Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-13 / 10. szám

4. oldal 1960. Január 13, szerda. „Asszonyok drámája Spanyolország falvaiban" 'Besxé.tyetés 'ttdnaeos 'Bítáoaf, « DCmiUenvti JCatatui '/ázief. Színház rtiultío jíoei .. - Minden színháza bemutató lázas izgalmat jelent színész­nek és közönségnek egyaránt. Felkerestük Udvaros Bélát, a Kecskeméti Katona József Szín­ház rendezőjét s megkértük, tájékoztassa lapunk olvasóit Frcderico Gareia Lorca: Ber- liarda háza című drámájáról, melynek bemutatóját január 15-rc tűzte ki a színház. s ezt példázza a Kecskeméti Katona József, Színház által most műsorra tűzött Bernarda háza című műve is. Ahogy a költő megjegyzi: "Asszonyok drámája Spanyolország falvai­ban; 1935-ben.« A darabban — ahogy mon­dani szokták — egy szó sem esik politikáról, mégis a zsar­nokságról, az élet megfojtásáról A zsarnok Bernarda (Göndör Klára) leányaival otthonában. Bodó Györgyi (Amália), Borbíró Andrea (Martirio) és Med- gyesi Mária (Adéla). m>m***>*<* Adéla: Nekem volt erőm és bátorságom, ami neked nem. (Medgyesi Mária és Borbíró Andrea.) í ''' yy w ís Ä ' ' ' v ’ " ....v ' 9 'Mar ia Josefa: Engedjetek! Bernardaaa... Göndör Klára, Tárnái Éva (szolgálóleány), Mojzes Mária (Maria Josefa) és Labancé Borbála (Poncia szerepében). A Kecskeméti Katona József Színház két éves prózai mű­sorának méltó folytatása egy újabb modern 'drámaírónak, a spanyol Karcának megismerte­tése a közönséggel. A XX. szá­zadi haladó szellemű 'spanyol irodalom képviselője Lorca, akit 1936 nyarán, néhány hét­tel a Franco fasiszták lázadása után Granadában, a temető fa­lánál, alig 38 éves korában agyonlőttek. Univerzális tehet­ségét sokirányú művészi meg­nyilvánulása bizonyítja, hiszen drámáin kívül költészete, ta­nulmányai, népzene kutatásai, festészete és utoljára, de nem utolsó sorban, az általa szerve­zett La Baracca színtársulat vezetése is azt bizonyítja, hogy szinte egyedülállóan sok­oldalú művészi egyéniség volt. ítománcaiban és ' drámáiban ’egyaránt' a megdöbbentő 'spa­nyol valóság kitűnő ábrázolója, alig írtak e században megrá- zóbb drámát mint Lorca. A darab tulajdonképpen arról szól, hogy a szinte középkorian fanatikus vallásos gyász béklyó­jában szenvedő öt lány hogyan vergődik és közülíík néhány miként próbál az életet és a szabadságot jelképező szerelem felé kitömi, s azt hogyan aka­dályozza meg a kíméletlen és kegyetlen anya. Ereje és bá­torsága azonban egyedül csak a legfiatalabb lánynak van áhhoz, hogy nyíltan szembeke­rüljön zsarnoki anyjával. Ma­gától értetődő, hogy magára- hagyatottságában elbukik és életével fizet bátorságáért. — Az előadás színrehozásá- val az a vágyunk, hogy a kecs­keméti közönségnek olyan él­ményt nyújtson, mint nekünk, az előadás szerény létrehozói­nak .s— -- -mondta • befejezésül Udvaros Béla. Bieliczky S. Műszak után leszállt a téli est sötétje. Besurrant a drótkerítésen, a gépszínekbe, műhelyekbe, ellepte az udvart egészen. Tél. Téli este. Lámpa fénye párásán látszik messziről csak. A munkások most készülődnek. Otthon család vár, s vár a holnap... Kerékpárok futnak az útra. Egy-egy »Jóéjt!« s visszhangja rebben. A fény egymásután kialszik a garázsban, a műhelyekben, nem cseng már a kalapács gondja, nem ível hegesztő világa, letelt a műszak, s Laci bácsi a kaput gondosan bezárja. Antalfy István Letűnőben Hollywood csillaga Hollywoodban, a film ameri­kai fővárosában az elmúlt év­tizedben minden eddiginél je­lentősebb változások mentek végbe. A változás — szakértők megállapítása szerint — még sokkal nagyobb mérvű, mint amilyet a némafilmről a han­gosfilmre való átmenet hozott. Tíz évvel ezelőtt százötven nagy sztár szerepelt a filmgyá­rak legköltségesebb alkotásai­ban. Manapság legfeljebb egy tucat név biztosítja a kasszasi­kert. Tíz évvel ezelőtt a stú­diók vezetői teljhatalmú urak v’oltak, ma viszont jóformán alig van neves filmszínész, akit szerződés kötne valamilyen gyárhoz. A legismertebb sztá­rok egyes filmekre szerződnek csak és ők diktálják a feltéte­leket. A valaha nagynevű film­stúdiók közül a legtöbb erősen hanyatlott. Kettő közülük, a Republic és az RKO teljesen kivonultak a szakmából, a töb­bi pedig nagy részben eladja ingatlanait és csupán bérlete­ket köt. Erősen megszaporodott a független producerek száma. Hollywood társadalmi jellege is erősen megváltozott az el­múlt tíz évben: míg azelőtt a Warner, Zanuck, Sebének, Ma- yer-féle »nagyágyúk« uralták a társaságot, manapság a sztárok vették át a vezető szerepet. A televízió elterjedése a leg­főbb oka annak, hogy Holly­wood »csillaga lehanyatlott«. — 1947-ben az amerikai mozikat hetente átlag 90 millió ember látogatta, ez a szám 1957-ben 45 millióra csökkent. Az elmúlt tíz évben sokezer mozi zárta,be kapuit és csak alig épültek újak. Éppen ezért a Hollywood­ban előállított, filmek száma is erősen csökkent: 1937-ben 408 film készült a legnagyobb stú­diókban, az elmúlt évben ez a szám nem érte el a 200-at sem. Mi Ltiz, ha mtqúvtgjzik ? % Levél egy hajósi parasztemberhez Kedves Jóska bácsi! Igen barátságtalanul fogadtál, mivel népnevelő társammal a tsz-be való belépésre agitáltunk téged. Hangoztattad, hogy cseléd voltál sokáig, nem akarod, hogy neiied ezután is paran­csoljanak, nem lépsz tsz-be. A demokráciától kapott hét holdon akarsz továbbra is gazdálkodni. Elmondtad azt is, hogy két lóval dolgozol és ifleségeddel nyakig vagytok a munkában. De nem bírsz lábra kapni. Az­előtt a beadás vitte el a terményt, most az adóval vájt baj, mely szerinted igazságtalanul magasan van megállapítva. .Még­sem akarsz sorsodon változtatni, tovább 1 akarsz egyénileg dol­gozni, másnak fuvarozni, hogy az kapáljon helyetted a /ö\je- den, ha lehet. * , Mit is tudnál a tsz-ben szerezni? —í kérdezed. Igen, felszí, az öregségtől, a jövőtől. Nem is engedtél beszélni minket, pedig mi csak azt mondtuk volna el, hogy nézi körül, a gazdatársaid már a szövetkezést választották. A szövetkezetben az öregekrä\ is történik gondoskodás, s megélnek ők is, és nem is rosszul’.'1, Itt van a Lizi néni, aki szerinted égy rossz tsz, a József Attila tagja. Idős asszony, földnélküli, az apácáknál szolgált, majd a tsz-be lépett 1950-ben. f'iát felnevelte iparosnak, meg­nősítette, unoliája van, ő azóta is a tsz tagja. Most altar házat.\ venni, úgy 40 ezer forint körüli áron. Nem volt pénze azelőtt, s ezt most a tsz-ben kereste munkájával, fia nem segített benne,! külön lakik tőle. Igaz, minden évben .nevelt disznót, vágott hízót, sőt szerződésre is átadott, a múlt hónapban kettőt is, as egyik két mázsánál is több volt, a másik csak pár kilóval volt\ kevesebb. Az idén tölti be a hatvanadik évét, aztán nyugdíjbat megy. Nem fél az öregségtől. Ügy mondja: a nyugdíj, a ház­tájin termelt termény, a háznál nevelt, baromfi, meg w hízó elég lesz bőven a megélhetéséhez: Ne ni szorul senki' terhére. Munkája unokáinak a dédelgetése lesz. Neked is van fiad, lányod, vejed, jó állásban vannak, elég messze tőled. Unokáid is vannak. De hü eljön az általad em­legetett idő, hogy nem bírsz már a munkával, lesz-e kitartá­sod, nyugdíjad? A földjeidet a gyerekek nem fogjak művelni, hiszen el-' hagyták a falut, mire támaszkodhatsz? gondolkozz... még nem késő a többiek példáját követni és a tsz-be lépve lerakni a nyugodt öregség alapjait, hogy aztán te is gondtalanul foglala­toskodhass unokáiddal. Ezúton is tiszteletét küldi: MAÍOROS BÉLA (SJajás) R gyerek érdekében dönt a bíróság I A dunavecsei járásbíróság előtt a közelmúltban nap mint nap kezdődött per, amelyet olyan apák indítottak gyermekeik magukhoz vétele érdekében, akik gyerekeiket nem is látták, sőt azok tartásáról nem js gon­doskodtak. Az egyik perben pl. az apa azért kéri gyerekét, mert — szerinte — az anya az ál­tala fizetett gyermektartási dí­jakat nem fordítja a gyermek megélhetésére. Az apa indokát azonban a bí­róság könnyű szerrel el tudta vetni, mert a por irataiból ki­tűnt, hogy az apa tartási köte­lezettség nem teljesítése mialt nem régen szabadult a börtön­ből, s újból bűnvádi eljárás folyik emiatt ellene. Megjegy­zendő, hogy ez az apa munka­helyét állandóan változtatgatja, hogy ne tudják levonni fizeté­séből a megítélt tartásdíjakat. Egy másik perben a házas­ságon kívüli viszonyból szüle?' tett gyermek apja, aki az 1952- ben született gyermeket 1953 óta nejn is látta — nem isi akarta látni —, s a tárgyaláson jelenlevő gyermekhez még á folyosón való várakozás közbeií- sem szólt, 1700 forintos fizetése1 ellenőré egészen a tarlásdíj fel­emelése iránt indított perig csak az 1953-ban megítélt tar­tásdíjakat fizette. Ez az ap^ most nem átallja magához kér­ni a gyereket, aki azt ser.i tudja róla, hogy ő az apja. A bíróság lerántja a leplet é jellem télen apák átlátszó törek­vésé ró akiknek csupán akkor jut eszükbe gyermekük, amikor már büntető eljárás indul elle­nük. A bíróság ítélete velük szemben azonban nem elég, s ellenük társadalmi megmozdu lás, a nőtanács, a szakszerve­zetek 'megfelelő felvilagosíló munkája is szükséges. GOOOGOGOOOOŰOGCOGGGQOeGűGGOOOOOGe&OOOGOOOOGOGGOöGOOOGOOOGOGGGOGee LÉPTEN-NYOMON tapasztalhatjuk, hogy í: technika térhódítása milyen nagyméretű. Mi, gyalogosok egye­lőre még számbeli fö­lényben vagyunk azok felett, akik saját, vagy vállalati gépkocsin köz­lekednek. Sorunk jSzbn- ' ban egyre ritkul, am,t különben jóléső érzés­sel veszünk tudomásul. Szinte naponta fedez­hetünk fel- ismerőst, barátot egy-egy új vagy használt gépkocsi vo­lánja mellett. A TECHNIKA, amint tapasztaljuk, rohamo­san tért hódít itt. Kecs­keméten is. Ez a gon­dolat jutott eszembe ma reggel, amikor haj­szál híján súlyos sze­rencsétlenséghez vol­tam a szemtanúja. Az esetet velem együtt so­kan látták a Szabadság tér és a Rákóczi út sar­kán. Mindig óvutosan A CIFRAPALOTA felől jólöltözött fiatal- asszony sietős léptek­kel vonult az úttest fe­lé. Se jobbra, se balra ..nem vetett egyetlen piiiantást sem. Lát­szólag fel serp tételez­te, hogy ezen a forgal­mas útszakaszon gép­jármű közlekedhessen. Ha pedig közlekedik, — gondolta magában -L akkor, miután sem­mi más dolga nincs a sofőrnek, vigyázzon rá. Láttam, hogy a nem­törődömségével akarta a világ tudtára adni, hogy neki, a gyalogos­nak, — mindent sza­bad. Nos. ebben a tized- másodpercben történt az a bizonyos lelépés a járdáról, amely csak­nem végzetessé vált, s amelyet nem előzött meg a balra pillantás. FÉK CSIK.ORG AS, női sikoly, kiabálás és káromkodás egyvelegé­től lett hangos a sa­rok. Az úttesten szerte­gurult egy szatyor al­ma, a gépkocsi kerekje előtt egy fekete rete­kül, tartalma a kera- mitkockán. A fiatal- asszony . azonban teljé­sen épen, sértetlenül, do nagyon ijedten állt a teherautó lámpáját fogva, a másik kéziét pedig ijedtén dobogó szívére szorítva, s hall­gatta a volán mellől kiugró sofőr éktelén káromkodását. TALÁN egy p<jrc sem telt bele, újra rend lett az utcasor­tartalma is. Mindenki dolgára iiidult. JO VOLT tudni, hogy ez esetben, a gép­kocsivezető ügyessége megakadályozta a sú­lyos szerencsétlenséget, s nem akadt dolga a mentőknek. Ott, a látvány hatál sára határoztam el, hogy megírom ezt a kis történetet, s levonok belőle egy következte­tést: A BALESETEKET, a szerencsétlenségeket, nem a technika eszkö­zei, a gépkocsik okoz­zák, hanem a túlságo­san magabiztos, vagy fegyelmezetlen és L- gyelmetlen, kapkodó emberek. kon. Az almák vissza­kerültek a szatyorba, hasonlóan a jcttkkil Éppen ezért mind­nyájunk, gyalogosok és gépkocsivezetők közös érdeke az óvatos köz­lekedés. Mezei István-. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents