Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-12 / 9. szám
Jllinl alifrgt/ rtpedni kezd a jég. 2280 LITER A FEJÉSI ATLAG; 1,51 MÄZSA MŰTRÁGYA HOLDANKÉNT, 1600 000 FORINT ISTÁLLÓKRA, ÓLAKRA áz előrelépés számadatai Aktuális be A kecskeméti termelőszövetkezetekben az állatállomány fejlődésére jellemző, hogy amíg 1958-ban 827 szarvasmarhájuk és 1816 sertésük volt, tavaly már 1772, illetve 2278 darabbal rendelkeztek, (Az Aranykalászban egyik esztendőről a másikra a szarvasmarhák száma 203-ról 235-re ugrott, a Szabad Nép sertésállománya pedig 397 darabról 589 darabra növekedett.) A Petőfi Tsz 304 darab birkájáról 1958-ban átlag 5 kilogramm gyapjút nyírtak, tavaly 403 juhnál már 5,3 kilogramm volt a nyírási átlag. A tehenek fejési átlaga a szakszerűbb gondozás és a megfelelő takarmánybázis megteremtése révén 2280 liter volt az azelőtti esztendő 2000 liter átlagával szemben. Amíg a tsz-eknek 1958-ban egyáltalán nem volt baromfiállományuk, tavaly már közel 30 ezer baromfit tenyésztettek. A tizennégy tsz tavaly 8479 mázsa műtrágyát használt fel talajművelésre; a Vörös Csillagban 1958-ban 1,74, tavaly viszont már 2,32 mázsa szervetlen talajerőpótlót szórtak ki egy-egy katasztrális holdra. Az Előre Tsz-ben 1,56 mázsáról 2,17-re növelték az egy-egy holdon felhasznált műtrágya mennyiségét. (Az összes tsz átlaga holdanként 1,51 mázsa.) Ami az építkezéseket illeti, 1959-ben 1 millió 600 ezer forint értékű istállókkal, ólakkal gazdagodtak a megyeszékhely társas gazdaságai. A szövetkezetek 15 erőgéppel rendelkeznek; ebben az évben a Törekvés Tsz új erőgépeket, a többi tsz pedig 369 ezer forintért kisebb-nagyobb munkagépeket vásárol. A gépállomás gépei az elmúlt évben 5,6 normálholdnyi munkát végeztek átlag a tsz-ek egy-egy katasztrális hold szántóterületén. A kedvezmények értéke is nőtt; 1958-ban az áruértékesítés! terv túlteljesítéséért 151 600, tavaly viszont már 352 ezer forintot írt jóvá a Nemzeti Bank a szövetkezeteknek. A műtrágya vásárlásánál az azelőtti évben 7900. az elmúlt évben 311 ezer forint kedvezményt kaptak a megyeszékhely társas gazdaságai. — Bocsáss meg komám, amiért három évig nem fogadtam a köszönésed, de tudod .., — Borítsunk fátylat az egészre, nem tagadom, rosszul ítéltem meg a döntésed, azt hittem, elment az eszed. ‘— El hát, de a jobbik vágányra ment el. És nem is bántam meg, hogy hallgattam rá. — Nem , csodálom, láttam, hogy ' mennyi kenyérgabonát, meg kukoricát fuvaroztál haza, amit a munkád után kaptál. — Hát amit még nem láttál. Szövetkezetünk nem a világ legjobb társas gazdasága, mégis, előlegbe már 30 forint :tékű terményt és készpénzt kaptam egy-egy munkaegységre, s a zárszámadáskor is kapok még 10— 10 forintot. Nekem 450 munkaegységem van, kiszámíthatod, mennyi az évi jövedelmem. No és a bevitt tíz hold földem után is megkaptam földjáradék címén 7 mázsa 20 kiló búza forintértékét ... Hátha még látnád a háztáji gazdaságom. Harminc mázsa kukoricát törtem le az egy holdról. — Láttam. Tagadhatatlan, szebb a tehened is akármelyikünkénél. Hízót is vágtál. — Két mázsásat De még vágok egyet. A harmadikat pedig, eladom. — Nem gondoltam János, hogy így lehet élni a szövetkezetben. — Pedig még nem is mondtam el mindent. A nyáron hogy megszült az asszony, Js mivel velem együtt ő is tsz-tág — külön 130 munkaegysége volt tavaly is —, képzeld, még tizenkét hét szülési szabadság is járt neki. De tudod hogyan? A három hónapon keresztül minden napra, még vasár- és ünnepnapra is, 0,75 munkaegységet, írtak jóvá a könyvecskéjében. Az orvost is a tsz hozatta ki, nekem egy fillérembe se került. — Én meg hét éve Cgy borjú árát fizettem rá, amikor megszületett a gyerekünk. — Mi ha megbetegszünk, a •gazdaság kocsiján csak bemegyünk az SZTK-ba. A kórházért sem • kell fizetnünk, ha netán annyira súlyos volna a baj. — Nekem az is elvitt tavaly egy jó hízómat, amikor tavaly egy hónapig nyomtam a kórházi ágyat. Aztán még csak nyugodtan se lehettem, mert izgatott* hogy mi lehet addig idehaza, Ehh... — Meggondolhatnád magad te is, István. Aludj rá néhány napot, 'aztán beszélgessünk el bővebben, mert most nincs sola időm, megyék a közgyűlésre. — Éppen ez az, hogy napok óta már aludni se tudok. — Vegyél be altatóport. — Ne tréfálj János, nerrt az kell nekem... Tudod mit? Megkérlek, a gyűlés után hozzál egy belépési nyilatkozatot* Ha aláírom, remélem meg-j nyugszom. — Afelől hiztos lehetsz, f Jó átlagtermés — Új hidroglobus —- Ötszáz hízó és százezer baromíi — Tímár Ferencnek harminckétezer forint Boldorni a Borbási Vörös Csillag Tsz fa^säoa A metyauuwzoau sz«wau«u.Mtsa3 isumo miüiojuoan sütKcrez- < nek a Vörös Csillag előhasi üszői. A borbási tanyavilágban már messziről látni, hogy élénk az étet a Vörös Csillag Tsz központjában. A 64 taggal működő ezerholdas nagyüzemi gazdaság centruma olyan képet mutat, mintha nem is tél volna, hanem dandárja a dologidőnek. Körül a földek értelő álmukat alusszák, itt meg többen az állatokkal foglalatoskodnak, mások épülő ólaknál tevékenykednek, amott egy nemsokára felállításra kerülő 5000 hektoliteres víztartály-buzogány mellett az agregátor körül tesznek- vesznek, az irodában hasonlóképpen serénykedik a vezetőség — egyszóval; nem alússzál: át a telet, hanem most is lépnek egyet előre. Közelebbről és bővebben megismerkedve a szövetkezet működésével aztán meghökken a riporter. Annyi jót talál ebben a tsz-ben, hogy ríiindegyik- ről szeretne írni, de kevés a hely, — végül is szelektálja a látottakat, hallottakat és eldönti, hogy a gazdaság állat- tenyésztéséről számol be az olvasónak. Pedig írni lehetne részletesebben a családtagokat is munkára ösztökélő eredményességi munkaegységről, arról, hogy a tsz miért tudott 35 holdon állag 167 mázsa cukorrépát termelni, 50 holdon pedig átlag 360 mázsa silókukoricát — öntözés nélkül! Az is téma, hogy a búza átlagtermése 101 holdon 17, a rozsé 40 holdon 16, a kukoricáé 130 holdon 24, az őszi árpáé 98 holdon 17,50 mázsa — a jövedelmet illetően viszont az a megírni való, hogy Tímár Ferenc eddig 32 ezer, a csak tavasz óta tsz-tag Labancz Pál 17 ezer forint készpénzelőleget kapott, s egy-egy tagnak átlag 23 ezer forint lesz az évi jövedelme, amihez a háztáji gazdasága hozama is járul. Dchát beszéljünk az állattenyésztésről. u Aki tavaly ilyenkor ez iráni érdeklődött, nem valami vigasztaló választ kapott, most meg a hatalmas udvart istálló- istálló, ól-ól hátán szegélyezi, tele állatokkal. Tavaly épített a tsz egy 50 férőhelyes rraély- almozású, szabadtartásos tehén- istállót, s vásárolt is bele 50 előhasi üszőt. Az épület egyik szárnyában van egy helyiség,t amelyben majd villanygéppel' fejnek. Odább 110 borjú vihán- col a szabadtartásos istállójában, amelyet a tsz közel félmillió forint értékben szintén tavaly épített saját erőből egy rozoga juhhodály renoválásával és megloldásával. Az elmúlt hét végén készült el egy 40 férőhelyes sertésfiaztató, s építés alatt van egy 500 férőhelyes sertéshizlalda. A régebbi ólakban 200 hízót és 53 anyakocát helyeztek el. Van még a Vörös Csillagnak 150 juha (4,8 kilogramm volt a nyírási átlag), valamint 15 lova. S amivel 1958-ban egyáltalán nem foglalkoztak, tavaly ráálltak a baromfitenyésztésre is. Nagy részt saját erőből a központtól hat kilométerre egy tanyaházat átalakítottak csirketeleppé, s júniustól 20 ezer csirkét neveltek fel; 17 ezer darabot már átadtak a Barne- válnak, a többit a napokban szállítják, s helyükbe újabb 10 ezret vesznek át hizlalásra. Egy-két nap múlva elkészül a másik, korszerű 25 ezer férőhelyes csirkehizlaló, s rövidesen az is tele lesz »-lakókkal«. Ez négyszeres fordulóval évi százezer baromfit jelent. Tavaly vásároltak 150 te- nyészpulykát is, s tervezik, hogy még ebben az évben to- vábbtenyésztésre tyúkból 5000 darabos törzsállományt létesí-1 tenelc. Mindezek után viszont nem csoda, hogy a környező egyénileg gazdálkodók egyre clénkeb- ben tárgyalják, hogy kérni kellene felvételüket a Vörös Csillagba, Szőlősparasztok egyesültek Törökfáiban , Közöltük már, hogy január 3-án új tsz jött létre a Törökfái pusztában. Annyira egyik napról a másikra történt az egész, hogy még azokat is meglepte, akik jó ismerői a szövetkezeti mozgalom jelenlegi kilátásainak. Ahhoz lehetne hasonlítani, mint amikor nagy csönd után egyszer csak repedni kezd a jég. Igen, a közöny, a mozdulatlanság jege, hogy utána mind du zz adó bb un meginduljanak a tavasz vizei. A szövetkezeit megalakulása előtti nyugalom azonban" csak látszólagos volt, valójában élénken működtek az agyak, hevesebben dobogtak a szívek, s a vitatkozásban sem volt hiány a döntésre készülő 23 szőlőtermesztő család körében, meg a szomszédok között is. Végül győzött a józan ész — s Kecskemétről menve a halasi úttól balra, a Törökfái vasútállomással szemben 45 hold szőlő és 100 hold egyéb terület (ebből 25 hold erdő) közös tulajdonosai elindultak azon az úton, amely a fejlődés végtelenjébe vezet. A másik utat (az egyéni gazdálkodást) azért hagyták ott, mert már megrekedtek, nem Az egyéni szőlőműveléssel már megrekedtem, ezért választottam a nagyüzemi gazdálkodás útját — mondja Szakolczay Ferenc, a törökfái új tsz elnöke. tudtak rajta tovább menni. Erről beszélgettünk az alapító tagok közül Szakolczay Ferenc elnökkel, Csorba Imre elnökhelyettessel és Turóczy Józseffel, az újdonsült tsz agro- nómusával. Az elhatározás előtti napok vajúdását elcsitították máj: bennük a jövő közös gondjai, tervei, nem is beszélnek másról, csak a holnapokról, okosan, megfontoltan, az egymásba és kormányzatunkba vetett bizalom optimizmusával. A következőket mondják. Szőlő- és gyümölcstermesztéssel szándékoznak foglalkozni, ez lesz a tsz profilja. A már meglevő 45 hold szőlő, s a köztes gyümölcsös mellett a tavasszal két holdon létesítenek szőlőiskolát, s ebből telepítik be folyamatosan 5—6 év alatt a .szántóföldi területek nagyrészét. Két holdon őszi- barackost is létesítenek, ehhez is a tavaszon vetik el a magot. S mert a barack alatt »elmegy« a szamóca, azt is termesztenek majd. Ezenkívül nem hanyagolják el az alma- termesztést sem. Betelepítéséig a szántóterületei» kenyér# gabonát, napraforgót, burgo-í nyát termesztenek, — s a konkrét terveket tegnap, 11-ém már el is készítették. Két-három öregtől eltekintve valamennyien munkabíró emberek, s mind a 23-an szakértői a szőlőnek és a gyümölcsösnek. Ennyi egyesített erő pedig rövid idő alatt duzza-t dóvá növeli új életük tavaszának patakját. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság» Felelős szerkesztő: Weither Dánlei. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér l/a Telefon: 17-09 Terjeszti á Magyar Posta. Előfizet-- hető a helyi postahivataloknál es kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra T1 F*. Bács-Kisivun megyei i\youiaa v. Kecskemét js* Tel.; 27-iJ hníópáhan
