Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-20 / 43. szám

RT BÄCS-KISKUN MEGYÉI LAPJA Sliüntetfiik a (ekét (óitokat Kiskunhalas külterületének művelődési helyzete szakos újság, — addig a kül­ÜétévcH kultúrotthon-igaz- gatói működésein után kezd­tem megelégedett lenni ered­ményeinkkel, amelyeket szívós munka árán értünk el a kis­kunhalasi művelődési otthon­ban. Egy alkalommal tanyára mentem, s az első ház, ahova betértünk, egy idős parasztem­ber háza volt. Beszélgetésünk során szóba került a szocialista építés is, meg Sztálinváros, amire az öreg azt telelte: könnyű az oroszoknak. Magyarázni kezd­tem, hogy nem Oroszországról — Magyarországról beszélek, Megdöbbenve vettem tudomá­sul, hogy Kiskunhalas területén laknak még emberek, akik még újságot sem olvasnak, nem hallgatnak rádiót, a varos­ba csak vásárok alkalmával [jönnek be és innen jó áldo­más után igyekeznek is haza. Nem járnak moziba, kerülik a hivatalokat, legfeljebb a közeli iskola tanítóját keresik fel, mert azt ismerik, hiszen oda­jártak gyermekeik iskolába. A tanító Írja meg kérvényeiket, ő beszélget veiük a világ fo­lyásáról. Miért mondtam el mind­ezt? Mert magam is ennek a véletlennek köszönhetem, hogy megállapíthassam: Kiskunha­las kulturális gondja nem a belterületen kezdődik és vég­ződik, hanem elsősorban a kül­területen. E beszélgetés után tudatosan gyűjtöttem az ada­tokat, amelyeket itt közlök: Míg a kiskunhalasi lakosság kétharmadrészét kitevő belte­rület művelődési igényeinek kielégítésére rendelkezésre áll négy nagy, tíz kisebb kultúr- ház, illetve kultúrterem, két tiszti klub, egy mozi, kéthe­tenként egy színházi előadás, négy nagyobb könyvtár, több kisebb kölcsönzési lehetőség, ■4112 rádió mellett 601 vezeté­kes rádió, 37 televíziós készü­lék, 5096 példány napilap, 62 féle magyar és tizenötféle idő­terület több mint egyharmad­nyi, összesen nyolcezer lakosa számára szinte semmi sincs! Minden eddigi eredmé­nyünk, s a helyi kezdeménye­zések sem jelentenek számotte­vő eredményt, pedig van 14 tanyai iskola, 8 tsz, a Serne- válnak több telepe, a Tajói Ál­lami Gazdaság, — summázva mindezeket, körülbelül 30 hely, ahol lehetne és kellene össze­fogni a lakosságot műsorok­kal, ismeretterjesztő előadások­kal. Meg kell kezdeni ezeken a helyeken azt az igen fontos munkát, amelyet az MSZMP kulturális irányelvei így hatá­roznak meg: »Eltüntetni a fe­hér foltokat!« A tudatos felmérés után hozzá is láttunk a munkához. Színjátszóink, népi táncosaink, szavalóink nagy örömmel men­tek a feladat teljesítésére. Eső­ben, szélben, fagyban ott vol­tak Bodogláron, Rekettyén, Inokán, Pirtón. Lázasan, bete­gen sem maradtak otthon. Egyikük tüdőgyulladást kapott a nyitott autón. Egy-egy he­lyen alig akartak elengedni bennünket, kérték: mielőbb menjünk hozzájuk újra. ígére­tünk a közlekedés miatt bu­kott meg. A Vörös Szikra Tsz tagjai és a tsz körül lakó egyé­niek is szinte követelik a rend­szeres filmvetítést és soha sem felejtik el a kedves bol­gár-estet, amelynek bolgár vendégeit igazi, magyaros ven­dégszeretettel fogadták. Hasonló kultúréhséget ta­pasztaltunk a cigányok között is, akiknek más alkalom híján szabadtéri vetítést szerveztünk, s akik alig várják, hogy elké­szüljön iskolájuk, ahol tanul­hatnak, művelődhetnek. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy még a felszabadulás 15. évében sem járt egyikük sem iskolába. A fehér foltok eltüntetése a kiskunhalasi művelődési ház­nak továbbra is napi feladata marad. Nem lehetünk addig nyugodtak, amíg a külterüle­ten, a tanyavilágban előfor­dulhat olyan eset, mint ami velem, meg a Sztálinvárosról érdeklődő öregemberrel történt. Rémán János, a kiskunhalasi művelődési ház igazgatója Havi fizetésének 15 százaléka ere­jéig 322 forint kártérítés megfize­tésére kötelezte a Bács megyei Ál­lami Építőipari Vállalat Szabó Jó­zsef művezetőt, mert gondatlan munkájával 55 ezer forintos bér­alaptúllépést okozott. A vizsgálat során megállapították, hogy Szabó József az adminisztrációs ügyek intézését is hanyagul végezte és az irányítása alá tartozó területen meglazult a munkafegyelem, szer­vezetlenül végezték a munkát, mert a művezető — akinek elsősorban feladata lenne — keveset törődött a munka irányításával, ellenőrzé­sével, A kártérítési határozat ellen Szabó József másodfokon a Terü­leti Egyeztető Bizottsághoz for­dult. A TEB helyben hagyta a vállalat kártérítési határozatát és Szabó József fellebbezését elutasí­totta, megállapítva, hogy a válla­lat még így méltányosan állapí­totta meg a Szabó József hanyag­ságából előadódó kártérítési köte­lezettségét, * A Területi Egyeztető Bizott­ság elé egy másik kártérítési ügy is került. A Kiskunhalas és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat 372 forint kártérítés megfizetésére kötelezte Nagy­apáti Jánosnó boltvezetőt, mert a november 10-i ellenőrző lel­tár alkalmával 4731 forint ér­tékű romlott és törött árut ta­láltak az üzletben. A tárgya­láson megjelent Nagyatádi Já­nosáé kérte a kártérítés alóli mentesítését, igazolva, hogy a törött árut anélkül vette át — amikor az üzletbe került —, hogy azt leírták vagy leértékel­ték volna. Bizonyítás során a TEB a bemutatott régi és újabb lel­tárokból megállapította, hogy a gyakorlattal alig rendelkező boltvezetővel valóban nagyérté­kű törött, illetve romlott árut vétettek át: így a dolgozó részé­ről sem szándékos, sem gondat­lanságból eredő károkozás nem történt. Ezért a TEB mentesí­tette a kártérítés fizetése alól. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 11» Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét = Tel,; 15-29, 2'l.lí Hosszú hónapok óta igen sokan panaszkodnak az áram- szolgáltató vállalat tiszakécs- kei kirendeltségére. Az tör­ténik ugyanis, hogy az egy­mást követő hónapokon a villanyszámla végösszege ugyanazt a számot mutatja. Az én számlámon például ok­tóberben 5 kilowatt fogyasz­tás mögött 13,50 fillér ál­lott és november hónapban ugyanennyi. Decemberben a fogyasztás 12 kilowattóra volt 29,60 forintos áron, s januárban ismét 12 kilo­wattórát számláztak, szintén 29,60 forintos áron. Ez a rejtélyes kérdés igen sok fogyasztót foglalkoztat; Miképpen lehetséges, hogy két hónap áramfogyasztása pontosan megegyezik. Mert ha egyszer előfordul, —- az lehet a véletlen műve; de hogy utána ismét kétszer ugyanaz a végösszeg szere­Németh Tamás és két társa nyereségrészesedési ügyben for­dult a Területi Egyeztető Bizott­sághoz: 1959. január 1-től már­cius 31-ig terjedő időre kérték a nyereségrészesedés kifizetését. Németh Tamas és két társa 1959. május 1-ig dolgozott az Alföldi Állami Pincegazdaságnál és ezt a munkahelyet a céigaz- daságok átszervezése miatt kel­lett elhagyniuk — áthelyezéssel. A TEB másodfokú határozatá­ban helyt adott Németh Tamás, Veres Sándor és Pfening Gyula, a vállalati egyeztető bizottság elutasító határozata elleni fel­lebbezésének és kötelezte az Alföldi Állami Pincegazdaságot, hogy a ledolgozott munkaidő arányában tízessé ki a nyere­ségrészesedést, mert — mint a vállalat nyereségrészesedési ter­vezetének 5. pontja is kimondja —, az áthelyezés nem fosztja meg a dolgozót az őt megillető nyereségrészesedéstől. * Súlyos tüdőműtéten esett át Bezsenyi Sándor, aki a Kecske­tesüléseink szerint megyénk városaiban és községeiben mintegy 120 elsősegélynyújtó­tanfolyam működik, amelyek­nek létszáma eléri a 4000 főt. A 10 órás tanfolyam célja a sérülések, kötözések és egyéb elsősegélynyújtó ismeretek ci­pel jeni az már érthetetlen Mi az ördög ütött abba aa átkozott villanyba, hogy ilyet* pontosan egyformán fogyaszt?! Valószínűnek tartjuk, hogy az áramfogyasztást a tisza- kécskei kirendéltség nem a fogyasztásmérő által mutatott, számok alapján nézi, hanem i úgynevezett átalányt számíts Erre lehet következtetni ab­ból, hogy az október-novem­beri számlák végösszege ala­csonyabb, mint a december-1 januári számlák összege, —* Vagyis egyszerű formális lo­gika alapján jelölik ki —t nem azt, hogy ki mennyi ára­mot fogyasztott, hanem: —- ki mennyi áramot fogyaszt­hat, feltételesen, megenged­ve, — de lehetőleg úgy, hogy a vállalatnak legyen jobb. Mindezek után csak azt kérdezzük: mire való akkor az árammérő? Hegedűs József Változott a divat, — de a kézimunka ma is szép! JCzeíkmiéltit kAz.LmiLn.kcL barátő-k k(Uc alakult Január utolsó he­tében alakult meg Kecskeméten a nő- lanács kezdeménye­zésére a kézimunka barátok köre. A kör tagjai havonta két­ezer tartanak talál­kozót — minden hó­nap második és ne­gyedik csütörtökjé­nek délutánján — a nőtanács Széchenyi tér 20, szám alatti helyiségében. — Miért van erre szükség? — kérdez­hetnék sokan, külö­nösen a férfiak kö­szül. Igaz, ma már olyan kort élünk, amikor a nők a snun kában és tanu­lásban egyaránt fel­veszik a versenyt a férfiakkal — s ez azzal is jár, hogy kevesebb idejük marad a kézimun- kázásra. De még ha egy- ,.eer ilyen kevés idejük volna is asz- szonyainknak, — örök tulajdonsága­ik folytán soha nem tudnának lemonda­ni arról, hogy ott­honukat saját ma­guk által készített kézimunkákkal dí­szítsék. Ma már természetesen má­sok a lehetőségek, mint régen, de vál­tozott a divat is. A kézimunka-barátok nemrégiben meg­alakult köre éppen ezt a két dolgot akarja összehangol­ni. Miközben a szép, ízléses és modem kézimun­kák elkészítését tanulgatják asszo­nyaink, egyre in­kább elfordulnak a giccstől, a háziáldá­sos angyalkás falvé­dőktől, s megismer­kednek az eredeti, szép nép hí őrzések­kel. azoknak kiala­kulásával, fejlődé­sével, s megtanulják azokat a modern lakásdíszítő elemei­vé változtatni. A január végi el­ső találkozón már több mint harminc asszony és leány je­lent meg a kör fog­lalkozásán, s miköz­ben megbeszélték terveiket. elhatá­rozták azt is, hogy március 8-ra, a nemzetközi nőnap­ra egyhetes kézi­munka-kiállítást rendeznek. Ehhez „társszerzőként” fel­kérik a kecskeméti kisbútorgyárat is, hogy a kiállítás lá­togatói necsak a szép kézimunkák­ban gyönyörködje­nek, hanem az új, modern vonalú kis­bútorokon ízléses alkalmazási módjait is .tanulmányozhas­sák­A Területi Egyeztető Bizottság döntéseiből dtki fiKtt és aki nem (inét kártérítési; jár-e. ay.eeeiég.réi&es£.déi; beteg, embernek megfelelőbb munkát Vöröskeresztes aktívák mennek a tsz-ek egészségügyi állomásaira A Vöröskereszttől nyert ér­\tBkis eméiéímé'y " —————'■~v.syJ ::íví:.:s (“fei; méti Téglagyárnál már öt cue dolgozott Jógépészként. A kitűnő szakember nagy anyagi és er­kölcsi megbecsülésben részesült munkahelyén. —• Darabbérezés, alapján például 1958-ben 24, 1959-ben pedig 26 ezer forintot keresett. A súlyos műtét után orvosi igazolással kezében —, amelyben könnyebb munkára javasolják — kérte munkaviszoi nyáriak megszüntetését. Nem jái rultak hozzá. A vállalati egyezi tető bizottság után került az ügy érdemleges elbírálás végeit a Területi Egyeztető Bizottsága hoz. Bezsenyi Sándor elmon-> dotta, hogy nem anyagi, hanem egészségi okok miatt kérte mun, kaviszonyának megszüntetései, s ha az operáció nem jön közbe, továbbra is régi munkahelyén maradt volna, mivel ott jól kei resett, mindenki szerette, éa megbecsülték munkáját. A TEB helyt adott kérésének és kötelezte a Kecskeméti Téglái gyárat, hogy munkakönyvét feb-> ruár 1-i hatállyal hozzájárulási sál adja ki. (márkus) sajátítása. Megemlítendő, hogy március 31-ig újabb előadások, kezdődnek meg. A tanfolyam elvégzése után a hallgatók a termelőszövet­kezetekben és községekben1 megalakuló 80 egészségügyi ál­lomáson látnak munkához. 1960. február 20, szombat MI az ördög ütött a villanyba?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents