Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-05 / 30. szám
«. oidaJ 1960. február S, péntek TANÁCSÜLÉS a SZAKSZERVEZETEK MEGYEI TANÁCSÁNAK — NAPIRENDEN AZ ORVOSI RENDTARTÁS — TOVÁBB FOLYIK A KONGRESSZUSI VERSENY - Ül ÖNKISZOLGÁLÓ BOLTOK A TSZ-KÖZSEGEKBEN — BAJÁN ÜLÉSEZIK A MEGYEI EGÉSZSÉGÜGYI KÖZÉPKÁDER SZAKCSOPORT — PÉNTEKEN KEZDŐDNEK A JOGÁSZ NAPOK — 15 MEZŐGAZDASÁGI SZAKEMBER MEGY A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBE A szakszervezetek életéből 'Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei középkáder szakcsoportja a bajai városi kórház üzemi bizottságával közösen első an- kétját február 13-án rendezi meg Baján. Az ankétón dr. Péterfay János kórházi főorvos és dr. Maros Tivadar kórházi adjunktus tart előadást, majd Sárii Rózsi, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének titkára a középfokú egészségügyi dolgozók munkáját és életét érintő kérdésekről számol be. * Február 21-én Kiskunhalason a szakmaközi bizottság rendezésében vendégszerepei a Kecskeméti Hírős Együttes. A bemutatón az együttes népi táncokat, valamint ének- és zeneszámokat ad elő. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa február 2-i tanácsülésén Szabó Lajos elvtárs, az SZMT elnöke ismertette a SZOT VII. teljes ülésének határozatát a megyei feladatokkal kapcsolatosan. * A KPVDSZ és a MKSZÜV közösen javaslatot tett egyes szövetkezeti szakemberek termelőszövetkezetbe küldésére.' A közeljövőben 15 ilyen mező- gazdasági • szakember helyezkedik el megyénk termelőszövetkezeteiben és nyújt rendszeres segítséget a termelőszövetkezetek fellendítéséhez. Az Építők Szakszervezetének kultúrotthona február 6-án rendezi meg hagyományos farsangi bálját. A nagyszabású ünnepségre meghívják a Kecskeméti Egyetértés Termelőszövetkezet tagjait is. A kultúrotthon hetenként pénteken fél 6 órai kezdettel nyíl-, vános előadásokat is rendez. Az első előadásra »Mindennapi betegségek« címmel február 12-én kerül sor. A KPVDSZ területén jó eredménnyel zárult a kongresz- szusi munkaverseny. A vállalatok többsége határidő előtt teljesítette éves tervét: a Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat például december 9-én, a Dél-Bács megyei Népbolt pedig december 16-án. Az elmúlt évben a tervezettnél több új rendszerű boltot nyitottak meg, s már 68-ra tehető a falusi önkiszolgáló, valamint önkiválasztó boltok száma. Ebben az évben a termelőszövetkezeti községekben még 50—60 üzletet nyitnak meg. Különösen nagy gondot fordítanak a felszabadulási munkaversenyben a takarékos gazdálkodásra, a termelőszövetkezetek megszilárdítására, valamint többet foglalkoznak a kiváló bolt és kiváló egységek kitüntető címért indult versengéssel, A kereskedelmi tanulók kötött kiváló tanuló kitüntetésért indítottak versenyt, valamint felszabadulásunk 15. évfordulójára pályázatot hirdettek részükre »Miben látja a szak- szervezet feladatát« címmel. A legjobb három pályázat tulajdonosa jutalomban részesül, az első például kéthetes ingyenes üdülő-beutalót kap. Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének területi bizottsága, valamint a megyei tanáes egészségügyi osztálya február 12-én, a megyei tanács kultúrtermében, az új orvosi rendtartásról rendez an- kétot. Vitaindító előadást dr. Bakács Tibor főigazgató tart. Az ankét célja az orvosi rendtartás utasításait ismertetni az orvosokkal. A Közalkalmazottak Szak- szervezete Bács megyei területi bizottsága és a Magyar Jogász Szövetség megyei csoportja rendezésében február 5-én, pénteken délelőtt 10 órakor nyitják meg a jogász napokat Mint azt már közöltük, megnyitót dr. Benedek Jenő, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára mond, • Megyénk pedagógusai februárban és márciusban ankétokon dolgozzák fel a kongresszus anyagát. A február 14-én tartandó megyei előkészítő ankéton központi előadó, Szilveszter András iskolaigazgató ismerteti a kongresszusi határozatok nyomán pedagógusainkra háruló feladatokat. A járási, városi előkészítő ankétokon több helyen olyan elvtársak vesznek részt, akik jelen voltak a VII. párt- kongresszuson. Egy ember kálváriája, amelyben a bíróság mondta ki a döntő szót Hónapokig húzódó munkaügyi vitára tett pontot a napokban a bajai járásbíróság. Érdemes ezzel az üggyel hosz- szabban foglalkozni, mert a történet sok tanulsággal szolgálhat vállalataink vezetőinek, a munkaügyi kérdésekkel foglalkozó vállalati szakembereknek. Csalafintu áthelyezés T. S. 1958 júliusában került a Kiskunfélegyházi E. M. 5-ös számú Mélyépítőipari Vállalat oajai kirendeltségehez. Először fizikai munkásként dolgozott, majd beosztották kiadónak. Keresete naponta 50 forint körül mozgott. 1959. május 8-án azonban T. S.-t létszámcsökkentésre hivatkozva, áthelyezték a Baranya megyei Leánycsók községbe. T. S. családi körülményei miatt tiltakozott az áthelyezés ellen, annál is inkább, mert tudomására jutott, hogy nem szűnt meg munkaköre, sőt, helyette Félegyházáról akarnak hozni Bajára egy másik munkást. Az Egyeztető Bizottsághoz fordult és kérte, hogy amíg nem döntenek véglegesen ügyében, — dolgozhasson a régi munkahelyén. A Járási Egyeztető Bizottság május 26-án megváltoztatta a vállalat igazgatójának határozatát és visszahelyezte T. S.-t előző munkakörébe. Kevesebb fizetés Aki ezután azt hiszi, hogy elintézést nyert az ügy, — téved! T. S. kálváriája tovább tartott. A Járási Egyeztető Bizottság határozatával zsebében jelentkezett munkahelyén rizalontai Sándor főépítésvezetőnél, aki azonban nem engedte dolgozni, mert a központ — semmibe véve az Egyeztető Bizottság határozatát — továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy T. S. helyett más kerüljön Bajára. A kálváriát járó ember — látva, hogy még azt sem akarják megengedni, hogy dolgozhasson a Területi Egyeztető Bizottság döntése előtt —, kérte, engedjék el hozzájárulással, mert máshol szeretne munkát vállalni. A vállalat 1959. j úlius 15-én megszűntette munkaviszonyát, de fizetését — beszámítva a szabadságot is — csalt május 12-ig folyósította T. S.-nek, aki ezután 1458 forintos munkabérkövetelésével a bírósághoz fordult. Igazságos döntés A bajai járásbíróság helyt adott a felperes követelésének, mert megállapította, hogy az É. M. 5-ös számú Mélyépítő Vállalat az áthelyezéssel kapcsolatban nem tartotta be a munkatörvény 136. paragrafusát, amelynek második bekezdése értelmében az a dolgozó, akit más helységbe vagy alacsonyabb munkakörbe helyeznek át, az Egyeztető Bizottsághoz benyújtott panasz elsőfokú elintézéséig nem köteles elfoglalni új munkahelyét. A munkatörvény 136. paragrafusának 5. bekezdése azt is leszögezi, hogy ha az Egyeztető Bizottság az áthelyezést hatályon kívül helyezte, a dolgozót továbbra is a régi munkahelyén kell foglalkoztatni. T. S. tehát jogosan nem foglalta el lakásától távollevő munkahelyét, hiszen az Egyeztető Bizottság már első fokon megváltoztatta az igazgató határozatát, s a vállalatnak kötelessége lett volna a TEB másodfokú döntéséig T. S.-t rak- tárosi beosztásában dolgoztatni. A vállalat tehát törvénysértést követett el, s a bíróság ezért jogosan kötelezte a 2a munkanapra járó 1458 forint megfizetésére és ezzel igazságot szolgáltatott T. S. hosszú időn át húzódó munkaügyi vitájában. (márkus) Hí bántja a lakiteleki gazdákat Sprj. ntatc.le.ii tevéi, * ami mvqvite van *<0MpWC »Tizenhat munkanapot dolgoztam a Kiskunhalasi Gépállomás cséplőgépénél, mint adminisztrátor. Egészségügyi okokból kiléptem a munkacsapatból. Feljegyzéseim szerint ez idő alatt 1729 mázsa gabonát csépeltünk el. Adminisztrációs munkámért 345 forintot kellett volna kapnom a gépállomástól. Egy hónappal ezelőtt kértem a munkabéremet, de azt a választ kaptam, hogy a megyei igazgatóság még nem utalta ki az összeget. Kérem a Petőfi Népe szerkesztőségét, intézkedjen az ügyemben — írja Kovács Gyula bodoglári olvasónk. A fenti panaszlevelet eljuttattuk a Gépállomások Igazgatóságának, ahonnan közel két és fél hónap múlva megérkezett a válasz. (A törvényben előírt határidő 30 napi) Gilinger László osztályvezető közölte, hogy Kovács Gyula sem szeptember hó 28-án, sem később nem jelentkezett pénzének átvételére. Ezért a Gépállomások Igazgatósága — a panaszlevél kézhezvétele után — a 346 forint munkabért Kovács Gyula címére elküldte. N évtelen levélírók általában azért nem fedik fel kilétüket, mert legtöbb esetben rágalmaznak, rosszindulatú megjegyzéseket szeretnének másokra ruházni. A névtelen leveleket, bejelentéseket — nagyon helyesen —■ sok helyen nem veszik figyelembe. A névtelen levelek közül azonban néhány olyan is akad, amely igazságot tartalmaz, s írói azért nem nevezik meg magukat, nehogy hátrány származzon rájuk közléseik miatt. Névtelein levelet kapott minap szerkesztőségünk, amelyben tényleges hibákat közöltek velünk. »Tűrhetetlen helyzet van bakit eleken. Molnár Gyula darálós a jó minőségű kukoricáért cserében olyan darát ad a gazdáknak, hogy a jószág nem eszi meg, mert homokos, piszkos, fekete. Hibának tartom, hogy a legnagyobb szezon idején szerelik a földművesszövetkezet darálóját. Nagyon kérem a szerkesztőséget, intézkedjen a lakiteleki gazdák ügyében.« ■— summázza a lakiteleki helyzetet a névtelen bejelentés. A tények a névtelen bejelentőt igazolták. A községi tanács egyik jegyzőkönyve arról tanúskodik, hogy S. Kovács Sándor lakiteleki gazda 40 kilogramm tiszta kukorica helyett 20 százalékban csutkás, piszkos darát kapott. Hasonlóképpen Jánosi Sándor, aki szintén morzsolt kukoricát daráltatott, homokos, szemetes és csutkás darát volt kénytelen átvenni. Amikor ezt szóvátette, Molnár Gyula durván nekitámadt és megverte. Jánosi Sándor a darálótulajdonosS feljelentette, de ezzel még nem oldódott meg a lakiteleki gazdák helyzete. É rthető, hogy ilyen esetek! előfordulnak Lakiteleken, hiszen a község paraszt« jai kénytelenek a nyerészkedésbe egészen belemerült Molnár Gyula magándarálójában cserélni, mert a földművesszövetkezet éppen ebben az időben hajtja végre darálójában az általános generáljavítást és villamosítást. Igaz, hogy az üzemszünet alatt egy teljesen új darálót és villanymotor!; építenek be, de a munka elhúzódását — a DÁV szerelői két hónap óta nem képesek aa ipari áramot bekapcsolni — a község parasztjai bánják. A község vezetőinek, de felettes szerveknek is, le kellene vanniok a fenti esetből a tanulságot. Semmiképpen sem helyes — még ha korszerűsítésről is van szó — azt a legnagyobb szezonban elvégezni, hanem lehetőség szerint akkor, amikor a legkevesebben veszik igénybe a darálót. A fenti eset nemcsak gazdasági vonatkozásban ártott a község parasztjainak, földművesszövetkezetének, hanem felbolygatta a faluban élő gazdák nyugalmát is. eméljük, hogy a község vezetői meggátolják Molnár Gyulát abban, hogy továbbra is visszaéljen a gazdák jóhiszeműségével, a földművesszövetkezet vezetői pedig intézkednek a daráló mielőbbi üzembehelyezésére. Gémes R Társadalmi összefogással épül a művelődési ház (Községi tudósítónktól.) Lukitelek község lakóinak régi vagya volt már egy modern művelődési ház, ahol gyakrabban rendezhetnének összejöveteleket, műsoros esteket. Éppen ezért nagy örömet keltett annak idején a hír, hogy teljesül kívánságuk. A község dolgozói most tettekkel bizonyítják, hogy óik is szívesen segítenek az építkezésnél. A művelődési ház építésénél naponta 8—10 lakiteleki lakos is segédkezik: saját fogatával hordja a téglát a téglagyárból az építkezéshez. Külön megköszönjük a Helvéciái Állami Gazdaság Szikrai Üzemegységének segítségét, amelyet, élen Petőfi Sándor megyei tanácstagunkkal és az üzemegység vezetőjével, Törköly Andor elvlárssal nyújtanak, hogy mielőbb teljesüljön a laki telekiek vágya: az új művelődési ház felépítése. A PÉNZT ELKÜLDTÉK — NINCS ÜZLETHELYISÉG — AZ SZTK-JÁRULÉKOT VISSZAFIZETIK — KÖSZÖNET A PETŐFI NÉPÉNEK Helyesnek tartanánk, ha Gépállomások Megyei Igazgatósága a legközelebbi alkalommal a törvényben előírt határidőn beiül intézné el a panasz-ügyeket. * Túri Istvánné levelezőnk Bajáról a következőket írja: „Egy hónappal ezelőtt egy tanácsülésen kérték a kiscsávolyi választok, hogy bővítsék a fodrászüzletek hálózatát. Helyesnek tartanánk — mondták a kiscsávo- lyiak — ha Kiscsávoly is kapna egy férfi és egy női fodrászüzletet. A levéllel felkerestük a városi tanács ipari és műszaki osztályát, ahol az alábbi tájékoztatót kaptuk: A kiscsávolyi városrészben egyelőre nem áll a városi tanács módjában fodrászüzletet nyitni, mivel sem megfelelő üzlethelyiség, sem munkaerő nem áll rendelkezésre. Baja város női és férfi fodrászszaküzletekkel egyébként jól ellátott. Zsúfoltság kizárólag szombati napokon van. Amennyiben a jövőben megfelelő üzlethelyiséget tudnak biztosítani, úgy ennek a kérelemnek eleget tesznek:. »A Mátételki Törekvés Tsz- ben dolgozom. A tsz adminisztrátora, annak ellenére hogy nem töltöttem be a 16. életévemet, SZTK címén levonta járandóságom bizonyos részét. Szeretném megtudni, lrogy jogos-e ez, vagy sem? ■— kérdi Végei Ilona olvasónk. A levél alapján tájékozódtunk s megállapítottuk, hogy olvasónk 1959 márciusában belépési nyilatkozatot írt alá, öt tagként kezelték és így történt, hogy az SZTK-díjat is befizették. A könyvelő tehát jóhiszemű tévedést követett el. Amennyiben Végei Ilona kéri a befizetett SZTK-díj megtérítését úgy, azt a termelőszövetkezet visszafizeti részére. »Hálás köszönetemet fejezem ki a Petőfi Népe Szerkesztőségének, mert gyors közbenjárásuk eredményeképpen a reklamált pénzemet már megkaptam. Kívánok a szerkesztőség minden egyes tagjának sok sikert a további munkájukhoz — írja Ács Kázmér jánoshalmi ulvasónk.