítási problémával küzd, másrészt egyes termelőszövetkezetek az elmúlt évben nem mérték fel helyesen a munkaerőhelyzetü­ket, nem rendelkeztek megfe­lelő szakemberrel. — Ez ta­nulság az idei esztendőre néz­ve. A Kecskeméti Konzerv­gyár három borsószedő gépet kap a Német Demokratikus Köztársaságból, amelyet a ter­melőszövetkezetek rendelke­zésére bocsát. HATÁROZAT született ar­ra, hogy bemutatókat szervez­nek a gépi ültetés népszerű­sítésére, azonkívül külön an­kéten tárgyalják meg a kon­zervipari növények termelte­tésével kapcsolatos problé­mákat. Á műveltebb falusi fiatalságért Megyénk nagyon sok köz- ségében működik már a ser* dűlő korú, 14—16 éves fiata­lok továbbképző iskolája. —> Ezeknek az iskoláknak nagy része nemes hivatásához híven működik. Feleveleniti az általá­nos iskola nyolc osztályában tanultakat, s újabb — a gya­korlati élettel szoros kapcso­latban levő — ismeretekkel bővíti a fiatalok tudását. Nagy szerepük van ezeknek az iskoláknak abban is, hogy egyrészt felébresszék a falusi fiatalokban a művelődés, a tudás vágyát, igényességüket a kulturált magatartás iránt. Az ország közös gondjaival való együttérzésre, de egyben szülő­helyük és lakóhelyük szerete- tére, az ahhoz való ragaszko­dásra is neveli őket. Tudvalevő, hogy az elmúlt években a paraszuiatalok nagy százaléka vándorolt cl a na­gyobb városokba, s az iparban, kereste megélhetését, boldogu­lását, mert nem akarta magal eljegyezni a hajnaltól késő estig nem szűnő, netiéz paraszti munkával, bizonytalansaggal, gondokkal — az apja kispár- cellás gazdaságában. Sokan könnyelműséggel vádolták a fiatalokat, s azzal, hogy csak a szórakozáson jár az eszük — s ezért hagyják ott apjuk bir­tokát. Pedig icgtöbbjuKet nem a könnyelmű elet káprázata csalogatta el falujából, csupán a fiatalságukat megillető -jus­sukat« követelték, illetve akar­ták megszerezni azzal, hogy olyan helyet kerestek maguk­nak, ahol nemcsak pihenésre — a tanulásra, művelődésre — és természetesen a szórako­zásra is jut idejük. Mi sem természetesebb — az elvándor­lást megakadályozni akarva — először éppen ezeket a hiány­zó feltételeit a kulturált, em­beribb életnek kell megterem­teni falun. Ehhez az első lé­pés a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a fejlettebb, s kevesebb emberi erőkifejtést igénylő paraszti gazdálkodás — a másik e gazdálkodáshoz szük­séges tudás megszerzése. A mezőgazdasági jellegű to­vábbképző iskolákban már ennek alapján oktatják, neve­lik a fiatalokat, akik — nyu­godtan állíthatjuk — itt kez­dik igazán megszeretni jöven­dő »-szakmájukat«, mert már nemcsak kényszerű »robotot« látnak benne. Megismerik szép­ségéit, s megtanulják a tudást« ésszerű gondolkodást igénylő fortélyait is. Felismerik, bogy egyedül ez a gazdálkodási fór­ma képes árrá, hogy a várost emberekhez hasonló, félszoba- dultabb, kulturáltabb eletet biztosítson számukra, s ehhez a felismeréshez segiti, tehát világnézetében is neveli fal- vaink fiatalságát a továbbkép­ző iskolák tananyaga, s több száz lelkes pedagógusa, szak­előadója, PjLrő- -eJj t Naponta 150—200 emberrel tárgyalunk a földrendezők Madarason Március 1-re készen állnak a tavaszi gépek A gépállomások megyei igazgatóságától kapott értesülés szerint a tavaszi munkák végzéséhez szükséges erő- és munka­gépek javítása jó ütemben halad. A gépállomások főmérnökei a napokban tartott megyei beszámolón elmondottak, hogy az erőgépek, ekék, tárcsák, bpronák, műtrágyaszőrók és veíőgépek javítását február 25—28-a között befejezik, — annak ellenére, hogy a munkát sok helyen alkatrészhiány késleltette. A javítóbrigádok szorgalmas munkájának eredménye, hogy a tavasszal munkába álló erőgépeknek mintegy 90 százaléka már menetkész. Március 1-re valamennyi elkészül, — ha korán tavaszodik, körülbelül 1100 traktor kezdheti meg hamarosan a szántás t-vetést. ^WWWVVV>A^/VVVVVWWWVVVVW«/VWVVWVVVVWVVVVVWV Ä tej felvásárlásáról és ck konzervipari nóvényok termeltetéséről tárgyalt a megyei operatív bizottság Aligha van látogatottabb he- ■ lyisége ezekben a napokban a madaras! tanácsházának, mint a nagyterem. Birtokívek, nyil­vántartási lapok hegyei között szorgoskodik itt reggeltől késő délutánig a földrendező brigád. Rudics János és Szmolenszki István földnyilvántartóknak se­gít a pénzügyi csoport dolgozó­ja, a Kossuth, a Dóssá, és a Petőfi Termelőszövetkezetek könyvelői. A munka nem könnyű. Tíz­percenként nyílik-csukódik az ajtó, naponta 150—200 ember­rel tárgyalnak s mire az egész határról tiszta képet nyernek, mintegy kétezer dolgozóval be­szélgetnek eh A számbavételt különösen nehezíti, hogy sok az úgynevezett osztatlan tulaj­don. Egy-egy birtokíven öt-hat, nem egyszer tíz—húsz tulajdo­nos neve is szerepel — ezeket külön-külön kell kigyűjtögetni, egyeztetni a területek nagysá­gai, művelési formájúi, — Itt van például tíabi- nyec József — mutatja Ru­dics János, míg az »ügyfél« a felkínált széken ülve nyugod­tan várakozik. — Három bir­tokíve is van s párszáz négy­szögöl területe 23 tulajdonos- társföldjével együtt, egy íven! szerepel. Megkezdődik a keresgetés, számolgatás, egyeztetés. A szá­mok az adatgyűjtőlapra kerül­nek s a szüntelenül kézenfor- gó birtokivek csak addig pi­hennek, amíg a következő fél helyet nem foglal az asztal előtt, —■ Madaras parasztsága négy termelőszövetkezetben tömörül — mondja Márai elvtárs, aki a járási tanács képviseletében segít a brigádnak — A mi munkánk gyorsaságától is függ, hogy a nagy táblák mielőbbi kialakítása megkezdődhessen s a község határáról az új, egy egészen más korszakot mutató térkép elkészüljön. A VIDÁM-BRIC/ÁD a szocialista címet viseli A Kecskeméti Konzervgyár I-es telepének egyik készáruraktárában dolgozik T. Nagy Józscfné brigádja. Nemrég nyerték cl a szocialista címet. Ebből az alkalomból a vállalat' pártszervezete, a szakszervezet és a gazdaság vezetősége a brigád vezetőjét ezer, a brigád­tagokat pedig személyenként hatszáz forinttal jutalmazta. A Vidám-brigád jókedvűen végzi munkáját. Daloltak akhor Is, amikor meglátogattuk őket. A brigád tagjai, balról jobbra: Görbe Gyuláné, Tóth Ferencné, Kovács Lucia, Ko­vács Jánosné, Kozma Katalin, Boras Erzsébet raktárvezető, T. Nagy Ottóné, Lipták Edénc.

Next

/
Thumbnails
Contents