Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-07 / 32. szám

.A MAGVA!? SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS- KISKUN MEGYEI LAPJA Egy munkáscsalád gyarapodása Két csinos báliruhát mutatunk be olvasóinknak. Az első: fekete duchesse kisestélyi ruha. A második: szürke tiszta se­lyem duchesse cocktailruha, elöl rövidebb, hátul hosszabb. Mikor kell a mandulákat eltávolítani? Hálás feladat egy munkás- fcsalád közel tíz évi gyarapodá­sát felmérni, és számot adni munkában eltöltött napjaik gyümölcséről. Ellátogattunk Mé­száros Istvánék csinos kis ott­honába, a kecskeméti Károlyi utca 1. szám alatt lévő házba. Beszélgetésünk először a múl­tat idézi fel. A lakás ... 4— 1951 nyarán egy rozoga, egészségtelen lakásban teleped­tünk le az alig néhány hóna­pos Esztikével — emlékszik vissza a férj. — Akkor sok ne­hézséggel kellett szembenézni. Az idő tájt csak terveket sző­hettünk lakásunk bútorozására, szépítésére. Hordók egymásra dobálva! Még az sem számit, hogy a Bajcsi Zsilinszky út 2. szám alatt nemrég épült modem bérházban közel 60 gyerek van. A szülök az udvarra sem merik engedni Aztán megszületett a második kislány. Mi pedig dolgoztunk, s elfoglaltságunk alatt a bölcső­de vigyázott gyermekeinkre, így több szabad időnk jutott es­ténként a pihenésre. Jobban körülnézünk a szobá­ban. A lakkozott hálószoba-bú­torok, a díszes mintájú szőnye­gek és a kis asztalon elhelye­zett Terta rádiókészülék láttán a háziasszony világosít fel. A kereset... — Ez mind annak az eredmé­nye — mondja Mészárosné —, hogy fizetésünk nagyobbik ré­szét takarékbetét-könyvben he­lyeztük el. Már négy éve, hogy elköltöztünk a kis kény­szer-lakásból. Férjem, az e ház­őket. Érthető — hiszen a vegyi­pari válalat udvaron tárolt rak­tára a nem mindennapi látvány mellett könnyen balesetet is okozhat. Meddig?! ban levő óvódás-napköziben dolgozik, mint központi fűtő és karbantartó; én pedig a Kecske­méti Városi Tanács bölcsődéjé­ben végzem a munkámat. Havonkénti keresetünk közel 2000 forint, és okos beosztással napjaink gondtalanul telnek el. A bútorokat részletre vásárol­hattuk. Ez sokat segített. Most miután letörlesztettük a rész­letet, nyugodtan hajtjuk álom­ra fejünket: amit akartunk — beteljesült. — Most hogyan él a család? ... s a gyerekek — Hétköznapjaink nem egy­hangúak. A 10 éves Esztike és a 6 éves Klárika értelmes fej­lődése az otthon derűjét adják. Legutóbb cipőt kaptak 250 fo­rintért, úgyhogy mindenük megvan, ami csak szükséges. A nagyobbacska harmadik osz­tályba jár, jó eredménnyel vég­zi az iskolát. Minden vágya az, hogy színész lehessen. Gyerme­keink jövője érdekében isko­láztatásukra nagy gondot fordí­tunk, hogy méltóképpen megáll­ják a helyüket. A sok elgondolás, terv, a fen­tiekkel együtt e két ember jövő­be vetett hitét hirdeti, a biza­kodást a holnap iránt És er­re van is okuk, hiszen Mészá- roséknál rövidesen harmadik gyerek érkezik. Ű már — a két kislánnyal együtt — a szülők által ősszerakosgatott pénzből kialakított új otthonban nevel­kedhet. Kohl Antal LACI Kabátja szárnyát felröpíti a fagyos februári szél. Feszül a karja, szálfa lódul, — homlokán kidagad az ér. Nevét nem írja hóba senki, de bakancsának nagy nyomát ; maga mögött hagyja a sárban, i ha megy a fatelepen át. ! Míg zúg a gép, szemével int csak. (Többet másképp sem mondaua!) Lelkében fenyők üdesége, szívében erdők mosolya ... Egy perc, a gép megáll dohogva, — Ha ráérsz, máskor is gyere. • • Szemembe néz, és búcsúzóra lendül hatalmas tenyere.. . Antalfy István JieJiyxeá-iitálLé- a főutcán Tiszakécskén a Béke utca kel­lős közepén egy volt orvosi la­kás udvarán áll már évek óta a Belsped-istáíló. Télen sem sze­met gyönyörködtető látvány az istálló a falu főutcáján, de nyá­ron egyenesen egészségtelen. Községünk az utóbbi években nagyot fejlődött és belseje egész városiassá vált. Illő volna hát, hogy a Belsped-istálló áthelye­zésével eltüntessük a szemét és bűztelepet is a falu főutcájáról. (hj.) Bebizonyitott tény, hogy a manduláknak és a hozzájuk ha­sonló nyirokszerveknek a szer­vezet kórokozók elleni védeke­zésében jelentős szerepük van. Ebből következik, hogy csak a beteg, s az így már működé­sét ellátni nem tudó mandulák eltávolítása jogos. Az eltávolí­tás javallatait két nagy cso­portra oszthatjuk, Két láb: 300 márka A nyugatnémet kormány úgy döntött, hogy némileg felemeli a háborús rokkantak kegydíját, de csak i960, második felében. Képünkön: az egyik újság hát­borzongató vegtagárjegyzéke látható. Egy láb: 100 márka. Két láb: 140 márka, plusz tel­jes rokkantsági pótlék, azaz 300 márka. Szomorú vigasz ez a háborúban megrokkant nyu­gatnémet embereknek. Az első csoportba tartoznak: a mandula gyakori gyulladása» túltengésseL vagy sorvadással, a mandula körüli gyulladások tályog képződéssel vagy anélkül, a mandula megbetegedésével összefüggő nyakji nyirokcsomó duzzanatok, a szervezet általá­nos fertőződése, visszatérő fe- kélyes gyulladások, s az azok­tól lebenyzette, ánkolttá vált mandula üregeiben lévő és ke­zelésre ellenálló rosszagú csa­pok, amelyek állandó rossz szájízt és szagot tartanak fenn. A második csoportba a man­dulának olyan megbetegedései tartoznak, amelyek helyileg pa­naszt nem okoznak ugyan, de vérszegény környezetben levő eltokolt kórokozókból Időnként vagy állandóan mérgezik, illet­ve fertőzik a szervezetet. Ezál­tal egyrészt hőemelkedést, illet­ve nagyobb lázzal járó vérmér­gezést okoznak, vagy másféle gyulladást, bőrkiütést, valamint a bőr és tartozékainak más be­tegségét idézik elő és tartják fenn. Hatéves korig jól meg kell fontolni a mandulák eltávolítá­sát, mert a hat évnél fiatalab­baknál a műtét nem teljesen veszélytelen, és a szervezet az eltávolított helyébe, az esetek legnagyobb részében újabb nyi­rokszövetet termel. Meg kell emlékeznünk itt a garat vagy orrmanduláról is, melyet egész fiatal — egy-két éves korban el lehet, sőt el kell távolítani, ha légzészavart vagy hallás- romlást idéz elő. Az orrmandula eltávolításával a mandulák ki­újuló megbetegedése az esetek legnagyobb részében megszűnik és így a későbbi életkorban is feleslegessé válik a mandula el­távolítása, sőt az orrmandula kivételével a kérőbb már rend­szerint befolyásolhatatlan na- gyothallást is meg lehet előzni. Dr. Frigyes László a Megyei Kórház főorvosa PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Bániéi. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Pártépités es ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-36 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet* nető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft. tíaca-rwu^an megyei .vymida V. .. Kucsktsnsli ra jcLl 15*2ői Z1-U Ne írják ki a nevem ... X. Y. régi ismerősöm, egy fonák esetet elmesélve, búcsú­zóul megjegyezte: — Ha aztán arra „vetemednél”, hogy megírd a történe­tet, a világért eszedbe ne jusson kiírni a nevemet... I Nevetve mondta, de rögtön tudtam, nem tréfának szán­ta. 8 én, aki nem akartam visszaélni a bizalommal — meg­írtam a történteket név nélkül. De e megjegyzés kavarta gon­dolatokról azóta sem szabadulok, hisz jól tudom, ismerem az okokat, ami erre a kérésre sarkallta őt. Nem az állítása igaz voltáért érzett felelősség elhárítása sugalmazta e szavakat, hanem a gyarló emberi szokásoktól való irtózás. Attól tar­tott, hogy a szóban forgó, bírált személyek apróbb kellemet­lenségekkel fizetik vissza a rajtuk esett „sérelmet”, azaz a bírálatot. Bizonyos, hogy korábbi tapasztalatokra alapul c ki­jelentés, de most nem is ez a lényeges! Ne feledjük, hogy a sértés és a bírálat két különböző dolog. Nyugodtan állíthatjuk,,hogy a lapunkban közölt bíráló cikkek megírását soha nem vezérelte sértő szándék. De álta­lában jól tudják, vagy érzik ezt a bírált személyek is, és mé­gis legtöbbször — ahelyett hogy a hibák kijavításán törnék a fejüket — megsértődnek, s megharagszanak arra, aki szó­vá merte tenni hibájukat. Ezt azután apróbb-nagyobb kelle­metlenségekkel igyekeznek „honorálni”, ami a múltban talán nem is volt olyan elítélendő és hiábavaló „fáradság”, de mostani, szocialista rendszerünkben mindenképpen az. S né- hány Ilyen megtörtént eset arra figyelmeztet bennünket, hogy nemcsak a kritika, de az önkritika szellemét is fejlesztenünk, ápolnunk kell! Elbisszük, nem könnyű régi emberi tulajdonságokon —, ; az önzésen, hiúságon — felülkerekedni, s lelkiismeretesen vállalni a felelősséget nemcsak a helyes tettekért és cseleke­detekért is, de meg kell tenni, mert ez mai rendünk erköl- < esi normája, s az őszinteség, az önkritika nyitja meg a kaput a bibák kijavításához, egy-egy közösség életének jobbá téte­léhez. Cs akkor majd X. Y* s a hozzá hasonló nyílt eszű és nyíltszívű emberek sem kérik nevük elhallgatását... —éné— \ L e* Jíz neked a melesilupulacki

Next

/
Thumbnails
Contents