Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-21 / 44. szám
196U. icoruar 21, vasárnap & oldal Három heti nyereségrészesedés a Halasi HaruBiifif eldolgozó Vállalatnál Most készül az idei versenyfelajánlásuk A szokottnál csendesebb a Kiskunhalasa Baromfifeldolgozó Vállalat környéke. Nem kárálnak a tyúkok, a csirkék, nem gágognaJk a libák, s a pulykák sem hallatják hangjukat. Talán téli álmát alussza a gyár? Nem, csupán annyi történt, hogy most nem a kopasztóban, hanem a tojáslámpázóban folyik a munka. Ott találjuk Farkas Lászlót, az igazgatót, Szalai József üzemvezetőt, a párttitkárt és a termelés fő irányítóját, Böröcz elvtársat is. Tőlük tudom meg, hogy a kollektíva szép eredményeket ért el a kongresszusi versenyben. — A 758 ezer forintos vállalásunkat 1 054 000 forintra teljesítettük — kezdi a beszédet a párttitkár; — Termelési értéktervünket majdnem 10 millióval túlteljesítettük — folytatja az igazgató. — S ami igen döntő: a béralap 99.3 százalékát használtuk fel — mondja a termelési főnök. Megtudjuk azt is, hogy a nyersanyagot tavaly Tolna megyéből és Bács megye öt járásából szerezték be. Felvásárlási területük az idén sem változik. Iványl Vendel gépkocsielőadónak nagy része van abban, hogy a gyár 20 tehergépkocsija az 1 kilométerre eső költséget 3 forint 88 fillérről 3 forint 55 fillérre csökkentette. Az ő nevéhez fűződik továbbá az is, hogy a gépkocsivezetők egy része brigádban küzd a szocialista címért. A képen balról Iványi Vendel, mellette munkatársa, Horváth József. Egyébként a felvásárlók tavaly jól állták a sarat, mert előteremtették a tervhez szükséges baromfi- és tojásmennyiséget. Ezáltal sikerült az exporttervet is túlteljesíteni. 1959-ben a belföldi igények kielégítése mellett 138 vagon tojás és 133 vagcm baromfi hagyta el a gyárat, s került a külföldi piacra. A felvásárlók eredményes munkája, mint a vízbe dobott kő, úgy gyűrűzött tovább a feldolgozó üzemrészekben. Ennek gyümölcse tükröződik a 4 millióval nagyobb többletbevételben. Ezért ma már úgy számolnak, hogy a mérleg felülvizsgálata és jóváhagyása után március elején körülbelül 18 napi bérnek megfelelő nyereségrészesedést fizetnek ki; Mivel a nyereségrészesedés megteremtésében nagy része volt a szocialista munkaversenynek, a vezetők úgy határoztak, hogy rövidesen elkészítik az 1960. évre szóló felajánlásukat is, melyet termelési tanácskozáson vitatnak meg. A tanácskozás jó javaslataival kibővítik azt és egyúttal meghatározzák, hogy az éves vállalásból mit teljesítenek április 4-re, hazánk felszabadulása 15. évfordulójának tiszteletére. Venesz—Pásztor Új útmn a mátkái KISZ-szerveset A napokban beszélgettem Nagy Mihállyal, a mátkái KISZ- szervezet vezetőségi tagjával. Megtudtam tőle, hogy nemrégiben taggyűlést tartottak, ahol megválasztották az új vezetőséget. A tagok hozzászólásaiból kitűnt, hogy a régi vezetőség hanyagul végezte a munkáját, ezért kellett az új vezetőséget megválasztani. Az új vezetőség elhatározta, hogy első feladatként a KISZ* szíervezet kulturális munkáját javítja meg. Többet foglalkoz* nak a fiatalok nevelésével, a szülők látogatásával is. Nagy Mihály, KISZ-vezetőségi tag nemrég tért vissza szülőfalu* jába Pécsről s most sok segít* séget nyújt a KISZ-szervezeU nek. Cseri József levelező Nincsen faszén Csólyospáloson (Községi tudósítónktól.) A község kiskereskedelmi boltjainak áruellátását vizsgálta meg legutóbbi a pénzügyi állandó bizottság Csólyospáloson. Megállapította, hogy a lakosság igényeinek kielégítésére bőséges árukészlettel rendelkeznek az üzletek és a választék is igen változatos. A pénzügyi állandó bizottság azonban több hiányosságot is tapasztalt a vizsgálat során. Az üzletekben nem lehet kapni' például vasaláshoz szükséges Szalai József párttitkár — balról — Kiss István pártvezetőségi taggal beszélget a vezetőségi ülés legközelebbi témájáról: az éves versenyvállalással kapcsolatos pártszervezeti tennivalókról. faszenet, pedig ez nagy segít* ség lenne a háziasszonyoknak; mert a község lakóinak nagy része tanyavilágban él és nem tud villanyvasalót használni. A boltvezetők arra hivatkoztak, hogy a faszenet TÜZÉP-árunak minősítették, de mivél a községben TÜZÉP nincs, így aa üzleteik nem juthatnak hozzá. Felhívjuk kereskedelmi szerveink figyelmét, — hogy a földművesszövetkezeti boltokba is juttassanak ilyen és hasonló hiánycikkeket. n*r^V^*i^VV^»*^VVVVVVVVVVVVVVVVVVA/U>AA«V-UVVVV‘l<l<V‘IAA^' A% egerek megették a kamatot Eldugott pénzek nyomában MIÉRT Jó a háztáji általános biztosítás és a tsz-önsegélyezőcsoport? A kormányzat a biztosítás terén is kedvezményben részesíti a termelőszövetkezeti tagokat. Az Állami Biztosító tavaly vezette be a háztáji általános biztosítási módot. Ennek díja egész évre 130 forint, — ezzel szemben kártalanítást kap a termelőszövetkezeti tag tűz, robbanás, vihar, jégverés, éllatelhullás, baleset és szavatossági károk esetén. Megyénkben a biztosítás szervezése csak az év második felében indult meg s így csak 4 ezren tudtak belekapcsolódni, -— mégis december végéig közel száz esetben történt kártérítés. Például: Tumó Sándor a Fajszi Vörös Csillag Tsz tagja tűzkártérítés címén 23 258 forintot kapott. Szűcs Mihálynak, a Talfáji Törekvés Tsz tagjának tehenét villámcsapás érte, — 4621 forintot fizettek ki neki. Orbán Lajos, a Szeremlei Béke Tsz tagja viharkárt szenvedett, — kártérítése 5540 forint; Hepp Nándornak, a Vaskúti Petőfi Tsz tagjának szemsérülése után 4500 forintot folyósítottak, Seres Lajos szabadszállási tsz-tag balesetkártérítés címén 7500 forintot kapott. Horváth Pálnak Bugacom, Gajdácsi Jánosnak Lajosmizsén, ifj. Katona Bélának és Dömötör Lászlónak Gátőrön állatelhullás miatt egyenként 3000 forintot fizetett az Állami Biztosító. A fentieken kívül egyéb előnyt is élveznek a tsz-tagok. Megyénkben is megalakult a termelőszövetkezetek önsegélyező csoportja. Célja, hogy a tsz- tagságot halál, állandó rokkantságot okozó baleset, vagy egyéb rendkívüli esetekben pénzbeli segítségben részesítse alapszabályszerű és rendkívüli segélyek folyósításával. Az elhalálozás esetére szóló temetkezési segély összege 850- től 7000 forintig terjed. A tagság díja havi 10 forint, s tagként 18 éves kortól 65 éves korig lehet belépni. Kollektív belépés esetén azonban a csoportnak tagja leihet a szövetkezet minden tagja, korra és egészségi állapotra való tekintet nélkül. Megyénkben az önsegélyező csoportok szervezése most indul meg erőteljesebben s részletes tájékoztatást ezzel kapcsolatban az Állami Biztosító területileg illetékes iárási fiókja ad. Jó filmet játszik a mozi. A nézőtéren minden hely foglalt. A közönség a nagy élményt várja, de előbb az OTP reklám- filmjét és a híradót vetítik. Az utóbbi mindig érdekes, a rek- lámfimet azonban lemosolyogtam. Valami ötletesebbet is készíthetnének már, hiszen ki az, aki a szputnyikok korában még harisnyaszárba, kéménybe, meg szalmazsákba dugja a megtakarított pénzét?! Dolgom volt a Nemzeti Bank kecskeméti fiókjában, s véleményemet, csak úgy mellesleg, ott is elmondottam. Meglepetésemre. Sándor Imre igazgató azzal válaszolt, hogy kár volt lemosolyognom a reklámfilmet, mert ha kíváncsi vagyok rá, akár egy óra hosszat tudja sorolni az ilyen és ehhez hasonló eseteket. Rösteltem magam, de kíváncsi is voltam. így született ez a kis írás. Barátom bekérte a szükséges nyilvántartó naplót, és elindulnunk az eldugott pénzek nyomába. ; . Telién ára a sütőben Idősebb, pityergő néniké kopog az igazgató ajtaján. Sir, hogy az ura agyonüti, ha nem segítenek rajta. Egy tehén árát dugdosta kendőbe kötve. Addig .nem is volt- baj, amíg a meleg ; idők tartottak. Biztos volt benne, hogy senki sem keresné éppen a sütőben. Mikor azután eljött a hűvös ősz, és ő is a csontjában érezte a hideget, begyújtott, de elfelejtkezett a kendőbe csavart 6000 forintról. Csak akkor kezdett kapkodni, amikor már égett rongyszag terjengett a lakásban. „Dugesz“ pénz a mosásban Egy másik „ügyfél” eladta a lovát, meg a szerződésre hizlalt disznóit. A kapott 12 000 forintot szépen berakta a bukszájába, s nekiállt a tavaszi szántásnak. Este tűvé tették az egész házat, de a bugyelláris nem került elő. Az ekevas csak az őszi szántásnál forgatta ki a földből össze-vissza penészedve. Láttam aztán jó néhány csonka bankjegyet, ami arról tanúskodik, hogy a munkások eldugott pénze sincs mindig biztonságban. Nem ritka, hogy az itókára szánt „dugesz” pénzt a munkaruhával együtt kimossa a feleség. Hiába na, amíg nem gyártunk vízhatlan órazsebeket, ilyen eset bizony előfordulhat. Van aztán olyan bankjegy is, amit a fehérneműs szekrényben dugdostak és hogy hogy-* nem a család „takarékos gyermeke” sok kis pénzt akart csinálni belőle — ollóval. \ Százezrek az egereknek A pálmát azonban az egérrágta bankók viszik el. Számuk olyan tetemes, hogy beszolgál-1 tatóik nevének közlésével. La* púnkban egy oldal is megtelne. De mivel a teljes nevet a bank titkosan kezeli, én is csak a kezdőbetűket említem, a közöli számok pedig mind egy-egy pi- rosihasú százast jelentenek: D. j L. Kecskemét 15 darab, B. G. j Lakitelek 13 darab, N, T. Ke- ! rekegyháza 11 darab. K. J. ' Nyárlőrinc 9 darab, P. L. Kecskemét 11 darab és még igen hosszú a sor, hiszen súlyos százezrekre rúg azoknak a pénzeknek az értéke, melyeket ilyen vagy hasonló ok miatt von ki a forgalomból a Magyar Nemzeti Bank kecskeméti fiókja.- Hát még amiről nem tudunk! A restelkedő ütemez Egy esetről azonban még szólnom kell, amit szándékosan hagytam soraim végére. A nyilvántartásban vagy ötször is szerepelt a B. B. Lajosmizse bejegyzés. Mellette pedig egyszer 15, máskor 20, később megint 10, összesen pedig több mint 50 darab százforintos volt feltüntetve. Ügy látszik az illető igen röstelte az egérfogaktól szépen csipkézett nagycsomó bankjegyet, mert csak részletekben merte behozni a bankba. A leszámító mérőrács így is azt mutatta, hogy az egerek jócskán megették a kamatot, az Országos Takarékpénztár viszont megfizette volna. Sándor Géza Jogos kérés Az Igazán -osszkomfortos- kiskunhalasi vásárcsarnokban a cipőfűzőtől a tojásig, a savanyú káposztától a frissen sült perecig minden kapható az állami és földművesszövetkezeti kereskedelem pavilonjaiban — csak éppen tej nem. Ezt az igen fontos és keresett cikket csak az egyéni termelők árulják. Ha rossz az idő és kevés a felhozatal, — tízen is tolonganak egy kanna tej körül, az eladó — visszaélve a helyzettel — sokszor 4 forintot is elkér egy literért. Van ugyan a városnak egy tejboltja a földművesszövetkezet kezelésében, — a csarnoktól eléggé távoleső Lenin téren. A tiszti orvos ugyanis nem engedélyezi — s jogosan —, hogy a földművesszövetkezet a csarnokban levő zöldségárudájában és húsboltjában tejet is árusítson. A vásárlóközönség viszont sérelmezi, bogy miért kell éppen a tejért külön utat tenni, miért nem kaphatja meg a többi árucikkel együtt egy, helyen, a vásárcsarnokban? Mi lenne a megoldás? Az» hogy az állami kereskedelem a tej árusítását Is vállalná a csarnokban, méghozzá úgy, hogy vagy az élelmiszer- vagy pedig a kenyér-részleghez tenné. Ez ellen az egészségügyi szerveknek sem lehetne kifogásuk, a tej az említett részlegek forgalmát is növelné, s a vásárlók nemcsak a felesleges kerülőtől szabadulnának meg, hanem a szabadpiaci felhozatal sok bosszúságot okozó ingadozásaitól is. Kérjük az illetékeseket, hogy vizsgálják meg e javaslat megvalósításának lehetőségét s rendezzék a lakosság megelégedésére!