Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-04 / 29. szám
Vílóg proletárjai, egyesüljetek'' 'a magyar szocialista MUNKÁSPÁRT BA'CS •KISKUN MEGYEI LAWAjj mß Jár XV. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM Ára SO fillér I960. FEBK. 4, CSÜTÖRTÖK 12 millió forintot fordítanak az idén tanácsaink a lakóházak karbantartására MEGYÉNK lakóépületei elég- 1 gé elhasználódott állapotban vannak, amelynek több oka van. A háború alatt a háztulajdonosak a bombatámadásoktól és egyéb háborús eseményektől félve, tartózkodtak a házak karbantartásával kapcsolatos kiadásoktól; később az infláció gátolta ezeknek a munkálatoknak végrehajtását! MIELŐTT elemeznénk az ezzel kapcsolatban kialakult helyzetet, két nagy csoportra kell bontanunk a lakóépületeket. Az egyik — mégpedig a nagyobbik — csoportba a magántulajdonban levő lakóházakat soroljuk, amelyek zöme a községekben és a tanyákon van. Nagy hibájuk ezeknek az épületeknek az, hogy túlnyomó részük vertfalból, vagy vályogból készült és mivel igen régiek, nagyon gyorsan használódnak. Mindenesetre ezek élettartamát is jelentősen meg lehet hosszabbítani megfelelő karbantartással, amit azonban a tapasztalatok szerint eléggé elhanyagolnak. Tulajdonosaiknak fontos feladata hát rendbentár- túsuk, s ehhez a TÜZÉP-tele- peken és a földművesszövetkezetek telepein elegendő építőanyag áll rendelkezésre. Az építésügyi hatóságok a jövőben fokozottabb figyelemmel kísérik a magánházak karbantartását is és ahol szükséges, kötelezik tulajdonosukat az épület kijavítására. EZEK UTÄN pedig nézzük meg, mi a helyzet az állami kezelésben levő épületeknél. Államunk eléggé leromlott állapotban vette át a bérházakat a régi tulajdonosoktól. Elsősorban a több ezer, háborús kárt szenvedett épületet kellett rendbehozni. A nagyobb ütemű javítási munkálatokat akadályozta többek között az is, hogy az ingatlankezelő vállalatok eleinte nem rendelkeztek megfelelő karbantartó részlegekkel. MA MÁK megyénknek mind az öt városban, sőt Kiskőrösön is van községgazdálkodási vállalat, amely rendszeresen foglalkozik az állami lakóépületek tatarozásával. Természetesen a lakbérekből — amelyek rendkívül alacsonyak, mindössze 4 millió 600 000 forint folyik be megyénkben évente ilyen címen — nem lehetne a javítások kiadásait fedezni, ezért ál lamunk a költségvetésben is biztosít erre alapot. 1956 óta tervszerűen folyik a házak tatarozása, amelynek méreteire jellemző, hogy tavaly 11 500 000, az idén pedig 11850 000 forintot fordítanak az épületek karbantartására. A munkálatokba a VKG vállalatokon kívül bekapcsolódik az ÉM Bács megyei Állami Építőipari vállalat és a tanácsi építőipar is. VÉGÜL a házak állagának megóvásáról szólva azt is el kell mondani, hogy ez mindenkinek és elsősorban a lakóknak érdeke. Szeressék otthonukat, óvják a megrongálódástól, ne vágjanak iát ott, ahol nem szabad» no verték le a vakolatot, s vigyázzanak a tisztaságra, ne csak a lakásban, hanem a folyosókon és a lépcsőházakban is. Nagy Ottó Megnyílt az új termelőszövetkezeti elnökök tantotyama Megkezdődött az új termelőszövetkezeti elnökök tanfolyama a megyei tanács solti üdülőjében. A tanfolyamot Sarok Antal elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese nyitotta meg február 1-én. A kéthetes tanfolyamon 35 új közös gazdaság elnöke vesz részt. Fő feladat a termelékenység emelése és a műszaki fejlesztés Tanácskozott a Szakszervezetek Megyei Tanácsának kibővített ülése Kedden délelőtt a Szakszervezetek Megyei Tanácsa épületében zajlott le az SZMT kibővített ülése. Szabó Lajos elvtárs, megyei elnök, tájékoztatta az egybegyűlteket, milyen feladatokat kell megoldani a SZOT VII. plénumán hozott határozatok alapján a hároméves terv utolsó évében azért, hogy a következő ötéves tervünknek jó alapot adjunk. Beszámolójában ismertette megyénk szocialista iparának 1959. évi termelését. Ezek szerint 14,4 százalékkal termeltünk többet 1959-bcu mint 1958- ban. Az állami ipar 106,7 százalékkal részesedik ebből az eredményből. Ezen belül a nehézipar 110,9, a könnyűipar 98,7, az élelmiszeripar 111,5 százalékra teljesítette tervét. Az állami helyiipar 4,9 százalékkal termelt többet. Jelentős a fejlődés az élelmiszeriparban, viszont nem kielégítő az előrehaladás a könnyűiparban. Melyek az 1960-as év feladatai? A fő figyelmet nálunk is a termelékenység fokozására kell irányítani. Ennek érdekében javítani kell a verseny tartalmát, gyorsítani a műszaki fejlesztést. A versenyben elsősorban a minőség növelése, a termelékenység emelése, az anyaggal, szerszámmal való takarékosság, — egyszóval ■ a gazdaságosság szemlélete érvényesüljön. Ezt követően részletesen foglalkozott Szabó elvtárs a szocialista brigádmozgalom kialakulásával, eredményeivel, a jelenlegi gondokkal, s e mozgalomban rejlő lehetőségekkel, majd rátért a műszaki fejlesztés feladataira. Javasolta, hogy üzemi bizottságaink a vállalatok műszaki és gazdasági vezetőivel egyetértésben készítsék el a műszaki intézkedési tervet az újítási és oktatási tervvel együtt. Májusban tartsanak az üzemek műszaki intézkedési hónapot, ahol értékelik vállalatonként, esetleg szakmánként a tervben foglaltak végrehajtását. Ennek kapcsán szóvátette, hogy az új gépek beállítása nem jelenti a régiek elhanyagolását. Felhívta a figyelmet a gépek jobb kihasználására, a körültekintőbb munkaszervezésre, a takarékoskodásra, majd rátért az üzemi demokráciával kapcsolatos további tennivalókra. Megemlítette, hogy az elmúlt félévben 919 termelési tanácskozást tartottak, melyen a dolgozók 80 százaléka vett részt. Bírálta azokat az üzemi vezetőket, akik nem segítik az üzemi tanácsok munkáját. (Folytatás a 2. oldalon■) S*ambaveszik az új tsz vágyónál Alpár termelőszövetkezeti község, adtuk hírül nemrégiben. Azóta már javában folyik a leltározás és a tervezés munkája. Képünkön: az új Búzakalász Termelőszövetkezet elnöke, Czine- gc István, agronómusa, Nagygyörgy Pál és a Magyar Nemzeti Bank kiküldötte, Sváb János, számbaveszik a tsz vagyonát, készítik a közösbe bevitt jószágok és felszerelési tárgyak leltárát. C sontosék alig egy éve, sok töprengés, teryezgetés után döntötték el, hogy ők is belépnek az akkor alakulóban levő Csávolyi Aranykalász Tsz-be. Vajon elégedettek-e most akkori elhatározásukkal? — ezzel a kérdéssel indult a beszélgetés, amikor egy este, a zárszámadás után, benyitottunk hozzájuk. — Őszintén mondhatom, nem bántuk meg. Tavaly ilyenkor úgy számítottunk, hogy valamivel kevesebb jövedelmünk lesz az első évben mint egyéni korunkban, hiszen nemcsak mi voltunk a kezdők, az újak, — a tsz is új volt... Hát így is készültünk ... — És a zárszámadás igazolta ezt az előrelátást? — Dehogy igazolta! — tiltakozik az asz- szony. — Tiszta jövedelmünk muris több (Pásztor Z. felv.) Tanyai népművelés A járások és a községek népművelési programja külön fejezetet szentel a teli ismeretterjesztésnek. A dolgozók világnézeti, társadalmi és politikai nevelése nem nélkülözheti a népművelésnek ezt az igen jelentékeny ágát, éppen ezért a párt művelődéspolitikai téziseinek szellemében megszületett munkatervek jelentékeny feladatokat tűznek ki az ismeretterjesztés, az általános műveltség emelése szempontjából. — Majdnem minden ilyen munkaterv megemlíti, hogy nagy gondot feli fordítani a lakott területektől távolcsö, azokat körülvevő tanyavilág kulturális fellendítésére is. Történlek már erre komoly lépések. Mint tudjuk, a tanyai népművelés nehézségein hivatott segíteni a megyénkben működő népművelési autó. A tanyai ismeretterjesztő munkára azonban teljes mértékben rányomja bélyegét a tervszerütlenség. Legtöbb helyen az jut a tanyára, amit éppen — hevenyészett formában — hirtelen össze tudlak állítani. Nagyon kevés községünk dicsekedhet azzal, bogy meghatározott időben rendszeresen felkeresnék a falusi népművelés előadói a termelőszövetkezeti központokat, a tanyai iskolákat, általában a lakott területtől távolabb eső vidékeket. Néhány helyen, így Kiskunhalason, a bajai járásban, Bácsalmáson. Kecskemét környékén és a kecskeméti járás legtöbb községében van bizonyos tervszerűség a munkában, de az egész megyére ezt nem lehet mondani. A megyei irányítás sem fordít sok gondot a népművelés e fontos munkaterületére, elvekben és gyakorlatban való támogatására. Nagyon 'kevesen követték a bajai járás kezdeményezését is, ahol fölmérést bonyolítottak le a tanyai népművelés anyagi és felszerelésben szükségleteinek megállapítására. A falu szocialista átalakulásának döntő lépéseit tettük meg ebben az évben és az elmúlt év végén. Ez egy sor következtetés levonására ösztönzi népművelési szerveinket. — elsősorban a megyei tanács művelődési osztályát. Az igények tapinthatóan jelen vannak, a szükségletek megoldásért, tervszerű és céltudatosan irányított megoldásokért kiáltanak: hozzá kell látni szervezetten és egyöntetű módszerekkel a tanyai népművelés, az ismeretterjesztés problémáinak magas színvonalú megoldásához. Tiszta Uaszúft mint egyéni korunkban. Kiszámítottuk mi már ezt a közgyűlés előtt... — És hogyan? — Mi hét hold földdel léptünk a közösbe. Azután így számoltunk: búzarészesedésünk két hold földünkön termett volna meg. A kukorica szintén két hold termésével egyenlő és kaptunk még cukrot, árpát, papiakat, krumplit, almát és több ilyen apróságot, amit szintén egy hold jövedelméből tudtunk volna megvenni. Ez eddig öt hold. A hatodik a háztáji,, a hetedik termése pedig — amire ugyan most még nincs mit számolnunk — nem futotta volna az évi adónkat... Jellegzetes számvetés ez, hiszen félig a szövetkezett tag. felig az egyéni paraszt szemével, de az új életbe vetett reménnyel és bizalommal készült. Valami azonban mégis hiányzik belőle, amit mi is csak később tudtunk meg a háziaktól. A szövetkezetnek ugyanis csak a családfő a tagja, felesége pedig a ritka, időszaki kisegítésen túl kizárólag a házkörüli munkával — háztartással, baromfineveléssel — volt elfoglalva. Az azelőtt együttesen megszerzett jövedelmet tehát a múlt évben — lényegesen kevesebb és könnyebb munkával — már csaknem teljesen a családfő tudta biztosítani. Ez egyelőre még pénzben ki nem számolható haszon, s nyugodtubb életei is jelent a családnak. Az indulás lehat jo volt. ü mint e számvetésből kiderül: Csontosék már az első évben sem fizettek rá a »tanulóidőre«. S ha valamikor majd a ház asszonya is, mint tényleges szövetkezeti tag, részt kér magának a közös munkából, egy-két éven belül megkétszereződhet a hajdani egyéni jövedelem. — Mert a ma még fiatal Aranykalász Tsz-ben is egyre több munka- alkalom nyílik az asz- szonyok számára a fejlődő kertészetben és állattenyésztésben. — Ezenkívül a faluban törődnek a munkafeltételek megteremtésével. Január 18-án megnyílt a község állandó, korszerűen felszerelt bölcsődéje, s egyre több gép segít a szövetkezti asszonyoknak a legnehezebb házi 'munkában: a mosásban is, hogy szorgalmukat mindinkább a közösben gyümöl- csöztéthcssék. — cné —
