Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-04 / 29. szám

Vílóg proletárjai, egyesüljetek'' 'a magyar szocialista MUNKÁSPÁRT BA'CS •KISKUN MEGYEI LAWAjj mß Jár XV. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM Ára SO fillér I960. FEBK. 4, CSÜTÖRTÖK 12 millió forintot fordítanak az idén tanácsaink a lakóházak karbantartására MEGYÉNK lakóépületei elég- 1 gé elhasználódott állapotban vannak, amelynek több oka van. A háború alatt a háztulaj­donosak a bombatámadásoktól és egyéb háborús eseményektől félve, tartózkodtak a házak karbantartásával kapcsolatos kiadásoktól; később az infláció gátolta ezeknek a munkálatok­nak végrehajtását! MIELŐTT elemeznénk az ez­zel kapcsolatban kialakult hely­zetet, két nagy csoportra kell bontanunk a lakóépületeket. Az egyik — mégpedig a nagyob­bik — csoportba a magántu­lajdonban levő lakóházakat so­roljuk, amelyek zöme a közsé­gekben és a tanyákon van. Nagy hibájuk ezeknek az épü­leteknek az, hogy túlnyomó ré­szük vertfalból, vagy vályogból készült és mivel igen régiek, nagyon gyorsan használódnak. Mindenesetre ezek élettarta­mát is jelentősen meg lehet hosszabbítani megfelelő kar­bantartással, amit azonban a tapasztalatok szerint eléggé el­hanyagolnak. Tulajdonosaiknak fontos feladata hát rendbentár- túsuk, s ehhez a TÜZÉP-tele- peken és a földművesszövetke­zetek telepein elegendő építő­anyag áll rendelkezésre. Az építésügyi hatóságok a jövőben fokozottabb figyelemmel kísé­rik a magánházak karbantartá­sát is és ahol szükséges, köte­lezik tulajdonosukat az épület kijavítására. EZEK UTÄN pedig nézzük meg, mi a helyzet az állami kezelésben levő épületeknél. Államunk eléggé leromlott álla­potban vette át a bérházakat a régi tulajdonosoktól. Elsősor­ban a több ezer, háborús kárt szenvedett épületet kellett rendbehozni. A nagyobb ütemű javítási munkálatokat akadá­lyozta többek között az is, hogy az ingatlankezelő vállalatok eleinte nem rendelkeztek meg­felelő karbantartó részlegekkel. MA MÁK megyénknek mind az öt városban, sőt Kiskőrösön is van községgazdálkodási vál­lalat, amely rendszeresen fog­lalkozik az állami lakóépületek tatarozásával. Természetesen a lakbérekből — amelyek rend­kívül alacsonyak, mindössze 4 millió 600 000 forint folyik be megyénkben évente ilyen cí­men — nem lehetne a javítá­sok kiadásait fedezni, ezért ál lamunk a költségvetésben is biztosít erre alapot. 1956 óta tervszerűen folyik a házak ta­tarozása, amelynek méreteire jellemző, hogy tavaly 11 500 000, az idén pedig 11850 000 forin­tot fordítanak az épületek kar­bantartására. A munkálatokba a VKG vállalatokon kívül be­kapcsolódik az ÉM Bács megyei Állami Építőipari vállalat és a tanácsi építőipar is. VÉGÜL a házak állagának megóvásáról szólva azt is el kell mondani, hogy ez minden­kinek és elsősorban a lakók­nak érdeke. Szeressék otthonu­kat, óvják a megrongálódástól, ne vágjanak iát ott, ahol nem szabad» no verték le a vakola­tot, s vigyázzanak a tisztaság­ra, ne csak a lakásban, hanem a folyosókon és a lépcsőházak­ban is. Nagy Ottó Megnyílt az új termelőszövetkezeti elnökök tantotyama Megkezdődött az új termelőszövetkezeti elnökök tanfolyama a megyei tanács solti üdülőjében. A tanfolyamot Sarok Antal elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyet­tese nyitotta meg február 1-én. A kéthetes tanfolyamon 35 új közös gazdaság elnöke vesz részt. Fő feladat a termelékenység emelése és a műszaki fejlesztés Tanácskozott a Szakszervezetek Megyei Tanácsának kibővített ülése Kedden délelőtt a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa épüle­tében zajlott le az SZMT ki­bővített ülése. Szabó Lajos elvtárs, megyei elnök, tájékoz­tatta az egybegyűlteket, milyen feladatokat kell megoldani a SZOT VII. plénumán hozott határozatok alapján a három­éves terv utolsó évében azért, hogy a következő ötéves ter­vünknek jó alapot adjunk. Beszámolójában ismertette megyénk szocialista iparának 1959. évi termelését. Ezek sze­rint 14,4 százalékkal termeltünk többet 1959-bcu mint 1958- ban. Az állami ipar 106,7 százalék­kal részesedik ebből az ered­ményből. Ezen belül a nehéz­ipar 110,9, a könnyűipar 98,7, az élelmiszeripar 111,5 száza­lékra teljesítette tervét. Az állami helyiipar 4,9 százalék­kal termelt többet. Jelentős a fejlődés az élelmiszeriparban, viszont nem kielégítő az előre­haladás a könnyűiparban. Melyek az 1960-as év fel­adatai? A fő figyelmet nálunk is a termelékenység fokozására kell irányítani. Ennek érdekében javítani kell a verseny tartal­mát, gyorsítani a műszaki fej­lesztést. A versenyben elsősorban a minőség növelése, a ter­melékenység emelése, az anyaggal, szerszámmal való takarékosság, — egyszóval ■ a gazdaságosság szemlélete érvényesüljön. Ezt követően részletesen foglalkozott Szabó elvtárs a szocialista brigádmozgalom ki­alakulásával, eredményeivel, a jelenlegi gondokkal, s e moz­galomban rejlő lehetőségekkel, majd rátért a műszaki fejlesz­tés feladataira. Javasolta, hogy üzemi bi­zottságaink a vállalatok mű­szaki és gazdasági vezetőivel egyetértésben készítsék el a műszaki in­tézkedési tervet az újítási és oktatási tervvel együtt. Májusban tartsanak az üzemek műszaki intézkedési hónapot, ahol értékelik vállalatonként, esetleg szakmánként a tervben foglaltak végrehajtását. Ennek kapcsán szóvátette, hogy az új gépek beállítása nem jelenti a régiek elhanya­golását. Felhívta a figyelmet a gépek jobb kihasználására, a körültekintőbb munkaszerve­zésre, a takarékoskodásra, majd rátért az üzemi demokráciával kapcsolatos további tennivalók­ra. Megemlítette, hogy az elmúlt félévben 919 termelési tanácskozást tar­tottak, melyen a dolgozók 80 százaléka vett részt. Bírálta azokat az üzemi veze­tőket, akik nem segítik az üzemi tanácsok munkáját. (Folytatás a 2. oldalon■) S*ambaveszik az új tsz vágyónál Alpár termelőszövetkezeti község, adtuk hírül nemrégiben. Azóta már javában folyik a leltározás és a tervezés munkája. Képünkön: az új Búzakalász Termelőszövetkezet elnöke, Czine- gc István, agronómusa, Nagygyörgy Pál és a Magyar Nemzeti Bank kiküldötte, Sváb János, számbaveszik a tsz vagyonát, készítik a közösbe bevitt jószágok és felszerelési tárgyak lel­tárát. C sontosék alig egy éve, sok töp­rengés, teryezgetés után döntötték el, hogy ők is belépnek az akkor alakulóban levő Csávolyi Arany­kalász Tsz-be. Vajon elégedettek-e most akkori elhatáro­zásukkal? — ezzel a kérdéssel indult a be­szélgetés, amikor egy este, a zárszámadás után, benyitottunk hozzájuk. — Őszintén mond­hatom, nem bántuk meg. Tavaly ilyenkor úgy számítottunk, hogy valamivel kevesebb jö­vedelmünk lesz az el­ső évben mint egyéni korunkban, hiszen nemcsak mi voltunk a kezdők, az újak, — a tsz is új volt... Hát így is készültünk ... — És a zárszámadás igazolta ezt az előre­látást? — Dehogy igazolta! — tiltakozik az asz- szony. — Tiszta jöve­delmünk muris több (Pásztor Z. felv.) Tanyai népművelés A járások és a községek nép­művelési programja külön fe­jezetet szentel a teli ismeret­terjesztésnek. A dolgozók világ­nézeti, társadalmi és politikai nevelése nem nélkülözheti a népművelésnek ezt az igen je­lentékeny ágát, éppen ezért a párt művelődéspolitikai tézisei­nek szellemében megszületett munkatervek jelentékeny fel­adatokat tűznek ki az ismeret­terjesztés, az általános művelt­ség emelése szempontjából. — Majdnem minden ilyen mun­katerv megemlíti, hogy nagy gondot feli fordítani a lakott területektől távolcsö, azokat körülvevő tanyavilág kulturá­lis fellendítésére is. Történlek már erre komoly lépések. Mint tudjuk, a tanyai népművelés nehézségein hivatott segíteni a megyénkben működő népmű­velési autó. A tanyai ismeretterjesztő munkára azonban teljes mér­tékben rányomja bélyegét a tervszerütlenség. Legtöbb he­lyen az jut a tanyára, amit éppen — hevenyészett formá­ban — hirtelen össze tudlak állítani. Nagyon kevés közsé­günk dicsekedhet azzal, bogy meghatározott időben rendsze­resen felkeresnék a falusi nép­művelés előadói a termelőszö­vetkezeti központokat, a tanyai iskolákat, általában a lakott területtől távolabb eső vidéke­ket. Néhány helyen, így Kis­kunhalason, a bajai járásban, Bácsalmáson. Kecskemét kör­nyékén és a kecskeméti járás legtöbb községében van bizo­nyos tervszerűség a munkában, de az egész megyére ezt nem lehet mondani. A megyei irányítás sem for­dít sok gondot a népművelés e fontos munkaterületére, el­vekben és gyakorlatban való támogatására. Nagyon 'kevesen követték a bajai járás kezde­ményezését is, ahol fölmérést bonyolítottak le a tanyai nép­művelés anyagi és felszerelés­ben szükségleteinek megálla­pítására. A falu szocialista átalakulá­sának döntő lépéseit tettük meg ebben az évben és az el­múlt év végén. Ez egy sor kö­vetkeztetés levonására ösz­tönzi népművelési szerveinket. — elsősorban a megyei tanács művelődési osztályát. Az igé­nyek tapinthatóan jelen van­nak, a szükségletek megoldá­sért, tervszerű és céltudatosan irányított megoldásokért kiál­tanak: hozzá kell látni szerve­zetten és egyöntetű módszerek­kel a tanyai népművelés, az ismeretterjesztés problémáinak magas színvonalú megoldásá­hoz. Tiszta Uaszúft mint egyéni korunk­ban. Kiszámítottuk mi már ezt a közgyűlés előtt... — És hogyan? — Mi hét hold föld­del léptünk a közös­be. Azután így szá­moltunk: búzarészese­désünk két hold föl­dünkön termett volna meg. A kukorica szin­tén két hold termésé­vel egyenlő és kap­tunk még cukrot, ár­pát, papiakat, krump­lit, almát és több ilyen apróságot, amit szintén egy hold jöve­delméből tudtunk vol­na megvenni. Ez ed­dig öt hold. A hatodik a háztáji,, a hetedik termése pedig — ami­re ugyan most még nincs mit számolnunk — nem futotta volna az évi adónkat... Jellegzetes számve­tés ez, hiszen félig a szövetkezett tag. felig az egyéni paraszt sze­mével, de az új életbe vetett reménnyel és bizalommal készült. Valami azonban mégis hiányzik belőle, amit mi is csak ké­sőbb tudtunk meg a háziaktól. A szövetke­zetnek ugyanis csak a családfő a tagja, fele­sége pedig a ritka, időszaki kisegítésen túl kizárólag a ház­körüli munkával — háztartással, baromfi­neveléssel — volt el­foglalva. Az azelőtt együttesen megszerzett jövedelmet tehát a múlt évben — lénye­gesen kevesebb és könnyebb munkával — már csaknem teljesen a családfő tudta biz­tosítani. Ez egyelőre még pénzben ki nem számolható haszon, s nyugodtubb életei is jelent a családnak. Az indulás lehat jo volt. ü mint e számvetésből kiderül: Csontosék már az első évben sem fizettek rá a »tanulóidőre«. S ha valamikor majd a ház asszonya is, mint tényleges szö­vetkezeti tag, részt kér magának a közös munkából, egy-két éven belül megkétsze­reződhet a hajdani egyéni jövedelem. — Mert a ma még fiatal Aranykalász Tsz-ben is egyre több munka- alkalom nyílik az asz- szonyok számára a fej­lődő kertészetben és állattenyésztésben. — Ezenkívül a faluban törődnek a munkafel­tételek megteremtésé­vel. Január 18-án megnyílt a község ál­landó, korszerűen fel­szerelt bölcsődéje, s egyre több gép segít a szövetkezti asszonyok­nak a legnehezebb há­zi 'munkában: a mo­sásban is, hogy szor­galmukat mindinkább a közösben gyümöl- csöztéthcssék. — cné —

Next

/
Thumbnails
Contents