Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-28 / 50. szám

1989. február 28, vasárnap ,A MAGYAP SZOCIALISTA MUNKÄ'SPÄRT BÄCS- KISKUN MEGYEI LAPJA Felesleges lelt a pénzügyi csoport? Munkácsy~díjas festőművész kiállítása Kecskeméten WWWWVWWWWVWWWWVWWVW| Szabó Lajos Munkácsy-díjas *testöművész, aki 1957 nyara óta elkot a Kecskeméti Művésztele-^ pen, nemsokára visszaköltözik Budapestre. Ezt megelőzően az itt festett képeit a Piarista Gim­náziumban kiállításon mutatja be, amelyet március 13-án nyit­nak meg. Fővárosi szakemberek részvé­telével a zsűrizés már megtör­tént, s ennek alapján 45 olaj- festmény és 15 karton kerül a közönség elé. A művek között láthatjuk majd a fiatal művész „Május elseje’’ című hatalmas kompozícióját, ezenkívül több, a gyári munka egy-egy mozza­natát megörökítő festménye, valamint az Alföldet ábrázoló tájképe szerepel a kiállításon. Szabó Lajos klasszikus stílus­ban megfestett számos portré­ját is kiállítja, amelyek közül jónéhány kecskemétieket ábrá­zol. A helybeli látogatóknak te­hát nemcsak művészi élmény­ben lesz részük, hanem ismerő­sök arcképeit is felfedezhetik a festmények között, Vezetőséget választott a kiskőrösi Vöröskereszt titkárnak Kovács Vilmosáét és gazdasági felelősnek Gatter Já- nosnét választották. A vezető­ségválasztó taggyűlés után a Vöröskereszt teaesten látta ven­dégül a vöröskeresztes tagokat. Méltó válasz X kiskőrösi Vöröskereszt szervezet vezetőségválasztó tag­gyűlést rendezett a közelmúlt­ban a művelődési házban, ame­lyen közel százhúszan vettek részt. A Vöröskereszt szervezet 1958-ban húsz taggal alakult, s ma mór kétszázötven tagja van. Komoly eredménynek számít a parasztasszonyok nagyfokú ér­deklődése a Vöröskereszt mun­kája iránt. Ezek az asszonyok, f— mint például Kozma Pátné, Szentgyörgyi Jánosiné. Sinko- vics Pálné és Szőnyi Istvánné, •— nemcsak az előadásokon »esznek részt, hanem aktív se­gítséget is nyújtanak a Vörös- kereszt munkájához. A Vöröskereszt az elmúlt év­ben rendszeres egészségügyi és különböző aktuális előadásaival mozgósította a község asszo­nyait. Sokszázan hallgatták vé­gig a községben dr. Rónaszéki Aladár, dr. Sáfár József és dr. Rigó Imire előadásait, sőt a Vö­röskereszt tagjai segédkeztek az oltások alkalmával is. A vöröskeresztes tagok elnök­iek újra dr. Rónaszéki Aladárt, Motoron Rohanás, Csupa tűz ez a gép, vadulás. Robban a benzin, perdül a tengely, füstöt okádva bőg a lamella. Fordul a kormány, villan a messze, ugrik az óra réz mutatója. Száz kilométer, Harsog a táj. Messze marad, mi messze előttem. Nagyszerű ez! Csak gázt neki, gázt! Hosszú az út, még messze a vége Igázd le! Igázd! KANTOR ZOLTÁN Sokan úgy gondolták, hogy a termelőszövetkezeti községek­ben már nem lesz szükség adó­hivatalra. Néhány helyen még a tanáesvezetők között is kiala­kult ez a téves nézet és kezdték egyéb feladatokkal terhelni a pénzügyi csoport dolgozóit. A megyei tanács pénzügyi osztálya azonban idejében felfigyelt ezekre a jelenségekre, s felhívta a tanácsokat, hogy biztosítsa­nak továbbra is zavartalan munkakörülményeket a pénz­ügyi csoportok számára. A napokban Hajós termelő­szövetkezeti község • adóhivata­lába látogattunk el, ahol a ta­nács nem adott más megbíza­tást a pénzügyi csoport négy dolgozójának, s így minden munkát határidőre el tudtak végezni. Lezárták már az 1959-es adófőkönyveket, a jut­tatott földek megváltási ár fő­könyveit, sőt az 1959. évi költ­ségvetés zárszámadása és az 1960. évi házadó-bevallások alapján a házadó-lajstrom is elkészült Munkájuk azért lesz bőven ezután is, hiszen -+ mint a pénzügyi csoport vezetője el­mondta, — most folyik az álta­lános jövedelemadó-bevallások gyűjtése. Jövedelemadó-beval­lást kell adni ugyanis a még egyénileg dolgozó parasztoknak, kisiparosoknak, szabadfoglal' kozásúaknak; és adózás alá tar­tozik a tsz-tagok háztáji gazda­sága is. A pénzügyi csoport most készíti a kimutatást a ter­melőszövetkezeti tagókról, köz­ben az adófizetést is szorgal­mazza. Eddig 60 ezer forint adó folyt be a hajósi tanács pénz­ügyi csoportjának számlájára, ami — ha figyelembe vesszük, hogy az általános jövedelemadó nagymértékben csökkent a köz­ségben, — elég jó eredmény. N. O. A Tajói Állami Gazdaságban Apukád az én Pistikémnek egy légpuskát ajándékozott, hát legyen neked is valamid! Megvásárolt mandátumok Josdsuke Ajukavát és fiát, Kinjirot egy évvel ezelőtt vá­lasztották meg Japánban parla­menti képviselőnek. Amikor ki­derült, hogy pénzen vásárolták meg a szavazattöbbséget, kény­szerítették őket, hogy mondja­nak le. Egyéb törvényes követ­kezménye azonban nem volt a dolognak, mivel csakhamar arra is fény derült, hogy a japán par­lamenti képviselőle jelentős ré­sze került be ilyen módon a kép- viselőházba. A japán sajtó fel­háborodottan állapította meg, hogy Japánban demokráciáról mindaddig nem lehet szó, amíg az országban a jelöltek ilyen úton jutnak mandátumaikhoz. Riportban közöltük az elmúlt héten, hogy a Tajói Állami Gaz­daságban a kertésztanulók ké­szülnek mesterségük elsajátítá­sára. Képünkön Miklós János, a gazdaság igazgatójának társa­ságában láthatjuk őket. Az igaz­gató naponta foglalkozik a fia­talokkal. Nagy érdeklődéssel tanulmányozzák a Vll. pártkongresszus anyagát A dunavecsei járás valamemy- nyl nevelő testületében meg­kezdték a VII. pártkongresz- szus anyagának tanulmányozá­sát. Eddig három foglalkozást HAPKÖZBEH Társadalmi mozgalom Tavaly még sokat beszéltünk arról, hogy az ipar nagyüzemi-, s a mezőgazdasági kisüzemi-, egymásnak ellentmondó alapján népgazdaságunk nem képes mindarra a feladatra, amelyet a szocializmus építése megkíván. Azóta egy-két lépéssel odébb léptünk. Községeink jórésze szövetkezetivé lett. Bár hallatlanul nagy dolog ez, — ön­magában mégsem elegendő. Szükséges, hogy az új tsz-ek élvezzék a társadalomnak mindazt a segítségét, melyet a tsz-tagok erejének maximális kihasználása mellett nyúj­tani tud azoknak. Községi vezetőink, párttitkáraink, tanácselnökeink a legtöbb helyen még erejükön felül is sok mindent meg­tesznek a szövetkezetek érdekében. Mégis — ez sem ele­gendő! Hiába lót-fut éjt nappallá téve ugyanis a község négy-öt vezető embere és intézi el az előlegektől kezdve a hitelekig, s a könyvelők beállításáig a tsz-ek ügyes-bajos dolgait, — ha e négy-öt emberen túl aztán le is zárul az a kör, amely az új tsz-ek támogatására cselekszik. A négy­öt embernek négy-öt feje, nyolc, vagy tíz karja van, erői igen végesek, az elvégzendő feladatok pedig, — mivel szé­leskörűen társadalmiak — szinte végtelenek. Olyan hálózatát kell tehát kiépíteni a községekben az űj tsz-ek segítésének, hogy azok lépten nyomon találkoz­zanak az egész társadalom segítségével! A KISZ; a nőta­nács; a népfront; a helybeli földművesszövetkezet; a ter­melési szerződéseket kötő vállalatok, a kisipari szövetke­zetek munkásai egytől egyig képesek valamilyen formában közreműködni a szocialista falu kialakításában. Szükséges ugyan, hogy a falu vezető emberei maguk intézkedjenek egy sor dologban. Még szükségesebb, hogy e vállalatok, tömegszervezetek tevékenységét ők maguk hangolják össze az új tsz-ek érdekében és irányítói le­gyenek annak a társadalmi mozgalomnak, amelyet nap­jainkban az új tsz-ek gazdálkodásának megindulása; a nagyüzemi táblák — és vetésforgók kialakítása; a közös alapok megteremtése; a brigádok megszervezése; a tagság munkába állítása; s a magukra már nem sokáig várató szerződéskötések kívánnak meg! (-ng-.) A jövő szakmunkásai — 3tiler (ú. a kiikanhafaii ipari lanutókrál — | A lakosság ellátása, de iparunk fejlődése érdekében is igen fontos az iparitanuló­képzés megfelelő biztosítása. Kiskunhalas Városi Tanácsá­nak iparügyi osztályán éppen ezért érdeklődtünk Tamási Já- nosné iparügyi és Dugár Ká­roly munkaügyi előadótól: van-e a városban elegendő ipari tanuló, s melyek a velük kap­csolatos legfontosabb problé­mák? Kérdéseinkre az alábbi válaszokat kaptuk: Kérdés: Jelenleg hány ipari tanuló szerződött a kiskunha­lasi iparosokhoz, ktsz-ekhez és állami vállalatokhoz, s az egyes iparágak között miképpen osz­lik meg számuk? E tekintet­ben van-e egészségtelen arány­talanság? Válasz: 217 Ipari tanuló szer­ződéséről van tudomásunk, közü­lük az idéin 77-et szerződtet­tünk. Mindnyájan elvégezték az általános iskola nyolcadik osztályát, mert rendeieteink értelmében különben egyik iparágban sem nyerhetnének szerződést. Legtöbben az aszta­los szakmában vannak jelen­leg, — összesein 29-en. Ezen­kívül 17 lakatos, 21 női-, 13 férfiszabó, 12 kőműves, 17 vil­lanyszerelő, 8 autó- és motor­javító, 13 kovács. Szükség vol­na még kőművesekre, különö­sen burkoló-, úgynevezett „fe­hér” munkára, kellene tetőfe­dő-tanuló, hiány mutatkozik ácsból, könyvkötőből. Kőmű­vesnek azért nem mennek a fiatalok a szükségletnek meg­felelő arányban, mert a tanuló­időt a szülői háztól messze, az ország más részein kellene el- tölteniök. Érdekes viszont, hogy bányásznak — ugyanilyen fel­tételekkel — megfelelő szám­mal jelentkeznek. Kérdés: Van-e olyan fiatal, alá a nyolc általános iskolai osztály vizsga letétele nélkül akar elhelyezkedni? Mit taná­csolnak az ilyennek? Válasz: Van, — sajnos elég nagy számmal. Ha lehel, be­hívatjuk szüleiket, s egy eshető­ség esetén is rábeszéljük őket: taníttassák tovább gyereküket, — legalább a nyolcadik álta­lános letételéig. Az ilyen fia­talok ugyanis nem mehetnek ipari tanulónak, csak segéd­munkásként helyezkedhetnek el, s ha mi most kiadjuk mun­kakönyvüket, igen körülményes úton, s nagy akaraterővel jut­hatnak majd szakmához idő­sebb korukban. Kérdés: Az állami és ma­gánszektorokhoz tartozók kö­zött hogyan oszlik meg a szer­ződtetett ipari tanulók száma? Válasz: Az idén szerződtetett 77 ipari tanuló közül 26 ál­lami vállalatoknál, 14 állami gazdaságokban, 17 kisipari ter­melőszövetkezetekben, 20 pedig magánkisiparosnál dolgozik. Az arány — láthatjuk — eléggé jó; sem a magánkisiparosok, sem pedig a kisipari termelőszövet­kezetek nem húzódoznak az iparitanuló-képzéstől. Különö­sen dicsérendő a motorjavító vállalat, amelyet munkásai any- nyira szeretnek, hogy — az új csarnok felavatása után — vi­dékről is visszajöttek ide dol­gozni. tartottak meg február 22-én, 23-án és 27-én. Az előadások iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. A pedagógu­sok csaknem kivétel nélkül megjelentek és közülük igen sokan felszólaltak. A következő három téma anyagát márciuc második felében tárgyalják meg a járás pedagógusai. Kukoricatolvajokat ítéltek el Az elmúlt év végen négy­tagú bűnszövetkezet garázdál­kodott a Solti Állami Gazda­ságban. Rostás Balász. Rostás Márton, Rostás Gusztáv duna­vecsei alkalmi munkások és Dömötör Jakab, a Solti Állami Gazdaság dolgozója, bűnszövet­kezetben több mint 15 mázsa kukoricát loptak el. A dunavecsei jársábíróság dr. Váczi büntetőtanácsa Ros­tás Balázst, Rostás Mártont és Rostás Gusztávot társadalmi tulajdon ellen elkövetett lopás miatt fejenként héthőnapi, Dömötör Jakabot pedig nyolc­hónapi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Azt hittem, örülni fogsz, mama, hogy most már nem kell szabályozni a fogaimat.

Next

/
Thumbnails
Contents