Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-25 / 47. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS -KISKUN MEGYEI LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM Ára 50 fillér I960. FEBK, 25, CSÜTÖRTÖK R tervkészítés feíadatsiréí tanácskoztak a tsHeistfik Kiskunhalason Február 23-án Kiskunhala­son több mint száz részvevővel értekezletet tartottak a terme­lőszövetkezeteik elnökei, agronó- musai és a községi tanácsve­zetők részvételével a tervké­szítésnek a feladatairól, A ta­nácskozáson Kassai Béla, a já­rási tanács mezőgazdasági ősz-’ tályvezetője tartott előadást; Jelen volt és felszólalt Bank Gyula, a megyei tanács mező­gazdasági osztályának vezetője. 7KJZ. TtTOlÉ^í TlmBIKT Összeadják a vetőmagot, megteremtik a közös állatállományt a bajai járás új termelőszövetkezetei Uj és megnagyobbodott ter­melőszövetkezeteinkben most készítik a tervet. Töprengő fe­jek hajolnak össze, vitatkoz­nak a közös gazdaságok irá­nyítói, kezükben ceruza, előt­tük papír, latolgatják a lehe­tőségeket. Mint ismeretes, a bajai já­rás nemrég termelőszövetkezeti járás lett. Ezzel kapcsolatosan számos probléma vetődik fel, az új termelőszövetkezetek se­gítségre, támogatásra várnak az első lépések megtételénél. A ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy okos elgondolások, tervek születnek ebben a járásban. Erről beszélgetünk Dudás An­tal elvtárssal, a járási tanács mezőgazdasági osztályának fő- agronómusával; „50 mázsás mozgalom“ — Az eddigi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy új közös gazdaságainkban ér-1 vényesül az a szándék, hogy ynár az idén többet termelje­nek ugyanakkora területen, mint az elmúlt évben az egyé­ni parcellákon. Ez ' különösen fontos a kenyérgabonánál. Az ősszel ugyanis a szokottnál több mint ezer holddal keve­sebb búzát és rozsot vetettek az egyéni parasztok, ebből kö­vetkezik, hogy járásunk terü­letén a termelőszövetkezetek­ben kevesebb a kenyérgabona­vetés, mint amennyire szükség lenne. A hiányt a termésátla­gok növelésével lehet pótolni. Megfelelő ápolással, műtrá­gyázással legalább egy-másfél mázsával kell növelni a ter­mésátlagokat a tervezettnél. A termelőszövetkezeteknek azt ja­vasoljuk, hogy a kenyérgabona­vetésből kimaradt területekre vessenek kukoricát, kapcsolód­janak be a »30 mázsás mozga­lomba«, Maguk erejéből A tavaszi vetőmagszükséglet biztosítása érdekében minde­nütt folyik a vetőmagok gyűj­tése. A Nemesnádudvari Arany­kalász Termelőszövetkezetben úgy határoztak a tagok, hogy mindenki ad 3 mázsa kukori­cát a közös takarmányalap és a szükséges vetőmag biztosítá­sa céljából. 150 mázsa tengerit máris összegyűjtöttek. A Nagy­baracskai Űj Tavasz Termelő- szövetkezetben a burgonyave­tőmagot gyűjtik össze hasonló módon. A Dávodi Augusztus 20-a Termelőszövetkezetben lucernamagot adnak össze a tagok; Közös gazdaságaink az idén jelentősen fel akarják lendí­teni az állattenyésztést. Az új termelőszövetkezeteknél azon­ban sok helyen még nincs ele­gendő férőhely. Főként saját erőből igyekeznek istállót épí­teni. A Felsőszen ti váni Vörös Október Termelőszövetkezet tagsága sertéshizlaldát és ba­romfiólat létesít önerőből. A Hercegszántói Lenin Termelő- szövetkezet tagsága is saját erőből épít istállót. Uj kezdeményezés Arról már írt az újság — folytatta a főagronómus —, hogy a közös sertésállomány létrehozása érdekében mozgal­mat indítottak járásunk ter­melőszövetkezetei. Több új közös gazdaságban elhatároz­ták, hogy minden háztáji gaz­daság ad be egy-egy süldőt a közösbe. Több helyen már szép számmal össze is gyűj­tötték a jószágokat. A közös szarvasmarha-állomány meg­teremtése főként férőhely­probléma, de ez is megoldható. Fontos az, hogy a tagság mi­nél előbb munkához lásson és megteremtse annak feltételeit. — Ezzel kapcsolatban járá­sunk két termelőszövetkezeté­nek érdekes kezdeményezése született már az elmúlt évben. A Csátaljai Új Tavasz, vala­mint a Hercegszántói Dózsa Termelőszövetkezetben nem tartanak szarvasmarhát a ház­táji gazdaságokban, csak a közösben. Ha tejre és tejter­mékre van szüksége a tagok­nak, azt bejelenti és kap, amennyire szüksége van, hiva­talos áron. Kiszámították ugyanis, hogy a háztáji tehén nagyon lefoglalja a családta­gokat és ha azok a közösben dolgoznak, akkor sokkal na­gyobb jövedelemre tesz szert az egész család. A Hercegszán­tói Dózsában 81 forintot ért egy munkaegység. A Csátaljai Üj Tavaszban pedig éppen a családtagok bevonásával, a já­rásban elsőnek végezték el az őszi munkákat és még más ter­melőszövetkezetnek is segítet­tek. Természetesen nem aka­rom azt mondani, hogy e pél­dákra mindenütt szüntessék meg a háztáji tehén-állományt, ezt a tagság dönti el. Említésre méltó, hogy járá­sunk termelőszövetkezetei két­százezer darab árubaromfit akarnak adni az idén a nép­gazdaságnak. A baromfiólakat is saját erőből építik a szövet­kezetek — hangoztatta a já­rási tanács főagronómusa. K. S. HETENTE HUSZONÖTEZER CSIBE Huszonegy kiván­csi gyerekikel, a Kecskeméti Ének­és Zeneiskola fiatal növendékeivel ér­keztünk a keltető­állomásra. A hosszú teremben nagy sür­gésnek voltunk szemtanúi. Éppen akkor töredeztek fel a tojások, s a tojás­héj mögül kíváncsi­an dugták ki cső­rüket a csibék. Valkai Ferenc elvtárs, a keltetőál­lomás vezetője szí­vesen magyaráz a gyermekeknek. Nem ritkaság, hogy isko­lások látogatnak ide, mert legtöbb iskolában a barom­fitenyésztésről szóló elméleti oktatást összekapcsolják a látogatással. Hogyan lesz a to­jásból csirke? Ez a kérdés még 'bizony furcsa a gyermekek­nek, de Valkai bácsi már mondja is. *AVNAWVVVV»<V><VV%<WWWVVVVV Üzemi tanácsülések —124 hozzászóló Az élelmezésügyi miniszter és az ÉDOSZ Központi Vezető­sége közös kollégiumának határozata alapján a Bács-Kiskun megyei élelmezési vállalatok január 20-ig majd mindenütt meg­tartották üzemi tanácsülésüket, amelyen az 1960. évi tervvel kap­csolatos feladatokat ismertették az üzemek vezetői. A vitában 124 dolgozó vett részt. Több helyen eszmecsere alakult ki az egyes mutatók realitását illetően. Általában el­mondható, hogy a vállalatok üzemi tanácsai a kapott tervfel­adatot, illetve az általuk bejelentett ellentervet tekintik a kong­resszusi munkaverseny tovább folytatásának. Az üzemi tanácsülések után műhelyrészenként termelési ta­nácskozásokon ismertették a vállalat vezető beosztású dolgozói az 1960. évi tervet, az üzemi tanács állásfoglalását, s az éves versenyvállalásokat; Győr-Sopron megyébe látogat a nemesnádudvari német kultúrcsoport A nemesnádudvari német kultúrcsoport megalakulása óta Különvonat indul a Szovjetunióba A Magyar-Szovjet Baráti Tár­saság megyei elnöksége április 1-én több mint 200 részvevővel 9 napos turista-útra különvona- tot indít Kecskemétről a Szov­jetunióba. Tekintettel a lét­szám korlátozottságára az MSZBT megyei elnöksége meg­határozott létszámkereteket sza­bott meg az egyes járásoknak. Ezzel a megadott kerettel jól Jegyelővétel a Szovjet Film Ünnepére Jánoshalmán (Községi tudósítónktól.) Jánoshalmán nagy érdeklődés előzi meg a március 3-tól 9-ig megrendezésre kerülő ■ szovjet filmhetet. Érdeklődésünkre Agócs János, a moziüzem vezetője elmondotta, hogy a nagy érdeklő­désre váló tekintettel lehetővé tették, hogy Jánoshalmán az üzemek és a termelőszövetkezetek dolgozói elővételben biztosít­hassák jegyüket a bemutatásra kerülő szovjet filmekre. A március 3-i megnyitón, amelyet kultúrműsorral kötnek össze, Csupity István, a községi tanács vb-elnöke mond ünnepi beszédet, majd bemutatásra kerül a Kapitány leánya című szé­lesvásznú film. A szovjet film ünnepi programjában szerepel még a Vakmerő szív, valamint a Botcsinálta sofőr. éltek a bácsalmási járásban. Egyedül Tataházáról kilencen — név szerint Gömöri György, Kalmár Márton, Markó István a Dózsa Ttsz, Oláh Ádám, Sze- bellédi Nándor, Kovács Mihály a Petőfi, Pálinkás József, az Aranykalász, Markó Márton, a Béke Tsz tagjai és Mészáros János, a községi pártszervezet titkára — jelentkezett a Szov­jetunió-beli utazásra. Az utazás iránt megyeszerte olyan nagy érdeklődés nyilvá­nul meg, hogy sok helyen a jelentkezőket nem is tudják mind előjegyzésbe venni. Nem ilyen kedvező a helyzet a kiskunhalasi járásban, ahol — nem tudni kinek a mulasz­tásából — a számukra fenn­tartott 20 helyet sem vették igénybe. Az MSZBT megyei el­nöksége most azon gondolko­dik, hogy ha a kiskunhalasiak nem veszik igénybe a kedvez­ményes utazás lehetőségeit,: ak­kor a helyeket másoknak ad­ják at, . igen fontos szerepet tölt be a falu életében. Változatos mű­sorát már nemcsak megyénk német nemzetiség lakta vidé­kein, hanem Tolna, Baranya megyében is ismerik. A Ma­gyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetsége jutal­mul Győr-Sopron és Veszprém megyébe is elviszi a nemes­nádudvari kultúrcsoportot ven­dégszereplésre. Műsorukban né­met és magyar népi táncok, német és magyar népdalok, mozgalmi dalok, szavalatok, hangszerszólók szerepelnek. ■— Huszonegy napig vannak a kiválogatott tojások 38 főit hőmérsékleten a keltető&zek- rényben. Tizenhét dolgozónk­kal ez idő alatt állandóan el-"' lenőrizzük a hőmérsékletet, s mi is kíváncsian várjuk ölűi­dig a csütörtöki napot, az új' csibék érkezését. A gyermekek még másról is szeretnének tudni. Kiváncsiak, hová viszik ezt a sok kiscsir­két? A keltetőállomáson egy-egy csütörtöki napon husz-huszon- ötezer csibe kel ki, s ahogyan kibújnak a tojásból, már vidá­man csipkedik egymást, ' sőt eledelt is követelnek. A csibék 50 százalékát a termelőszövet-'’ kezetek igénylik. Az utóbbi1 időben a baromfitenyésztés iránti érdeklődés növekedett megyénk termelőszövetkeze­teiben. A Lászlófalvi Alkot­mány Tsz például 10 ezer da­rabot rendelt, s ebből három­ezret már elszállított. A Kis­kunfélegyházi Vörös Csillag 13 ezret igényelt, a pálmát pedig a Borbási Vörös Csillag viszi el 100 ezer csibével. Még statisztikának is érdekes. az elmúlt évi keltetés. A kel­tetőt 580 ezer csibe, 2500 puly­ka és 260 darab liba hagyta él. Ezek a számok ebben az évben tovább növekednek. A gyermekek mellett biztosan . örömet szerez majd nekünk, felnőtteknek is a tavasz és a ■koranyár idején asztalunkon párolgó csirkeaprólék (Pásztor—Márkus) (>ertue,l őszintét kezeli auzouijokat látóit oendéyiiL • a 'Bujái ißuhaüzeni núbi&ottiáya A Bajai Ruhaüzem nőbizott­sága a napokban vendégül lát­ta a Bajai Micsurin Tsz nyolc és a Bajai Vörös Fény Ter­melőszövetkezet három női dolgozóját. A vállalat nőbizott­ságának tagjai a vendégeket végigvezették a műhelyekben, s közben azok elbeszélgettek ‘a dolgozókkal. Majd megtekin­tették az üzemi konyhát és a vállalat bölcsődéjét. A szövetkezeti asszonyok el­ismeréssel szemlélték a gyár fejlődését, többek között a korszerű bölcsődét, amelyet á nyár folyamán ők is szerelné­nek a termelőszövetkezetben; működtetni. . Az üzemlátogatás után rileg- • vendégelték a látogatókat. A baráti ebéden a gyár igazga- tója ismertette a vállalat fej­lődését, valamint azokat a'kö­rülményeket, melyekkel síké- ■ rült elérni, hogy a gyár tíz- napi nyereségrészesedést fizet­het dolgozóinak, . ■ < ■■

Next

/
Thumbnails
Contents