Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-27 / 49. szám
.0. február 27, szombat .A MAGVA!? SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJ/ Nagyobb gondot fordítsunk a tsz-építkezésekre! Az ügyészségek vizsgálati anyagából Termelőszövetkezeteink gyarapodása az elmúlt évben az építkezések ütemében is kifejezésre jutott. Megyeszerte jelentős építkezések folytak, helyenként azonban késedelmek és más káros tünetek is jelentkeztek. E jelenségekre tekintettel a megye ügyészségei több termelőszövetkezetben megvizsgálták az építkezések menetét. A vizsgálat hasznos tapasztalatokat nyújtott a hibák jövőbeni elkerüléséhez. A szerződés... Sok helyen már a szerződés- kötésnél hibák történtek. Számos szerződés szövegezése miatt sem alkalmas arra, hogy az építkezés pontos menetét biztosítsa. Több szerződésből még az építkezés megkezdésének, s az átadás határidejének megjelölése is hiányzott; ugyancsak hiányzott gyakran a késedelem esetére a kötbér kikötése is. Máskor a termelőszövetkezet az építés késedelme esetén nem alkalmazta a kivitelezővel szemben az egyébként megállapított kötbért, így nem csoda, ha egyes építkezéseknél a befejezés több hónappal eltolódott, ami természetesen a termelőszövetkezetnek lényeges anyagi károkat okozott. Több esetben az anyagbeszerzést magára vállalta a termelőszövetkezet, s a kivitelező csak a munkát, a munkások biztosítását vagy még azt sem vállalta. Ez főleg olyan esetekben fordult elő, amikor a kivitelező magánkisiparos volt. Ez arra vezetett, hogy a tsz nem tudta biztosítani időben az anyagot, baj volt a hozzáértéssel. A késedelemért a tsz és a kivitelező egymást okolta, s az épület határidőre nem készült el. Különösen károsan éreztették e hibák hatásukat a Felsőszentiváni Űj Élet Tszktsz annyi munkát vállalt a járás területén kívül, hogy e vidéki munkák mellett már nem állott rendelkezésére elég munkaerő és szakember. A vizsgálatok további lényeges megállapítása volt, hogy több tsz-építkezésnél a tervezést és az ellenőrzést is egyes tanácsi műszaki dolgozók látták el. Ez véleményünk szerint összeférhetetlen. Tarthatatlanságát tapasztalatok igazolják. A Felsőszentiváni Üj Élet Tsz, a Tiszaújfalui Tisza Tsz, a Dunavecsei Virágzó Tsz építkezéseinél például a műszaki ellenőrök terhére több esetben mulasztást és hibát állapítottak meg az ügyészek. Egyik esetben a műszaki ellenőr nem a tsz, — hanem indokolatlanul a kivitelező érdekei mellett foglalt állást. Más esetben két hónap is eltelt anélkül, hogy a műszaki ellenőr az építkezést ellenőrizte volna. Ebből eredt aztán, hogy olyan munkálatok elvégzését is igazolta, amelyekről nem győződött meg a helyszínen. Ismét más helyen a műszaki ellenőr megbízásból még anyag- beszerzést is végzett, az általa vásárolt faanyag azonban nem volt megfelelő. Az ilyen 'helyzetek különböző visszaélésekre is tág lehetőséget nyitnak. ... és az ellenőrzés Nem hallgathatjuk el, hogy vannak megbízható, munkájukat jól végző ellenőrök is. Ilyeneket talált többek között a vizsgálat a Tataházi Dózsa Tsz és a Tázlári Vörös Csepel Tsz építkezéseinél. Mégis az a véleményünk, hogy nem helyes, ha a műszaki ellenőrzés teendőit tanácsi dolgozók végzik, vagyis annak a szervnek képviselői, amelynek feladata a tsz-ek segítése, az építkezések felügyelete és engedélyezése, a tsz-ek érdekeinek megvédése minden károsodástól. Egyes építkezéseknél a társadalmi tulajdon védelmének követelménye sem érvényesül. Megfelelő őrzés hiányában például az egyik tsz-építkezésnél a meszesgödröt határoló kerítést két ízben is ellopták, az oszlopokkal együtt. Harmadszorra már nem kerítették el a meszesgödröt. Ennek következtében a tsz egyik birkája abba beleesett és súlyosan megsérült. Összegezve a vizsgálatok megállapításait: a tsz-ek építkezéseinél szükség van arra, hogy maguk a tsz-ek éberebben őrködjenek saját érdekeik felett, másrészt a tanácsok több segítséget nyújtsanak és szigorúbb ellenőrzést gyakoroljanak mind az előkészítés, mind pedig az építkezés ideje alatt. Végül elengedhetetlen az is, hogy a tsz-ek és a tanácsi szervek a feladataikat hanyagul ellátó műszaki ellenőröket megfelelő munkára serkentsék. Dr. Sági Béla, a Bács-Kiskun megyei Főügyészség csoportvezető ügyésze Népművészeti kiállítással egybekötött sajtótájékoztatót rendez a Háziipari , és Népi Iparművészeti Szövetkezetek Országos Szövetsége Budapesten március 4-én. A szövetséghez az ország különböző részein 130 népi iparművészeti és háziipari szövetkezet tartozik, közel ötvenezres taglétszámmal. §| A paragrafusok között |§ Ki nem fizet lakbérpótlékot? (II.) Rovatunk előző cikkében ismertettük a lakbérpótlék elkerülésének azt a módját, amikor magáncserével adja át a jogos lakásigényét meghaladó nagyságú lakást annak bérlője olyannak, aki az ő számára jog szerint megfelelő nagyságú lakással rendelkezik. A hatóság is nyújt azonban segítséget a lakáscseréhez, s mostani cikkünkben ennek módját ismertetjük. A jogos igényét meghaladó lakással rendelkező bérlő kérheti a lakáshivatalt, hogy részére a lakáshivatal ajánljon fel jogos lakásigényének megfelelő lakást. A felajánlott lakás elfogadása nem kötelező, s ha az a bérlő igényeinek bármilyen okból nem felel meg, a bérlő másik lakás felajánlását kérheti. Ez többször is megismételhető, mindaddig, amíg megfelelő lakás kerül számára. Legcélravezetőbbnek látszik a cserének ez a módja. A cserélni szándékozó bérlő ugyanis nehezen talál olyan társat, akinek lakása az ő igényeit megfelelően kielégíti, — a lakáshivatalnak viszont módjában áll a város bármely pontján felajánlani kisebb lakást. A kecskeméti lakáshivataltól szerzett tájékoztatásunk szerint ugyanis a városban igen jelentős a túlzsúfolt lakások száma, s azok bérlői jelentős számban és szívesen cserélnék el lakásukat jogos igényüknek megfelelő lakásért Magunk részéről úgy látjuk* hogy közérdeket szolgáló kezdeményezés volna, ha a la- káshivatalok — különösen a városokban — hirdetmény útján hívnák fel a zsúfoltan lakó és lakásukat nagyobbra cserélni szándékozó bérlőket csereszándékuk és lakásuk mértékének bejelentésére. Ezt a lakáshivatal kimutatásba foglalná és a kimutatás alapján megfelelő választékkal elégíthetné ki azok igényét, akik viszont nagyobb lakás kisebbre való cserélésére irányuló szándékukat jelentik be. Ez elősegíthetné a lakbérpótlékról szóló rendeletnek a lakások jobb és igazságosabb kihasználására irányuló célkitűzéseit. Rovatunk következő cikkében a lakásleválasztások módját ismertetjük. SZEMÉT-PALOTA ÉS A LAKÓK Munkálkodnak az új tsz brigádvezetői A Solti Rákóczi Termelőszövetkezet, amely az idén alakult, megkezdte a munkaszervezet kialakítását. A vezetőség hat brigádvezetőt jelölt ki. A brigádok vezetői: Lóki Gábor, Skrenyi Pál, Bíró István, Bajnok Mihály, Török Imre és Matlag Sándor. A brigádvezetők most felkeresik a brigádokba beosztott dolgozókat és megbeszélik velük a tavaszi munkák megkezdésének tennivalóit, A Széchenyi körúton levő bérházak udvarán ilyen hatalmas, modem szeméttárolót építettéit. Ez eddig rendben is van, de az igazán érthetetlen, hogy a szemetet — mellé öntik a lakók. Vagy talán szerintük így egészségesebb ?! nél, ahol a 100 férőhelyes nö- vendékmarha-istálló 1959. szeptember 30-a helyett csak december 19-én került átadásra. Ugyanilyen hibák jelentkeztek a Tiszaújfalui Tisza Tsz-nél is. ... kivitelezés... Különösen a magánkisiparosokkal szemben merült fel gyakran kifogás, de egyes ktsz-ek is hibáztathatok. A dunavecsei járási ügyészség megállapította például, hogy a tsz-építkezést vállaló ktsz még abban az esetben sem tudta volna az építkezést határidőre befejezni, ha minden anyag rendelkezésére áll is, mert a PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: • Petőn Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépltés es ipari rovat: U-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér X?a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét a Teát lä-22. 3=03 f Régóta toliamra kívánko> zik ez a kis történet. A felelő t> lemséget vádolja. Azt a címet is adhattam volna neki, hogy »Játék a szerelemmel«. De játéik volt ez valójában? Játék, — de csaik az egyik félnek! Magas, törékeny, szőke lány Ilonka. Az Izsáki Állami Gazság női munkásszállásán találkoztam vele. Alikor már helytelenvágányra futott az élete — vagy ahogy mondani szokták — elindult azon a bizonyos lejtőn, amelyen nehéz megállni. Az ember értelmetlenül nézi és szinte hihetetlennek tartja, hogy ez a lány másnaponként, sőt naponként váltogatja partnereit. Pedig így van. Bizonygatják ezt a környezetében dolgozó lányok is, akik közül sokat megbotránkoztatott viselkedésével; de bizonyítják azok is, akiket nemhogy elriasztott volna viselkedése, hanem még példaképüknek is tartották, sőt még biztatták is. »Egy életünk van, egyszer vagyunk fiatalok« és hasonló jelszavakkal. Ott ült velem szemben az ágy szélét). Magába roskadva, összetörve. Már mindent megbánt. — Nem erre vágytam, nem ezt ókoriam. Én íelesés akarok lenni, gyereket akarok nevelni — mondta Ütöttem mind érthetetlenebbé vált a dolog: akkor miért és hogy kezdte...? :..Báiban kezdődött két évvel ezelőtt, amikor Pista először felkérte táncolni. Régóta ismerték egymást, hiszen a kis faluban mindenki ismerős, ha másként nem, csak úgy látásból. Az első táncot követte a második, harmadik, aztán vasárnaponként együtt sétáltak a falu főutcáján. Mint apjuk, anyjuk vagy nagyapjuk és nagyanyjuk ezelőtt 25, vagy 50 évvel... Később egyszer, amikor együtt ültek a tiszta szobában és úgy érezték, hogy nagyon szerelmesek, - boldogok, Pista megkérdezte Ilonkát: lenne-e a felesége? A kislány igent mondott és két hét múlva ujjúra került a karikagyűrű. Esténként készítették a staíírungot, varrtak és hímeztek az édesanyjával, majd 7 óra körül megérkezett Pista, tervezgettek, beszélgettek. Még az esküvő napját is kitűzték húsvétra. A koszorúslányoknak is készüli, a EóasasTiitt ruha. __ Íg y teltek a napok, hetek, amikor meglepő dolog történt. Pista eleinte 7 óra helyett 8 órakor jött, majd csak másnaponként, később egy hétig is elmaradt. Ilonka előtt csak akkor világosodott ki a dolog teljesen, amikor Pista visszakérte a gyűrűt, mondván: »Meggondoltam magam, még nem nősülök. Le- génykedni akarok, módom van hozzá...« Mint mondottuk, eleinte úgy járkáltak, sétáltak a falu utcáin vasárnaponként, , mint tették azt szüleik, nagyszüleik. A falu erkölcsi rendje azt diktálta, hogy szüleik, nagyszüleik összeházasodjanak. Pista azonban már kikerült a falu nagyerejű, régi erkölcsi rendjéből, őt már a város, a gépek, a szabadabb, vidám élet vonzza és bizony-bizony nem törődött azzal, hogy menyasszonya, Ilonka a »falu szájára került«. Mert ha Pistára már nem is érvényes az a bizonyos régi fajta erkölcsi rend, Ilonkát még megszólják, kiközösítik lánytársai, s mint látjuk, még bukásra is ítélik, ha máshol nem talál nyugodt életet. No, de ne prédikáljunk annyit.S!>. -« Ilonkában minden összedőlt: Az álmok, a tervek. A fiú közben nevetve mesélte a bálban* hogy »megpróbáltam, milyen érzés vőlegénynek lenni i.. Nem is rossz. Esténként vacsora és még a csók is szabad ...« Ilonka pedig nem mert elmenni a bálba, nem mert végigmenni a főutcán, ládába rakta hát stafirungját, összeszedett egy-két ruhát és elment a faluból,! hogy munka után nézzen. Így került Izsákra. Ott megismerkedett egy fiúval, alá pillanatnyilag kedves volt hozzá, aztán más fiúk jöttek.. , Nem volt, aki igazán mellé álljon. A gazdaság vezetői ahelyett, hogy erősebb felügyelet alatt tartották volna a lányokat és megfelelő szórakozásukról gondoskodtak volna, külön szállásra telepítették őket, — mondván: — »Idénymunkások, novemberben úgyis elmennek,« Azóta már Ilonka sem dolgozik a gazdaságban. Az új munkakörben, az új munkatársak között talán megtalálta helyét, de még , hosszú évekig mint égő sebet, hordja Pista felelőtlenségét, aki csak »ki akarta próbálni, hogy milyen érzés vőlegénynek lenni«... ilartu, Bvd
