Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-26 / 48. szám
1960. február 26, péntek S. oldal Megérte a fáradozást, a vasárnapi munkát Egymillió forintos nyereség a Kiskunfélegyházi Gépállomáson Kis szövetkezet híres készítményei rülményeit az egész évi munka alapján megszabják. A gépállomás körzetében év eleje óta három termelőszövetkezeti község alakult. Tehát a tavalyihoz képest körülbelül 70 —80 százalékos munkaigény növekedés várható. Ezzel szemben a tervezett gépberuházásoknak 1960-ban is csupán kisebb részét kaphatja meg a gépállomás és rendkívül sok múlik a traktorosok munkaszeretetén, az üzemhez való ragaszkodásán. Ezt az anyagi érdekeltség fokozása csak növelné, s ebben jelentős szerepet tölt be a nyereségrészesedés, melynek megfelelő kiigazítását több mint egy hónap óta várják a kiskunfélegyhá- ziak. Bíznak abban, hogy a kormány nyereségrészesedésre vonatkozó rendeletét a Gépállomások Főigazgatóságán is helyesen értelmezik. —s —I >wwvww>/vvwvwv Csak egy kis ktsz', a munkájukat mégis messzi földön ismerik. Szállítottak már úgynevezett oxigén-kolonnákat kínai gyárak építéséhez, rendszeres megrendelőik a hazai gyógyszerészeti vállalatok, élelmiszeripari üzemek, kutatóintézetek. A Félegyházi Kézműves- és Lakatosipari Ktsz kiváló hírnevet vívott ki magának a speciális rézműves munkával, saválló berendezések, tartályok készítésével. Képünk: Készül a Hajdúsági Gyógyszergyár számára a lepárló üst hűtőcsöve. (Pásztor Z. felvétele.) A párt csoport ok nélkülözik tet lenek a politikai munkában a nagy termelőszövetkezetekben Sikeres volt az 1959-es esztendő a Kiskunfélegyházi Gépállomáson. Eleget tettek szerződéses kötelezettségeiknek, s az előirányzottnál 13 300 normálholddal több talajmunkát végeztek el. Az önköltség és egyéb tényezők is kedvezően alakultak. Egy évben 3 új terv A szerződések megkötése után évközben három ízben módosult a gépállomás terve, és a teljesítmények zömét — több mint 70 százalékot — a talajmunka tette ki. Évközben nyolc régebbi típusú traktort kiselejteztek, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy a közel 8000 normálholdas teljesítménykiesést a gépállomás visszamaradó gépeivel kellett pótolni: A nyári mezőgazdasági munkák idején is számos olyan termelőszövetkezet jelentkezett igénnyel, amelyek korábban csali kisebb mértékű munkára szerződtek. Több mint 1000 hold talajmunka gépenként A félegyházi traktorosok azonban ezeknek a követelményeknek is eleget tettek. Így többek között 467 hold gépi aratást végeztek kisparcellá- kon, egyáltalán nem nagyüzemi feltételek mellett. Különböző okok miatt a tervezett gépi beruházások túlnyomó része elmaradt, s ennek tudható be, hogy az 1958-as 803 normálholdas évi átlagteljesítmény helyett — az igények növekedésével — 1959-ben már 1048 normálhold lalajmunkát Községi tudósítóinktól az utóbbi időben több levelet kaptunk, amelyekben a község szénellátásáról panaszkodnak. Ezúttal közülük kettőt kívánunk ismertetni. Alpári tudósítónk Egy kupac szén, egy kupac homok című írásában közli, hogy a Félegyházáról Iáhozott 50 mázsa szénnek csak a fele volt szén, a másik fele homok és használhatatlan por. »Summa sum- márum — közli tudósítónk — mivel a fuvar 400 forint volt, a használható szén pedig 25 mázsa, így egy mázsa háztartási szén ténylegesen 55 forint 20 fillérbe került, annyiba, mint: a jóval drágább brikett. Aki aj fentiekben kételkedik, az nézzen be az alpári tanácsháza udvarára, s ott erről személyesen meggyőződhet.« Felsőszenti vénről közli má-1 sik tudósítónk, hogy bár a községi tanács ülése már az elmúlt évben kérte a helyi földmű vessző ve tkezetet: gondoskodjon elegendő tüzelőről, — a kérésnek nem lett foganatja. A földművesszövetkezet arra hivatkozik, hogy a megrendelést elküldte, de idáig még nem kapott rá választ A Középdunántúli Napló, Veszprém megye újságja a közelmúltban írta, hogy az ottani községek szénellátásával is bajok vannak. Mivel a Középdu- nántúl szénbányái kiváló eredménnyel dolgoznak — szén tehát ott bőven van. Felteszi háti a kérdést: »Nem csodálnánk, ha Kiskunfélegyházáról, s az; Alföld más községeiből pa-: naszkodnának szénhiányra. De itt, a szénbányák tövében miért nincsen szén?« A Középdunantuli Napló okfejtéséből arra következtetünk, hogy nem bányászainkat, s még i>jk. nem iá egyes helyi föld-' kellett elvégeznie mindenegyes félegyházi traktorosnak: Mégsem maradtak alul. Amikor az idő sürgetett, nem számított az ünnep vagy a pihenőnap. A múlt év 52 vasárnapjából tizenhármat munkában töltöttek a félegyházi traktorosok, Megérte a fáradozást: az évi nyereség, a sikeres munka következtében meghaladja az egymillió forintot. Sorolhatnánk tovább azokat a tényezőket, amelyek mind arról tanúskodnak, hogy a gépállomás 124.6 százalékos évi tervteljesítése nem a véletlen szüleménye, hanem a gépállo- mási dolgozók áldozatos munkájának eredménye. Mindezeket a körülményeket azonban a felettes szervek — úgy látszik — nem vették figyelembe, mert jelen pillanatban a kis- kunfélegyháziak valamivel kevesebb nyereségrészesedésre számíthatnak annál, amelyet eredményes munkájuk alapján méltán megérdemelnének. Mekkora lesz végül is a részesedés? Nehéz azt elképzelni, hogy egy mezőgazdasági üzem, melynek munkáját az időjárás is eléggé befolyásolja, az évi kampány-időszak befejeződése — november 30-a — után lényegesen tud változtatni a termelési eredményeken. A megyei gépállomási igazgatóság ugyanis a múlt év december 12-i keltezéssel juttatta el Kiskunfélegyházára az FM Gépállomási Főigazgatóság utasításait, melyben a nyereségrészesedés kömüvesszövetkezeteinket, a megyei vállalatokat okolhatjuk a szénellátás gondjaiért, hanem a nagykereskedelmi vállalatokat. Ha hiba van, akkor annak okának is kell lennie, s ha oka van, okozó is van! Ennek részletes kiderítésére azonban szerkesztőségünk nem vállalkozhat, viszont részletes választ és teljes megoldást várhat Alpár, Felsőszantiván, s a többi község lakosságával együtt a szénellátás megjavítása érdekében. Dolgozó parasztságunk a korábbi évek gyakorlatától eltérően az idén számos ezer holdon felüli nagygazdaságot hozott létre a tsz-fejlesztés során. A nagy termelőszövetkezetek létrejöttével olyan helyzet alakult ki, hogy egy-egy brigád területe sokszor nagyobb lesz, mint régebben egy-egy kis termelőszövetkezeté volt. Jelenleg számos olyan termelő- szövetkezetünk van, amelyiknek 5—600 tagja több ezer hold földön gazdálkodik. Ez a helyzet arra késztet bennünket, hogy szervezetileg is keressük meg a legjobb formákat annak érdekében, hogy rendszeres átfogó politikai munka folyjon ezekben a termelőszövetkezetekben . Az okos, felvilágosító szóra ugyanis a jövőben is szükség lesz a tsz-ekben. Napjainkban pedig különösen megnőtt a felvilágosító munka jelentősége azzal, hogy egész falvak dolgozó parasztjai léptek be a szövetkezetekbe, Korábbi tapasztalataink azt mutatják, hogy a politikai munka legjobban bevált eszköze a pártcsoportok kiépítése a brigádszervezetek szerint. Több száz ember kérdéseire, kételyeire, problémáira rendszeresen, nap nap után, központilag válaszolni szinte képtelenség. Másképpen alakulnak azonban a dolgok, ha brigádonként működik párícsoport cs annak tagjai ott, a helyszínen közvetlen kapcsolatba kerülnek az emberekkel és azonnal válaszolnak kérdéseikre. Természetesen a pártcsoport feladatait nem lehet csupán a napi kérdések megválaszolására leszűkíteni. Legfontosabb tennivalóik közé tartozik, hogy céltudatosan ismertessék a párt politikáját és formálják át az emberek kistulajdonosi gondolkodásmódját. A tegnap egyéni parasztjai, azáltal hogy beléptek a termelőszövetkezetbe, gondolkodásmódjukban még nem váltak szocialista emberekké. A nagyüzem csak a lehetőségét teremti meg az emberek jólétének növelésére. A tsz gazdasága azonban olyan lesz, amilyenné azt tagjai formálják. Ha nem vesznek részt rendszeresen a munkában és gazos marad a kukorica, vagy nem permetezik meg időben a szőlőt, a nagyüzem adta előnyöktől bizony elmaradnak. A nagy szövetkezetekben évente sok tíz- vagy százezer forintot lehet megtakarítani azzal, ha a pártcsoport a brigád tagjait a közös vagyon megbecsülésére serkenti. Hasonló eredményekkel jár a munkafegyelem megszilárdítása is. A pártcsoporl létrehozása feltétlenül helyes és szükséges minden olyan brigádban, ahol legalább háromnégy párttag tevékenykedik. A pártcsoport útján a pártvezetőség jobban át tudja tekinteni a területet és irányítani tudja a politikai nevelőmunkát. A pártcsoport eredményes tevékenységéhez szükséges, hogy a pártvezetőség a pártbizalmiak útján rendszeresen tájékoztassa a kommunistákat a feladatokról és legalább kéthetenként megtartsák a párt- csoport-értekezletet. A pártcsoport ismerkedjen meg a brigád termelési feladataival és annak megoldása képezze munkájának alapját: Nagy szükség van arra. hogy a pártcsoport tagjai bátorítsák a termelőszövetkezet új tagjait és elősegítsék kezdeti bizonytalanságuk leküzdését. A nagyüzem nem öncélúj azért hozták létre a dolgozó parasztok, hogy a nagy táblákon nagyobb terméseket érjenek el és több jusson az országnak, több jusson minden egyes embernek. Ezt a célkitűzést szolgálják a termelőszövetkezeti párt- szervezeteink, ha minden olyan helyen, ahol arra lehetőség van, megalakítják a pártcsoportokai. A termelőszövetkezetbe tömörült dolgozókat a termelési tervek túlteljesítésére, a közös gazdaság megszilárdítására lelkesítik a pártcsoportok. Túli József t vvyv^^vVS/VWVWyVWVWVVVVVVVVVVVWWWWWWVVVVWVVVWVWWVVVVVVXA/VVVVVV U\ idők az asztalosok utcáidban KISKUNFÉLEGYHÁZÁN a Jókai utcát »asztalosok utcájának« is hívták, mert egymást érték ott az asztalos kisiparosok műhelyei. Az Asztalos Szövetkezet 11 évvel ezelőtti megalakulásával a kisiparosok a szövetkezetbe tömörültek. A szövetkezet gyorsan kinőtt az apró műhelyekből és néhány éve épített egy tágas, világos helyiséget. Most, amikor újra ellátogattunk hozzájuk, nagy munkában találtuk őket. Az irodában rajzok, számadatok fölé hajolva ott ült a Budapesti Ybl Miklós Tervező Iroda egyik mérnöke, hogy megtervezze azt az újabb, még tágasabb és még korszerűbb üzemházat, amelyet a szövetkezet a megvásárolt telken, a szomszédos kertek helyén ’ akar felépíttetni. KISS JÓZSEF elnök mindjárt el is mondja, hogy az új üzem 40 méter hosz- szú és 12 méter széles, vagyis 480 négyzetméter területű lesz és egymillió forint költséggel építik fel. De ez nem távlati terv, mert 60 ezer téglát már a helyszínre hordtak és a tervrajzok elkészülte után megkezdik az építést. Móczár Sándor főkönyvelőtől is érdekes adatokat hallunk. A termelési érték 1959-ben az 1958. évihez viszonyítva 25 százalékkal emelkedett, az összérték 4 435 800 forint volt. SOROLHATNÁNK tovább a szövetkezet jó eredményeit bizonyító számadatokat, de inkább a sikerek »titkát« kutatjuk. Ezt sem nehéz megtalálni. A jó vezetés, a párt, a tanács, az OKISZ, a KISZÖV messzemenő támogatása mellett a legdöntőbb tényezőnek a tagság összeforrottságát, minden áldozatra is kész kollektív munkáját tartjuk. BIZONYÍTÁSUL csak néhány számadat. A pártkongresz- szus tiszteletére indított versenyben 5 kombináltszekrényt, 124 éttermi asztalt és 50 függönykarnist készítettek terven felül. A Korona átalakításánál 25 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Terven felül készítették el két önkiszolgáló bolt berendezését. 120 ezer lóriul értékben, terven felül készült a FŰSZERT 12 ezer forint értékű munkája is. Kombináltszerényeik híresek, a nagy kereslet miatt a két év előtti 80 darab helyett ma már 145 darab készül belőlük. A lakosság bútorigényeit teljesen kielégítik a szövetkezet bútorai, hálószobái, melyek az elmúlt évi Kiskun Napokon is első díjat érdemeltek. A JÖ MUNKÁNAK »kézzelfogható« eredményei is vannak a tagság körében, mely nemcsak a magasabb munkabérben, az országos hírnévben mutatkozik meg, hanem a március 5-i közgyűlésen kiosztásra kerülő százezer forint nyereségrészesedésben is. Tóth Miklós AOtílaizt odrunk az iUetéketektőt.! Miért rossz a szénellátás?
