Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-15 / 12. szám

I. nldttl I960. január 13, neu lek Itt a HA 8 KUC beszél Két hét alatt 300 külföldi beszélgetés A kecskeméti MHS rádiós klubjában ilyenkor este pezseg az élet. A műhellyé átalakított szobában a lelkes amatőrök a szivárvány minden színében játszó huzalokat íorrasztanak tot tett a vevőkészülék kere­sőjén, amikor a fejhallgatóban felhangzott a már ismert hang: »Ici parle francoise« — majd németül folytatódott a szöveg: »Hier schpricht Henrik aus .iiiás közben. Farkas Imre nemzetközi amatőrtávirász. Mögötte Rácz Fodor Ferencné tanulótávirász áll. a barna ellenállásokhoz, kon­denzátorokat szerelnek a ki- lyukaszgatott alumíniumlapokra, hangolják, építik a rádiókészü­lékeket. A figyelmes munkát csak a késő este vagy a rá­dió adószoba működése sza­kíthatja félbe. Amikor az adó bekapcsolódik a nemzetközi forgalomba, a rádiószoba üvegablakához gyülekeznek a fiatal amatőrök és várják az örömteli jelzést: új barátra akadtunk. Ezen az «stén — mint a legtöbbször — Farkas Imre főoperátor, nemzetközi amatőr távirász ült le az adókészülék mellé. Néhány gyors mozdula­Paris F—7 BL.« Igen. A Párizsban amatőrködő Henrik kapcsolódott be a forgalomba. Farkas Imre segítőtársa, Rácz Fodor Ferencné — aki szintén amatőr — lassan dúdolta a Párizsból az éter hullámain küldött dalt: »La Pari.« — Yves Montand-lemezt tett fel — suttogja a csendben ál­lók felé. Amikor befejeződött a Pá­rizsból rögtönzött műsor, adás­ra kapcsolt a főoperátor. — Általános hívás! Általá­nos hívás! Itt Hedvig, Aladár, Nyolcas, Károly, Uruguay, Cé­zár, általános hívással a 80 méteres amatőr sávban! Egy ropogós csárdás követ­kezett, amit a Párizsban élő Henrik kedvesen köszönt meg. Nem kellett sokáig várni, mert rövid idő alatt megis­merkedtünk a román YÖ6XG Gyurival Dévaványáról. a cseh szlovák OK3KES Tibivel Ér­sekújvárról, a jugoszláv YU- 1IAB Jancsival Becséről. Amíg az összeköttetések felvétele megtörtént, a fiatal amatőrök a világ legkülönbözőbb ama­tőrállomásairól küldött levele­zőlapokat böngészik. Van itt szovjet, svájci, olaszországi, s a ködös Albionból érkezett le­velezőlap, az illető ország jel­legzetes táját vagy népvisele­tét ábrázoló képpel. Hihetetlenül hangzik, de még­is így van, hogy a kecskeméti MHS rádióklubjának tagjai a 25 Watt teljesítményű rádió­adó készülékükkel rövid két és fél hónap alatt 300 külföldi amatőrállomással vették fel az összeköttetést.. Nem csoda, hogy a fiatalok szívesen járnak ide, s igyekeznek, hogy minél előbb megszerezzék a nemzet­közi forgalomhoz szükséges vizsgákat, hogy ők is beleszól­hassanak a mikrofonba: Itt a HA8KUC beszél. Gémes Gábor Eg a villany Balotaszál fáson A múlt esztendő utolsó napján Balotaszálláson a községi kultúrháeban bensőséges ünnepséget rendeztek. Ezen az estén a község egész területén kigyúltak a közvilágítási lámpák. — A balotaszáttásiak szemében fényárban úszott a község. Eddig szólna a hivatalos tudósítás, amely hírül adja, hogy sok évi nehéz küzdelem után BalotaszálVáson is bevezették a villanyt. Helytelen lenne elmenni ilyen hivatalosan, talán kö­zömbösen az ilyen nagy ünnep méltatása mellett. Az egész község lakossága már hónapok óta lázban élt, amióta az első vasúti kocsi megérkezett I a villanyoszlopuldeal és a nehéz vasbeton-gyámokkal. Fokozódott az izgalom, amikor a DÁV dolgozói elkezdték az oszlopok leállítását és ki fesz ítél­ték a vezetékeket. Mindenki szerette volna látni az olyan régen óhajtott kultúrát és fényt hozó boldogabb, könnyebb életet biztosító villanyvilágítást. Ez a régen várt nap érkezett el a múlt év utolsó napjan, amikor a község apraja-nagyja megjelent a kultúrházban és dr. Bilekov Pál járási tanácselnök jelenlétében ünnepséget tar­tottak, amit reggelig tartó bál követett. A balotaszállásmk nevében köszönetéjt mondunk elsősorban a megyei tanács elnökének s mindenkinek, aki előmozdította községünkben a villanyhálózat bevezetésén A villany már ég s a község dolgozói ebben az évben előreláthatólag egy törpevíz- művet is építenek. BRAUiy JANOS levelező A munka a legjobb gyógyszer a migrén ellen ? Egy angol orvos, aki maga is sokat szenvedett a migréntől, és ennek következtében tudo­mányosan is foglalkozott ez­zel a betegséggel, a »British Medical Journaléban meglepő megállapításokat közöl a sú­lyos fejfájásnak erről a fajtá­járól. Az orvos önmagánál, de más betegeknél is megállapította, hogy a migrén-rohamok pihe­nés közben rohanják meg az Megyei tehetségkutató fotópályázat keméti Fotoklub művészeti bizott­sága végzi. 8, Díjak: I. 1 db 500 Ft-os OFOTEKT vásár­lási utalvány. H. 1. db 300 Ft-os OFOTEKT vá­sárlási utalvány. HE 1. db 100 Ft-os OFOTEKT vá­sárlási utalvány. I. A képek esetleges sérüléséért felelősséget nem vállalunk. A beküldött képanyagból kiállí­tást rendezünk, amely április 3-án nyílik. Hogyan élnek a medvék télen? Dr. Peter Krott német zoológus sze­rint a »téli álmát alvó« medve nem alszik egyfolytában az egész hideg év­szak alatt. Krott az elmúlt két évben tanulmányozta az al­pesi medvék szoká­sait, sőt néhány éj­szakát is töltött két medve barlangjá­ban. Elmondotta, hogy novemberben napokon keresztül követte két medve nyomát, amelyek hosszú ideig keres­géltek megfelelő barlangot, ahol téli álmukat eltölthetik. Amikor megtalálták az alkalmasnak tű­nő »hálóhelyet«, hát­rafelé léptek be a barlang száján és nagy gonddal igye­keztek eltüntetni minden jelet, amely Ottlétükre utal. Dr. Krott szerint, mi­előtt álomba me­rültek volna, inge­rültnek és veszedel­mesnek tűntek, de nemsokára mind­kettőt elnyomta az álom. A zoológus kétszer egy hónap­ban rendszeresen meglátogatja a med­véket, melyek most már ismerik és jó­indulatúan fogad­ják. Szerinte álmuk nem mély és nem is folyamatos. Táp­lálékot viszont nem fogadnak el, kivéve a mézet, de látha­tólag erre sem az éhség, inkább a nyalánkság viszi rá őket. Krott szerint rajta kívül eddig még senkinek sem sikerült a téli álom időszakában vadon élő medvék barát­ságát elnyernie,' embert éj; néni olyankor, ami­kor intenziven dolgozik. Saját esetére hivatkozva el­mondja, hogy több mint 400 rohama közül egyetlen egy; sem lépett íel munka vagy erős koncentráltságot igénylő elfoglaltság közben, hanem többnyire pihenéskor vagy je­lentéktelen foglalatosság köz­ben, például reggelizéskor, bo­rotválkozáskor stb. jelentke­zett. Dr. Chapman nem vala­mi hizelgően vélekedik a mo­dern kezelési módszerekről. Véleménye szerint a munka a legjobb migrént megelőző gyógyszer. Mivel vadítsuk a farkasokat A néphit azt tartja, hogy a hegedű hangja . felizgatja és megrémíti a farkasokat. A lon­doni állatkertben végrehajtott kísérlet alátámasztotta ezt a hiedelmet. Amikor a farkasok ketrece előtt hegedűt szólaltattak meg, az állatok remegni kezdtek; ijedten behúzták a farkukat és szőrük a szó szoros értelmében égnek állt. Mihelyt megpillan­tották a hegedűst, őrjöngő düh­vei vetették magukat a ketrec rácsának, hogy nekirontsanak. A Kecskeméti Fotoklub hazánk í elszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére teheteégkutató totó- pályázatot hirdet. A pályázat beküldhető bármilyen témájú kép (munka, sport, csend­élet, portré, táj, zsáner stb.), mely hazánk felszabadulása óta életünk­ről, munkánkról, fejlődésünkről, egyre szépülő hazánkról, eredmé­nyeinkről készült. 1. A pályázaton részt vehet min­denki, akinek a képe országos vagy nemzetközi fotókiállításon kiállítva még nem volt. e. a beküldhető képek darabszá- ma «dor-s meghatározva, 3. Beküldhető fehér-fekete vagy színes kép. i, A képnagyság legalább 18x21 cm legyen. A pályázatra beküldött minden képről kérünk egy 9xl2-es másolatot is. 5. Beküldési határidő; 1960. feb­ruár 20. Cím: Kecskeméti Foto- klub, Kecskemét, I. Pf: 30. 6. A kép hátulján fel kell tün­tetni: a) a szerző nevét. b) lakcímét, c) a kép címét, d) technikai adatokat.’ 7. A képek zsűrizését a Magyar Fotóművészek Szövetsége s a Kecs­Esernyö divatbemutató . Franciaországban megrendez­ték az első esernyő divatbemu­tatót. Az esernyőgyárosok sze­rint a jövőben az ernyődivat az eddiginél fokozottabban kö­veti majd az általános divat szeszélyeit. A divatbemutatón az esernyő- divattervezők sok meglepetéssel szolgáltak és rendkívüli fantá­ziáról tettek tanúságot. Az egyik furcsaság volt a »parapluie-plumeau«, vagyis »tollazós-esernyő«. Ennek az ernyőnek a fogója tarka toliak­ban végződik: tulajdonosa a tollseprő-esernyővel leporolhat­ja kocsijának karosszériáját. ■ a bélelt ernyő külső színe szürke, belső fele pedig lila. De szerepelt a divatbemutatón bőr­szíjjal vállra akasztható ernyő, ékkövekkel kirakott fogója eser­nyő, továbbá olyan is, amelyik-, hek a fogójába szemüveget épí­tettek, bete úgy, hogy az, er-| nyöt lornyonnak is használ­hatja. Hem Beszélgetés a Vörös Csillag Tsz vezetőivel } Amikor megvizsgáltuk ennek okát, kijderült, hogy az egyik igen szorgalmas dolgozónk, Krupa Tótit Mátyás azért ha­tározta el a kilépést, mert itt- a szövetkezetben igen jól ke­resett, összegyűjtött 55 ezer forintot — és úgy látszik, nem tudott mit kezdeni vele —, mert szőlőt, szántóföldet és tanyái akart vásárolni. — Nézzük a másik példát. Dudony' János tagunk ittha­gyott bennünket és 25 ezer forintért házat vett. majd egyénileg akart gazdálkodni, be úgy látszik, hamarosan fel­ismerte' tévedését, mert most már vissza akar hozzánk jönni. — Ezek a példák azt bizo­nyítják — folytatja Hideg elv­társ —j nem elég jólétet terem­teni, hanem munkálkodni keli az emberek gondolkodásának, és a kistulajdonosi beállított­ságának átalakításán is. A tss vesetői elmondot­ták, hogy a kistulajdonosi né­zetek leküzdésében igen sokai jelent, ha a tsz-tagokat jól képzett elvtársakkal együtt be­osztják felvilágosító munkára az egyjéni gazdákhoz. Az ilyeD látogatásokon a tsz-tagok tu- d a tab an megerősödik, hogy helyes úton járnak és így nen a kisgazdaság befolyásolja, ha­nem fordítva, a termelőszövet­kezet hat az egyéniekre. Nagy lózsd tnítunk, hogy ilyen módon eredményeink még nagyobbak lesznek, gazdaságunk még job­ban megszilárdul, még többet tudunk osztani és a tagság még jobban ragaszkodik a kö­zöshöz. — A munkafegyelem még- javulását és a hozamok növe­kedését új prémium-rendszer­rel is elősegítjük — veszi át a szót Pesir István elvtárs. — Ennek az a lényege, hogy a termelési terv túlteljesítéséből származó jövedelem 50 száza­lékát annak előállításában részvevők kapják meg az ér­tékesítés, illetve a betakarítás időpontjában, a tehenészetben pedig havonta. — Mindez elősegíti a kistulajdonos nézetek leküz­dését is, bár az nem olyan könnyű és egyszerű feladat — szól ismét a párttitkár. — Ez­zel kapcsolatban számolnunk kell a külső, a bennünket'kö­rülvevő kisgazdaságok befo­lyásával és munkálkodnunk kell annak megszüntetésén. A külső kistulajdonosi kör­nyezet . hatását két példával szeretném . alátámasztani’ — mondottá.' — Az egyik: nem olyan régen három tsz-tagunk kérte kilépésiéi gazdaságunkból. tort, azonkívül egy Koffert, to­vábbá gyűrűshengeirt és kisgé­peket is vásároltak. Ezek a nagy beruházások bizonyos mértékig csökkentették a munkaegységre', jutó részese­dést, de még a két hónappal megtoldott gazdasági évben, is 40 forintot tudnak osztani, egy- egy munkaegységre. A vesetok a jövedelem növelésére és a gazdálkodás további megszilárdítása té­nyezőjeként a fentieken kívül a tsz-tagok és a párttagok közösség: eleire való nevelé­sét emeltek ki. Hideg elvtárs a pártszerve­zet terveiről beszélt: — Két Időszerű kérdések tanfolyamot szerveztünk. Az előadásokat rendszeresen meg­tartjuk és mindegyiked átlag 18—,20 ember vesz , részt. Külö­nösen nagy volt az érdeklődés a Párt című előadás . iránt, amelyet a Pár lépés a határ című film bemutatásával egé­szítettünk lei. • __ — Nevelő tevékenységünk céljai közé tartozik —- foly­tatta —, hogy megszilárdítsuk a munkafegyelmet és még na­gyobb mértékben vonjuk be az waiáatdgt>kat is a közös munkába. Arra szu­A Kishunfélegyháxi Vörös Csillag Tsz 119 tagja 1360 hold földön gazdálkodik. Eredményeik nemcsak a vá­rosban, hanem járásszerte is­mertek. 1959-ben búzából 13,5, őszi árpából 16,5, kukoricából 35, cukorrépából 165 mázsás termésátlagot értek el. Jól jö­vedelmezett a közös állatte­nyésztésük is. Kovács László, a tsz párt-alapszervezetének egyik lelkes tagja például a juhászat meglehetősen feszített tervé­nek túlteljesítéséért 5 ezer fo­rint prémiumot kapott. Ezekről tájékoztat Hideg János elvtárs, az üzemi párt- szervezet titkára és Pesír Ist­ván, a tsz elnöke. Elmond­ják; hogy jelenleg 20 hold szőlőtelepítés befejezésén mun­kálkodnak. Hamarosan meg­kezdik mintegy 4—5 ezer csibe befogadására alkalmas barom­fitelep építését. Örömmel új­ságoljak továbbá, hogy ezek­ben a napokban fejezték be a permetező öntözéses telep kiépítését egy 50 holdas terü­leten. Megtudjuk a- tsz vezetőitői, hogy az idén nagy összegeket fordítottak gazdasaguk gépesí­tésére 'Többek között 52" ló­erős el írni kerek ii .átrak-

Next

/
Thumbnails
Contents